Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-12 / 99. szám

4. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1934. december 12. harcot, pártokat létrehozó témához, érdeklődéssel kell szavaik elé tekin­tenünk. Kétségkívül új dolgokat: meg­látásokat, észrevételeket fogunk kapni; újakat, amelyek fel fogják rántani a leplet az ifjúságunk: a jövő gene­ráció leikéről, amely közelebb fogja hozni a két generációt. Az est műsorának színvonalát Mat­­zon Ernőné és a Dalegyesület mű­ködőkarának számai teszik egészen magas színvonalúvá. Mafzon Ernőnél, a pozsonyi Toldy­­kör műkedvelő gárdájának megszer­vezőét. a legjobb szlovenszkói mű­kedvelő színésznőt nem kell bemu­tatni a komáromi közönségnek. Még jól az emlékezetünkben van az a forró est a kultúrpalotában, amikor is a Toldv-kör vendégszereplése alkalmá­val épen ő érte el a legnagyobb sikert. A Dalegyesület számait igazán fölös­leges előre bekonferálni. Ismerjük őket, ismerjük Schmidt Viktort, a ze­neszerzőt, a karnagyot, tudjuk, hogy az ő számaikért mennyire rajong a közönség: és tudjuk, hogy mennyire kiérdemelten. Az estre, amely pontosan fél 9-kor fog megkezdődni, a rendezőség belép­tidíjat nem szed. hogy ezzel is hozzá­férhetőbbé tegye mindenkinek a meg­jelenést, akinek az igazi kultúra, az igazi műélvezet élményt jelent. Barátom, a nyugal­mazott hajókormányos naponta elsétál a főucca üzletei előtt, megnézi a hidakat s a Dunán a ha­jókat: régi szerelmeit. Egy idő óta tétlenségre kényszerílette reumája s egyéb tengeri betegsége öreg baráto­mat, a nyugalmazott hajókormányost s így nem járhat be vizeket s földe­ket. Ide van ragasztva Komáromhoz. Mivel azonban világlátott ember, meg van a véleménye minden dologról, hozzászól a legfontosabb kérdéstől kezdve a legkevésbbé jelentősig, min­denhez. Sokszor igen egyéni ízzel. Neki-nekidül a hid karfájának s le­adja véleményét. Városról, világról, emberekről s helyzetekről. Szeretem barátomat, a talpraesett öreg kor­mányost. — Ha én kormányoznám a világot, el volna az kormányozva jól, — köp ki az egész világra kurta kis pipája mögül, — de az se volna rossz, ha asszonyok kormányoznának. — Maga asszony párti? — No, az igazán nem vagyok, mert a feleségem se férfi párti, noha az volna illő, hogy egymás pártján le­gyünk, de a világ esetében bizony nem volna baj, ha az asszonyok mennének el Genfbe s ők tanácskoz­nának. Több volna a pletyka, meg a sírás, de vér nem hullana solia, ab­ban bizonyos vagyok. — Jó ötlet, majd indítványozzuk. — Akkor azt is indítványozza, hogy az igazi pártbékét is ezen az alapon kellene megcsinálni: minden párt ve­gye fel a másiknak programját s azon az alapon dolgozzék tovább. Tudom, kevesebb baj volna a pártokkal. Ki mit vádol, ellenez, abba olvadjon be­le... — Nehéz volna ezt keresztülvinni, kormányos uram... Hanem azt mond­ja meg, mit szól ehhez a nagy komá­romi kultúrához? — Addig jajgattak, nyilatkoztak az újságban, amig most az ellenkező végletbe estünk: már túlsók is van belőle. Mindig mondtam hajós ko­romban, hogy nem jó emlegetni a vihart napfényes időben, mert meg­jelenik... Addig sírtunk a helybeli kultúráért, amig fulladozni kezdünk bele. Csupa rendezés, vásár, ankét, tánc, szinielőadás ez a város. Ha va­laki más városból jön ide, azt hiszi, fenékig tejfel. Egyszeribe tele lettünk kulturemberekkel, mint Nyílra íróval. Mert hallotta, ugy-e, hogy Nyi Irán egymás után pattannak elő az írók, már ezerkélszázhatvanliat darab van belőlük... — Igen, minden város végre pro­dukálja azt, amit eddig rejtegetett. — No, akkor például mérnököt igen keveset rejtegethettünk. — Miért? — No, hallja, egészen Ungvárig kel­lett menni, amig egyet találtak. Hely­beli már nem is lelt volna jó. Ránk igazán nem illenék a mareiháziak mondása... — Melyik mondás? — Egyszer kinn volt egy komáromi ember, aki kultúrában utazott, Mar­­ciházán. Kulturegyesületet akart szer­vezni, de alig jött össze néhány em­ber s azok közül is egy nagyon bele­nézett előzőleg az üveg fenekére. A komáromi ember csak mondja a ma­gáét, csak biztatja a népeket kultúrá­ra, amikor a bepillangózott gazda mellére üt s ezt kiállja: Hallja, men­jen vissza Komáromba! Minek ne­künk tulkúra, ölig okosok vagyunk mink ahhó!« — Egyszóval megbecsülnek minket s a fejekben nincs sötétség... — A fejekben nincs, de van az uc­­cán. Maholnap istállólámpással já­runk estefelé, mivel nem ad a város elég fényt... No, Isten áldja, me­gyek megnézni a sztrájktanyát. — A Skoda-gyár sztrájkólóiét? — Fenét. A bor-sztrájkét. Hat ko­máromi fő-főszivacs elhatározta, hogy két hétig szünetel a borivásbán, a megtakarított pénzt karácsonyi aján­dékokra teszik félre. S hogy ne igya­nak, naponta más-más lakásban gyűl­nek össze, ott tanyáznak. — S ott mivel foglalkoznak? — Bormintákat kóstolnak, hogy megállapítsák, mivel fogják kezdeni a feloldás első napját... Hát így van nálunk. (=) HÍREK — Közgyűlés a városnál. Komá­rom város képviselőtestülete december hó 12 én, szerdán, délután 5 órakor, a városháza nagytermében rendes köz­gyűlést tart. A közgyűlés napirendjén szerepel a város 1935. évi költség­­vetése, továbbá a községi iskolaszék tagjainak választása, a város vadászati jogának bérbeadása, a róm. kát. egy­háznál IV. kápláni állás szervezése, különböző bérleti és községi kötelékbe való felvételi ügy. — A Karitász nagy karácsonyi vásárja és fényes műsoros elő­adása. A Karitász, mely karácsony ünnepére a szegények nélkülözéseit akarja enyhíteni, erre a nemes célra e héten szombaton és vasárnap dél­után 4 órakor kezdő karácsonyi vásárt rendez. Az ebből a célból összehívott értekezlet ár. Kővdry Józsefné elnök­lésével igen nagy érdeklődéssel folyt le. A vásáron a legmérsékeltebb áron lehet kapni a játékszerektől kezdve a karácsonyi meglepetések minden vál­faját, női kézimunkát, háziiparcikkeket és ezekkel igazán kedves meglepetést szerez mindenki szeretteinek. A vásár lá­togatásának felélénkitése céljából mind­­akét napon pompás előadásban is gyö­nyörködhetnek a látogatók. Szombaton délután fényes táncrevüben gyönyörköd­hetnek a vásár látogatói. A szereplők bemutatják a régi korok táncait és festői öltözékeit. A táncok Kominek mester és Glück Erzsébet, a ritmikus torna mű­vésznőnek betanításával szenzációsnak Ígérkeznek. Az egyes számokat Szom­­bathy Viktorné konferánsza magyarázza. A program énekszámát Bartl Anna énekművésznő adja elő, a komáromiak régi kedves ismerőse. — Vasárnap dél­után az irgalmas nővérek kis ovodistái lépnek színpadra, akik mindenkor bá­mulatos és elragadó előadást nyújtanak. Ennek betanításában a páratlan türelmü irgalmas nővérek igazi mesterek. A vá­sár mindegyik napon délután 4 órától 8 óráig ta't a Katolikus Legényegylet­ben, de vasárnap délelőtt még 10—12 órák között is nyitva lesz a közönség számára — A Református Első Énekkar közgyűlése. A Komáromi Ref. Első Énekkar vasárnap, december 9-ére hirdetett rendkívüli közgyűlése, mivel a tagok az alapszabályok módosítá­sára előirt számban nem jelentek meg, megtartható nem volt. Fülöp Zsigmond elnök ezért az alapszabálymódositó rendkívüli közgyűlést másodízben f. évi december 16-ára, vasárnap délelőtt 11 órára hívta egybe a Kollégium kistermébe azzal, hogy az alapszabá­lyok rendelkezése szerint a közgyűlés tekintet nélkül a megjelent tagok szá­mára okvetlenül meg lesz tartva és a kitűzött tárgyak felett határozni fog. Karácsonyi vásár a komáromi iparíársulatban Az elmúlt vasárnap megnyílt a ko­máromi járási ipartársulat székházá­ban a karácsonyi vásár. Úgy mint a múlt évben, ez a vásár is a kis­ipar számtalan készítményét mutat­ja be, melyek úgy karácsonyi aján­dékul, mint általános használati cik­ként alkalmasak. A vásár megtekinté­se (Ipartársulati székház, Masaryk (Nádor) ueca) teljesen díjtalan, vétel­kényszer, vagy ldnálgatás nincs, így mindenki, még akinek nincs is szán­déka vásárolni, felkeresheti azt. A vásár felkarolását a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk. Rámutatunk ebből az alkalomból arra is, hogy a kisiparosságnak az a célja a vásár megrendezésével, hogy bemutassa készítményeit, sok olyant is megismertessen a közönséggel, me­lyekről nem is tudják, hogy azt a kisiparos is előállítja és bebizonyítsa, hogy jót, tartósat és semmivel sem drágábban tud előállítani, mint a nagyipar. A vásár természetesen csak akkor ölthet nagyobb méreteket, ha az a közönségnél kellő látogatásra és tá­mogatásra talál, mert a mai viszo­nyok között a kisiparos nincs abban a helyzetben, hogy nagyobb befekte­téseket eszközöljön, mert attól fél. hogyha a vásáron nem adja el ké­szítményét, úgy Isten tudja, mikor és csak veszteséggel adhat túl azon. A kisiparosságnak az a célja, hogy naggyá fejlessze a karácsonyi vásárt. Legyen tehát a közönség segítségére ebben, hiszen ez épp úgy érdeke a vásárlónak, mint a kisiparosnak. — Három hét Szovjetoroszország­­han. Ezen a címen tartja a Jókai Egyesület meghívására ismeretközlő, politikamentes előadását Ing. Vaura János, a Villamosművek főmérnöke. Az érdekes előadás vasárnap a Jókai Egyesület kulturházában délután ti órakor kezdődik és bizonyára sok hall­gatója lesz. Az érdekesnek ígérkező előadás sok ismeretlen adatot ölel fel a közvetlen tapasztalai alapján, amely­­ről a közönség tájékoztatva nincsen. Az egyesület szívesen várja az érdek­lődőket. — Takarékossági nap. A Komá­romi önsegélyző Hitelszövetkezet (Ko­máromi Népbank) vasárnap, december 9-én, délelőtt sikerült takarékossági napot tartott Jókai uccai saját házának tanácstermében. A takarékossági napot Bartha János nyug. pénzügyigazgató, igazgatósági elnök nyitotta meg, aki lendületes beszédében a hitelszöv (ke­zeteknek a takarékosság gyakorlására nézve különösen megfelelő és alkalmas rendszerére hívta fel a figyelmet. Fülöp Zsigmond igazgató a takarékosság fon­tosságát és a takarékossági nap jelen­tőségét ismertette az egybegyűltek előtt, utána pedig Czéh István ny. poigáris­­kolai igazgató, a hitelszövetkezet fel­­ügyelöbizottságának érdemes elnöke tartotta meg alkalmi előadását a taka­rékosságról. A szövetkezeti életben több évtized óta lelkes munkásságot kifejtő kiváló előadó nagy élettapasztalatra valló értekezésében alaposan megma­gyarázta az igazi takarékosság fogal­mát, megjelölte azokat az elveket, ame­lyek szerint még az aránylag csekély jövedelemmel bíró embernek is módja lehet takarékoskodni s ezzel saját hely­zetét biztosítani, családja jövőjét biztos alapokra fektetni. Majd a hitelszövet­kezeteknek a takarékosság terén siker­rel betöltött feladatát ismertette és tel­kes szavakkal buzdított a szövetkezetek támogatására. A nagy helyesléssel fo­gadott, szakszerűségről tanúskodó ér­tékes előadásért Bartha János elnök fejezte ki elismerő köszönetét a kitűnő előadónak. — „Helyet az ifjúságnak“ ne­gyedszer az Iparoskörben. Anyag­torlódás miatt a szombati számunkban Írunk részletesen az Iparoskor vasárnap délutáni előadásáról, de már előre je­lezzük, hogy a vasárnapi tomboló si­kerre való tekintettel karácsony mindkét napján megismétli a lelkes gárda nagy­sikerű darabját a „Helyet az ifjúságnak.“ — A Kath. Legényegylet e hó 13-án, csütörtökön este 8 órai kezdet­tel saját helyiségében ping-pong ver­senyt rendez a helybeli „Makkabi“ ellen, A nívósnak Ígérkező versenyen szívesen lát vendégeket a Rendezőség. — A komáromi izr. Jótékony­­egylet népkonyhája számára a múlt hét folyamán a következő adományok érkeztek: Treuhaft Manó: az ecet­szükségletet. Fleischmann Béla: na­ponta 1 liter tej. Fleischmann Herman: naponta egy liter tej. Dr. Rohonyi Oszkár. 100 korona. Haar Miksa: 6 kg bab, 5 kg rizs. Fried Miksa: iO mé­termázsa tűzifa. Gold Ernőné: 5 kg rizs, 3 kg borsó, 1 kg mák, 1 kg cu­kor, Va kg Ceres. Légió bank: 100 korona. Kincs Izidor: 40 kg 0-ás liszt és 2 kg zsir. Azonkívül Király Károly­­né és Schwitzer Arturné ruha- és fe­hérneműt küldtek. A nemesszivü ada­kozóknak a Jótékonyegylet elnöksége hálás köszönetét fejezi ki. — Ingyenes könyvelési tanfolyam a komáromi Ipartársulatban. A Ko­máromi Járási Általános Ipartársulat december hó folyamán hetenként egy­szer vagy kélszer, az esti órákban in­gyenes könyvvezetési tanfolyamot ren­dez. A rövid tanfolyamnak a célja, hogy a legegyszerűbb könyvvezetés módjaira oktassa tagjait, hogy január 1-től kezdve rendszeres könyvvezetést csinálhassa­nak és ezzel egyrészt tiszta képet kap­janak üzletükről, másrészt pedig meg­felelő előirásos adóvallomásokat tehes­senek, vagy ha kell, adóügyekben megfelelően védekezhessenek. Föihi vom a társulat tagjait, hogy a tanfolyamra minél nagyobb számmal jelentkezzenek, amely 25 jelentkező esetén haladéktala­nul megkezdhető lenne. Koczor Gyula ipartársulati elnök. (§) Mulatni akartak: tehát loptak. Hatrendbeli lopás bűntettével vádolta az ügyészség Madenyák Ignác, Velki Pál és Surgán Simon mudrony­­falvai legényeket, akik a környéken sűrűn lopkodták a gabonát, dohányt, a baromfiakat. A három tóival idő­közben katonának ment s a tárgya­lásra katonaruhában jelent meg. Bű­neiket bevallották, de azt hozták fel mentségül, hogy a szórakozásra nem volt pénzük A tolvajok orgazdái ta­gadta« s az orgazdákat felmentették, de a három tolvajt 3 é 4 hónapi fog­házra Ítélték. (§) A tolvajlások vége. Bélik László ipolynyéki lakos betört Fux Erzsébet lakásába s a lakat feltörése után ékszert vitt el. A tolvaj azt val­lotta, hogy kényszerűségből tette. Ti­­zennégynapi fogházat kapott. — Végh Mihály ógyallai lakos bemászott Pse­­nák Mária ablakán s 1100 korona ér­tékű ruhát lopott el a lakásból. Tizen­négy napi fogházat szerzett vele. MsmmmmmminmmmmmBmammammm» Közgazdaság? X Megszüntették a szlovenszkói árpa vasúti kedvezményét. A szlo­venszkói árpa és a cseh árpa cimü, a Ceské Slovo-ban megjelent cikkből a következőket tudjuk meg: Különösen Keletszlovenszkón ezidén kitűnő mi­nőségű, bőséges árpatermés volt. Az árpa fuvardíja Kassa—Prága között méíermázsánkint 31.75 Ke A kassai árpa Prágában tehát 132.75 Kc-ba kerülne, mig a monopólium 123 ko­ronás árat állapított meg. A vasút 30°/o-os tarifakedvezményt adott s ilyen módon kiegyenlítődött a kelet­­sziovenszkói árpa ára, amely Prágában olyan kitűnő piacot talált, hogy a sör- és malátagyárak két-három koronával is jobban fizették, mint a cseh árpát. A vasút emellett 5 milliót keresett. A szlovenszkói árpa jó keletje nem tetszett bizonyos uraknak, akik be­folyásukat arra használták föl, hogy a vasutügyi minisztériumnál interveni­áltak a tarifakedvezmény megszünte­tése iránt A vasutügyi minisztérium az árpa szállítási kedvezményét de­cember 1-ével megszüntette. E naptól kezdve tehát megint nem kerül kelet­­szlovenszkói árpa a prágai piacra és a vasút is elesik egy jó és kiadós be­vételétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom