Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-18 / 57. szám
5. oldat. 1934. julius 18. »KOMAROMI LAPOK< Náci az utcán. Tíz esztendővel ezelőtt még meg kellett volna magyarázni, hogy nem Ignácról van szó, hanem Adolfról. Mostanában az Adolfot hívják Nácinak s a bibliai kis Benjáminnak nevét diktátor hordozza. Nem furcsa világ ez? Két ilyen, Adolftól eleresztett náci jelent meg Komáromban, átvonullak többen is, meglehetős titokban . hiszen tudod kedves olvasó, kiről beszélek én most. Nem volt rajtuk barna ing, csak az emlékeik voltak lúlsölétek. Drezda felől menekültek mindaketten, aminthogy menekültek többen is; a világ ma már úgy össze van kavarodva, különösen, ha ilyen barnaingesekkel beszélsz: lassankint nem tudja az ember, hogy a legvadabb nacionalista egyúttal nem a legvérmesebb kommunista-e? Egy idő óta elvesztek a válaszfalak az egyes világnézetek közölt s ma könnyebb náciból kommunistának lenni, fasisztából anarchista könnyebben válhatik, mint azelőtt gvelfből ghibellin lehetett, vagy kurucból labanc... Kedves olvasóm, egyre nehezebben felelnél meg arra a kérdésre: mi a világnézeted, mert a programiunk és a kiáltványok között elveszel, te. kicsiny ember, senki nincs már rád tekintettel s elkövetkezik az az idő, amikor egv jól megszerkesztett világnézetért egyhavi zsebpénzedet is szívesen odaadod. Egyszóval a nácik itt jártak s mint ilyenkor szokás, sokat panaszkodtak is. Valóban, nem lehetett valláskönyvbe illő olvasmány, akik egészen idefutottak, még most is borzonganak belé. Aztán útra kelt a két barnainges, —most fogózz meg olvasó, útrakeltek Ausztriába, hogy Dollfussnak ajánlják fel kardjukat és erényeiket. Dollfussnak, akit a múlt héten még égre-halálra átkoztak valahol a salzburgi halár mentén. Elmennek Dollfusshoz s meg fogják alakítani az ausztriai német légiót. Mert eddig ez még nem volt. Eddig ugyanis csak a németországi légió volt. Ideje, hogy ellen-légió is legyen, régen hiányzott, igazán legvégső alkalom, hogy bemondják a kontrát... így lüktet ez a mi kis világunk, kedves olvasó. így lesz osztrákból német, Adolfból náci, náciból légió s te igazán nem tehetsz egyebet, jámbor adófizető, csak a fejedet fogod s végigszámolod a világtörténelem minden hasonló példáját: Róma- Karthágó, Iliin és gól, gvelf és ghibellin, Stauf és Hohenslauf, piros rózsáiéból- rózsa, katolikus, protestáns, kuruc és labanc, negyvennyolcas és hatvanhetes, búr és angol.. . mehetsz végtelenségig, példád van ezer. ILI lázong előtted a világtörténelem. A késői kor gyermeke olyan lázzal olvas majd a nácik és a nemnácik harcáról, mint ahogyan Donászy ifjúsági műveiben a kurucokról olvashattál annakidején, kedves olvasóm. Akkor a gyerek is fogja látni a világtörténelem igazi képét. Most még az igen öregek sem látják. Nem, mert a fától sose látszik az erdő ,.. Mi csak annyit látunk a nagy világmozgalomból, — hogy megjelent két náci s éppen mennek az ellenséghez, felajánlani a kardot. Meg a gázbombát. Zero Ága és a szerelem. A derék Zoro Aga meghalt s halálát nem kommentálták teljes jelentőségében a lapok, semmiesetre sem úgy, mint ahogy a kitűnő aggastyánt életében méltatták. Ritka körülmény, ami az agának jutott: már életében agyonméltatták s így aztán halálára alig jutott a szuszból. Más ember igazi halhatatlan élete pedig akkor kezdődik, amikor meghalt. Igaz ugyan, hogy Zoro Aga éppen eleget élt ahhoz, hogy jogcíme legyen a nagy méltatásra. Zoro Aga valóban az életével fi.zette meg a jogot, hogy őróla Írjanak. Más, nagy emberek legalább cselekszenek valamit, de Zoro Aga az égvilágon semmik nála az élet, a puszta létezés, a minden mellékes körülménytől való mentesség jelentette a hírt és a dicsőséget. Semmit nem csinált. csak élt. De hogyan! Annyi éven keresztül, hogy végül maga is belezavárodott, nem tudta összeolvasni éleiének éveit. Körülbelül mindegy, mi is így csinálunk: száz év becsületes eltöltése után nemigen szoktuk számbavenni az éveket s ugyebár, egyikünk sem számolja pontosan, hogy tíz vagy busz évvel többel élt-e? Hz a hanyagság már bennünk van s az vessen magára követ, aki máskép csinálja. Zoro Aga is legénykcdolt az évekkel, mit neki liz-husz év. Kívánatra még Napóleonnal is találkozott s ha hinni lehet Zoro Aga meséinek, száz év alatt egyebet sem tett, minthogy fürgén a nevezetességek után szaladt, vagy azok jöttek helyébe neki. Napóleontól kezdve, akivel kezelt.. . Mindegy. Zoro Agát hihetetlenül magas kora feljogosította arra, hoogy cltérjen itt-ott az igazságtól, — ki a fene emlékszik például olyan jelentéktelen eseményekre, hogy egyszer látott egy káplárt, akiről kiderült, hogy később császár tett . .. A válg közvéleményét azonban nem is annyira a kis káplárok érdekellek. hanem a nő. Nőből Zoro Aga, a derék lörök, meglehetősen sokai fogyasztott: csoda, hogy százötven év alali nem unta meg őket! Gyakorta házasodgatotl az Aga, Allah növesztette is a szakállát igen hosszúra, — s mindig elhullottak mellőle a nők. Csak egy nem. És ez ia legszebb az egész Zordlegendában. Egyetlen nő túlélte Zoro Agát, egy hölgy, aki soha nem lett az aga felesége. Tudja Isten, miért szalasztották cl egymást, de a dolog mégis úgy történt, hogy az Aga százhatvan évet ért meg, a szerelnie százhúszat, — (mi az a gyenge negyven év ilyen elasztikus fiatalok között), mégsem lehettek egymáséi. A sors rendelte Így. — mondhatnánk a költővel. S amikor az Aga halála hírét hallotta a száz húszéves asszony, hír .szerint a szivéhez kapott és meghalt. Lehet, hogy csak kitalálás. Rómeó és Julia is azért tudták ezt megcsinálni, mert fiatalok valának: hogy valaki százhúsz évig hurcoljon egy titkol! szerelmet, az még török nőben is hihetetlen. Legendának azonban nagyon szép. Olyan szép, mint Zoro Aga hosszú élete. S ha nem is igy történt meg, ki kellett találni. Zoro Aga, a rendkívüli férfi, csak ilyen rendkívüli történetek kíséretében vonulhat örök nyugalomra .... Bosnyákok a vártán. Egész nap a várost járják, nagy, teli kosaraikkal ezek a »bosnyákok«, akiknek már csak az emlékük bosnyák, jelenleg nagyon távol van szülőhelye mindegyiknek görbe Boszniától, legfeljebb annyi közük van a délvidékhez,- hogy egyikük-másikuk Szerbiából való. Hol vannak azonban a hatalmas, pirosfezes alakok, akik szinte bicskát rántottak, ha a kuncsaft nem akarta megvenni a nadrágtartót, fogkefét, vagy a cipőfűzőt, amit szenvedélyes hangon ötért kínált s egyért adott el! A mai »bosnyákok« a világ! s a köztársaság minden részéből rekrutálódnak s feladatuk az, hogy a szegényebb néposztály körében Európát, mint ipari földet, propagálják. Ők a bóvli-ipar aprópénzei. Mondom, ezek a »bosnyákok« egész nap az utcát róják Komáromban, kinek a vasútállomásnál van felügyelése, kinek pedig a Nádor-utca sarkán, estére azonban, — s ez a legérdekesebb, — pontosan összegyülekeznek a Klapka-tér és az »Anglia« közötti sarkon, a postaláda mellett. Megszállják a Nádor-utca végét, négyen. Szabályos négyzet-alakban állnak föl, hogy közöttük elmehessenek a sétáló katonák. A katonák szabadideje hat után van. Erre az időre várnak a kosaras emberek a nadrágtartókkal, tükrökkel és hereivákkal, a lógó bakkancsfíízőkkel s az éles bicskákkal. 'fessék megfigyelni: ott tolják a derék emberek a kosaras hasukat, féloldali lódulva a nehéz tehertől, a mozival szemben. És minden este valami Szendéd emlegetnek. Nem tudom, ki ez a Szendéi*. Nap, mini nap emlegetik, csendesen, egymás közöli. Mert ezeket az embereket még nem hallottam kiabálni, ezek csendesen beszélgetnek, nem, mint gyermekkoromban a pirosfezes valódi bosnyákok, akik egy ötkrajcáros harmonikát sem tudtak eladni olyan óbégatások nélkül, amihez képest a megafon manapság kismiska. Ezek csendesen vannak. Mindig egy beszél a négy közül s a többi három udvariasan hallgatja. Halkan, de izgatottan tárgyalnak, Szender hallatszik ki a beszédjükből, aztán a másik is ezt a Szelídért emlegeti. Megállók a postaláda mellett s figyelem őket. Gyanakodólag néznek rám, egvidcig el pihennek, egyik-másik bizonytalanul indul felém s mcglebcgtcli a nadrágtartókat, de én tagadban intek, erre visszamegy s ismét a titokzatos Szcndcrről kezd beszélni. AzL keli hinnem, hogy ez magyar szó s az álom -nak különös, választékos meghatározását emlegetik, a szendergést. Talán ezt az egvet tanulták meg magyarul s a csendes szendergés jön le reájuk. Szendercgniök kell, mivelhogy a kuncsaftok igen békén hagyják őket. S így biztatják egymást: Aludj!« azaz: »szender. De az is lehel, hogy ez valami rettentő káromkodás, ami ugv érvényes, ha csendben, finom hangon mondják. Lehet, hogy a járókelőket szidják igy s a fene egyenmeg« vagy a »mindéiül a smucig telkednek« helyeit csendesen ezt vágják oda, csúnyán: Szender!« Szender! Ebbe az egész világba, kedves olvasó. »De egy világ ez!« Nádor-utca. Péntek délután. Hőség van, zivatarfelhők lógnak űrsujfalu fölött. A Nádoron ember alig lóg, a kávéházban, boltokban még kevesebb tartózkodik. Almos, tikkasztó délután, aki teheti, fürdeni megy. Nagyon lassan, megfontoltan ballag ez a világ: lanyha, fáradt komáromi világ. Az egyik üzletajtóban, a ponyva alatt három szomszéd kereskedő támaszkodik a félfának s az üres aszfaltot nézi. Egy hölgy áll a lépcsőn, mellettük. Nagy. mély hallgatás közöttük. Nincs már ill mit megbeszélni ... Nagysokára a hölgy, keserűen, teljes meggyőződéssel mondja: De egy világ ez! Ha stílusát nézzük a mondatnak, mondallanilag nem a leghelyesebb s ha idegen nyelvre fordítanánk, akkor sem volna túlzottan sok értelme. Mégis mennyire kifejező mondat ez! A hölgy ugylátszik, valóban megtalálta legteljesebb kritikáját az egész világról s mégegyszer elismétli a mondatot, most már egy fokkal mélyebb hangon: — De egy világ ez! A többiek helyeselnek, szótlanul. Sajnos, a világ nem rendül meg alapjaiban s ugylátszik, a következő félórában sem fog semmi különös történni s a vevők nem rohamozzák meg a Nádor-utcát. Amire a hölgy most már a legmélyebb leikéből, a legteljesebb meggyőződéssel fakad ki harmadszor is az egész világrend ellen: — Dddde egy világ ez! Hogy ezt a kritikát odafönn meg nem hallják! — Teljesen újonnan épüli adómentes ház, mely áll: 2 szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba, éléskamra és pincéből, gyümölcsös kerttel, szabad kézből eladó. Cím: Eötvös-u. 48/B. — Tanuljon meg könyvelni minden kereskedő és iparos, hogy áttekintése legyen üzletéről, vagyonáról. Könyvelni tudni existeneiál, jövőt jelent fiataloknak, alkalmazottaknak, mert könyvelő mindig és bárhol megél. A gyakorlati szakember egyéni módszerével tanítok könyvelni. Díjtalan felvilágosítás. SPIELBERGER BÉLA, Komám«, Nádor u. 61. — Felhívás az ipari vagy kereskedői pályára lépni szándékozó tanulóifjúsághoz. A 259. sz. ipartörvény a tanonciskolákba való felvételt akként szabályozza, hogy a szerződést kötött tanulók közül minden tanévben csak azok vehetők fel a tanonciskolák egyes osztályaiba, kik legkésőbb október hó végéig kötötték meg tanoncszerződéseiket. A később szerződők már azon tanévben nem vehetők fel, csak a következő tanév elején. Ebből az a hátrány származhatik, hogy az október hó után szerződött, de nem iskolázható tanoncok egy tanévet elveszítenek, tanoncidejükke! párhuzamosan nem fejezhetik be tanonciskola! tanulmányaikat s igy a felszabadulásuk alkalmával nem jutnak tanonciskola! végbizonyítványaikhoz,ami a fenti ipartörvény értelmében az önálló iparjog szerzésének egyik kelléke. Ezért ezúton is felhívjuk az ipari vagy kereskedői pályákra lépni szándékozók figyelmét, hogy tanoncszerződéseiket július, augusztus vagy szeptember hóban, de legkésőbb október hó végéig kössék meg, hogy a következő tanévben a tanonciskolába felvehetők legyenek. A felügyelőbizottság nevében: Csizmazia György felügyelőbizottsági elnök, Telkes Mihály tanonciskolái igazgató. M orgazdaság X Kényszeregyezségek és csődök Szlovénokéban és Ruszinszkóban. Ikrényi Mátyá^s a „Sokol“ vendéglő tulajdonosa Érsekújvár, Kiss Márton vegyeskeresk. Kassa, Jakubovics Alfréd csemegekeresk. Besztercebánya, Marek Gyula cipőgyártó Bystra, Them József asztalos Késmárk, Kammerhofer István droguista Pozsony, Ungár Sándor tisztviselő Losonc — Csődök: Sirotek János kőműves Losonc, Szetnán Miklós diszmüárukeresk. Eperjes, Bútorkereskedelmi r. t. Kassa, Hirsch Miksa butorkeresk. Ungvár. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatod Spitzer Sándor könyvnyomda« jában. Komárom. R El NACH REPRODUKCIÓVAL Ara 24'— Ke. Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom,Nádor-u. 29. T
