Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-31 / 87. szám

1934. október 31. »KOMÁROMI LJAPOK« 3. oldal. Egy sajtókampány következményei A marseillei merénylet nyomán tá­madt nyugtalanság csillapulóban van. Ma már világos, hogy a merényletet a Balkánon évtizedek óta működő ma­cedón terroristák követték el, akik összejátszottak a horvát emigránsok­kal és régóta várták az alkalmat* hogy valódi balkáni módra megbosz­­szulják magukat vélt legnagyobb el­lenfelükön. Hogy úgy mondjuk, csupa »kipróbált« merénylő vitte véghez a szörnyű tettet, erre vall az akció tö­kéletes megszervezése, az európai rendőrségek megtévesztése és az el­szántság, amellyel a gyilkosok csele­kedtek. Minden más kombináció túlzó és erőltetett. Nagy hibát követtek el, akik rokonszenveik és ellenszenveik alapján s azért, mert Magyarország bizonyos megértéssel figyelte a múlt­ban a horvátok tilakozását a belgrádi centralizmus ellen, igyekeztek bele­vonni Magyarországot a gyanúsítások­ba s ezzel ismét mérget kevertek a középeurópai atmoszférába. Annál fáj­dalmasabban érint bennünket ez a tény, mert elvitathatatlan, hogy az elmúlt hónapokban bizonyos kimagya­­rázkodási és megértési tendencia kez­dett kialakulni a Duna medencéjében s Bethlen híres pesti nyilatkozatai és cikkei után különösen az ifjúság ke­reste a platformot, hogy elviselhetővé tegye a mai áldatlan Középeurópai feszült viszonyt. Mindezeknek az erő­södő törekvéseknek most hosszú időre vége szakadt. A felelősség azokat a boulevard-lapokat terheli, amelyek semmibe se véve a világpolitikai táv­latokat, a demagóg szenzáció és a politikai hangulatkeltés érdekében meg sem várva a vizsgálat eredményét, néhány meggondolatlan párisi hír alapján a sajtó történelmében párat­lanul álló támadásözönt* zúdítottak M agyarországra. Aki ismeri a magyar történelmet, tudja, hogy az orgyilkosság és főleg a királygyilkosság szörnyű bűne a legtávolabb esik a magyar nép alap­természetétől, amely gyakran szinte túlozva kit art adott szava mellett és ha egyszer lojalitást fogadott, azt vég­letekig követi. Az elmúlt évszázadok­ban az elkeseredett magyarság való­ban többször kisértésbe eshetett volna, hogy erőszakos eszközzel álljon bosz­­szut a Habsburg-királyokon, de önfe­gyelmezettsége mindig visszatartotta e balkáni módszerektől. Egyetlen törté­nelem sincsen, amelyben oly kevés merénylet és gyilkosság szerepelne, mint a magyarban. A magyar menta­litás alapos félreismerése tehát az. ha egyesek azon a véleményen van­nak, hogy Magyarország politikai tö­rekvéseit orgyilkosságok megszervezé­sével kívánnák aláhúzni. A sajtó néhány képviselőjének indo­­kolatalan támadáshadjárata összeom­lott. Meg kell állapítanunk, hogy a prágai illetékes körök nem azonosítot­ták magukat a felelőtlen lapokkal és igyekeztek mérsékelni a nekirohaná­­sok tüzel. Európa régóta tisztában van a marseillei merénylet igazi ru­góival, tudja, hogy az bele tartozik a macedónok és egyéb balkániak tra­­diciós terrorpszihéjébe, tudja, hog}' a felelősség azokat a balkáni szervezete­ket terheli, amelyek az elmúlt év­tizedekében a politikai gyilkosságok és a merényletek egész sorozatát kö­vették el. A Magyarország ellen meg­indítóit hajszával sikerült eltéríteni a figyelmet a francia rendőrség ügyet­lenségéről. amely lehetővé tette a me­rényletet, sikerült eltéríteni a figyel­met a horvát és a macedón kérdés­ről és sikerült ismét ellentéteket plán­tálni a dunai népek közé. Mindazonáltal reméljük, hogy a marseillei gyilkosság következményei nem lesznek következetesek Közép­­európa szempontjából. A józanodás és a mérséklés hangja máris minde­nütt fellelhető. Marseille semmiesetre sem válik Sarajevóvá, ami pedig a nyomában támadt gyülöletkampányt illeti, a mértékadó körök talán meg­győződnek áldatlan következményeiből arról, hogy ilyesféle hadjáratokkal nem lehet Középeurópa megbékülé­­sét elősegíteni. A magyar kormány jó példával járt elől a túlzók és felelőt­lenek izgatásainak meggátlásánál: több olyan lapot elkobozott és meg­jelenését rövidebb időre bctiltolla, amely megfeledkezve a nemzetközi illendőségről, vad cikkeket írt egyes kisantant-vezérek ellen. Reméljük, ez a jó példa követésre akad nálunk is és az illetékesek nem fogják tűrni, hogy egy felelőtlen bouleward-sajtó, amelynek létezését a komoly cseh or­gánumok is sokszor rosszalták már, indokolatlanul és légbőlkapoll hírek alapján mélyen megsértse a szom­szédos népeket, ami által még kedve­zőtlenebbé változtatja a középeuró­pai népek közt lévő viszonyt. A milliomos nagynéni cimü 3 ielvonásos bohó­zatot vasárnap este adja elő a Legényegylet gárdája A helybeli kulturális megmozdulások között számottevő a Katholikus Legény­­egylet műkedvelő gárdájának munkája, hiszen már sok forró sikerű darab emléke fűződik a Legényegylet szín­padához, Most ismét a közönség elé lép a gárda egy olyan kacagtató da­rabbal, amelynek a borongós novem­beri vasárnapok szomorú hangulatához semmi köze, amely éppen ezért szives fogadtatásra fog találni mindenkinél. Az emberi szív örömre vágyik, kelle­nek a derűs órák, a megvidámító per­cek, hiszen úgyis egyre kevesebb lesz a jóizű, szivbőljövő kacagás a földön. „A milliomos nagynéni“ szerzője jól ismeri az élet humoros oldalát és ebben a darabban is egy nagyon pompás ötletet dolgoz fel, mesterien bonyolítva az események szálait. A darab világsikerre jutott, mert nemcsak a színpadon, hanem a mozi­vásznon is pörgetik a jóizü mulattató történetet. Két ifjú pár romantikus szerelme és jövendő boldogsága köré fonódtak az események szálai, melyeket a nagynéni előbb alaposan összebogoz, míg azután kacagtatóbbnál, kacagtatóbb jeleneteken keresztül végre sikerül el­érni céljukat a mindenkinek vágyait beteljesítő kifejletben. A komikumnak kimeríthetetlen for­rása a darabban a nagynéninek rej­télyes szerepe, akit a véletlenek össze­játszása folytán egy fiatal lordnak kell helyettesíteni Ebből természetesen a helyzet és jellemkomikumnak egy vég­telen láncolatává lesz a cselekmény, mert a képzelt nagynéni minden lé­pése, szava kacagást kell hogy kivált­son a nézőkben. Mindezekhez még hozzájárul Balogh Kálmán a címszerepben. A többi sze­repben Dolzs Ilus, Paál Edit, Pirstitz Manci, Sovány Ili, Veleba József, Kad­­iicsek István, Dónay Győző, Sovány Lajos, Riszdorfer László, csupa jónevű tagja a gárdának. A darabbal a gárda november 4-én, vasárnap este mutatkozik be a közön­ségnek. Az előadás pontosan 8 órakor kez­dődik. A jegyeket elővételben a Derzs csemege- és cukorkaüzletben árusítják. Helyárak: Ülőhely 8, 6 és 4 Ke, állóhely 3 és 2 Ke. — Legjobb szabású és formájú Princess fűzők, csípőszorítók, mell­tartók mérték után készülnek ELBERTNÉ fűzőszalonjában Kiscsapó utca 8. — A Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osz­tálya. A Vas uccai dr. Pajor-szana­tórium a gazdasági helyzethez alkal­mazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógy tényezői: rádiumkezelések, bél­fürdők (enlerocleaner, Darmbad), szívbetegeknek kímélő és pihenő­­kúrák (elektrocardiograph) szénsav­fürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopád gyógytermek, asth­­maszobák, sebészeti osztály elsőran­gúan felszerelt műtermeivel, plaszti­kai sebészet, cmlőplasztika, orrkor­rekció, arcmegfiatalítás (ránceltünte­tés) stb., urológiai osztályán a leg­modernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékeltebb átalányárban stb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecsen gyógyszertár Komárno. 314 Őszi könyvek között jó átlépegetni a napokat. Hű bará­tok a könyvek s összemelegedtünk vél ük didergős délutánokon. Amikor felöltőm alatt fázik a lélek és a hús, amikor halkan pergő órákban csak fekete felhőkre révedezik a szem: barátom, a jó könyv betölti szobá­mat s életben lépegető alakjai szinte élnek, érzem őket. Nagyon jó ősszel könyveket olvasgatni s bennük ba­rátokra találni, ősszel melegebb ér­zéssel hullanak belénk a sorok, ősz­szel jobban hatalmukba kerítenek a sorsok, élet titkaiból dieselt emberi történések, ősszel jobban hiszünk az írónak. őszi könyvek között nincsen dider­gés és magány, csöndben fordulnak a lapok, mint az élet s a könyv fe­hér lapjain őszi tájak ébredeznek s énekelnek. Talán gyermekkori emlé­kek ébrednek fel kályha tüzénél, vá­gyak, erdőkbe rejtett kis házikó, sok csokoládé és duruzsoló kályha felé. őszi könyvek között jut eszünkbe a boldog társtalanság, a béke melegsé­ge, amit a kályha szór ránk az őszi délutánban. őszi könyvvel kezemben, kályha pattogó tüzénél gyermekkorom bol­dog emlékezését elfujja a szél, dider­gővé teszi a sok kihűlt kályha, ron­gyos ruha, szenvedő ember. Olvasom a jkönyvet, emberek ér­keznek hozzám, bemutatkoznak s ok­latnak. Ha sokat szenvedtek s meg­találták napjaik örömét: nekem ez is nap öröme, — ha élnek s még­sem élnek, mert valótlanságokra nyí­lik szájuk s napjaik ajtója: nemsze­retem őket s magamnak örülök szint­úgy. őszi könyvekben sosem sárgulnak meg a lapok, mert vágyak fehérítik^ mik homályos ablak mögött csende­sen parázslanak s tavaszt várnak, hogy győzelmes lángra lobbanjanak. (házi) — A Reformáció emlékezete. A tizenhatodik század legnagyobb ese­ménye volt a Reformáció, amely az egész világra átalakító hatással volt. A világtörténelem uj korszaka követ­kezett be a Reformációval, amely a felvilágosodásnak, a lelkek szabadsá­gának, a haladásnak nyitotta meg az utat és az emberi fejlődésnek és kul­túrának rakta le alapjait. A Reformá­cióhoz az első lépés Luther Mártonnak a cselekedete volt, amikor 1517. ok­tóber 31-én a wittenbergi vár kapu­jára kiszögezte történelmi nevezetes­ségű 95 tételét, amelyben rámutatott azokra a visszás közállapotokra, ame­lyek abban az időben az egész vilá­gon uralkodtak s amelyek az emberi­ség egész erkölcsi világát veszélyez­tették. A történelem Luther elhatározó lépését tekinti a Reformáció kezdeté­nek és az egész protestáns világ ok­tóber 31-én ünnepli meg a Reformá­ciót és emlékezik meg azokról a na­gyokról, akik annak eredményéért dol­goztak, akik a Reformáció eszméiért vértanúhalált szenvedtek s akik nem rettentek meg semmiféle áldozattól sem, ha az igazságért szenvedniük kellett. A Reformáció emléknapját a komá­romi protestáns egyházak is méltó ke­gyelettel ünnepük meg. Október 31-én a komáromi református keresztyén egy­ház délelőtt 10 órakor a Jókai uccai ref. templomban ünnepi istenitiszteletet tart, este 6 órakor pedig ugyancsak a templomban reformációs emlékünnepet rendez. A komáromi ág. evang. egy­ház szintén mély hálaadással ünnepli meg a Reformációt szerdán, október 31-én délelőtt 10 órakor a Széchenyi uccai ev. templomban ünnepi isten­­tisztelet keretében emlékezik meg a nagy nap jelentőségéről. — Istentisztelet sorrendje Min­denszentek ünnepén a szent And­rás templomban. 1. Mindenszentek ünnepén: november 1.-én 9 órakor ünnepélyes nagytnise, utána ünnepi szent beszéd; d. u. 3 órakor rózsafűzér ájtatosság; este 6 órakor kezdődk a halottak ájtatossága szent beszéddel. 2. Halottak napján: november 2-án 8 órakor ünnepélyes requiem a meghalt összes hívekért; este 6 órakor rózsa­füzér ájtatosság. 3. November 4-én, va­sárnap a szent András templom fel­szentelésének évfordulója s e napon a sz. András templomban 9 órakor ün­nepélyes nagymise. — A köztársaság megalapításá­nak ünnepe Szombaton este ünne­pélyes külsőségek között rendezte a Járási Közművelődési Egyesület (Osve­­tov^ Sbor) a többi kulturegyesületek és iskolák bevonásával a köztársaság megalapításának évfordulóját, a Kultúr­palota nagytermében. Megjelentek a ’ hivatalok vezetői, tagjai, a helyőrség parancsnoka, tisztjei az ünneplő közön­ség élén. Az állami himnuszt a katona­zenekar játszotta, majd dr. Szinicsák Jenő ügyvéd szlovákul, Nemesik Valter fg. tanár magyarul méltatta az ünnep jelentőségét. Nagy Aliz igen kedvesen, érzéssel játszott egy Dvorzsák zongora­­darabot, a szlovák polgári iskola egy növendéke verset szavalt. Különösen kitűnt az „Egyetértés“ Munkásdalárda hatalmas énekkórusa: Strausz Duna­­keringőjét adták elő Krausz Mór kar­nagy mesteri irányításával, Papp Endre zongorakiséretével, igen szépen. — Este a Litovelben szinielőadás volt. — Gyász. Mélyen lesújtó, vigasz­talhatatlan gyász érte a komáromi ügyvédi kar egyik köztiszteletben álló, tekintélyes tagját: Kállay Endre dr.-t, és családját. Egyetlen szeretett kisfia az alig tizenhárom éves Bandika, a család reménysége és féltett kincse, sok fájdalmas, de vallásos türelemmel viselt szenvedés után október hó 29-én délelőtt elköltözött a mindeneket böl­csen intéző Úr angyalai közé. Az élete virágában, a gondtalan gyermeki évek napsugaras tavaszában elköltözött Bandika nemcsak az őt minden szere­­tetükkel elárasztó jó szüleinek, testvé­rének, nagyszüleinek és rokonainak volt drága szemefénye, hanem tanárai és tanulótársai is őszinte szeretettel viseltettek a jónevelésü, kedves és nemesszivü gyermek iránt. A nagy megpróbáltatás és fájdalom nyomán fakadt szülői könnyekkel egybevegyül­nek mindazoknak igaz könnyei, akik a kedves gyermeket életében ismerték és szerették és akik ezekben a nehéz na­pokban őszinte részvéttel és együttér­zéssel, szivük vigasztaló szavával álla­nak a porig sújtott szülők és gyászoló család mellett. A korán égbeköltzött kihűlt porrészeit október 31-én, szer­dán délután 4 órakor fogják a róm. kath. temető ravatalozójából örök pi­henőre helyezni. A felejthetetlen kis halottat édesatyja Kállay Endre dr. ügyvéd és édesanyja szül. Lenhardt Mária, Évike testvére, özv. Kállay Tivadarné, Lenhardt Mihály és neje Dékány Mária nagyszülei és a ro­konság siratják. Legyen álma édes az angyalok seregében! — Értékes ajándék a gutái templomnak. A Komáromban tartóz­kodó híres festőművésznő, Feszty Masa, értékes ajándékkal lepte meg a gútai katolikus templomot. Egy szép rajzát, mely Szent Erzsébetet ábrázolja, a templomnak ajándékozta, hogy az a sekrestyében buzdítsa adakozásra a híveket. A kép ott látható a templom sekrestyéjének falán, az adományokat, amelynek felajánlására a kép buzdit, a szegények között fogják szétosztani. — A bratislavai vasutigazgató­ság folyó évi november 1-ével összes autóbusz vonalain felveszi a korlátolt teheráru forgalmat. E naptól kezdve a Komárom — Dunamocs — Párkány és Komárom — Köbölkút—Magyarszőgyén viszonylatokban e vonalak bármely megállóhelyére és onnan szállítmányon­ként 100 kg súlyig feladhatók oly árúk, melyek természetüknél fogva erre al­kalmasak. Részletekről és a díjszabás­ról az állomások és a kocsivezetők készséggel nyújtanak felvilágosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom