Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-20 / 6. szám
Babonáitól, lidércnyomástól valú félelemből gyilkolt le Megyercsen az apa, anya és a leány egy csallóközaranyosi cigányasszonyt. Az emberi lélek sötét titkai. A Szent András templom előcsarnokában mert csak beszélgetni a család. - Cigányasszony, tizenkét szellemsegéddel. ______________________»KOMAROMI LAPOK«________________________________________________5. oldal. meg Rasputinnal és nem mutatja őt be nyomban a cári családnak, a Villa Rodeban nem lettek volna botrányos tivornyák a »próféta» tiszteletére, Rasputin egyszerű paraszt maradt volna eldugott falujában, akihez nagynéha hiszékeny muzsikok mennek jövendőmondásért. És, ami Vyrubova Anna szempontjából a legfontosabb, az udvarhölgyből nem lett volna a legendás »fekete vámpír«. De a történelem nem igazságtalan. Bosszút áll azon, aki erőtlenül a nyakába ült és nem enged belőle histórikus alakot csinálni. Már pedig Vyrubova Annát csak egy hajszál választotta el attól, hogy a polgári rend vértanúja és ezzel történelmi személy legyen. Ha néhány nappal tovább Oroszországban marad, a kommunisták kivégzik és mártírrá magasztalják. De őneki, szerencsétlenségére sikerült elmenekülnie. Ezzel döntötte el sorsát, amit megérdemelt: polgári halállal halt meg. London külvárosában végezte be dúlt életét, halaskofák között. Vyrubova Anna, ez a gyengekezű asszony, aki a carszkojeszelói parkban a minden oroszok cárnéjával sétált karonfogva. F. B. 1934 január 20. Grieg^ünnepély a Kultúrpalotában vasárnap este hat órakor A Jókai Egyesület zenei szakosztálya nagy zenei ünnepségre készül: zene-estet rendez, amelyen a halhatatlan norvég zeneköltő, Grieg zenéje fog felcsendülni. Grieg mindenki előtt népszerű, a finom hangszerelés, az északi hangulatok felidézésének mestere, — Ibsen híres drámai műve a Peer Gynt is sokkal népszerűbb lelt Grieg muzsikájával. Vasárnap este hat órakor kezdődik a Grieg-ünnepély a következő műsorral: 1. Bevezetés, irta és felolvassa K. Ledermayer Ilona. 2. Grieg: Hódolati induló, előadja a főgimn. zenekara, vezényel Krizsán József karnagy. 3. Grieg: Tavaszi dal, zongorán előadja Kacz Jenő. 4. Grieg: Aase halála. Zümmögő kar, előadja afőg. szavalókórusa. 5. Grieg: Szonáta II., III. tétel, zongorán előadja Petrogalli Klára. 6. Grieg: Két dal, énekli dr. Barta Lajosné úrnő. 7. Táncmese I képben Grieg zenéjére. Összeállította és betanította Weisz Jánosné úrnő’. Táncolják: Nagy Alice, Kállay Éva, Csepy Bözsi, Äckermann Vera, Ipo.vitz Sári, Kovách Edit, Kovách Nusi, Rohonyi Lici, Renner Judit és Braun Marietta. Az énekeket és táncokat zongorán kiséri dr. Rohonyi Oszkárné úrnő. Műsormegvállás hat korona. Diákoknak kettő. Szives adományokat is köszönettel fogad a Jókai Egyesület. „Bál a fedélzeten“ — 1934 február 3. szombat — Már megszoktuk, hogy a helybeli Legényegylet ifjúsága a farsangi időben valamilyen ötletes formában rendezi meg nagyszabású táncmulatságát. Az ötletek kidolgozása alapos, lelkes munkával és nagy hozzáértéssel történt a múltban, hiszen mindenkinek élénk emlékezetében van még a tavalyi nagysikerű bál, mely a »Perzsavásár« nevet és jelleget viselte és mely az utóbbi évek leghangulatosabb és legjobban sikerült táncmulatságai közé tartozik. Az idén — úgy hírlik — az egyesület székházának belsejét egy nagy óceánjáró hajóvá kívánják átalakítani, úgyhogy a táncterem a hajófedélzetének holdsugáros, csillagfényes hangulatát fogja a táncoló párok és a szórakozó közönség lelkében elővarázsolni. A világjáró hajó sok mulattató látványosságot rejteget, úgyhogy egész éjszaka kellemes szórakozásban lesz része mindenkinek. A meghivók szétküldése még a jövő hét elején megtörténik.- i í ki in i i iiiiíinwí~ii'ww»i in írni i ■ — Dunaváros A C. Vezetősége 1934. január 27-én, szombaton este 8 órai kezdettel teaestélyt rendez, a Dózsa vigadóban. Kéri a közönség szives támogatását. Komárom, január 19. Borzalmas és motívumaiban is megdöbbentő gyilkosság történt Megyercs községben. Egy-egy ilyen bűntett fedi fel villanásnyira az emberi élet mélységeit s megmutatja azt, hogy a falvak tömegei korántsem olyan felvilágosultak, amilyennek a huszadik században illenének lenni. A falu még most is tele van babonával, pogánysággal, misztikum felé való hajlamossággal, a pénzéhségről nem is szólunk. Itt, a Csallóközben sem jobbak a viszonyok. Felvilágosult, nyilteszű falvak között babonára hajlamosak is meghúzódnak és hogy a babona mire visz, a varázslatokba és a boszorkányokba vetett hit mennyire nagyobb az Istenhitnél és a keresztényi felfogásnál, borzalmas példa gyanánt mutatja a megy ercsi gyilkosság. A megyercsi gyilkosság indítóokai tisztán a babonából, varázslatból, bübájosságból tevődnek össze. Különös mélységei vannak az úgynevezett egyszerű parasztiéleknek is, tetteiknek indítóokai sokszor érthetetlenek, ha fanatikusan hisznek valamiben. Ezúttal például a bűbájosságot hozó cigányasszonyban. Még mindig nem eléggé felvilágosodott falusi népünk, hogy ellent tudna állni a kísértéseknek. íme, a bizonyító s elrettentő példa: A leány férjhez akar menni. Megyercs községben lakott Dúsa Imre gazdálkodó, feleségével, leányával. A leány, Ilona, csinosnak mondható s már tizenkilenc éves mindenáron férjhez akar menni. Megtudta ezt egy csallóközaranyosi cigányasszony, aki a falvakat járta s mindenütt kereseti lehetőségek után kutatott: Rigó Borbála, köznéven Bábi. Ez a Rigó Bábi itt jött-ment a Csallóköz emberei között. Csallóközaranyosról való volt, bűbájos asszony hírében állott. Varázsszavakat mondott, titokzatos varázslatokat végzett, kártyából jósolt mindenféle jókat, s ahol lehetett onnan pénzt csalt ki. Nagy összegekben dolgozott. Akivel összeköttetésbe jutott, azt megrémítette, az hitt neki föltétlenül. Sikerült sokakat becsapnia, de annyira ügyes volt, hogy gondoskodott arról is: csalásai a hatóság fülébe ne jussanak. Megrémítette az »üzletfeleit.« Kőrútján ismerkedett össze Dúsa Imrénével s leányával is, akiknek megígérte, hogy okvetlenül szerez férjet. Hónapokig járt a Dúsa házhoz, akkor, amikor a ház gazdája nem volt otthon. Dúsa Imre nem is tudott arról, miijen »varázslatok« történnek a házában. Rigó Bábi az Ilona leány haját égette el titkos mormogások között, majd tányérra tett tüzes vasat s a vas ugrálásaiból jósolta meg a férjet. Elhitette a két aszszonnyal, hogy tizenkét varázslóval dolgozik, akikkel éjfélkor szokoLt találkozni a temetőben s akikkel korhadt fakereszteket tüzelnek el. Annyira uralkodott a két nőn, hogy azok nem mertek egy szót sem szólni senkinek. Rigó Bábi megtiltotta, hogy a két nő valakinek is elmondja a varázslatokat, mert akkor szörnyű bosszú következik. A két nő vakon hitt a cigányasszonynak. A cigányasszony jól kamatoztatta varázslatait, mert lassankint minden pénzt elvitt a házból, élelmiszerekkel együtt. Dúsa Imre malacot, búzát adott el, hogy a pénzen adót, tartozást fizethessen ki, a pénzt eltette a fiókba. A felesége ezt mind odaadta a cigány asszonynak. Már ezerhatszáz korona volt a cigányasszony kezében, lassankint nem volt a háznál kenyér, burgonya, semmisem. A vőlegény pedig nem akart jelentkezni. Dúsa Imréné végre visszakövetelte a pénzt, de erre a cigányasszony megint mesét mondott s azt Ígérgette, hogy kamatostul hozza vissza az öszszeget: egy másik háznál is végez varázslatokat, ahonnan 2800 koronát fog kapni. Megbeszélés a templom ajtajában Dúsa Imrének adót kellett fizetni s kereste a pénzt. Az asszony tagadott, kibúvókat talált. — Biztosan az a bitang cigány vitte el! — találgatta Dúsa Imre az igazságot s még lázasabban kutatott a pénz után, amit természetesen nem talált. Az anya és leánya most már rájöttek, hogy a férj elölt nem tarthatnak sokáig titkot, valami módot akarlak megbeszélni, hogy a pénzhez jussanak, avagy a cigányasszony befolyását megtörjék. Megyercs községben azonban nem mertek egymás között, a szobában bent sem beszélni, mert a cigányasszony halálosan megfenyegette őket, ha a varázslatról egymás között egy szót is mondanak. — Mindenütt vannak füleim, még a falban is, mindent meghallok és megboszulok, — mondta mindig a cigány'ásszony s a két nő annyira hitt neki, hogy a cigányasszonynak nevét sem merték kiejteni Megyercsen. Evégből elhatározták, hogy bejönnek Komáromba, ott talán nincsenek a cigányasszonynak fülei. Hétfőn bejött az anya és a lánya azzal, hogy a leánynak szolgálati helyet keresnek. Komáromban végre mertek beszélgetni s arra az elhatározásra jutottak, hogy az apának mindent elmondanak, mert tovább titkolni a pénz elvesztését nem tehet. Kedden bejött Dúsa Imre is Komáromba, akit a két nő a templomba hivott. Dúsa Imre nem értette, miért kell neki adóhivatal helyett a templomba menni, de engedelmeskedett a feleségének s a Szent András templomba mentek. Déli szünet alatt a templom zárva volt s mivel nem akarlak visszafordulni, az asszony behívta az urát a templom előcsarnokába s ott a fülébe súgta az urának a nagy titkot, remélve azt, hogy a komáromi Szent András templomig nem érnek a cigányasszony fülei. Ekkora nagy befolyással volt a vén cigányasszony a falusiakra! Dúsa Imre meglepetéssel hallgatta a pénz sorsát s ott, a templom előcsarnokában térdepelve elhatározták, hogy nincs más kiút, a cigányasszony befolyásától csak úgy tudnak szabadulni, hogyha megölik őt. A férfi is beleegyezett ebbe, egészen természetesnek találta a dolgot. Közvetve ő is a cigányasszony befolyása alá került. Miután mindezt szépen megbeszélték, hazamentek azzal, hogy péntekre várják Rigó Bábit, aki újabb ötven. koronáért fog jönni, mint a varázslat utolsó díjáért. Péntek helyett szerda... Szerdán az anya és lány az ágyban feküdt, az ember fát vágott. Reggel az anya kipillantott az ablakon s meglátta a cigány asszonyt arrafelé ballagni. Roppant megijedtek, mert a cigányasszony csak péntekre ígérte látogatását s a szerdai érkezést arra magyarázták, hogy még a templom előszobája sem volt elég alkalmas hely a megbeszélésre: az oltár előtt kellett volna mindent megbeszélni. Megrémüllek a cigányasszouy halálos bosszújától s a tizenkét szellemsegédtől, amely Rigó Borbálát láthatatlanul mindenütt nyomon követte. Először rémülten becsukták az ajtót, hogy a cigányasszony ne jöjjön be. Rigó Borbála látszólag gyanútlanul ment végig az uccán. Ez még nagyobb rémülettel töltötte őket el s elhatározták, hogy azonnal végeznek vele. A leány kifutott az öreg varázsló után, behívta. Rigó Bábi bejött s helyet foglalt egy széken. Szembe vele fésülködöít a leány. A cigány asszony hizeiegni kezdett, hogy milyen szép haja van a leánynak, de nem fejezhette be a mondatot, mert háta mögé osont Dúsa Imre s egy fejszével hatalmas csapást mért az asszony fejére. Rigó Bábi előredűlt. — De gazduram, mit csinál? — kérdezte véresen. Dúsa indulatba jött s újabb két ütést tett. A cigányasszony szívós volt, nem akart meghalni. Erre Dusáné felkapott egy máktörőt s azzal zúzta Rigó Borbála fejét. Ez sem volt elég. Már vérben állottak, amikor Dusáné madrágszijjat hurkolt a cigányasszony nyakába s azzal fojtotta meg. Végre a lidércként lelkűkre nehezedő nőben nem volt élet. A család megosztja a munkát. Most azon gondolkoztak, hogyan kellene elásni a cigányasszonyt. Megpróbálták, hogy felmossák a vért, eltüntessék a nyomokat, ez nem sikerült. Végre is azt határozta a családi tanács, hogy feljelentik önmagukat a csendőrségen, mivel njindenképen kiderülne a gyilkosság s akkor niég jobban megbüntetnék őket. Anya és leánya szépen felöltözködött, becsukták az ajtót s elindultak Csallóközaranyosra, ahol jelentést tettek a csendőrségnek tettükről. Dusa Imre ezalatt nyugodtan vágott fát az udvaron. Mikor a két nő a csendőrökkel viszszajőtt, nagy lelkinyugalommal mesélték el az esetet. Az udvarban lakó másik család azt a vallomást tette, hogy hallottak ordítást, zuhanást, de azt hitték, valami családi perpatvart intéznek egymás között, különben is, be volt zárva a Dusáék ajtaja. Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentették fel inkább a cigányasszonyt csalásért, azt felelte a Dusa család, hogy erről is szó volt a templomban, de lehetetlennek tartották, mivel féltek a cigány asszony bosszújától, akinek a börtönön is van hatalma. Egész nap tartott a vizsgálat. Estére bekísérték a gyilkos családot a komáromi ügyészség fogházába, ahol nyugodtan, szinte megkönynyebbülten viselkednek. A férfi sírt, a nők kijelentették, hogy nagyon jól érzik magukat, mert megszabadullak a lelki kínoktól. Szakértők szerint hasonló motivumú bűntettre Komárom környékén rég nem volt példa. Temetés Megyercsen. Pénteken délután nagy részvét mellett temették el a maggyilkolt cigányasszonyt Megyercsen. A környéki cigányok mind eljöttek, a cigánybanda az elhunyt nótáit húzta. A temetést a keszegfalusi plébános végezte.
