Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-22 / 102. szám

4. «Mal »KOMAROMI LAPOK< 1 934. december 22. Az aktivizmus sohasem lehet elég, A Lidové Noviny megmossa a Komárom, december 21. Hosszií esztendők alatt hirdette az aktivizmust A Reggel című magyar kormánylap, mig végre csendesen el­­szenderedelt. Amibe került, abból tíz magyar tanítóképzőt is lehetett volna felállítani. Nyomában a régi garnitú­rával megszervezték az uj kormány­­lapot. a Magyar Ujság-ot Dzurányi­­val és Gvöry Rezsővel. Marsrutáju­­kal gondosan körülírták és az új kor­mánylap néha műellenzéki hangot is mert megütni, hogy a »vakulj ma­gyar ebének alapján megtévessze a kisebbségi magyarságot. Néha azután kimutatta az igazi arculatát a két­arcú újság. Azonban a földön nincsen tökéle­tes boldogság. A Magyar Újság is ta­pasztalhatta ezt, mert hányszor írtak már róla a cseh nacionalista lapok kemény kritikát, amelyben legtöbb­ször azt a pénzt sajnálták, amelyet a kormány ebbe a vállalkozásba fek­tet s ami — szerintük — infcm elég jól gyümölcsözik. A Lidové Noviny legújabb cikkében alaposan kikeféli az aktivista magyar kormánylapszer­kesztőinek kabátját. Szegény fejüket azzal gyanúsítja meg, hogy a revizio­­nizmust segítik elő és Dzurányi viselt dolgait hánytorgatja föl. Anélkül, hogy a Lidové Noviny cl­­mefutlalásál túlbecsülnők — hiszen ennek a soviniszta felfogásnak eleget lenni nem lehet — megállapítja aL. N. hogy a magyar kormánvujság ak­­tivizmusa nem elegendő. A marscilles-i eseményekkel kapcsolatban azzal vá­dolja meg a magyar kormány újságot, hogy Pest szellemében írl és — óh borzalom — közölni merte a magyar álláspont híreit is. Szörnyűség egy jó kormánylaptól, mely a L. N. cikk­írója szerint »Prágához fordul pénz-A farsangi szezonnak városunkban mindig kiemelkedő kullureseménye volt az Egyetértési Munkásdalárda farsangi dalestje, amely minden év­ben összehozza a város legkülönbö­zőbb rétegét, hol a polgárság és a munkásság egyaránt élvezetes szóra­kozáshoz jut. Nem frázis ma már az a megállapítás, hogy a dal vará­zsa képes eggyé forrasztani az ott megjelenni szokott hatalmas közönsé­get és ez egyik titka annak, hogy oly fényesen sikerül minden évben az Egyetértés Munkásdalárda dalestje. A rendezőség a műsorösszeállítás ké­nyes és nehéz munkáját mindig en­nek figyelembevételével végzi. Meg­állapíthatjuk azt is, hogy a legtelje­sebb sikerrel. Ha végig gondolunk az Egyetértés tízegynéhány éves múlt­ján, rendezéseinek bosszú során, azt !áljuk, hogy műsorán soha nem ke­reste az olcsó, könnyű sikert, nem tűzdelte tele azt értéktelen féremű­­vckkel, de mindig értékes, magas ní­vóra törekedett - teljes sikerrel. Az 1935. január 13-án tartandó dal­estjének műsorán is ez az elv szol­gán irányvonalul a rcndczőbizoUság­­nak. A tartalmas műsor ismer le lésé­nél elsősorban Ehrenthál Rózsi sze­replését említjük meg. A fiatal, de máris nagyhírű költőnő két Ízben lép pódiumra az Egyetértés műsorán, sa­­jál költeményeiből adva elő néhány válogatott verset. Ehrenthál Rózsi szívből jövő lírájának leghivatottabb tolmácsoló ja ő maga. Előadói kész­sége a hivatásos előadóművészek szín­vonalára helyezi a fiatal költőnői. Ezek a szavalatok valósággal élményt jelentenek a hallgatóságnak. A műsor további ismertetésénél természetesen a kiváló énekkar által előadott kar­müvekről szólunk néhány szól. A kar műsorán, szerepel az október 27-én, a Kulturházban már előadott Kék Duna keringő, mellyel oly frenetikus tapsvihart váltott ki a hallgatóságból. Ezt az örökszép, nagyértékű Strauss­­keringőt magát érdemes meghallgat­ni, mert ritkán lehet ilyen kedvesen magyar kormánylap fejét. ért és Budapestre szerkesztőségi uta­sításokért. Szegény Dzurányi és fió­kái mártírjai lesznek az aklivizmus­­nak. melynek számára nem tudták meghódítani az itt élő magyar kisebb­séget. Más oldalról pedig ez a L. N. azt trombitálja világgá, hogy a ma­gyar ellenzéki mozgalom megállóit és a pártok felbomlásban vannak. De itt nem áll meg a L. N. cikk­írója. hanem a kormánvujság főszer­kesztőjét abba a gyanúba akarja bele­keverni, hogy a revíziós liga szolgá­latában áll Igaz, hogy ezt a cikkező is csak gyanúnak állítja be. de ez is jellemző arra a kancsal mészárosra, aki máshova néz és máshova ül. Mi ebből a tanulság? Az, hogy nem elég az aktivizmus bizonyos soviniszta kö­röknek, akiknek minden magyar ál­lamellenes, még a Magyar Újság szer­kesztősége is. Az aktivizmus híveinek nem szabad kimondani ezl a szót. hogy Budapest, mert máris gyanúba keverednek, mint Dzurányi legényei is, akik »gyakran tekintgellek pesti intésekre . Most már megtanulhatják, hogy mi is az az aktivizmus, amelyet oly nagy buzgalommal hirdettek. Azonban ez a kis cikkecske nagy­szerű tanulságokat tartogat azoknak a magyaroknak számára is. akik elég­gé illojálisak voltak az aktivizmus csalóka ködképeinek ellenállni. Lát­hatják ebből, hogy nem használ sem­mi, mert a sovinizmus nem hisz sen­kinek. Mutatja Dzurányi esete is. Aki nem tanult a német aktivizmusból, a Hcnlein-ügyből, akii maga a leg­főbb kormánylap, a Prager Presse személyében kezd ki, az tegyen fel a szemére rövidlátóknak való szem­üvegei. A pozsonyi kormánvujság szerkesztőire ráborított vizeslepedő­ből tanulhat az egész magyar kisebb­ség. hangzó karéneket hallani. A többi előadásra kerülő karmű között van szerenád, műdal és modern népdal. A humorról egyik helybeli kitűnő író tollából származó Komáromi rém­hírek c. műsorszám fog gondoskodni, a komáromi műkedvelő ifjúság egyik legkitűnőbbjének, Drélich Rezsőnek előadásában. A mai fiatalság előtt oly kedves tangó-dalokat Túry Béla fogja énekelni. A rendezőség figyelembe vette a folyton súlyosbodó gazdasági helyze­tei és a belépődíjat is mérsékelte. Lehetővé kívánja ezáltal tenni azt, hogy minél többen elmehessenek az estélyre. A belépődíj eszerint tagok­nak 5.—, nem tagoknak 7.— Ke, mely a műsort követő táncra is érvényes. Az est részletes műsora a következő: 1. Prolog. Irta Traub Rezső, elmond­ja Berkes Sándor. 2. Müller Hor­váth dr.: Szívem dala; b) Maradi— Bereczky dr.: Vén Duna pariján (zongorakiséretteí), előadja a niűkö­­dőkar. 3. Ehrenthál Rózsi szavalata. 4. Vásárhelyi: A csárdában, előadja a működőkar. 5. Tangó-dalok. Énekli Túry Béla. (>. Novak Várnai Zseni: Dalol a vihar, előadja a működőkar. 7. Ehrenthál Rózsi szavalata. 8. Ko­máromi rémhírek. Előadja Drélich Rezső. í). Strauss: Kék Duna keringő (zongorakiséretteí), előadja a mükö­­dőkar. A szóló- és karénekeket zon­gorán kiséri Papp Endre. Utoljára említem fel Krausz Mórt, az Egyetértés Munkásdalárda nagy­­tehetségű alapító-karnagyát, ki ezút­tal is a karművek legkiválóbb da­rabjait válogatta össze a daltkedvelő közönség gyönyörködtetésére. Krausz Mór neve pedig biztosíték arra, hogy előadásuk is kitűnő lesz. (tr) — ötödször és utoljára megy de­cember 2G-án délután az Iparoskör­ben: Helyet az ifjúságnak. Jegyek elővétele Czibor Géza kalapos üzle­tében, 5—3—2 Ke árban kaphatók. A komáromi községi elemi népiskolában 400 tanuló kapott cipőt, 200 pedig meleg ruhát. A komáromi társadalom, Komárom városa, példás áldozatkészséggel segíti évről-évre a községi iskola szegényeit. A tanulmányi előmenetel bizony sok­szor hátrányt szenved a szociális bajok miatt, ezért kétszeres az örömünk, mi­kor ilyen szép s nemes, tömeges cse­lekedetről számolhatunk be. Komárom városa, a járás, valamint a Protestáns Jótékony Nőegylet, az Ágostai hitv. Oltár és Leányegyesütet, az Izraelita Jótékony Egylet, a Református Leány­egyesület, a Karitász, Járási Fiatalság­gondozó, egy 400 koronát adományozó ismeretlen, a 3-as Műszaki Ezred vet­ték ki részüket a nemes adakozásból és 400 szegény kisgyermek kapott cipőt, 200 tanuló meleg ruhát. Az alábbi jótevők juttattak el ruha­neműt a községi elemi iskola igazga­tóságához: Varga Imre, Raáb Simon, P. Nagy Sándor, Teleky Miklós, Szalay Jenő, Somorjai Sándorné, Máté Ferencné, Raáb Hugóné, Gergely Lajos, özv. Hal­­fár Edéné, Lefkovics József, lfj. Pethő Sándor, Világi Gyula, Bardócz Bandi, Rózsa Kálmán, Somogyi Szilveszter, Berecz Imre, Kubik Béla, Weisz Dezső, özv. Pinkusz Adolfné, Dénes Emi, Özv. Szladek Jánosné, Csu^skovics Ve­­szelin, Stern Endre, Löwy Dezső, Ga­lambos Zoltán, lfj. Szalay Mihály, Ná­dor Ernő, Schwartz József, Baumöhl Lipót, Telkes Mihály, Löwinger Henrich, Walter László, Braun Vilmos, Győiy Ferenc, Ádler Lajosné, Farkas Béláné, Sárkány Antalné, Pannónia könyvke­reskedés, Rein Józsefné, Resl Ferencné, Steiner Magda, Keitner Antalné, Bajkai Sándorné, Braun Andorné, Freund Már­­lonné, Gergely Mihályné, Hermann Endréné, Kósa Ferencné, Kaer Józsefné, Papp Jánosné, Berger Ferencné, Bese Páíné, Mézes Lászlóné, Grünhut Sa­­muné, Páti Nagy Sándor, Kossár Emí­lia, Székely Sándorné, Adler Lajosné, Lefkovics Aranka, Ágh Ilona, Gulyás Irén, Czibor Irén, Juhász Klára, Simo­­vits Sarolta, Wilhelm Gabriella, Adler Lajos, Wilhelm Ottóné, Ágh Istvánná, Weisz Fülöpné, Pick Gyuláné, Renner Imréné, Rein Józsefné, Fischer Arnoldné, Tóth Istvánné, Jakab Józsefné, Grünhut Samuné, Zwickel Beláné, Holota Fe­rencné, Goldstein Emánunlné, Fischer Arnoldné, Grünhut Samuné, Rujder Henrichné, Steiner Imréné, özv. Ivanits Gyuláné. Atindezen szives adományokért őszin­te köszönetét fejezi ki a tantestülettel egyetemben a szegény tanulók nevében Pethő Sándor igazgató. Ezt a beszámolót igazi karácsonyi cselekedetnek tartjuk és mélységesen örülünk neki. SzatIlmán/ István: Az erdő halála Eredj a rengetegbe ősszel, Mikor meghalni készül S ünneplő köntösébe öltözik. Nézd százszínű palástja Arany, bíbor, rubint, smaragd csodáit. Pompája mintha nászi pompa volna S azt mondaná: Meghalni jó. meghalni szép. Százszorta szebb, mint égni, forrni Tavaszi lázban vagy a nyár füzében. S a néma csöndben Hull-hull read a csillogó aranylomb, Mi nth ogyh a mondán á : Vedd aranyom, ez selymes, lágy, puha, Ez többet ér, mint az a másik, Amelyért esztelen tusákban Vért áldozol és ifjú izmokat. A szép halál művészetét Az erdőtől tanuld meg, ember S laz életed ne is legyen más Mint készülődés a nagy útra: A szeretetnek égő bíborába Öltöztesd lelkedet, terítsd feléje A tiszta hitnek hófehér palástját, És a jóság színaranyából Ötvözd királyi, ékes koronád. És megnyugodva, Szelíd mosollyal ágy várd a halált, Mint ahogy vőlegényét várja A nászi díszbe öltözött menyasszony Üj, ismeretlen titkok reggelén! — A Pajor-szanatórium (Budapest. Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osz­tálya. A Vas uccai dr. Pajor-szana­tórium a gazdasági helyzethez alkal­mazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógytényezői: rádiumkezelések, bél­­fürdők (enterocleaner, Darmbad), szívbetegeknek kímélő és pihenő­­kúrák (elektrocardiograph) szénsav­­fürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopád gyógyíerrnek, asth­­maszobák, sebészeti osztály elsőran­gúan felszerelt műtermeivel, plaszti­kai sebészet, cmiőplaszlika, orrkor­rekció, aremcgfialaiítás (ránceltünte­tés) stb., urológiai osztályán a leg­modernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékeltebb átalányárban stb. Tájékozást nyújt szivességből: Szerecsen gyógyszertár Komúrno. 314 — Hideg, nedves időjárás nem­csak célirányos ruházkodást, hanem megfelelő táplálkozás által a hidegnek ellentálló testet követel. Édes ételek meleget ajándékoznak és ezek dr. Oet­­ker-féle vanillincukorral ésdr. Oetker­­féle sütőporral könnyen készíthetők. Sok útmutatást tartalmaz az „R“ recept­füzet, amely ingyen kérhető minden kereskedőnél vagy dr. A. Oetker táp­­szerművekíől, Brünn. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy üzletem a folyó év végével megszüntetem és a raktáromon levő összes játékárut a, legolcsóbb áron árusítom. Pollák Lipót és Fia cég utóda Schwartz Sándor. Ugyanott üzletberendezés eladó. Az Egyetértés Munkásdalárda dalestje. Január 13-án a Dózsa Vigadóban. Ehrenthal Rózsi az Egyetértés műsorán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom