Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-08-29 / 69. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOKc 1934. augusztus. 29 Dunaszerdahely küzdelme a magyar polgári iskoláért. A szövetkezeti magyar pártok inditványát fogadta el a dunaszerdahelyi képviselő testület. — A járási választ­mány is állást foglalt a magyar középiskola mellett. Saját tudósítónktól. Régi vágya volt Dunaszerdahely, Csallóköz Komárom ulán legnagyobb községe magyarságának, hogy ott, Csallóköz központjában magyar kö­zépiskola, polgári iskola létesüljön. Ez a dunaszerdahelyi óhaj azonban hamarosan kilépett a község határai­nak szűk keretéből és az egész járás szinte egy emberként állott a szerda­helyi magyar polgári iskola megvaló­sítása mellé, amelynek érdekében at egyesült magyar ellenzéki pártok min­den lehetőt elkövettek, kilincseltek Po­zsonyban, Prágában és ahol csak az ügy érdekében elérhettek valamit. A szerdai közgyűlésre már annyira elő volt készítve a dolog, hogy még a cseh­­pártok képviselője is kijelentette, hogy a magyar lakosságnak jogos kívánsága ez és kívánják, hogy az minél előbb meg is valósuljon. A vezető jegyző is beadott egy in­dítványt, amely azonban nem fedte a magyarság óhaját. Ezzel szemben a magyar nemzeti párt, a kér. szoc. párt, a magyar nemzeti munkáspárt, a haladópárt nevében dr. Szeiff Géza adott be egy ellenindítványt, amely kimondja, hogy a szerdahelyi Egészséges nyáron át nyitott ablaknál aludni, de nem gazdaságos. Komárom, augusztus 28. Komat basa Törökországban nem csak a női fátyolt, de még a rácsos abla­kot is eltörölte. Ma már a török nő­nek nem kell a rácsos ablak szűk nyílásain kikandikálni a nagy világ­ba. bátran kikönyökölhet a rács nél­küli ablakon és nézhet ki bátran és engedheti, hogy őt is nézzék. Kemal basa törökországi rácsos ab­lakait nyugodtan eltörölhette a föld­színéről, de a mi rácsos ablakainkat igazán kár volt kitörölni az élet száz és száz követelményei közül. A mi rácsos ablakaink egészen má­sok voltak a török rácsos ablakoknál. A mi neves kötőszülöttünk, Antal Iván szépen megénekelte a mi rácsos ablakainkat a Rácsos kapu, rácsos ablak, Én titeket ittenhagylak kezdetű bájos népdalában. Ezeknek az ablakoknak a rácsain könnyen ki lehetett nézegetni, kezet is foghattak a bennlevők a künntcvőkkcl, sőt még csókolódzhattak is. Szóval nem voltak olyan szigorú erény védők, mint Kemal basa rácsos ablakai, de viszont nem­csak az udvarló nem szökhetett be az imádott hölgyhöz, de a tolvajokat se engedték be ezek a rácsos ablakok. Pár évtizeddel ezelőtt kimondották a rácsos ablakok halálos Ítéletét, előbb mint messze keleten, 1 örökországbau és még a kevésbbé közbiztonságos he­lyeken, külvárosokban, falvakon, ta­nyákon, pusztákon, majorokban se építettek vasrácsos ablakokat. Minde­nütt divatba jött a tükörablak, amely­nek nagyobb üveglapja nem ád vé­delmet a betörők ellen. Akkor még nem gondoltak arra, hogy a betörővilág, ami egyszer már elmúlt, újra visszatér, merL különben nem száműzték volna az ablakrácso­kat, amelyek mögött mégis csak nyu­­godlabban alhattunk. Hála Isten, hogy ezzel szemben a közegészség iránti érzék növekedett és ma már nem sokat kell magyaráz­­gatni, hogy a nyitott ablaknál való alvás a legegészségesebb. Igen ám, de a rácsnélküli nyitott ablak legfel­jebb az emeleti lakásoknál mentesít attól, hogy ne aggódjunk a betörőktől való félelemben. Ma már ezt a félelmet elnyomta az egészséges friss levegő iránti vágyakozás és igen sokan alusz-Komárom, augusztus 28. magyar polgári iskola még ebben a tanévben fölállítlassék és a dologi ki­adásokról Dunaszerdahely gondoskod­jék. Az egyesült magyar ellenzéki pár­tok indítványa mellett 18 tag szava­zott, ellene 13, nem szavazott 2. A kommunisták a magyar ellenzékkel szavaztak. Mint föllebbviteli fórum, a járási képviselőtestület is tárgyalta ezt az ügyet. Az egyesült magyar ellenzéki pártok indítványát itt dr. Bartos­­sik György nyújtotta be ez ügyben. A magyar középiskola felállításá­nak kérdése itt még nagyobb megér­tésre talált, mert a járási képviselő­­testület mindenegyes tagja magáévá telte azt. A csehszlovák pártok is megszavazták a magyar középiskolát. Sőt Teker L. Pál kinevezett tag, a csehszlovák pártok nevében kijelen­tette, hogy a magyar iskola ellen a csehszlovák közvéleményben semmi kifogás nincs. így a dunaszerdahelyi magyar isko­lának a megvalósítása elől minden akadály elgördült és megnyitása mi­hamarább várható. nak könnyelműen nyitott, rácsnélküli ablakok mögött, pociig nap-nap után olvashatunk a nyitott ablakon bemá­szó betörőkről, tolvajokról. Vissza tehát a rácsos ablakokhoz, amelyeket bátran tarthatunk nyitva éjjel, nappal: A rácsos ablakok hiányát használta ki pár élelmes tolvaj a napokban So­­rnorján, ahol egy éjszaka nem keve­sebb, mint hat helyen másztak be a nyitott ablakon és fosztották ki a mé­lyen alvókat. ' A tettesek egyikét egy cigány sze­mélyében sikerült elfogni. Egyik helyen a mélyen alvók ru­hájából ötszáz koronát loptak el. A másik helyen nagyon megtetszett a székre rakott egész öltöny és azt vitték el. Az öltöny egy vendégé volt, aki éppen háztüzet járt ott nézni. Elkép­zelhető az a nagy és komikus bonyo­dalom, amelyet a ruhanélkül maradi szerelmes udvarló esete okozott. A többi helyeken szintén ruhákat és pénzt loptak. Mindezekből az az üdvösséges ta­nulság, hogy a tükörablakokat is sze­reljük föl ablakrácsokkal. így aztán nyügodtabban áthatunk nyitott ablak­nál. Egy csallóközi község hírnevén esett csorbát kiköszörülte egy tolvaj balkezessége Amikor a stiglic magától megy lépre. — Saját tudósítónktól. — Komárom, augusztus 28. Nem mindennapi eset történt a na­pokban a csallóközi Misérd község­ben, amelynek lakosságát módfelett bántja a dolog, mert a misérdiek sze­retik hangoztatni, hogy az ő falujuk különb a többi csallóközi falunál és náluk nem történnek lopások. Erre ugyancsak rácáfolt az alábbi eset. Neumann Aladár pozsonyi ke­reskedőnek dolga akadt Mizsérden és kerékpáron kiment a faluba. Dolga végeztével egyik vendéglőbe tért be és bízván Misérd község hangozta­tott becsületességében és nyugodtan hagyta künn a kerékpárját a vendég­lő ajtaja előtt. Mily nagy volt az elképedése, ami­kor pár hosszú fröccs elfogyasztása után haza akart kerekezni és kerék­párját nem találta olt, ahol hagyta, mert azt szépen ellopták a misérdiek nagy szégyenére. Neumann kénytelen volt vonattal hazamenni. Közben per­sze nem valami jő véleménnyel nyi­latkozott Misérd község sokat han­goztatott becsületességéről. Már kezdett belenyugodni a veszte­ségébe, amikor valósággal csoda tör­tént. Egy fiatalember állított be hoz­zá azzal, hogy eladó biciklije van. Neumann megnézte és nagy csodálko­zással látta, hogy a saját biciklijét árulják. A balkezes tolvaj pont a ke­rékpár gazdájához nyitott be a saját kerékpárjával. Neumann kissé tar­tóztatta a fiatalembert, közben rend­őrért küldött, aki letartóztatta a tol­— augusztus 28. Hétfőn délelőtt hirtelen nagy riada­lom s mozgolódás lármája verte fel a rendőrség épületének előcsarno­kát. Egy biciklitulajdonos férfi kiáltott rendőrért s futott a Megyeház uccán ellopott biciklije után. Kis idő múlva hozta vissza a biciklit s a tolvaj nőt, egy vidéki asszony személyében. A nőt ott helyben át is adta a rendőrség­nek. Az eset úgy történt, hogy Vis­­nyei Erzsébet gútai nő vonaton bejött Komáromba a hetivásárra. Elmenvéu a járási hivatal épülete előtt, meglátta, hogy a rendőri őrszoba mellett levő előcsarnokban sok bicikli áll a falnak támasztva. Villant egy terv az eszében s ravaszul melléállott a bicikliknek. Az előcsar­nokban sokan hagyják ott biciklijei­ket, mialatt hivatalos dolgukat végzik s természetes, hogy sem a rendőrség, sem a járási hivatal nem vállal fele­lősséget a kerékpárokért. Visnyei Er­zsébet, — mintha az egyik bicikli az ő tulajdona volna, — nyugodtan rátá­maszkodott s hosszasan álldogált a ke­rékpár mellett, hogy senki se gyana­kodjon rá. Már-már elvitte ezt a bi­ciklit, amikor észrevette, hogy új bicikli érkezett s azt mellétámasztotta a tulajdonos. Visnyei Erzsébet utánanézett az új kerékpár tulajdonosának s látta, hogy az gyanútlanul tart fel a járási hiva­talba. Most terve készen volt: nyugodtan megfogta az újonnan érkezett kerékpár kormányát s kivitte az uccáira, ott felkapott rá s elkerekezett. Senki sem gyanakodott rá, hiszen min­denki csak azt látta, hogy már percek óta időzik a kerékpár mellett s kü­lönben is, újabban nagy divat falusi Amikor a szelíd ld megvadul a legyek miatt A lovai tiporták halálra a lelkiismeretes kocsist — Saját tudósítónktól. — — augusztus 28. Megrázó szerencsétlenség történt Ma­­gvarkomáromban. A szerencsétlenség áldozata Szama­­ranszky József 31 éves komáromi la­kos, kocsis, akit a gondjaira bízott lo­vak halálra rugdostak. Nevezett kocsis Weis: Gyula, komá­romi fakereskedő szolgálatában állott. Szolgálatát mindig nagy buzgalommal végezte és a reábízott lovakat szerette és kíméletesen bánt azokkal. Az egyik hajnalon szokásához híven bement az istállóba, hogy lovait meg­etesse, megitassa, megkefélje és meg­vakarja. Ekkor történt, hogy az egyik ló, amely különben a legszelídebb ál­lat volt, az esőt érző legyek szemtelen csípései miatt bogaras lett. A türel­metlen állat a velefoglalkozó kocsist egészen a falhoz szorította úgy, hogy a szegény ember mellkasa a fulladásig szorult helyzetben volt. Hiába nógatta a lovat ,hogy eltávolodjék tőle, az nem sikerült. Ekkor úgy segített magán, hogy a ló alatt akart kibújni a vesze­delmes helyzetéből. Az amúgy is in­gerült állat hasához ért a szerencsét­vajt; kiről- kiderült, hogy Stiglitznek hívják és cseklészi, 21 éves munkás, aki már többször követett el hasonló lopásokat, de nem ilyen balszerencsé­vel. Szóval a Stiglitz lépre ment, pe­dig nem is tettek ki néki lépet. A dolognak azonban itt még nincs vége, mert amikor a misérdiek meg­hallották a dolog ilyetén való befeje­zéséi, azt hangoztatják, hogy: — Nálunk, lia véletlenül el is lop­nak valamit, hamarosan visszaviszik a gazdájának. így aztán a miséri búcsúiét a régi fényességében ragyog újra. asszonyok között a biciklizés. Visnyei Erzsébet szerencsétlenségére azonban ebben a pillanatban ért vissza a kerékpár tulajdonosa s még ide­jében látta meg, hogy egy fekete­ruhás asszony viszi a biciklijét. Fellármázta a rendőrséget s fu­tott az asszony után, akit le is szedett a gépről a katonai kór­ház előtt. Hozta vissza diadallal a gépet is, az asszonyt is. Rögtön vallatóra fogták az asszonyt. Eleinte tagadott s azt állította, hogy valaki ellopta az ő gé­pét s ő felkapott az első gazdátlan masinára, hogy utánaeredhessen a tol­vajnak. Később más mesét talált ki, ellentmondásokba keveredett, hamis nevet mondott be s hamis lakást. Sok idő múlva derült ki, hogy a tolvaj nő Visnyei Erzsébet gutái lakos, aki valószínűleg megpróbált néhány tolvajlást, gyakorlata volt benne. Ügyét álteszik a bírósághoz. * Azért foglalkoztunk ezzel a kis bi­ciklilopással hosszasabban, hogy fel­hívjuk a figyelmet arra, milyen fur­­fanggal dolgoznak a tolvajok s hogy néha nemcsak férfi a tolvaj, hanem egy jámbor falusi asszony... Komá­romban különben ezen a héten több biciklitolvajlás történt: kettő az adóhivatal udva­rán, egy a postának épülete előttz ellopták a postai kikézbesítő ke-* rékpárját. Van Komáromban három-négy hely. ahol csoportosan állanak a biciklik s ahonnan egykettőre elviszik az őrizcL- len jószágot. Figyelmeztetjük a kerék­pártulajdonosokat, hogy biztonsági la­kattal ,lánccal lássák el kerékpárjai­kat s lehetőleg hivatalok előtt ne hagy­ják őrizetlenül a gépeket, mert úgy elviszik, hogy a gép Szimőig, vágj' Ér­sekújvárig meg sem áll... len ember és ezen a részen legcsik­landósabb minden állat, a túl inge­relt ló úgy rúgta szájon a kocsist, hogy az nyomban elvesztette az esz­méletét és lebukott a lovak alá. Az amúgy is ingerült, állatok a lá­buk alá került embertől még jobban megvadultak és az órák hosszat a lá­buk alatt fetrengő embert állandóan rugdosták és többször rá is tapostak. Csak nag\r sokára, világos reggel nyitott be valaki az istállóba és akkor fedezték föl a véres szerencsétlenséget. Nagy nehezen kihúzták a szeren­csétlen emberi a lovak alól. Azonnal orvost hívtak, aki életveszélyesnek mondotta a szerencsétlen ember álla­potát és elrendelte a kórházba való szállítását. Közben rövid időre vissza­­nj-erle eszméletét és suttogó hangon elmondotta szerencsétlenségének lefo­lyását, amelyért nem terhel senkit se felelősség. Hiába volt a nzegény ember kórház­ba szállítása, ott hamarosan kiszen­vedett. Intelligens szlovákul is tudó eláiusitólány alkalmazást nyer. Cim a kiadóban. Az ügyetlen gutái asszony, aki a rendőrség épületébe ment bicikiit lopni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom