Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-11-17 / 92. szám

6. oldal 1934. november 17. »KOMAROMI LAPOK« Az Alsócsallóközi Ármentesitő Társulat közgyűlése. A társulat három év óta nagyarányú meliorizá­­dós munkálatokat végzett, uj székházat épit — november 16. Szerdán, november 14-én délelőU tartotta az Atsócsallóközi Ármentesítő és Belvízlevczető Társulat közgyűlé­sét a városháza tanácstermében, nagy­számú érdeklődő jelenlétében. A köz­gyűlésen Nagy Nándor elnökölt, .le­ien volt hivatalos részről M if fék I'erdinánd miniszteri biztos is. Nagy Nándor elnök üdvözölte a megjelenteket s megnyitotta az ülést. Elnöki előterjesztés nem lévén, Gva­­lókay Miklós igazgató-főmérnök tet­te meg igazgatói előterjesztését. Az előterjesztés felölelte a társulati mun­ka minden ágazatát, gondosan kiter­­jeszkedett az összes részletekre s fel­világosítással szolgált úgy a munká­latokra, mini a költségvetésre nézve. Jelentette, hogy az első, harmadik és ötödik körzet terveinek felülvizsgá­latát szükségesnek tartja. Kifejtette az igazgató, hogy az 1930—31-es évek­ben a nagy esőzések s árvizek meg­erőltették a társulat anyagi teherbíró képességét. Akkor az volt a cél, hogy minél főbb s jobb védelmi eszközre legyen szeri a társulat. Ezek a védel­mi eszközök ma már nagyrészt meg­vannak, azóta nagy haladás történt, részint a társulat saját erejéből, ré­szint állami s országos hozzájárulás­ból. Sok csatornakotrást és szélesítést végeztek, számos új csatornát ástak. Az igazgatói jelentés arról is szólt megnyugtatólag, hogy a belvízleveze­tési munkák nem szárítják ki telje­sen a Csallóközt, hanem mindig ma­rad annyi talajnedvesség, amennyi száraz időkben elegendő lesz. Beje­lentene, hogy a hetven éves Társu­lat végre önálló, szép székházhoz jut, amelynek építését már megkezdték s amely tavaszra lesz készen. Az ol­csó anyagárak kedvező árkalkulációt engedtek az építkezésnél. A pénzügyi viszonyok az idén kedvezően alakul­tak, fontos azonban a járulékok pon­­los fizetése. Az igazgató előterjesztése után a tavalyi zárószámadás került sorra. 1933-ban volt: bevétel 3,741.071 Ke 35 f. kiadás: 2,974.067 Ke 30 f. maradvány: 767.003 Ke 05 f. A Társulat jelenlegi vagyona: 4 millió 662.753 korona. A közgyűlés a felmentvényt megadta s köszönetét szavazott a számvevő bi­zottságnak munkájáért. A zárszám­adást felterjeszti a íöldmivelésügyi mi­nisztériumba. Egyben kijelölte a köz­gyűlés a Szlovenszká Bankát is, pénzkészlete egy részének elhelyezésé­re. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a gútai körzet félmillió koronás köl­csönt vesz fel. Majd nyugdíjak, kegy­díjak. szolgai fizetések ügye került tárgyalásra. Nagyobb vitát csak özv. Politzer Ármi mié havi 35 koro­nás kegydíja keltett, ezt azonban a gyűlés végén megszavazták, Pollitzer­­né fizetése mellé. Majd a költségvetés került sorra. A költségvetés főszempontja az, hogy a fenntartási kiadások csökkentesse­­,‘nükj s a beruházási kiadások emeltes­senek. A költségvetési vita során Singer Andor földbirtokos kifogásol­ni akarta az egyes tételeket s azt sze­rette volna bizonyítani, hogy nagy megtakarítások vannak s voltak, ezérl a járulékok leszállítását kérte. Az el­nök s az igazgatófőmérnök azonban meggyőző okfejtéssel s valódi, bizo­nyított számadatokkal válaszolt a vi­tát provokáló felszólalónak s kifejtet­ték. hogy a többszázezer korona meg­takarítás helyett csupán 90.000 koro­na a megtakarított összeg, erre is szükség van azonban s a járulekokat nem lehet csökkenteni azért, mert a három száraz esztendő után várható az erősen esős idő is, amikor pedig minden összegre szükség van a védel­mi munkáknál. A költségvetés télelei indokollak, Singer Andor számadatai pedig nem voltak helytállók. A vita után az 1935. évi költség­vetés ígv alakult: 2.126.984 Ke 35 f. bevétel 2,116.350 Ke 20 f. kiadás fölösleg 8.634 Ke 15 í. A járulékok maradnak, mint tavaly, csupán a csilizközi s a gútai körzet fizet pótjárulékot. Majd a védbizollsági tagok választá­sát ejtették meg. végétért. \ közgyűlés ezzel O M A gépírásosak. Gonday G. Miklós két regénye. Uj szó: gépírásos. Lehet, hogy már mások is használták elöltem, lehet hogy én vagyok az első, de semmi kép sem nyelvújító becsvágy szülte. Az hozta ezt is létre, ami ma sok mindent: a gazdasági válság. Nincs különösebb eseményről szó. csupán arról, hogy egy-két fiatal szlo­­venszkói magyar írónak nincs pénze írásait kinyomtatni. Mit tehettek mást. visszapergették az élet filmjét egy-két évszázaddal és most írásaik mint akkor talán a testőrírók munkái kéziratban, illetőleg gépiratban forog­nak az olvasóközönség kezén. Kedve­sek ezek a vékony géppapírra kopog­tatott írások, kedvesek addig, amíg indulást jelentenek. De elszorul az ember szíve, ha közöttük igazi tehet­ségre talál. A könyvesboltok kiraka­taiban a sok-sok ponyva, a sok-sok szép kárbaveszell ólombetű és az. aki igazán figyelmei érdemel, aki tehetség talán egy kicsit elpirulva nyomja a kezedbe kiadatlan munkáját. Két ilyen gépírásos került a napokba kezünkbe. Két regény. Mindkettő szerzője Gon­day G. Miklós. Ismeretlen név, de azok, akik egy üt télnek a szlovenszkói magyar irodalom vergődéseivel, már jól ismerik. Az egyik kétkötetes regény kézirata: Emberek az éjszakában. Kazinczy-pá­­lyázatot nyeri mű. Háborús regény háború nélkül. Sől nem is a háború alatt pereg le. A háború végétért: legalább is a fronton. A frontról haza­tértek, akik mint 18- 20 évesek kerül­tek ki a halál elé, nem tudnak vissza­ülni az egyetem padjaiba. A drága­ság napról-napra nő, állás nincs ... Ezek közé tartozik Ballay Jenő is. Ő még ugyan kap otthonról pénzt, de nyomorognia kell neki is, a többi sze­rencsétlennel együtt, a Hamburg-szálló piszkos szobáiban. Ugyan ott lakik Iverpely Feri is, a nagy zenei tehet­ségből mozizongorássá leli bajtársa, akit Ballay mentett meg a fronton az életnek. Menyasszonya is van már, Vermes Mária, ugyanazon mozi pénz­tárosnője, akii Ballay ismeretlenül ha­lálosan megszeret. A szállóban szeny­­nyes élet folyik, a két lélek annál közelebb jut egymáshoz és a közben kétszeres kitartottá és kerítővé lett Ballay elszereti — bár sajnálja ba­rátját — Máriát. S a szennyben, pi­szokban kinőtt szerelem annyira tiszta tud lenni, hogy Ballay morális felhá­borodásában : féltékenységében gyil­kolni is tud. Megöli azt. aki úgy kö­zeledik Máriához, mint hím a nőstény­hez. A gyilkosságot nem tudják rábi­zonyítani. De amikor a madáchi záró­­jelenetben megtudja, hogy apa lett. gyermeke lesz, nem bírja tovább a mocskot, a bűnt. önként jelentkezik Ennyi röviden a regény tartalma De sokkal löbb történik benne. Gon­day moziszerű gyorsasággal peregteti a történést. És mégis van ideje arra, hogy alakjait kirajzolja, minden moz­dulatokat lélektanilag aláhúzza. A másik regénye detektív történet: friss, eleven, van olyan jó. mint bár­mely angol export . Még egy nagy­ér ték van Gonday Írásaiban: mindig a legmagyarabban akar írni. Néha — most még túlzásokra is hajlamos, köznapi beszédben ilyen szavakat használ: mozgonij, szüntetés, távszóló szivarba. Sőt nem is állhatatos: egy mondatban képes egyazon fogalom há­rom megjelenő szavát is használni: autó (gépkocsi—mozgony, de ez ha­mar le fog csiszolódni róla s akkor majd stílusa is külön értéke lesz ki­sebbségi irodalmunknak. —g, -u Sebesi Ernő: Számadás. (Versek) A költő zárt, könnyed formákban énekli meg az élet nehéz érzéseit. Sebesi az intellektualizmus Töltője, nincs benne a primitívségnek, a hét­köznapi egyszerűségnek monumenta­litása, de van benne az írói elmé­lyülésnek témabősége s individuális állásfoglalás esztétikai, etikai vallo­másokban. A konok tehetség belső vívódásának befejezése felé közeledik Sebesi Ernő. Soraiból humanista me­legség árad, valami finom emberi meg­­bocsájtás azért, hogy az ember rossz. Hangja sosem gyors, nem rohan s nem rombol. Épít szeretet, optimiz­mus derűjével. Pesszimizmusa nem kélségbecjlő és ha néha elfárad a remény és a kisvárosi köd a lélek­re száll: akkor is álvilágíL a szépség­nek fény-e a homályon. Sebesi komoly formaművész s a költészetet, mini költő írja. Igen, halad az új hangok­ban és néha visszhangként hallatszik erősebb kiáltás: mégis a számadás a költőnek számadása: magáról. Se­besi nagy tehetsége a szlovfcnszkói lira ériékes aratása; várjuk nagyon, hogy a számadás mikor lesz: az em­ber számadása, a terek, földek, a vég­telenséget betöltő emberi szándék, igazság és munka számadása. (erdőházi) Megjelent a csehszlovák gabonamonopólium ismertetése a Szlovenszkón és Kárpátalján érvényes bevásárlási és eladási árak teljes jegyzékével. Ára 7-50 KC. Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlapnál. PRAHA II. Panská 12. Mai kliensek. — november 16. Egy komáromi ügyvéd irodájában történt. Idő: jelenkor... Körülményes beszédű csallóközi atyafi következik be az ügyvédi iro­dába. Nem először jön. régi ismerős, már voltak ügyei, hol nyert, hol vesz­teit. Vannak emberek, akiknek élctele­­mük a pörösködés, nem is tudnának nyugodni, ha néha egyet-egyet nepör­­rintenének. Hát ez is olyan volt. Már téli ködmenbe öltözött, sáros csizmáján meglátszott, hogy gyalog ment ki hajnalban a falusi állomásra, amely, a vasútépítők íurfangjából mindenütt nagyon messze van a falu­­lói. Leteszi a botját, köszön, amint illik s lekezel. Régi vendég ő már itt. No, mi újságV ... Megint van egy porom ... No, ez derék, hozta Isten. Hál adja elő a tényállást. A tényállás előadása s felvétele meg­lehetősen hosszú dolog, hiszen már a népszínmű írók, s azok, akik népies elbeszéléseket írnak, jól tudják s jól utánozzák a falusi ember hosszadal­mas, valahol a világ teremtésén kez­dődő magyarázatait. Bátyámuram is a világ teremtésén kezdte valahol s szilárd meggyőződéssel haladt előadá­sának célja felé, hogy tudniillik visz­­szapöröli a félhold földet az öccsétől. mert mégis csak ő az illetékes... Nyugodtan hallgatják meg. a kli­enst meg köti becsülni, végül is az ügyvéd bőfLinl s helyesli az ügyel. Igen, aggodalmaskodik a gaz­da. de mennyibe fog kerülni? Hát azt előre nem tudom, — fe­leli az ügyvéd, de jó volna, ha bélyegekre, előlegre legalább száz ko­ronái adna. Én? - veti fel a fejét gazd­­uram, én? Miből? Már pedig, ingatja meg a fe­jét az ügyvéd. én annyit már nem hitelezhetek... Gazduram alkudozni kezd. addig­­addig alkuszik, amíg megígérik neki, hogy nem kell előlegei adnia, majd később, ha a pór jobbra dől, ha gazd­­uramnak pénze lesz. majd akkor fi­zet. Gazduram egy pillanatig meg­nyugszik. Ám, nem akar még kimen­ni, hanem hirtelen odafordul az ügy­védhez: Kérem szépen, most pedig adjon nekem kölcsön száz koronái! Először csodálkoztak a kérésen, ké­sőbb már nem is csodálkoztak. A régi ügyfelei meg kell becsülni. Mii tegyen az ügyvéd? Szépen benyúlt a zsebébe s kivett belőle száz koronát.- Fogja. — adta át a kliensének. A kliens fogta, köszönte és zsebre­­gyűrte. A mai nappal meg lehetett elégedve: elhelyezte a port, a pörkölt­­séget nem kell fizetnie, előleget nem adott, ellenben gazdagabban távozott száz koronával. Rezsije egy vikendjegy volt, nyolc korona értékben s kél kupica boro­vicska a vasúti vendéglőben, a jól si­kerüli üzlet örömére. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a legújabb divat szerint készítek 350 Szives pártfogást kérve, vagyok kiváló tisztelettel: elegáns ruhákat mélyen leszállított árban és úgy angol, mint belföldi szövetekből nagy választékot tartok raktáron. Fasont is vállalok olcsó árban, havi részletfizetésre is. SZII/IT LÁSZLÓ Komárno, KÖZtMág-H. 1. November 18-án, vasárnap délután órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom