Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-18 / 31. szám
Ötvenötödik évfolyam. 31. szám. Szerda, 1934. á-priliet 18. 4 POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ke, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak.: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán cs szombaton A komáromi közkórház. Komárom, április 17. A komáromi közkórház azok közé az intézmények közé tartozik, mely messze földön elismeri munkál végez és állja a kritikát. Újságírói hazugságok sem ártanak neki, hiszen ezekkel mindenkinek számolnia kell, elvégre a rosszindulattal szemben a legjobb fegyver mindenkor a néma hallgatás vagy a néma megvetés. Hogy azonban az érsekujvári szlovák nyelvű újság, amelynek elég sepernivalója lenne odahaza, következetesen az itteni közkőrházzal foglalkozik és azt akarja megjavítani, az más lapra tartozik. Ez a lap a komáromi közkórházból valami egész különleges valamit szerelne csinálni. Most mái az a baj, hogy az orvosok nem szlovákok, hogy az ápolónők sem szlovákok, a kórházi szamélyzet sem szlovák, szóval a végeredményben a komáromi közkórház akkor lenne csak tökéletes intézmény, ha el volna szlovákosílva. Mi nem értünk a terápiához és ezt őszintén be is valljuk, de abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a szlovák orvos sem tud jobban gyógyítani, mint a magyar orvos és a szlovák ápolónő sem végez más kurzust, mint a magyar ápolónő. A gyógyszer sem lesz más, ha azl szlovák gyógyszerész készíti el, mint a magyar gyógyszerészé. Köztudomású, hogy Csehszlovákiában nincsen magyar egyetem, tehát minden magyar orvos kénytelen az egyetemet Pozsonyban vagy Prágában az államnyelvek valamelyikén elvégezni, ezen vizsgázni, szóval azt alaposan elsajátítani. Tehát legyen nyugodt az a tudósító a kórház orvosainak a nyelvtudása felől, ezen nem múlik egyetlen szlovák betegnek az egészsége sem. Mert az is lehetséges, hogy az a komáromi kórházi orvos, vagy segédorvos jobban tud csehül vagy szlovákul, mini a komáromi levelező és nem kell helyesírási hibáit kijavítani. Azután a bécsi kórházban, meg a berliniben és a párizsiban is kezelnek magyar, szlovák meg más nemzetiségű betegeket és meggyógyítják a gyomorfekélyüket, vagy lábtörésükel anélkül, hogy nyelvvizsgát kellene tennie a berlini Charité vagy a párizsi Hotel Dieu orvosainak a magyar, vagy a szlovák beteg előtt. Ha a csehszlovák betegnek nem felel meg a komáromi kórház, az megy tovább odáig, amíg megfelelőt nem talál, ha pedig menni nem tud, akkor itt is épen úgy meggyógyulhat, mint a cseh vagy szlovák kórházakban. Komárom vidékén kilencven százaléknál többen magyarnyelvűek. de az érsekujvári szlovák lapnak ez Hekuba, és az sem nyugtalanítja, hogy a komáromi kórházba nem magyar orvos kerül, hogyan fogja az megérteni a magyar beteget, aki) a kórház betegeinek kilencven százalékát alkotja. A sovinizmusról azl mondják, hogy bűn. Mert amint mindenkinek tisztelni kell nemzeti érzéséi és meggyőződését, épen annyira meg kell vetni azt, aki soviniszta eszlelenségből inás nemzetbeliekat a kenyértől akar megfosztani. Erről különösen Komáromban lehetne sokat beszélni. Komáromban történt az meg, hogy a kikötőben ukránok dolgoztak esztendőkön át, amikor az idevaló magyar munkásnak nem adtak munkát. Az a komáromi munkás, aki másutt próbál szerencsét, ide tér vissza, meri mindenütt a nemzetiségét nézik elsősorban, nem pedig a munkához értését. A komáromi munkahelyek nagy részéből kiszorultak a magyar munkások, hogy helyei adjanak olyanoknak, akik a grammatika alapján kaptak munkái. Kérdezzék meg a magyar munkásságot, hogy ezt igazságnak tartják-c? A kórházakban is felesleges a grammatika, amint gyűlöletet keltő a templomban is, ahova az ember imádkozni megy, nem pedig bolránkozni. A kórházban egy szükséges, hogy a szenvedőkön segítsenek. Oda pedig jó szív és emberség kelt. Ebből pedig a komáromi kórház orvosai, ápolói és személyzete ntfnd kiáltja a vizsgát. Nekünk ez elegendő, de elég minden szenvedő embernek is, aki ebbe a kórházba kerül. Mert nem a sovinizmus gyógyít, hanem a tudás és a jóakarat, aini a sovinizmusból teljesen hiányzik. A komáromi közkórháznak nincs szüksége grammatikára, mert az alkalmazottainak fejében van, sem leckére a humanizmusból, mert az meg a szívükben van. POLITIKAI SZEMLE Komárom, április 17. A képviselőház legközelebbi ülése április 24-én. A képviselőház elnöksége szombaton délelőtt rövid értekezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy a képviselőház plenáris ülését április 24-ére hívják egybe. A képviselőház ezen ülésének napirendjén a biztosítási szerződésről szóló javaslat, egynémely gazdasági és kereskedelmi egyezmény és több mentelmi ügy szerepel. A szenátus plénumának összehívása még bizonytalan. A választási törvény reformja. A kormány meglehetősen rezerválta n viselkedik munkaprogramjának közreadására nézve, és a közvéleményl nem tájékoztatja tervei felől, ami azután a lapok számtalan kezdeményezését, kigondolását s legfőképen egymással való vitatkozást és polémiát idéz elő. Már hetek óta nagy buzgalommal foglalkoznak a koalíciónak bizonyos orgánumai a választások megreformálásával, ami az alkotmánytörvény megváltoztatásával állana kapcsolatban. A heves vita kissé már lanyhult, azonban a választási törvény reformja még felszínen van. még írnak és beszélnek róla, tehát bizonyos, hogy ez a kérdés a politikai köröket élénken foglalkoztatja. Az a vélemény, hogy a sok elmélkedésnek és vitatkozásnak az lesz az eredménye, hogy az aktív szavazati jogosultság alsó korhatárát egységesítik. Ma az a helyzet, hogy a képviselőválasztásokon 21 évvel. az országos képviselőtestületi választásokon 24 évvel és a szenátor-választásokon 26 éves életkorral lehet részlvenni. A Národní Osvobozeni azonban biztosra veszi, hogy a választási törvényt reformálni fogják. Sok kombináció merült föl a nemzetgyűlési választások határidejére nézve, de azt meglehet állapítani, hogy maga a koalíció nem sürgeti a választásokat. Nem válik törvénnyé a negyvenórás munkahét. A koalíciós pártok különböző árnyalatú lapjai, foglalkozva a kormány munkaprogramjával, egymással ellenkező állításokat kockáztatnak meg olyan kérdésekben is, amelyek különben nagy horderővel bírnak. így például a pilzeni szociáldemokrata Nova Dóba c. lap legutóbbi számában azt írja, hogy a kormány szociális programján első helyen a negyvenórás munkahét bevezetéséről, továbbá a gyáripari üzemek korlátozásának és a munkások elbocsátásának s a munkabérek leszállításának szabályozásáról, illetőleg tilalmáról szóló kormányjavaslat szerepel. Ezzel szemben a cseh iparospárti Národní Strednek c. lap jelentése szerint Malypetr miniszterelnök egy küldöttség járás során a leghatározottabb formában megnyugtatta az iparospárt vezetőit, hogy »a negyvenórás munkahét és a többi emlegetett szociális javaslat törvénnyé nem válik, hanem csak egyes nagyobb gyárüzemek fogják azt bevezetni törvény nélkül, azonban az illetékes hivatalokkal való megegyezés után; az állami munkaközvetítő hivataluk megszervezésének kérdése is még teljesen kezdetleges stádiumban van.« Pénzügyi bizottsági ülés a városnál. Az 1932. évi költségvetés. Komárom, április 17. A város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága másodszori összehívás után április 16-án, hétfőn tartotta ülését F ü 1 ö p Zsigmond h. városbíró, bizottsági elnök vezetése mellett. A bizottság ülésének főtárgyát az 1932. évi zárszámadások képezték, amelyeket a pénzügyi bizottság által erre a célra delegált bizottság folyó hó 11-én vizsgált át. Sándor Ernő főszámvevő beterjesztette a bizottság jegyzőkönyvéi, amelyben a bizottság megállapította a hiteltúllépéseket, valamint a megtakarításokat s ezek alapján azt indítványozta a pénzügyi bizottságnak, hogy a képviselőtestület utasítsa a számvevőséget és a városbírót, hogy a költségvetések kiadási tételeit az előirányzóit összegeknek megfelelően szigorúan tartsák be. A vagyonleltár megvizsgálásánál a bizottság egyes telekértékeléseknél téves becslést állapított meg, miértis azt javasolta a bizottság, hogy a város ingatlanait a helyi forgalmi értékek szerint becsültesse fel. A város 1932. évi zárlata szerint a következő vagyonnal bír: cselekvő vagyon 57,653.321 Ke 32 f. szenvedő vagyon 20,329.431 Ke 32 f. a város tiszta vagyona 37,323.890Kc-t lesz ki. Ezzel kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a városnak 1932. év végén künnlevő követelése volt 7,686.248 Ke. Ezek a követelések hátralékos pótadókból, hátralékos bérösszeg utáni adókból, vízdijból, szemétkihordási illetékekből, kórházi ápolási díjakból, házbérek és legelőbérekből, kövezetvámból, csatornadíjból, ebadóból és más követelésekből állanak. A bizottság javasolja, hogy a város a hátralékokat a legszigorúbban hajtsa be. A jelentést a pénzügyi bizottság egyhangúan tudomásul vette és az abban foglalt indítványokat magáévá tette. A jelentéssel kapcsolatban K o 11 á n y i Miklós külön javaslatot terjesztett elő és pedig a számvevőségnek a tanács legutóbbi ülésén előterjesztett kimutatása alapján aziránt, hogy a város az adó- és bérhátralékokat kérlelhetetlen szigorúsággal és minden személy válogat ás nélkül hajtsa be s a pénzintézeteknél fönnálló 11,266.580 Ke erejéig pedig egy hosszúlejáratú kölcsön megszerzésére tegye meg a szükséges lépéseket. Az előterjesztett külön indítványra a bizottság elnöke felkérte Csizmazi a György városbírót, hogy ismertesse a számvevőségnek a tanácsban előterjesztett vagyonkimutatását. A városbíró egész terjedelmében felolvasta a jelentést, amely a város mindennemű tartozását egybefoglalja és az 1932. évi vagyonmérleget ismerteti. Egyben jelentette, hogy a tanács a hátralékok szigorú behajtását határozta el és megbízta a város vezetőségét, hogy az összes tartozások rendezése céljából egy külföldi hoszszúlejáratú kölcsön fölvételére Tegye meg sürgősen a szükséges lépéseket. Ebben a tárgyban április 19-ére a helybeli pénzintézetek képviselőit ankétre hívta meg, amelyen a szükséges teendőkről fognak tanácskozni. F ü 1 ö p Zsigmond biz. elnök szerint a tanács javaslatát el kell fogadnia a pénzügyi bizottságnak, mert a tanács a város mai súlyos helyzetének mérlegelése után hozta meg azt a határozatot, hogy a fennálló 15
