Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-03 / 79. szám

2. oldal. >KOMÁROjHl LAPOK< « 1934. október 3 Egy lapgrílndolás margójára. Amikor dr. Kendi Zoltán 5000 Ke erejéig perli a szoedem pártvezetőség 15 tagját. Nagy felvonulás a járásbíróságon. (Saját kiküldött tudósítónk jelentése.) Komárom, — okt. í. A komára ni járásbíróságon minden­féle perek folynak, van köztük érde­kes. legtöbb a local per. de olyan pert. amelyet a mull héten tárgyalt Nemeth Ödön dr. felsőbírósági tanácsos, még nem tárgyalt ez a bíróság. Olvasóink emlékezni fognak, hogy mikor 1933. évben a Komáromi Hírlap című szo­ciáldemokrata lap megjelent, melyet szerkesztője és kiadója a komáromi szoedem párténak hirdetett, mindjárt azzal kezdte, hogy kimondta a nagy átkot a Komáromi Lapokra és azt a munkásság bojkott ja alá helyezte. Nem tulajdonítottunk az ügynek nagyobb fontosságot, mert miért ne lehelnének ügyvédek, akik bokros elfogultságuk mellett bojkottok szervezésével is löl­­lik drága idejüket? A bojkott el sem indult, mert arra semmi ok sem volt, ellenben a K. II. rövid és zajos fenn­állás után ez év első napjaiban be­adta a kulcsot, azonban a nyomda­számlál nem rendezte. A lap nyomdásza a kereset szerint járt is Csizmazia György városbírónál, mint a szoedem párt elnökénél, aki azonban kijelentette, hogy szűkén van a dohány és így nem tehet eleget Neuhauser igényeinek. Közben dr. Kendi Zoltán a felelős szerkesztő és kiadó fizetett is a nyomdai cégnek, mert szavatossági perbe fogta 5000 korona erejéig a szoedem párt egész pártvezetőségét, sőt eggyel többel is. aki nem volt annak tagja. Kz persze kimaradt a krédóból. A nagy felvonulás. » Harminc nemes Budára tart , míg itten tizenhat szoedem vezér igyekszik a bíróság felé. A folyosói ellepik, ügy­védjük dr. Raab Mihály, színién párl­­vezetőségi tag. megérkezik a felperes is és megkezdődik a tárgyalás. Az alperesek egyenként és összesen ta­gadnak. mind a karikacsapás. Igazi altieresek. Dr. Kendi hangosan hi­vatkozik a pártvezetöség jegyzőköny­veire, amelyekben szerinte benne kell lennie a megbízásnak. Az egyik al­peres megjegyzi: Hátha azok elveszlek! Akkor elsikkasztották! repli­­káz rá Kendi dr. temperamentumo­sán. Mivel ezek a jegyzőkönyvek derít­hetnek fényt a tagadás sötétjébe, a bí­róság elrendelte azok beszerzését és ezért átír a szoedem párt vezetőségé­hez. Miért múlt ki a Komáromi Hírlap? Van a pernek egy pikantériája, mely a párt vezetőségi tagoknak. Tories Ist­ván és társainak válaszát adja Kendi Zoltán keresetére. libben tagadják, hogy a pártvezetöség obligól vállalt volna Kendi nyomdatarlozásáért. mert csak úgy támogatták, hogy a párt tagjai havi ő 100 korona h un tá­mogatást vállaltak és ezenkívül előfi­zetést. A kiadóhivatal kincstárát Lichteinslein Bornál és Geiringer .la­kat) nyomdászok kezelték. A lap azon­ban nem felelt meg a várakozásnak, mert — a szoedem párt vezetőségi ta­gok szerint Kendi állandóan személyeskedett. a polgárság minden rétegét és a mdtúst is támadta. Ezért megvonták a lap támogatását és az előfizetéstől is visszaléptek. így azután a lap rövid fennállás után. amely érdekes kultúrtörténeti adaléka marad a komáromi sajtó történetének, szép csendesen megszűnt. íme nem is kelleti sokáig várnunk: maga a szoedem párt vezetőség ál­lítja ki Kendi volt lapjáról azt. amit mi annak idején megálla­pítottunk. tehát száz százalékig igazunk- inait. A bíróság a tárgyalást elnapolta és az új tárgyalást október 18-ra tűzte ki. Ekkor lesz a döntő bizonyítás, hogy a víg farsangnak ki nyelje le a böjtjét, vagyis ki fizeti meg a vitás 5000 és a többi koronákat? Az lény, hogy a »pártlap mialt akkor a szoedem párl sok tagja teli szemrehányást és Kendi dr. is azt írja keresetében, hogy ezért Csizmazia pártelnökkel erősen összekülönbözölt. Hogyan lesz a csendes verekedésből hétszemélyes uccai botrány. Békés szombatdélutáni mulatság, amely a Vághldon folytatódik és a rendőrségi fogdában ér véget. október 2. Különös verekedés történi szomba­ton a Yágközuti híd környékén. Azért különös, mert jóformán csendesen kezdődött, egy pohár sörrel s egy­re szélesebb arányokban fejlődött to­vább. Úgyszólván egyik verekedésből következett a másik. Mígnem a rend­őrség pontot tett az eseményekre. G. .1. és K. L. munkásokként van­nak alkalmazva a Vágszabályozásnál. Szorgalmasan dolgozlak a szombat­déli fizetésig, ekkor azonban zsebük­ben érezték a pénzt s ellátogatlak a Yághidon túl lévő Placliy-vendéglőbe. Itt sörL rendellek. Kedvük viharosabb lett s mikor két szomjas szentpéteri gazda is belépeti, a kél gyanútlan gazdától azl követellek, hogy azok is fizessenek nekik sori. Támadólag lép­tek föl, a gazdák vonakodtak fizetni, erre G. .1. és Is. L. nekiálltak a gaz­dáknak s verekedni kezdtek velük. A falusiak csak védekeztek, de az egyre mérgesebb és italosabb G. J. és K. L. lökdösődöd, pofozkodott. A két gazda mérgesen eltávozott ,s or­voshoz ment látleletet vétetni. G. J. és K. L. viszont egyre vidámabb lett s most már a nyílt úton kezdtek kö­tekedni. Kiléptek a szabad levegőre, megmámorosodtak a meleg ősztől s a Vághidon belekötöttek egy leány­ba. A megtámadod lánynak segítsé­gére síeled egy fiatalember, akkor azzal kezdtek verekedni. Verekedés hevében felborítottak egy biciklistát, aki szintén beleelegyeded a vitába, majd felborult egy következő bicik­lista is, aki azonban nem volt resl, azonnal elővette a bieiklipumpát és azzal védekezett. Úgy megforgatta a pumpál, mint egy cséphadarót s le­ütötte vele az erősen ittas G. .T.-t és K. L.-t. A verekedés most már lief him omnia contra omnes -sé fajult, mindenki piiföll mindenkit, ülések zuboglak s többen beleavatkoztak a háborúba, ainig egy közelben lakó rendőrfelügyelő meg nem látta az esetet s ki nem rohant rendet csinál­ni. A rendőr jöttére a szereplők szét­szaladtak, a színen, jobban mondva a pórban csak a két eredeti verekedő maradt, akiket a többiek elagyabu­­gyállak. A kél részeg embert behoz­ták a rendőrségre, itt a fogdában ki­aludták mámorukat, másnap kihall­gatták őket, jegyzőkönyvet vettek föl a bonyolult esetről s aztán a kél fo­lios szelíden távozott. — Egy teljesen újonnan épült, adó­mentes, 2 szobás ház kényelmes mel­lékhelyiségekkel szabad kézből eladó. Érdeklődni lehet Eötvös u. 48 ,/B alatt. Életveszélyes bicskázás. A gyanútlan legényt kicsalták az uccára. — Az áldozat a község legcsendesebb legénye volt — Miért állottak tehát rajta olyan véres bosszút. Saját tudósítónktól. Megrázó legényvirtuskodás játszó­dott le Udvard községben, amelynek indító okait igazán nehéz megtalálni. Az egyik este csendesen szórakozott Nagy Lajos 22 éves udvardi legény a Balogh-félc vendéglőben. Egyszer csak üzenetet hoztak be néki az uccu­ról. hogy ne sajnálja a fáradságot, menjen ki az uccára, ott várja va­laki. aki beszélni szeretne vele. A legény gyanútlanul és mit sem sejtve kiment, de ott nagy és kelle­metlen meglepetés várt rá. Több le­gény megtámadta és az egyik táma­dója éles késsel mellbe szúrta. Az erősen meglepett legény a szúrás után futni kezdett, de a szúrás az ütő­éréi érte és a szerencsétlen az ueeán összeesett. A lelketlen támadóknak ez — október 2. nem volt elég, ulána iramodtak és még tizenkét szúrást ejtettek az esz­méletlen állapot hau tevő legényen. A szerencsétlen legényt életveszélyes sérülésével szállították először az ér­­sekujvári, majd — mivel ott nem volt elég hely — a nyilrai kórházba. Ott azonnal megoperálták, de életben­­maradásához nagyon kevés reményt fűznek az orvosok. A bieskázó legények a vérengzés után hanyatt-homlok elmenekültek, de a csendőrségnek sikerült 13 erő­sen gyanúsított legényt elfogni és a komáromi ügyészséghez szállítani. A megkéselt legény igen szelíd ter­mészetű volt és éppen azért érthetet­len, hogy miért végeztek vele olyan kegyetlenül. A falu gyertyát akart gyújtani hálából, amikor meghallotta, hogy a vidék rémét agyonütötték. A hontvarsányi falurossza szomorú vége. október 2. Honlvarsány község réme voll évek óta Laczkó Károly. Az egész vidék félt Laczkólól, aki brutálisan visel­kedett, minden verekedésben vezető­­szerepet vitt, gyújtogatott s számos tolvajlást követeti el. A falu nem merle feljelenteni, ártalmatlanná len­ni, mivel félt a bosszútól. Laczkó viselkedése nagyon bosszantotta a fa­lubeli legényeket s löbben elhatároz­lak, hogy a legelső adandó alkalom­mal ártalmatlanná teszik. Az elmúlt napok egyikén Laczkó estefelé tehe­neket vitt legeltetni a tilosba. Meg­látta ezt Bory Ernő, a falu legjobb gazdájának fia, hazament, elükerített egy hatalmas akácfakaröl s ulána­­osont a falu rémének, aki gyanútla­nul legeltette teheneit idegen lucer­násban. Bory hálamögé lopódzotl Loczkónuk s az akácfakaróval úgy sajtolta fejbe, hogy Laczkó össze­esett. Ezután Bory hazament. Lacz­kó eszméletlenül maradt az árok mel-Tüzek Komáromban és környékén. Tiiz Lándor pusztán. Szombaton délben Lándor pusztáról tüzet jelentettek. Egy nagy szalmakazal gyulladt meg. A tüzet valószínűleg a gőzeke lokomobiljából kipattant szikra okozhatta. A tűzhöz a komáromi tűz­oltók is kivonultak, a vízhiány miatt azonban munkájuk csak a tűz tovább­terjedésének megakadályozására szo­rítkozott. Tetőtüz a Hosszu-uccában. Hétfőn este tiz órakor a kuriabeli Hosszu-ucca 27. számú házában tűz ütött ki Szvitok Pál épületében. A tüz­eset nagy riadalmat keltett a lakók között, akik kétségbe esve rohantak ki a lakásukból. A tűzjelzésre a tűzoltók teljes készültséggel vonultak a hely­színre, mert tudták, hogy ahol a tűz keletkezett, az városunk egyik leg­veszedelmesebb tűzfészke. Ott ugyanis, ahol a tűz pusztított, az elmúlt 8 év alatt már negyedszer égett le minden. Az első tüzeset 1926 szeptember 11-én, a második 1928 junius 13-án, a har­madik 1932 március 17-én és a ne­gyedik pedig hétfőn este történt. Ami­kor a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a nagykiterjedésü lakóház tetőzete már teljesen lángban állott. A tetőzet cse­réppel volt fedve és ennek dacára a tetőszerkezet úgy égett, mintha teljesen fából készült volna. A tűz valóságos szikra esővel árasztotta el a közeli házak tetőzetét, úgy, hogy a tűzoltók­nak erős munkájukba került ezeknek a házaknak kigyulladását megakadá­lyozni. Háromnegyed óráig tartott, amig sikerült a lángokat eloltani. A tűzoltási munkát Schleisz Géza tüzren­lell. Később ismerősök jöttek az utón s meglátták a földön heverő, öntudat­lan Laczkót, meg a békésen legelé­sző teheneket. A falubeliek hírül vit­ték az esetet, ekkorra azonban Lacz­kó felkelt s bcvánszorgoll magától a lakására, de beszélni nem ludutl s ismét eszméletlen leli. .Másnap meg­hall. A csendőröknek jelentették az esetet, kivonult a komáromi csendőr­ség nyomozóosztálya is, csakhamar kinyomozták a lettest Bory Ernő sze­mélyében. A jelek mind Bory ellen mulattak, Borv azonban egyelőre ta­gadott. Beszállították a lévai járás­­bíróság fogházába. A falu azonban máskép ítéli, mivel általános meg­könnyebbüléssel vette tudomásul a hírhedt Laczkó halálát, annyira, hogy a csendőröknek akarlak pénzt fel­ajánlani s arra kérték a nyomozó hatóságot, hogy vegyenek a felaján­lott pénzen gyertyát s égessék el há­laadásul, hogy megszabadultak a fa­lu rémétől. dészeti felügyelő irányította. A ren­dőrség is kivonult a helyszínre Dvorszky János főfelügyelő vezetésével. Este ti­zenegy óra volt, amikor a tűzoltók laktanyájukba vonultak, egy biztositő őrség azonban a hajnali órákig kint maradt a tűz helyszínén. A leégett tető tűzkár ellen biztosítva volt. A tűz keletkezésének okát a tüzvizsgálaton fogják megállapítani. Hány diák van a világon? Az Egyesült Államokban vetették fel azt az érdekes kérdést, ahol mindjárt össze is állították a világ összes egye­temistáinak statisztikáját. Eszerint az összes egyetemisták száma 2,350.000. Ennek 40 percentje egyedül az ame­rikai Egyesült Államokra esik. A má­sodik Szovjetoroszország 272.125 egye­temistával, utána jön Németország 138.910, Franciaország 39.940, Lengyel­­ország 49.770, Olaszország 47.723 és Anglia 37.438 főnyi egyetemi polgárral. A legkevesebb egyetemista Alaskában él. Itt ugyanis mindössze 86 van. Utána következik Island 180 egyetemistával. Érdekes az a kimutatás is, hogyan oszlik meg ez a szám a női és férfi egyetemi hallgatók között. Az Egyesült Államokban a legmagasabb a női egye­temi hallgatók száma: Az összes egye­temisták 48 százalékát teszik, mig Finnországban csak 33.8, Lengyelor­szágban 28.6, Romániában 27.9, Ju­goszláviában 22 és Olaszországban 13.8 százalék. A legtöbb külföldi diák az osztrák egyetemeket látogatja, az összes osztrák egyetemi hallgatók 31.1 százaléka, utána jön Svájc 28, Francia­­ország 22, és Belgium 16 1 százalékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom