Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-05 / 71. szám
71. szám. Szerda, 1934,. szeptember S, Ötvenötödik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K6, félévre 40 Ktf. negyedévre 20 Kf. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. Bőmunkatársak* ALARY GYULA dr. és FÜLOR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A kisiparos-kérdés. Komárom, szeptember 4. A gazdasági válság sok problémát vet fel, így a mostoha idők viharától letarolt kisipar problémája is előtérbe jutott. A kisipar már esztendők óla kiáltja világgá SOS jelei!, felfogja-e ezeket a jeleket az erre leginkább hivatott vevő állomás, a kormány, nem tudjuk. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen számos alkalommal mondottuk el véleményünket a kisipar válságáról. De — sajnos — minden konkrét eredmény nélkül. A helyzet gazdaságilag nem javult, amil bizonyít ennek az értékes osztálynak az elproletarizálódása is, de ezzel szemben kormányintézkedés nem történt és az első ilyen félhivatalos megnyilatkozásnak az országos választmánynak határozatát tekinthetjük, amely a kisiparos nyomor enyhítése érdekében elfogadta Gitter János dr. tartom, képviselőnknek határozati javaslatát. Sok reményt nem szabad ehhez fűzni, mert ez a határozat nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, hogy az országos választmány határozatát az országos képviselőtestület letárgyalja és a plenum határozata megy fel az illetékes minisztériumhoz. Ha a mezőgazdaságot valamely katasztrófa éri, a földmivelési miniszter valamely,ha csekély támogatást is juttat részükre. Árvíz, aszály, elemi károk esetén kedvezményes kölcsön, ingyenes, vagy kedvezményes vetőmag, vagy más támogatást kap a kisgazda, ami természetes is, mert állami érdek, hogy ez az osztály talpra álljon. A gazdasági válság árvize régen elsodorta már a kisipart anélkül, hogy segítő kéz nyúlt volna utána, az ipari pangás aszálya perzseli le a kisipar minden reményét és már csak az állam felé fordul tekintete, amely még talán segíthet rajta. Mert a kisiparoson segíteni kell. Ha az állam a nagyipart milliós — a Bala céget százmilliós — adókedvezményekben részesítheti, akkor annak a szegény kisiparosnak a műhelyére vagy kis viskójára sem szabad megtartani a kitűzött árveréseket, mert ezzel elpusztul, akkor a kisiparos is joggal számíthat az állam segítő kezére, hogy feléje nyúljon kedvezményes kölcsön nyújtásával, vagy adóleírással, avagy más módon tegye lehetővé, hogy a kisiparos mai kiáltó Ínségéből kilábaljon. A kormány támogassa a kisipart a katonai szállításokkal, amely megvolt a békeidőkben is és ezzel úgy a textil, mint a bőrfeldolgozó ipart segélyezheti sokkal jobban, mini ha azt gyárakban végezteti. Az utolsó óra ütött, amikor még segíteni lehetne az iparosságon, mely főleg a városoknak értékes elemét alkotja. Az iparos a városban évszázados kulturmissziót is teljesít. Valamikor ők voltak a városoknak tartó rétegei, akik azok fejlődésén dolgoztak, amint ma is ilyen fentartó réteg az Ipar. Ennek tönkrejutása szerencsétlenség lenne sok szempontból, ezt megengedni nem szabad. Az ipar min-Komárom, szeptember 4. Füssy Kálmán szenátor a traktorsérelmek orvoslását sürgeti. Füssy RáJmán magyar nemzeti párti szenátor kérdést intézett Trapl dr. pénzügyminiszterhez a mezőgazdasági traktortulajdonosok részére törvényben biztosított adómentesség ügyében. Ismeretes, hogy a szlovenszkói pénzügyi hatóságok á törvény intenciói ellenére olyan traktorokat is megadóztatnak, amelyek közutakat nem vesznek igénybe. E kérdésben a legfelső közigazgatási bíróság több panasznak helgt adott és hatályon kívül helgezte a pénzüggi hatóságoknak panasszal megtámadott adókivető rendeletéit. Füssy Kálmán szenátor 1932-ben interpellációt intézett a miniszterhez, akit arra kért, hogy utasítsa az alája rendelt hatóságokat a legfelső közigazgatási bíróság határozatainak respektálására. Trapl pénzügyminiszter ezt megígérte, azonban a traktortulajdonosok sérelmes helyzete mai napig sem javult. Időközben levéllel fordult Füssy szenátor a pénzügyminiszterhez, azonban nem kapott érdemleges választ. Füssy Kálmán szenátor az előzmények és a sérelmes helyzet ismertetése után a következő kérdést intézte B pénzügyminiszterhez: Miképen akarja a pénzügyminiszter úr a mezőgazdasági traktortulajdonosok részére a törvényes adómentességét akként biztosítani, hogy a törvényes igényét a gazda ne legyen kénytelen hosszadalmas és költséges közigazgatási bírósági eljárással védelmezni? Szeptember 24-én lesz a kisantant gazdasági konferenciája. A kisantant államainak gazdasági tanácsa szeptember 24-én tartja Belgrádban legközelebbi konferenciáját. Bár az ülésszak munkaprogramját eddig még nem állapították meg véglegesen, annyi azonban bizonyos, hogy a konferencia először is folg tat ja a már megkezdett munkáját és állást foglal a függőben levő kereskedelempolitikai kérdésekben. A belgrádi konferencia napirendjét minden valószínűség szeden államnak a tartó pillére. A nagyipar is a pusztulás útján van, mert piacok nélkül termetűi nem képes, ötvennyolc gyár kérvénye fekszik a kereskedelmi miniszter előtt, amelyek engedélyi kívánnak kapni üzemeik bezárására. Ez mutatja az iparnak mai mélypontját. Most ehhez el lehet képzelni a kézmives ipar borzalmas helyzetét. Segíteni a kisiparon annyit jelent, mint erősíteni az állam tartó pillérét, erősíteni a városi polgárságot és megállítani az elproletarizálódás szomorú folyamatát. rint tetemesen kibővítik, mert feltehető, hogy a népszövetség szeptember 7-én kezdődő ülésszakán Közép-Európa kereskedelempolitikája számára új irányelveket állítanak fel, amelyek érinteni fogják a kisantant államait is. Jól informált körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a konferenciának, mert azon megfogják vitatni azt is, hogy milyen feltételekkel s milyen körülmények között csatlakozhatnék akár az egész kisantant, akár valamelyik tagállam a római egyezményhez. Hlinka a választás után belép a kormányba? A kormány németnyelven írt félhivatalos lapja cikket közöl a belpolitikai helyzetről és a cikkben foglalkozik a szlovák néppárt magatartásával. A félhivatalos a szlovák néppárt javára írja, hogy Hlinka a nyár folyamán ismételten a csehszlovák átlamegység mellett foglalt állást és hogy a párt életében határozott irányvonal jelentkezik, amely abból az akaratból fakad, hogy a szlovák néppártnak együtt kell haladnia a kormánnyal és együtt kell viselnie a felelősséget ebben az államban. Ez a felismerés akkor is igen értékes, ha Hlinka az áj választásokig nem is lép a kormánytöbbségbe. Malypetr gazdag anyagot hoz a politikai tárgyalásokhoz, folytatja a lap, — és elhozza azt a felismerést, hogy a politikai kielégülés csak akkor tartós, ha alapos, teherbíró gazdasági alépítményt kap. Ugyancsak haladás, hogy a gazdasági követelések terén nincsenek különleges szlovenszkói kérdések, hanem minden esetben csehszlovák kérdést, kell megoldani. Kilenc millió koronát fordítanak a munkakölcsönböl szlovenszkói és ruszinszkói iskolákra. A Lidové Noviny jelenti, hogy az iskolaügyi minisztérium a neki kiutalt munkakölcsön-összegből számos szlovenszkói és ruszinszkói iskola építésének költségvetéséhez járul hozzá. Szlovenszkón összesen 6A millió, Ruszinszkón huszonnégy iskola építésére 2.4 millió koronával járulnak. Ruszinszkon javarészt osztatlan és két osztályos iskolákat, Szlovenszkón ezeknél nagyobb iskolákat fognak építeni. Szlovenszkón nagyobb iskolát építenek Füleken, Verbinán, Hosszúszón, Tornán, Fámádon és Tiszasalamon községben. Az építkezést, a lap értesülése szerint csak a jövő év tavaszán kezdik meg és pedig mihelyst a munkálatokat az időjárás megengedi. Nem lesznek választások ebben az évben. A Národni Politika egyik cikkében sajnálkozással állapítja meg, hogy a miniszterelnöknek nem teljesedett be az a jóslása, hogy augusztus végén az egész kormány ismét serény munkában lesz. Az új parlamenti választások kérdésében — írja a nevezett lap, — inkább kell hitelt adnunk azoknak, akik szerint ezidén nem lesznek választások. Nem azért, mintha a koalíciós pártok szövetsége megszilárdult volna, vagy mintha megtalálták volna az állami ügyek intézésének biztos, gyors és megbízható módját, hanem azért, mert a választók között növelné a nyugtalanságot s ennek következtében a választás eredménye nagyon kétes volna. És a bizonytalan végű választásokat csak akkor írják ki, ha már nagyon szükséges. Konkoly Thege Béla. Elköltözött az élők sorából a jó »Béla bácsi« is, akinél lelkesültebb, agilisabb, minden társadalmi tevékenységre készebb férfit keveset látunk városunkban. Vele a békebeli Komáromnak egyik közismert, általános szeretetnek és becs ülésnek örvendő alakja költözött el a múlt csütörtökön Magyar Komáromban levő lakásán 81 éves korában. Komárom vármegye legrégibb nemes családjainak egyikéből származott. Középiskoláit Pápán végezte, majd a jogi stúdiumok befejezése után az igazságügyi pályára lépett. Esztergomba nevezték ki albírónak, honnét rövid idő múlva városunkba került, mint a komáromi törvényszék bírája. A műit század nyolcvanas éveinek elején alig 30 éves korában jött városunkba, melynek társadalmi életében rövid idő alatt jelentős szerepet vívott ki magának. A komáromi református egyház főgondnokául választotta meg, mely tisztet közel négy évtizeden át viselte. A dunántúli ref. egyházkerületnek hosszú időn át tanácsbírája, az országos ref. ifjúsági egyletnek elnöke s a komáromi ref. ifj. egyletnek is alapításától hosszú ideig elnöke volt. Agilis, eredményes munkát fejtett ki a közélet minden megmozdulásában. A Komáromi Dalegyesületnek kilenc éven át elnöke és majd minden egyesületünknek alapító vagy választmányi tagja volt. Közéleti tevékenységét, minden társadalmi munkáját az önzetlenség, a jó szív irányította és különösen a jó tanulók jutalmazása terén adományaival is az elsők között volt. Bár az élet őt sem kímélte meg a bajoktól, vidám kedélye, szívélyes közvetlensége a társaság kedvencévé tette őt és nem múlhatott el társas öszszejövetel, hogy Béla bácsi rimes fel-POLITIKAI SZEMLE
