Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-05 / 71. szám
1934. szeptember 5. »KOMÁROMI LAPOK« Október 1-én megnyitható Partosujtelepen az elemi iskola. — A városi tanács üléséből. — Komárom, szeptember 4. Jó néhány évvel ezelőtt Koczor Gyula magyar nemzeti párti kerületi elnök, a Komáromi Baromfitenyésztők Szövetkezetének igazgatója, beadványt intézett a város képviselőtestületéhez, amelyben arra kérte a várost, hogy állítson fel Partosújtelepen, az ottani iskolaköteles gyermekek számára egy külön községi elemi osztatlan iskolát, hogy ne kényszerüljenek a gyermekek télvíz idején, rettenetes rossz karban levő utakon a várostól messze fekvő telepről a városban levő elemi iskolákba járni. A kérelmező alaposan megindokolta kérelmét és a város képviselőtestülete elvben el is fogadta a javaslatot, amelynek megvalósítására vonatkozó előkészítő munkálatai megtételével a tanácsot bízta meg. A kérdés évről-évre újra napirendre került, lapunkban ismételten visszatértünk a fontos ügyre s pár hónappal ezelőtt élénk vita folyt az iskoláról hasábjainkon. A város tanácsa is foglalkozott természetesen a kérdéssel és lépéseket tett a tanfelügyelőségen az iskola felállítása iránt. A kérdésben végre érdemleges válasz érkezett a városhoz, amelyet Csizmazia György a városi tanács szeptember 4-én tartott ülésén jelentett be a tanács tagjainak. Az állami tanfelügyelő leiratában értesítette a várost, hogy a Partosújtelepen október 1-én megnyitható lesz az elemi osztatlan iskola abban az esetben, ha a város a telepen levő orvosi rendelő épületének tanteremmé leendő átalakításával járó költségeket magára vállalja és elvállalja az iskola fenntartási (dologi) kiadásait is. A tanfelügyelő erre az esetre megigérte, hogy az iskolánál alkalmazandó tanerőnek államsegélyét kieszközli, egyébként pedig az állást pályázat útján töltik be. A városbíró az átalakítás költségeit 7000 koronában jelölte meg, amely a berendezést is fedezné. A tanács a jelentést örömmel vette tudomásul, a föltételeket az 1935. évi költségvetés terhére elfogadta és a szükséges teendők végrehajtásával a város vezetőségét megbízta. A tanácsülés határozott a munkanélküliség enyhítése érdekében kiküldendő bizottságról is. Kudelka József állami vezető jegyző tett jelentést a járásfőnök azon elhatározásáról, hogy a minisztériumoknál való közbenjárás céljából kiküldött bizottságba, takarékossági szempontból feleslegesnek tartja a város két vezető tisztviselőjén kívül még két képviselőtestületi tagnak is kiküldetését s ezért csak kéttagú bizottság kiküldését engedélyezi. A járási főnök eme elhatározása fölött a kommunisták vitát indítottak, de végre is a tanács elfogadta a javaslatot és a küldöttség tagjaiul a városbírót és a vezető jegyzőt jelölte ki. A városbíró az ülésen jelentést tett a városi vízmű vön teljesített különböző fontos kísérleti munkákról, amelyekkel a víztermelés fokozását mozdították elő. Ez — amint azt lapunk egyik júliusvégi számában részletesen ismertettük, — főképen a második kút üzembe helyezésével, illetve a kút vízforrásainak megnyitásával volt elérhető. A kísérleti munkálatokat a város Gyalókay Miklós ármentesítő társulati igazgató-főmérnök szakvéleménye és útmutatása alapján hajtotta végre, aki a legnagyobb készséggel és önzetlenséggel állott a város rendelkezésére. A kísérleti munkálatokat több ízben ellenőrizte Gyalókay ig.-főmérnök, a kitermelt vizet pedig Blum vegyészmérnök vizsgálta meg. Ezeknek a kísérleti, illetve megjavítási munkálatoknak tulajdonítható, hogy a nyáron semmiféle zavar a vízszolgáltatása tekintetében elő nem fordult és mindakét város lakosságának vízszükséglete teljes mértékben kielégítést nyert. Minthogy Gyalókay Miklós ig.-főmérnök teljes önzetlenséggel, minden díjazás nélkül működött közre ezeknél a sikeres munkáknál, indítványozza, hogy a tanács fejezze ki szives eljárásáért köszönetét, amit a tanács egyhangúlag elfogadott. Foglalkozott még a tanács az iparostanonciskola és kereskedői anonciskola felügyelőbizottságainak tagjelölésével is, amelynek elintézése után a tanácsülés véget ért. Szüreti mulatság szeptember 16~án» Amint már jeleztük, a helybeli Kalholikus Legényegylet í. hó 16-án, vasárnap rendezi meg hagyományos szüreti mulatságát. Úgy látjuk, hogy városunk ezen szép múltú egyesülete nagyon agilis rendező gárdával rendelkezik, merthiszen mulatságait egyre növekvő siker, érdeklődés és rokonszenv kíséri. Az idei év különös időjárása szinte egy hónappal előbb érlelte meg a terményeket és így a szüretelések dátuma is előbbre került. A Legényegylet alkalmazkodik tehát az időjárás által teremtett helyzethez és így mulatságát a régi szokásoktól eltérően már szeptember 16-án tartja meg. A mulatságra szóló meghívók szétküldése még a hét folyamán megtörténik és az eddigi tapasztalatok alapján biztosra vehetjük, hogy a Katbolikus Legényegylet legújabb rendezése is nagy népszerűségnek fog örvendeni. — Megint gyufával játszottak a gyermekek. Komjáton Púk Mária házánál künn az udvaron 3—6 éves gyerekek játszadoztak és közben gyufát kerítettek és kimentek a kazalok aljához gyufával játszani. Amint rendesen történni szokott, a gyufától a kazal meggyulladt és a három kisgyerek súlyos égési sebeket szenvedett. Különösen Púk István nevű kisgyerek égett annyira össze, hogy hamarosan belehalt égési sebeibe. A csendőrség megindította a vizsgálatot. Rytmikus és gyógytornát tanít Glück Erzsébet Komárno, Dunarakpart 9. I Bővebb felvilágosítást nyújt | ugyanott Brüll Irén. Tanítási nyelv: 282 szlovák, magyar és német. § Fűzők mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, meUtartókf mélyen leszállított árak! Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-utca 17. Keztyűk és fűzők 301 tisztítása és javitása. Most, hogy a nyár elmúlt, sorra vesszük a kánikulai emlékeket, — vájjon volt-e valóban kánikula? — s el-elmosolygunk a nyári csavargások jobbízű esetein. Mennyi apró, derűs kis eset történik az emberrel, anélkül, hogy maga belekeveredne a történésekbe... Itt van például a kéményseprő. A szóbanforgó kéményseprővel a csallóközi vonaton találkoztunk. Kéményseprőhöz viszonyítva — tisztán szállott a vonatba, fekete volt ugyan, de nem kormos. Munkába indult egy közeli faluba, Komáromból valahová Ekeesre. Leült szépen a padra s a többiek óvatosan elhúzódtak mellőle. Tudjuk, hogy miért, — a kéményseprővel való szoros barátság kormot jelent. Ám a nők szép lassan újra visszahúzódtak a mesterhez. S- mikor a mester nem ügyelt oda, kirántottak egy szálat a seprőjéből. Majd vérszemet kaptak s egyre többet markollak a seprőben. Ugylátszik, igen szerencsésen akartak utazni. Meglátta ezt a kocsi közönsége, a kéményseprő körül lassan körforgalom indult. Mindenki törni akart magának a seprőből, szakítani a keféből. Boldog volt, akinek négy-öt szál maradt a kezében. A kéményseprő mester váratlanul felkelt Aranyosnál. Eddig azt hitte mindenki, hogy a mester nem vetle észre az utazók gyűjtési szenvedélyét. Rémülten látta mindenki, hogy a seprőt alaposan megkopasztották. Szomorúan nézett szerszámjára a mester. — Leszállók, — mondta bágyadtan a kalauznak, — mert nem bírom ki ezt a nagy szerencsehozást. Ha vár egy kicsit, hozok az utasoknak új seprőt... Lekászmálódott. — Tulajdonképen Ekeesre akarok menni, — folytatta, — de jobb, ha Aranyosra megyek, mert Ekecsig elfogyna a kefém. Egy öreg dunaszerdahelyi most feláll s megfogja a mester gallérját: — Jobb, ha visszajön, — mondja, — mert mi már eleget téptünk. De mi lesz, ha felszáll a következő vonatra? És az motoros! Az összes utasok egy kocsiban vannak! A kéményseprő belátja ezt s még mielőtt a vonat elindulna, visszakapaszkodik. — Igaz, — dünnyögi, — most már én is elmondhatom, hogy benne vagyok a csallóközi szerencsében... * A strandon sok a fürdővendég. Véletlenül nagy a meleg, mindenki vízben lubickol. A parton egy fagylaltoskocsi áll, tulajdonosa vigan méri a fagylaltot. De neki is roppant melege van, ugyancsak csurog róla az izzadság. A vásárlási kedv egy szünetében odatolja kocsiját a strandbüfféhez s egy pohár jeges szódát kér. S aztán újabb pohárral. Úgyszólván egész keresetét szódavízbe és málnaszörpbe öli. — Miért vásárol annyi szódát, amikor a legjobb hűsítő magánál van? — kérdezi valaki meglepetve. A fagylaltos lenézően legyint s fél— rerúgja kocsiját: — A, kérem!... — mondja teljes megvetéssel, — fagylaltot, ilyenkor?... Nem bírta a saját áruját lenyelni. 3. oldal. — Fogadalmi ájtatosság a Rozália templomban. Komárom városának történetében az 1710-ik év felette szomorú dátum. Ugyanis ezen év január havában pestis járvány lépett fel, mely július havában pusztított rémületes nagy mértékben és vitte sirba az áldozatok százait, mígnem az szeptember 8-án Kisasszony napján teljesen megszűnt. Ennek emlékére a város kath. vallásu lakói elhatározták, hogy hálából minden évben szeptember 8-án, mely a bolds. Szűz születésnapja, fogadalmi ájtalosságot tart a Rozália templomban. E napon — szombaton — a szt. András templomban 7 órakor kismise lesz orgona kisérette!, melynek befejeztével körmenet indul a Rozália templomba, ahol ünnepi sz. beszéd és ünnepélyes nagymise lesz s melynek végeztével a körmenet vissza indul a sz. András templomba, ahol a fogadalmi ájtatosság kismisével végződik. Ez alkalommal a sz. András templomban a 9 órai namise és sz. beszéd elmarad, valamint a sz. Antal kápolnában is. Kedvezőtlen időjárás esetén is az istenitisztelet a Rozália templomban lesz megtartva körmenet nélkül. — Nyugalombavonulás. A somorjai járásbíróság vezetője, Marczell Kálmán bírósági tanácsos, aki az állainfordulatkor került a somorjai járásbíróság élére, 35 évi szolgálat után, szeptember elsejével nyugalomba vonult. — Hétfőn nyílik meg a városi magyar közkönyvtár a nyári szünet után. A rendezési, selejtezési, javítási és nagy takarítási munkálatok miatt a szokásos nyári szünete a városi magyar könyvtárban szombaton ér véget és hétfőn már megkezdi újból a könyvtár kulturális munkálkodását. Az olvasókat ez utón is kéri a könyvtár vezetősége, hogy a kintlevő könyveket most már minél előbb hozzák vissza a könyvtárba, mert különben a könyvtár vezetősége kénytelen lesz megbírságolni a késedelmes olvasókat. Itt említjük meg, hogy amig az összes közkönyvtárak két hónapos szünetet tartanak és ehhez törvényes joga volna a mi könyvtárunknak is, a komáromi városi magyar közkönyvtár vezetősége annyira figyelmes a közön ség iránt, hogy csak egy hónapos nyári szünetet tart. — Halálozás. Barabás Béla seliyei járásbirósági irodatiszt édesanyja Pozsonyban egy súlyos operáció után meghalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — Tüzoltójubileum. A tornóci tűzoltó egyesület az elmúlt vasárnapon ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját igen meleg ünnepségek közölt. — Templomrenoválás. A somorjai 150 éves ev. templomot most renoválják úgy kívülről, mint belülről. Ezenkívül az orgonát is áljavitják úgy, hogy a régi templom külsőleg, belsőleg méltó lesz szent hivatásához. A renoválási munkák serényen folynak úgy, hogy a fölszentelési ünnepet még ebben a hónapban megtarthatják. — Magyar ember találmánya. Nagy Károly seliyei ácsmester egy nagyon praktikus találmányával teszi olcsóbbá az építkezést. Hőszigetelő falazat és talajburkolat a cime a találmányának és a csehszlovák szabadalmi hivatal már engedélyezte. A nedves falakat teljesen kiküszöböli ez a találmány és a falakat télen hőszigftelőkké, nyáron oedig hűvösekké teszi. — Iratkozzunk be a városi magyar közkönyvtárba! A mindegyre hosszabbodó őszi és a közelgő téli esték kétszeresen szükségessé teszik, hogy jó olvasnivalók álljanak a rendelkezésünkre. Komárom lakossága abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy gazdag, közel tizezer kötetes könyvtár áll a rendelkezésükre: a Kultúrpalota földszintjén elhelyezett városi magyar közkönyvtár, ahonnét kölcsönkönyveket válthatnak az olvasók igazán csekély dijazás mellett. Tekintettel, hogy az évnek már csak egyharmada van hátra, az újonnan belépő olvasóknak nagy kedvezményt nyújt a könyvtár. Beiratási dij nincsen. Beiratkozni lehet a kölcsönkönyvtári órák alatt: hétfőn, szerdán és pénteken délután 2 és 5 óra között, amikor a feltételek megtudhatók. Vidékieknek nem ad ki kölcsön a könyvtár könyveket. Akiket a könyvtár vezetősége nem ismer, egy ismerőst kell hozni, aki igazolja az uj olvasót.
