Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-06 / 80. szám

Í934, október 6 11 ■■■ 1 ? yi' ' ^MABWIl LAPOK. 5- oldai. ii.ll . !0 I !■> ^i^iwaní stétdisbna'i lülBvifl ao^&xai® Xj 0«; :í‘Miy tóa/ic Ili ,l;j(i. | Alapítva: 1905. — rnar- -nr^-^imTrrwaimn.irimTrrT'i Leszállílott áron fest, tisztít úri, női ruhákat, függönyöket stb. I* - Q co /ifi Külföldön szerzett tapasztalatok alapján szőrmék, rókák stb. bőrkabátok, “ÖÖÍuFDÖ, na'jöF'ilCCíí 0. OS 4ö. szarvasbőrök szakszerű festése és tisztítása. Plissirozás minden nagyságban. A telefon Komáromban és másutt A komáromi református Nem lehet éjjel tüzet, szerencsétlenséget jelen­teni a rendőrségnek és orvost hivn! a beteghez egyházmegye közgyűlése. Komárom, október Komárom. bár lakossága meg­haladja a húszezrei, - mégis csak kisváros, sőt azt is mondhatjuk, hogy kis falucska. Bár nem hiányoznak kul! ii rá! i s intézményei, melyek egy várost a falutól megkülömbözlelik, ellenben hiányzik az, amely a váro­sok részére kijár és ez a vasúti jő összeköttetés és a kedvező posta- és Iáviró-v’iszonyok. Főleg ez az'utóbbi nincsen meg és ez adja meg a falu­sias jellegét a fejlődő városnak. Mikor elértük az éjfélt, abban a percben elvagyunk vágva a világtól és nem tudunk telefon segítségével belekapcsolódni. Az ide pár száz méternyire fekvő jobbparti Komárom sokkal kisebb, mint ez a Komá­rom, de éjjeli telefon szolgálata Egy sánta szofizma. október 5. A szövetkezett magyar ellenzéket egy idő óta igen hevesen ostromolják a professzionista kormány támogatók. Azt mondják, hogy a magyar kisebb­ség rossz politikát követ az ellenzéki­séggel, mert a kormánypolitika nyílt helytelenítésével a magyarság ellen hangolja a többségi pártokat s így retorziós pszichózist vált ki belőlük. Így aztán a többségi pártok szük­­kebl őségéért - mondják ezek a ma­gyarul zengő harsonák nem is a többségi pártok, hanem a magyar ellenzék vezérei a felelősek. Egyik hamishangú lotárogalósuk öles hos­szúságú cikkekben tárogja és károgja az ellenzéki vezérek okozta »kisebb­ségi tragédia* állítólagos »fölvoná­sait , s ékesen leírja, milyen érték­­pusztulás, leromlás, gyengülés érte a kisebbségi magyarságot e felvonások során .. az ellenzéki taktika miatt. Nem tagadja, hogy kisebbségi portán­kon valóban volt és van panaszolni való, csak arra vonatkozólag van kü­lönvéleménye, hogy a panaszolni va­ló dolgoknak ki az okozója s orvossá­gul azt javalja, hogy helyeseljük, igencljük a kormánypolitikát, mert ha helyeseljük, akkor mindjárt megfog szűnni a panaszok oka. így érvelnek az ellenzékiség ellen a hivatásos kor­mánytámogatók. Az ellenzékiség in ultima analvsi a kormány politikájának helytelení­tése. Szabad egy kormánytöbbség po­litikáját helytelennek találni, azt meg­bírálni s hibáinak jóválevését sür­getni-? Egy demokratikus államban nemcsak hogy szabad, de egyenesen követelménye a demokráciának, hogy a köz érdekében megengedtessék a kormányzat esetleges hibáira való rá­­mutatás, hisz a javítást célozza. Az ellenzéknek ebben az értelemben rendkívül nagy jelentőségű építő missziója van. A hibákra orvoslás céljából való rámutatás az állam és a kisebbség szempontjából minden­kor értékesebb és hasznosabb föl­adat, mint a bírálatiól irtózó szerviliz­­mus. A csehszlovák demokráciának egyik legékesszólóbb önigazoló kel­léke kell hogy legyen, hogy igenis nocsak tűrje az ellenzéket, hanem respektálja is annak jogos követelé­seit. A jogos kívánság egyformán jo­gos, akár ellenzéki, akár kormány­­párti ember hangoztatja. Az ellenzék érveivel szemben a kormánytöbbség mindenkori legjobb ellenérve az, ha teljesíti az ellenzék jogos követelé­seit. Ez esetben az. ellenzék le van mégis van és érintkezhetik Bu­dapestiéi, sőt Pozsonnyal vagy Prágával is. Azt hisszük, ehhez nem sokai kell hozzáfűznünk. Ha éjjel nem hívha­tok beteg gyermekemhez orvost te­lefonon. hanem oda kell futtatnom. Ha amit távoz! ásson el a Gondvi­selés a városban éjjel tűz támad, azt se lehet telefonon senkinek beje­lenteni és miként falun szokás, ki kell sétálni a Városmajorija a tűzőr­­ségiiek tudomására hozni. Nem vá­roshoz illő és méltó állapot ez, ame­lyen egy kevés jóakarattal, talán min­den nagyobb anyagi áldozat nélkül is lehelne segíteni. Reméljük, hogy ez a segítés nem halasztódik el és nem fognak hivatkozni a jogos közérdek­kel szemben a spórolási lázra, ami­kor arról van szó, bogy a telefon szolgálatot hosszabbítsák meg az elő­li ze t ő k k én veim é re. Komárom, októljer 5. A komáromi református egyházme­gye október 1-én, csütörtökön tartotta Soós Károly esperes és Nagy Nándor földbirtokos, egyházmegyéi gondnok együttes elnöklete mellett ez évi ren­des közgyűlését a Kollégium nagy­termében. Az egyházmegye közgyű­lése iránt ezúttal is nagy érdeklődés nyilvánult és a közgyűlésen úgy a tanácsbírói, mint a lelkészi kar szép­­számban jelent meg a közgyűlés többi alkotó tagjaival együtt. A közgyűlési reggel 8 órakor a Jókai uccai templomban istentisztelet előzte meg, amelyen az egy begy ült közgyűlési tagok és egyházlagok je­lenlétében Kiír Géza csicsói Jelkész tanácsbíró mondott mély gondolatok­ban gazdag imát és olvasott szent­igét. Áldásosztás és a XG. zsoltár első versének el ének lésé után az istentisz­telet véget ért ,a közgyűlés tagjai át­vonultak a Kollégium-épület nagyter­szerelve. ellenzékisége elveszíti élét, mert nem fogja tudni helyteleníteni azt a potjtikát, amely az ő program­ját Valósítja meg. így tesz a bölcs kormánypolitika. De akár bölcs, akár nem bölcs a kormánypolitika, hatal­mi ténykedéséért .egyedül és kizáró­lag csak ö felelős. Sohasem az ellen­zék. Csak ködös agyú sajtószofisták állíthatnak ilyen abszurdumot. A sánta rókát könnyű utolérni. A kormányigenlés szofista rókája ennél a hamis léteinél oly logikai bukfencet követ el, hogy önnömnaga harap a saját lompos farkába. Alert oknak szeretné föltüntetni azt, ami minden józan ember előtt napnál világosab­ban okozat. Ellenzékiségünket mond­ja a kormánypolitika okának, holott kormánypolitika az oka az ellenzéki­ségünknek. — Az ujbor halálos áldozatot követelt. Tudott dolog ugyan, hogy a must mérges gázok kibocsátásával forr át borrá, azért szüret alkalmával mindig követel áldozatokat az ujbor. Ilyen ujbor okozta halálos szerencsét­lenség történt a szomszédos Szőny községben is. Dózsa Lajos szőnyi 65 éves gazdálkodó nem törődvén a mér­ges gázokkal, lement a forró musttal teli pincébe, hogy a must forrását ellenőrizze. Ugylátszik, a mérges gázok elkábitották, a földre bukott és mire a hozzátartozói rátaláltak, akkorra már halott volt. — Embergyilkos bika. Borzalmas szerencsétlenség történt Garamveszelén. Kazay János gazdaságában egy meg­vadult bika megtámadta Balogh János gulyást és azt valósággal összetaposta. A szerencsétlen embert kórházba vit­ték, de útközben kiszenvedett. — Egyiptomi arabot tartóztattak le. Érsekújváron Engel Lajos jómódú pécsi kereskedőt és Imanuel Sálem egyiptomi arabot letatőztatta a csendőr­ség állítólag azért, mert kémkedéssel vannak gyanúsítva. Egy kifogástalan állapotban lévő, keveset használt felszereléssel együtt olcsón eladó. Cím a kiadóhivatalban. méhen, ahol !) órakor kezdődött u köz­gyűlés. A közgyűlésen az elnökség tagjain kivét megjelentek Balogh Elemér du­­náninneni kerületi ref. püspök, az egyetemes ref. kon vent elnöke. Gga­­lókay László tiszteleti esperes, Gsekes Béla lelkész-főjegyző, Fiilöp Zsigmond vil. főjegyző, lanácsbíró, Vágó laté lel­kész-aljegyző, tanácsbíró, Kenessey Kálmán dr. vil. aljegyző, Be ke Kál­mán .Boross Kálmán. Csiba Imre. Ec­kels Sándor, Galambos László. Ga­lambos Zoltán. Eur Géza, Mokos Kál­mán, Sándor Benő, Zsemlye Lajos lel­készi, Aosay Lajos, Soós Imre dr., Szijj Ferenc dr.. Pap Elemér, B. Tóth Pál, Végh Jenő, Zsindely Ferenc vi­lági tanácsbírák. Gyalókay Miklós egyházmegyei főmérnök, ifj. dr. Mo­­hácsy János egyházmegyei h. ügyész, Borza Zoltán, Gzibor József, Czike János, Dukon Béla, Földes Lajos, Ga­lambos János. Gáspár József, Kálitza László: Kálnay Károly* Kiss János, Kóczán Mór, Lelkes Ferenc, Nehézy Károly, Nemes Kálmán, Pap Árpád, Parais Árpád, Puskás Lajos, Bácz Elemér, Bácz Jenő,* Sedivy László, Sohár Kálmán, Tárnok Gyula, Tóth Kálmán, Tóth Zsigmond, Vargha De­zső, Végb Kálmán lelkészek, Kele­men Kálmán, Tóth Kálmán, Nagy Sándor s. lelkészek, Kovács Alajos, Győrfy Lajos, Iván Károly, Pethes Béla, Nemesik- Béla, Tóth Mihály, Osztényi József, Nagy Lajos, Vizváry Vilmos igazgatótanítók, Németh De­zső dr. Páti Nagy Sándor, Kató Jó­zsef, ifj. Juhász Mihály, Szűri Dezső, egyházi képviselők és mások. A közgyűlést Soós Károly esperes magasszárnyalású imája vezette be, mely után a törvényes megalakulás és a megbízó levelek átadása követ­kezett. A közgyűlési Nagy Nándor egyház-, megyei gondnok nyitotta meg lelkes szavakkal. Az egyházmegye világi el­nöke megnyitójában két intézményre hívta fel a egyházmegyei közgyűlés figyelmét. Elsősorban is a református tanítóintézelre, amelyre nézve az egyetemes kon ven l azt az örvendetes határozatot hozta, hogy az intézetet, amennyiben a szükséges fenntartási költség az egyházközségek állal bizto­sítva és befizetve lesz, 1935. év őszén Komáromban megnyitja. Az intézet nyilvánossági jogának elnyeréséhez szükséges lépéseket a konvenl kellő időben megtette. Másodsorban az ifjú­ság vallásos és egyháziak szellemben való nevelésére és megtartására hívta fel az illetékesek figyelmét. Ezt a nagy célt kívánja szolgálni a pozsonyi re­formátus internátus is, amelyet eb­ben a tanévben valósitól! meg a po­zsonyi ref. gyülekezel elismerésre­­mélló áldozatkészséggel. A legnagyobb dicsére! illeti meg a pozsonyi gyüle­kezetei azért a nemes cselekedetéért, amelyet szeretettel kell felkarolnia az egyházmegyének, mert hiszen ennek szolgálja legelsősorban érdekeit, mert az internátusbán a komáromi egyház­megye területéről való egyetemi hall­gatók és tani lóké pezdészek találnak otthonra. Az egyház társadalmának meg kell mozdulnia és minden ere­jével támogatására kell sietnie a po­zsonyi gyülekezetnek, mely ezen in­tézményével az egyház jövőjének biz­tosításán fáradozik. Az egyházak lel­készeit és a gyülekezeteket fölkéri, hogy az inleruálus részére anyagi ál­dozatot hozni szíveskedjenek. Szíve mélyéből üdvözli a közgyűlés összes tagjait és a gyűlést megnyitja. A nagy tetszéssel fogadott világi el­nöki megnyitó után az új tanítók lel­ték Je hivatalos esküjüket, akik a kö­vetkezők voltak: Osztényi Gizella fel­­sőgelléri, Sohár Aranka perbetei. Er­délyi Gáspár udvardi, Fekets Zoltán nemesócsaí, Joó Endre martosi. Ka­­litza Sándor rétéi, Mészáros Lajos csicsói, Tóth István megyercsi. Tóth Kálmán ekecsí és Varga István per­­betei ref. tanítók. A közgyűlés sajnálattal vette tu­domásul Szondi Pál egyházmegyei számvevőnek tisztéről történi lemon­dását és helyébe a közgyűlés Kacz Jenő bankpénztárost választotta meg. Az egyházmegyei közgyűlés közép­pontját az esperesi jelentés képezte, amelyet nagy figyelemmel és helyen­ként meg-megújuló helyesléssel kisér­lek. Soós Károly esperes jelentésében felölelte az egyházmegye életében elő­fordult összes jelentősebb eseménye­ket és bevezető soraiban rámutatott az egyházmegye egynéhány lelkészének a belmisszió terén kifejtett túlzó, ide­gen mintákat utánzó, az ősi magyar kálvinizmus szellemével ellenkező, az egyházak békéjét veszélyeztelő mun­kálkodására, amely még az egyházi törvényekkel is szembehelyezte őket. A jelentés elítélte az egyházra káros hatást gyakorló működést és kijelen­tette, hogy az egyháznak szüksége vau a bejmisszióra, mert életkérdés, azon­ban az egyháznak nem külföldi min­tára szabott idegen belmisszió kell, hanem református bélmisszió, amely az ősi református bitet tisztán valló, munkás, őszinte, becsületes kálvinista reformátusokat nevel az anyászentegy­­háznak. Az esperes szükségesnek tart­ja, hogy az egyházmegye közgyűlése külön intézkedjen és ezért indítvá­nyozza, hogy a lelkészeket és tanító­kat a törvényekben előírt kötelességeik teljesítésére, a szolgálatban a magyar református liturgiának szoros megtar­tására szigorúan figyelmeztesse és mondja ki az egyházmegye, hogy a presbitériumok által hozott s az egy­­háizfegyetemmel kapcsolatos határoza­tok csak is az egyházmegyei közgyű­lés jóváhagyásával léphetnek életbe. Megemlékezve a lelkészek súlyos anyagi helyzetéről és a segédlelkészek plhelyezése körül fölmerült akadályok­ról, bejelentette az esperes, hogy a püspöki hivatal útján javaslatot ter­jeszt fel a kormányhoz, hogy utaljon ki a kormány káplántarlási kongnia­­átalányt és aljból díjaztassar ' azok a segédlelkészek, akik oly helyei. szol­gálnak, ahol a lelkész betegsége, agy munkaképtelensége miatt segédlelkész aI kaimazása szükséges. Sajnálattal jelentette be az esperes, hogy az egyházak adócsökkentési se­gélyét az állam igen érzékenyen rabi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom