Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-10-17 / 83. szám
1934. október 17. »KOMÁROMILAPOKc 3. oldal Csütörtökön délután két órakor temetik a jugoszláv királyt. Elfogták a megszökött Mijo Kraljt, aki bevallotta, hogy neki kellett volna elkövetni a királygyilkosságot, ha a Georgiev (Kale.men) merénylete nem sikerül. — október 17. Sándor jugoszláv király koporsóját nagy nemzeti gyász veszi körül. A király földi maradványai megérkeztek Belgrádba, a pályaudvar perronján Mária román anyakirályné, a kormány s a diplomáciai kar várta a koporsót. A katafalk a királyi palotában van felállítva. Belgrádba megérkeztek a delegációk, a vidékről hihetetlen tömegben érkeztek gyászo lók, akik valóságos tábort alkotnak. Károly román király is megérkezett Belgrádba, valamint György angol herceg menyasszonyával. A csehszlovák kormány és a hadsereg képviseletében M a 1 y p e t r miniszterelnök, B r a d á c s. Déré r, B enes miniszterekkel érkezik Belgrádba. Ugyanekkor Svrovy, K r e j c i és Husarek tábornok is velük megy A csehszlovák hadsereg tiszti különítményes egy díszszázada is elindult Belgrádba, elmentek a Szokolok s a prágai nemzeti gárda küldöttsége. A csehszlovák katonai repülők egy osztaga is megjelenik a temetésen. A kisantant államainak polgári és katonai küldöttségei nagyszámban jelennek meg a temetésen. A temelés csütörtökön délután lesz, közvetít a helyszínről a csehszlovák és a magyar rádió is. A gyilkos kiléte még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét. Hosszas üldözés után az egyik összeesküvőt, Mijo Kraljt elfogták Páris mellett. Szállodai szobáját átkutatták, olt revolvert és bonillákat találtak. Megtalálták az összeesküvők bőröndjét is a pályaudvar raktárában. Mijo Kralj bevallotta, hogy részes volt a merényletben. Az volt a feladata, hogy ő kövesse el a merényletei, ha Georgievnek (akit sokáig Kalemen néven ismertek) nem sikerült volna. Az összeesküvők hihetetlen pontossággal készültek elő a merényletre. A magyar sajtó egyhangúlag s erőteljesen tiltakozott ama vádak ellen, mintha magyar áljain tényezőknek, vagy egyéneknek valami köze is lett volna az egész világot megrázó merénylethez. c'HUBMMBHBMStíiSHHHIBMHHHMUMMBnMP Eégi emberek, régi történetek. Ennek a kis történetnek a hőse a Ballhausplatznak egy rendkívül elegáns fiatal tagja, akit annakidején néhány bizalmas barátja •— miért, miért nem különös előszeretettel ugratott . Ez a fiatal űr, a külügyminiszter kabinetjében teljesített szolgálatot és egy napon nem sokkal ÍV. Károly király trónralépése után a késő esti órákban inspekciós volt íróasztalánál üldögélt, amikor megszólal a telefon. A drót másik végén a király volt, aki valami fontos ügyben sürgős információt akart beszerezni a külügyminisztériumtól. Ferenc József idejében elképzelhetetlen volt. hogy az uralkodó az állami hivatalba közvetlenül csak úgy fellelefoná!jón. Ezért az illető fiatalúr, amikor a telefonkagylót felvette s azon egy hang: »Itt Károly császár szavakkal jelentkezett, meg volt győződve. hogy megint be akarják ugratni. Ezért kissé bosszúsan, de egy bizonyos diadalérzéssel így kiáltott vissza: »Itt pedig a kínai császári A hang szerényen folytatta: Azt alig hiszem. Pedig itt igazán Károly császár beszél. A király később jóízűen nevetve mesélte, hogy nem csekély fáradságába került a fiatal diplomatát meggyőzni róla. hogy valóban ő az, aki beszél. A fiatal úr pedig mindvégig csak a kínai császár maradt a számára. * Károly király atyjáról, Ottó főhercegről tudok egy nagyon kedves történetet. Erről a híres, szép, daliás férfiúról annakidején nagyon sok történetet röpített világgá a bécsi pletyka, amelyek mind az élet könnyebb, vagy mondjuk: könnyelműbb oldala körül forogtak. Valószínű, hogy több volt bennük a kitalálás és a romantikus vágy frivol kiszinezés, mint a tiszta igazság. Az én történetem nem ezek közé tartozik. Először is szórólszóra hiteles és igaz, másodszor pedig egészen más oldalról mutatja be a »legszebb főherceget . Kevesen tudják, hogy ez a frivol hírben átló ember milyen komolyan vette a kötelességeit és milyen alapos, sőt aprólékos képzettségű katona volt. Egyszer a főherceg szemlét tartott egy huszárezred felett. Mindent az utolsó patkószegig pontosan megvizsgált, még a századraktárakat is, amelyeket az úri életet és a lovassportot kedvelő kapitány urak igen sokszor mint valami méltóságukon aluli dolgot kezeltek és szívesen bízták rá teljes hatalommal az u. n. »magazinos őrmesterre . Az említett ezred egyik századának parancsnoka F. gróf volt. Kitűnő tiszt, de a magazin ; nem tartozott a kedvtelései közé. A főherceg éppen az fí századraktárára volt kiváncsi. F. kapitány bevezeti a fenséges parancsnokol. Példás rend. Az őrmester úr kiváló legény volt; századparancsnokáérl, akitől nagyon sok jóban volt része, rajongott, így hát kitünően ellátta a maga dolgát. A főherceg igen meg volt elégedve a látottakkal, de azért nem hagyta a dolgot annyiban, Kapitány úr, hány rend egyenruha van a raktárában? — kérdezte. A derék grófnak sejtelme sem volt róla, tehát kérdő tekintettel a hála mögött álló őrmesterhez fordult. A főherceg észrevette ezt a mozdulatot és közbevágott: »Nem az őrmestert kérdeztem. Mondja meg a kapitány úr maga ! A kapitány úr tudta, hogy ez ellen nincs appelláta. Azt mondani, hogy nem tudom , az tehetetlen. Kivágott tehát csak úgy találomra egy számot. Véletlenül egy nagyon is magas számot. A főherceg, akinek igen jó szemmértéke volt, megragadta a kedvező alkalmat: »Tudja mit, kapitány? A11ány darabbal több van, mint amennyit mondott, annyi darabot csináltatok a századjának én; amennyivel kevesebb van, annyit csináltat maga! A kapitány nem mondhatott nemet, állotta hál a különös fogadási. De. könnyen állhatta is, hiszen a leggazdagabb emberek egyike volt a monarchiában. Most azután szóhoz jutott ;jz őrmester is, akinek hiteles bemondása alapján kiderült, hogy a gróf-kapitány néhány száz darabbal tévedett — persze a saját kárára — meri hiszen különben a főherceg aligha ajánlotta volna fel neki a fogadást. A kapitány természetesen rendelt és fizetett. Pár év múlva magam is az illető ezredben és éppen a kérdéses századnál szolgáltam és még az én derék huszárgverekeini js feszítettek azokban a testreszabott. gyönyörű attilákban, amelyeket Ottó főherceg ügyes ötlete szerzett a harmadik század számára. * Ide kell iktatnom egy másik főhercegnek — a név és az alkalom mellékes — egy nagyon talpraesett mondását: Minket, az uralkodóház férfitagjail illetőleg két egymással merőben ellentétes, de egyaránt hamis előítélet él az emberekben. Az egyik az, hogy mindannyian született hadvezérek vagyunk, a másik az, hogy minden főherceg született hülye. Az egyik épp oly kevéssé igaz, mint a másik. G. 11. Eredmény: négy null, Szoboszlay. A vonal, mint rendesen, egyhangúan kattog síneken, váltókon s lassan beesteledik. Már Nagyszöllősnél kezdődött az este, Tiszaujlaknál a Jóisten összes csillagát kirakta afirinamentumra s azok egyre elevenebben ragyogtak. Itt már sötétlett az ég s a föld. Beregszászon egy katona szállott be a kocsiba, lovaskalona. Csizmája a kezében lógott összefűzve, lábán bakkancs feketélletl s csizmanadrágja, eltérően a szokottól, lábszárvédővel volt összecsavarva. Magyarul kívánt jóeslét, cigarettáját eldobta s mivel üres volt egy pad. végigfeküdt rajta s elaludt. A vonal tovább kattog Bátyú felé. Mivel este van s a levegő fülledt, mindenki alvásra hajlamos. A lovaskatona már-már horkol is. Alig megyünk azonban öt percei, a legelső kis állomáson elnyújtott, hosszú kurjantás veri fel a csendet. A kurjantás úgy hangzik, mint valami név. Valahogy így: Szoooboszlaaay ... A katona felugrik, odarohan az ablakhoz. A sötét kis állomásnak még csak kontúrja se látszik. Ebből a sötétből ordít valaki. Na, mi volt? Négy null! kiáltja Szoboszlay engedelmesen és összevágja poros két cipőjét, hozzátéve még: Mi vesztettünk. A sötét illető nem szól többet. Szoboszlay visszafekszik. Kővetkező állomás Bátyú. Szoboszlayt itt is hívja egy borízű hang. Szoboszlay engedelmesen ugrik s az előbbi feleletnél sokkal joviálisabban jelenti, hogy négy-null és vesztettek. Itt néhány szót is hozzáfűz Szoboszlay, kritikai értelműt s visszadől a padra. Szoboszlayt aztán minden állomáson hívják. Most már mindenki érdeklődik. Igen különös, hogy mindenki ismeiá és hívja ezt a katonát s a katona jelenti minden állomáson az ungvári eredményt. Van abban valami rendkívüli, ahogy Szoboszlay minden állomáson felkel, ordítja a négy-nullt és visszafekszik. Csapnál már unja ő is a dolgot és hosszan szív egy korsó sört, amit felnyujtanak neki. Már a hatodik állomást érintjük. Szoboszlayt mindig hívják. Csodálatos ez, de Szoboszlay a kocsi utasai felé zárkózott természetű, nem magyarázza meg szerepét. Sátoraljaújhelynél már le sem ül, áll mindig az ablaknál, nem várja a hívást, lerántja az ablakot, s ordít bele a sötétbe. Alulról valaki mindig felkurjongat. Ha ez így megy. Szoboszlay Kassáig rekedtre ordítja magát. Ujhely után azonban már a második állomásnál tartunk, nem felel senki vissza Szoboszlaynak. Szoboszlay belekurjant a levegőbe: négy-null! — Semmi felelet. A következő állomáson még elkurjantja magát, de csak a néma csend felel. Szoboszlay maga is csodálkozik ezen, kiált még kettőt, de senki nem jelentkezik. Hangja elhal a csillagok alatt. Ekkor leül, fejébehúzza a sapkát s jóízűen elalszik. Többé senki sem zavarja. Szeretnénk megfejteni a rejtélyt, Szoboszlay titkát, aki végigkurjongatja Zemplént. Bereget, és Abaujt s akit mindenki ismer, akiről mindenki tudja, hogy utazik, de Szoboszlay zárkózott s nem tudunk feleletet kapni. Kassa alatt azonban — Szoboszlay erősen horkol, — felharsant megint a hívó szó: Szoboszlay! Mennyire győztetek?... Harmadik kurjanlásra Szoboszlay felébred, megdörzsöli a szemét, körülnéz, hirtelen lelép a kocsiból, odamegy egy türelmesen várakozó sötét alakhoz, először képenteremti s aztán ezt mondja: A fene beléd! Nem tudtál tíz állomásnyira előbb érdeklődni? Én már berekedtem és nem mondok semmit. Szólt, a vonat indult, Szoboszlay felszállt s egy hang lenn méltatlankodva káromkodott. Szoboszlay leült, nem szólt senkihez s vitte tovább a titkát. Máig sem lebbentette föl a fátylat. Masaryk elnök egéizsége normálisan all helyre Prága, oki. 16. (CTK). A köztársaság elnökének egészségi állapotáról ma délelőtt a következő orvosi jelentést adták ki: A köztársaság elnökének egészsége teljesen normálisan áll helyre. A jobboldali lálóerő már majdnem teljesen helyreállott úgy, hogy a rendes járás is megint lehetővé válott. A szellemi munkaprogramul terjedelemben egyre növekszik. — Laua, 1934 október 16. Maixner Adolf dr. s. k.. Pelnár József dr. tanár s. k. Személyi hír. S z e n t-I v á n v József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt elnöke, Szil assy Béla dr. szenátor. Törköly József dr. nomzetgy. képviselő és J ar o s s Andor tartgv. képviselő október 13-án, szombaton Komáromban tartózkodtak és részl\ ettek a magyar gyár nemzeti párt országos végrehajlóbizottságának ülésén. — Uj ügyész Koniároinban. Az igazságügyminisztérium dr. Balczó Miklós komáromi járásbírót ideiglenesen a komáromi ügyészséghez osztotta be az ügyészi teendők ellátására. — Pénzügyi bizottsági ülés. A város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága október 18-án, csütörtökön délután 5 órakor, a városháza nagytermében ülést tart, amelyen a város legközelebb tartandó őszi közgyűlésére készítik elő a bizottság hatáskörébe tartozó ügyeket. — Komáromi előadó a Toldy-Kör Madách estéjén. A Pozsonyi Toldy- Kör október 21-én, vasárnap este 6 órakor a kereskedelmi grémium nagytermében Madách Imre halhatatlan emlékére estét rendez. Az estén Madách munkásságát és jelentőségét Hajdú Lukács dr. a komáromi Szt. Benedekrendi főgimnázium kiváló tanára, a Jókai Egyesület főtitkára méltatja. — A Katholikus Legényegylet díszelnököt választott. Amint már megírtuk, M a j e r Imre dr. prelátus magas korára és nagy elfoglaltságára való hivatkozással megvált a Katholikus Legényegyletben viselt elnöki tisztségétől. Az Egyházi Főhatóság L e s t á r István dr. internátusi igazgatót nevezte ki utódjává. Ebből az alkalomból a Katholikus Legényegylet választmánya ünnepi ülést tartott folyó hó 14-én, amikor is üdvözölte az új elnököt mind a választmány, mind pedig az ifjúság. Majd pedig küldöttségileg meghívták a gyűlésre a távozó elnököt, akit az egyesület érdekében tizenkét éven keresztül kifejtett hervadhatatlan érdemeiért egyhangúlag díszelnökké választottak meg. — Színházi műsor. Földes társulat színházi műsora Érsekújvárt: ma, szerdán Tisztelt ház, csütörtökön Aranyifju, pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn Az ördöglovas, kedden A sárga liliom,
