Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-05 / 97. szám

1934. december 5. »KOMÁROMI DA£QK< 3. oldal Tanácsülés a Tárosnál. Fölmentéssel végződött a Mikas-féle rágalmazási pör Komáromban. — december 4. Hirt adtunk nemrégiben arról a perről, amelyet dr. Jamniczky, volt komáromi zsupán, dr. Tafferner Gyu­la, Badik Béla és Wantz Róbert indí­tott Mikas Ferenc ellen. A feljelentés szerint Mikas a lentieket megvádolta azzal, hogy a fordulat utáni időkben a inaguk zsebére is dolgoztak s tizen­öt vaggon cukrot Nagymegyerről át­juttattak a Dunán Magyarországba, úgy, hogy »alul cukor volt. felül fa takarta«. Az ügyben már volt egy tárgyalás dr. Cseh Béla járásbiró előtt, akkor azonban a bizonyítás ki­egészítése végett elhalasztották a lár­­gyalást, amelyet most kedden tartot­tak meg. A tárgyaláson dr. Jamniczky Ottokár személyesen jelent meg s új­ra kihallgatták a tanukat. Uj tanú volt Filipek Elek és Matus Miroslav. A tanuk egyöntelülcg azt vallották, .hogy Mikas sokszor beszélt a fordulat utáni időkről, a nyomtalanul eltűnt cukorról, Badik Béláról, aki »nem volt hajlandó szlovákul beszélni«, de neveket a cukorral kapcsolatban nem említett. Filipek Elek, a védelem ta­núja, aki akkor egy élelmező-szövet­­kezet vezetője volt, kijelentette, hogy Jamniczky dr.-nak nem volt befo­lyása a cukor szétosztására és tagad­ta, hogy valaha is azt mondta volna, hogy a cukor a Dunán »elúszott«. A tanukat s a vádlottat több­ször szembesítették s ez nem mult el izgalmas jelenetek nélkül. Wantz Róbertét a bíróság nem en­gedte tanúként kihallgatni, mivel ő is érdekelt fél. Uj fordulatot készült adni az ügynek az a szóbeszéd is, amely szerint a szóbaníorgő megrá­­galmazottak egy szesz-ügyből kifolyó­lag 2Ö.Ö0ÍI koronát osztottak szét ma­guk között. Ezt a bíróság már nem kívánta újra bizonyíttatni, éneikül is több különböző ügy került össze a tárgyalás során. A tanuk kihallgatása és a szembesítések után dr. Jamniczky Ottokár a vádlott megbüntetését kér­te s indokul felhozta, hogy Mikas kijelentései arra valók, hogy öl komp­romittálják. A határ 1919-ben teljesen le volt zárva, azon vaggontételként cukor nem meheteLt át. Közömbös, hogy neve benne van-e az ügyben, avagy nem, a fontos az, hogy a rágal­mazások megszűnjenek s a jmegrágal-Komárom, december 4 Komáromszentpéter község tíz és egynéhány kilométerre fekszik Komá­romtól és mégis édeskeveset tudunk felőle. Szorgalmas gazdanép lakja a falut, mely egyidőben sokat beszélte­tett magáról. De azok az idők is el­múltak és most békesség, csend és munka honol be one, persze úgy volna jó, ha minél több munkaalkalom akad­na. Az asszonynépek találtak elsőben magukra Szcntpélcren, ahol évszáza­dok óta »varrnak«, mint a nép a fe­­hérhimzést, a női kézimunka gyön­gyét, a 7'ofcf/ó-niunkál nevezi. Honnan került Szentpéterre? Talán palóc ere­detű népe hozta magával, mikor a török veszedelem után ismét megül­ték az új jobbágyok a falut. Valaha Szentpéteren is igen érdekes népviselet járta. Ezek az öreg ruhák azonban mind a láda fenekén, meg az almáriumok sötétjébe burkolóztak. Érdekes, hogy míg a fiatalok viselete szinpompás volt, addig az asszonyi rend komor fekete színekbe öltözött. Hajdanában a szentpéteri templomok előtt tarka, pompás viseletű nép hul­lámzott, ez már a múlté, most a vi­selet már erősen közeledik a város mindent nivelláló divatjához. A szent­péteri kiállítás megmutatja még az egyszer a régit, a szépet. Úgy népvi­selet, mint kézimunka jön be a ja­vából. Kívánatos lenne, hogy mind itt maradjon és a szentpéteri népipar ezzel dicsőséget valljon. A kiállításra ráteszi a koronát áz mázolták elégtételt kapjanak. Mikas Ferenc a zárszó jogán kijelentette, hogy ő csak annyit mondott, hogy a cukor Nagyincgyeren eltűnt, de neve­ket nem említett. A bíróság úgy ta­­lálla, hogy a vádlott az inkriminált kifejezéseket nem használta, főleg Jamniczky Ottokárral szemben nem. Jamniczky Ottokár dr. főmagán­­vádló felszólította vádlottat, hogy bi­zonyítsa állításait és hangsúlyozza, hogy ez elé nem gördít akadályt, sőt a legmesszebbmenő módon támo­gatja a való tényállás felderítését. Ehhez dr. Rossiwal, a többi magán­vádló jogi képviselője is hozzájárult. A védelem azonban a valódiság bi­zonyítására kísérletet sem tett, sem indítványt nem nyújtóit be, pedig az első tárgyaláson ezzel fenyegetőzött. A járásbíróság felmentette Mikas Ferencet a rá­galmazás vádja alól, mivel a bi­zonyítékok nem voltak elegendők. Úgy dr. Jamniczky, mini a többi vád­lók felebbeztek, de fellebbezett az ügyészségi megbízott, dr. Schwarzer Károly Is a vádlóit felmentése ellen. $ Ez ügy első tárgyalásáról írt tudó­sításunkba az a tévedés csúszott be, hogy a főmagánvádlók az ügy békés elintézése érdekében hajlandóságot mutattak volna. Ez semmi formában meg nem történt, mert ellenkezőleg, a főmagánvádlók ilyen magatartást nem tanúsítottak, de az eljárás le­folytatását kívánták és a legszélesebb­­körű bizonyítást indítványozták. A bíróság második fórumát is fog­lalkoztatni fogja az ügy és az dönti el, hogy lehet-e hivatalukban min­denkor korrekt és megközelílhetlen köztisztviselőket büntetlenül megrá­galmazni. Komáromban a köztudat szerint a volt zsupán, dr. Jamniczky Ottokár soha közélelmezési ügyek­kel nem foglalkozott, ezt az akkor létesített Raktárszövetkezet bonyolí­totta le. Sine ira et studio meg kell azt is állapítanunk, hogy az 1919. évben a lakosság körében a közélel­mezéssel kapcsolatosan olyan pana­szok, melyek az akkori zsupán sze­mélye, vagy hivatali működése ellen irányultak volna, sem Komáromban, sem az akkori Komárommegyében nem fordultak elő. este 6 órakor kezdődő lakodalom, amely úgy folyik le — természetesen az egyházi részt elhagyva — mint az igazi. Valódi násznagyok lesznek ott, akik okosan és értelmesen és szépen beszélnek, már mint Gerendás Károly, a fúrófaragó ezermester, aki — ha kell — házat épít, de amellett a leg­híresebb aratógazdák egyike. Hát még komája, Németh Ignác, ez érti ám a szót. Ha leteszi a garast, azt el nem szedi tőle senkifia sem. ök lesznek ketten a násznagyok, ezen kívül a nyoszolyóleányok, vőfélyek, násznép mind bevonul a kulturház előadó szín­padára. Érdemes lesz megnézni és főleg meghallani, milyen is a ma­gyar lakzi Hát még a lakodalmi ebéd — mert az is előttünk folyik le — szép szertartása, az lesz csak az igazi. Majd rágyújt a nép a pompás régi dalokra és bemutatja a magyar táncot, nem úgy, ahogy azt a városon elrontották, hanem az igazit, a mártogatóst, meg a gyertyatáncot, a menyasszony tán­cát. Ott legyen mindenki, belépődíj ülőhely 5 Ke, állóhely 3 Ke. — A Hoza—Folprecht—Körte hangverseny jegyvásárlóihoz! A december hó 1-re hirdetett Hoza—Fol­precht—dr. Körte hangverseny Hoza tenorista hirtelen megbetegedése foly­tán elmaradt. A jegyek visszaválthatók 1934. december hó 10-ig Mahdalikné trafikjában (Masaryk-u. sarok.) A ren­dező egyesület ezúton is kéri a nagy­érdemű közönség szives elnézését. „Hviezdoslav“ egyesület. Komárom, december 4. A város tanácsa december hó 4-én, kedden délután ülést tartott, amelyen Csizmazia György városbirő be­jelentette, hogy a város 8 vaggon bur­gonyát kaj) a munkanélküliek részé­re, amelynek költségét a népjóléti minisztérium fedezi. A burgonya leg­közelebbi szétosztására nézve a szük­séges előkészületeket megtették. A községi elemi iskolába járó sze­gény tanulók részére beszerzendő téli cipők szállításával a Bafa céget, — amely 4()o/o-al volt olcsóbb a többi ajánlattevőnél, — bízta meg a tanács. A Hefler-árvaház növendékei szá­mára beszerzendő ruházati cikkek megrendelésére, a kórházi fehérne­­müek szállítására, a városi gazdaság részére szállítandó széna beszerzésé­re vonatkozó javaslatok, kegydíj­­ügyek letárgyalása után napirendre került a városi adófőkönyvvezetőnek jelentése a városi közlegelő jövedel­mének feltűnően nagy csökkenéséről, amely szeriül hátralékos legelőbér fe­jében 53.000 korona tartozás maradt fenn a kivetett 67.000 koronából. Az adóhivatal javasolja, amint az más városokban és községekben történik, — mondja ki a tanács, hogy csak azok az állattartó gazdák használhat­ják állataik részére a közlegelől, akik a legelőbért előre megfizetik. A javas­lat visszatetszést keltett és K o m á - r o m i Lajos tanácstag annak kivihe­tetlen voltát hangoztatta. Nem is sza­vazták meg a tanács tagjai a javas­latot, amely mellett csak a városbirő és a vezető főjegyző kardoskodott, ez utóbbi az elutasító határozatot meg is vétózta. Eperjes város átiratban szólította föl a várost, hogy foglaljon állást a kéményseprési immkadíjak leszállítá­sa tárgyában az országos hivatalhoz föli erjesztett kérelme mellett. A ta­nács magáévá tette Eperjes város­nak a díjtételek leszállítására irányu­ló felterjesztését. A városi népkonyha felállítását ja­nuár hóra tervezi a város. A tanács tudomásul vette, hogy a városbirő a népjóléti minisztériumhoz és az or­szágos hivatalhoz kérelmet terjesztett föl segély kiutalása iránt és hogy a város tehetősebb polgárait szintén fel­­leérte a népkonyha támogatására. A telekügyek és adóügyek elintézé­se után C se vár Ferenc a hajógyári munkások sztrájkját hozta szóba és azt indítványozta, hogy írjon föl a tanács a Skoda-gyár igazgatóságához az ügy mielőbbi elintézése végett és adjon segélyt a város a sztrájkoló munkásoknak. A városbirő bejelen­tene, hogy már úgy a közmunkaügyi, mint a népjóléti minisztériumokhoz, valamint a Skoda-gyár igazgatóságá­hoz megküldötte felterjesztését. Ami a városi segélyt illeti, kijelentette, hogy a város nincs abban a helyzet­ben, hogy a sztrájkotokat segítse, aki­ket egyébként a vas- és fémmunkások szövetsége segélyez. Tarics István, aki, mint a Skoda-gyár alkalmazottja, érdekelt, tudomással bír a városbirő fölterjesztéséről. Neki is az a vélemé­nye, hogy a város nem képes segély­ben részesíteni a sztrájkotokat, akik egyelőre a szövetségtől kapnak se­gélyt. Az ügyben a hatóság és a mun­kások képviselői között tárgyalások folynak. A tanács a városbirő jelentését tu­domásul vette. — Legjobb szabású és formájú Princess fűzők, csípőszorítók, mell­tartók mérték után készülnek ELBERTNÉ fűzőszalonjában Kiscsapó utca 8. — Berger F. Vilmos csemegeüzle­tében Komárom, állandóan friss pasz­­terizált zsámbokréti teavaj. Sajt­különlegességek. Prágai gyógysonka. Kitűnő olajos és pácolt halak. Torta- és ostyalapok, fajalmák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj, Hor­­nimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asz­tali fajborok, Mumm és Pommery fran­cia pezsgők. Karlsbad! kétszersült és Graham kenyér. Római maróni. A legfinomabb fajkávék naponta fris­sen pörkölve, valamint Hág coffein­­mentes kávé kapható. Szentpéteri kiállítás — Szentpéteri lakodalom Szombaton, december 8-án a Jókai Egyesület kulturházában. „így ízlik legjobban / a főzelék!"- ftiondja Boby bácsi Ha maga Boby bácsi dicséri ilyen lelkesedéssel, akkor Önnek is meg kellene fogadnia a taná­csát: Használj Vitellol! A kel­tezés kezeskedik afőlíétlen frissesé­gért és ezáltal valamennyi, Vitello­­val készült étel kiválóan jó ízéért. ügyeljen a csomagolás Vitello­­címerére A marcelházi egyházi ünnepség, A 100 éves marcelházai torony ju­bileumi ünnepsége december 2-án, va­sárnap programmszerüen ment végbe. Kocsikkal és lovasokkal várták sze­retett püspöküket a marcelházai re­formátus hívek, a lietényi állomáson. Midőn a kocsisor Heténybe érkezett, megszólaltak a lietényi templom ha­rangjai. Hetényben Balogh Elemér püspököt Zsemlye Lajos lietényi lel­kész üdvözölte. Marcelházán a lel­készlak előtt diadalkapu várta a fő­pásztort, akit Tárnok Gyula marcel­házai lelkész, Kukura Lajos községi jegyző és egy fehérruhás iskolásleány üdvözöltok. A püspök a tőle megszo­kott kedvességgel köszönte meg a szép fogadtatást, azután a lelkész lakására ment, ahová rövidesen megérkezett Búosról Soós Károly esperes is. A dalárda »Küldj áldást az őrállókra« kezdetű ének elcneklésével szerenádot adott a két főpásztornak. Délelőtt a templomban Soós Ká­roly esperes 1. Kor. 8:6 alapján tar­tott alkalmi prédikációt. Szép beszé­dében kifejtette, hogy az az igazi árva, akinek Istene nincs. Amikor az em­berek nem feledkeztek meg arról, hogy van egy gondviselő Édesatyjuk, egy­másután emelték a templomokat és tornyokat. Most az a kérdés, hogy az üldözött elődök árva utódai mit cse­­lekesznek, milyen bizonyságot lesznek, oda akarnak-e borulni a gondviselő Édesatya kebelére? A dalárda elénekelte a »Szent,szent az Ur« kezdetű éneket, ami után Ba­logh Elemér püspök az Urasztaiánál megemlékezett Marcelháza környéké­nek históriai múltjáról. Abban az idő­ben, amikor a magyar ember nem tudta, hová tartson, a törökhöz-e, vagy az osztrákhoz, ez a vidék nagyon so­kat szenvedett. Érsekújvár és Eszter­gom török kézen, Komárom az osz­tráké. A jelenlegi Izsáig (Izsa: Isszah: Jézus) terjedt a Jézust követők határ­vonala. Marcelházát is elpusztították egykor annyira, hogy csak 19 ház ma­radt. És az ősök ilyen viszonyok közt is megőrizték hitüket, egyházakat ala­kítottak, templomokat építettek, hogy imádság hajlékait hagyják utódaikra, az utódoknak folytatniok kell, amit ők elkezdtek. Tanulság: ha az ősök hadak idején templomokat, tornyokat építettek, szóval gondoskodtak arról, amire ők képesek voltak, — akkor mi meg teljesítsük a ránk váró kötelessé­geket. Marcelháza előtt itt van az is­kola építése. Majd elmondta főpász-

Next

/
Oldalképek
Tartalom