Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-06 / 45. szám

I »KOMÁROMI LÁPOK« 5 oldal miszert loptak el. Rovottmultuak lévén, 2, 3 és 4 hónapra Ítélte őket a bíró­ság. — Földes Ferenc nemesócsai gé­pész több alkalommal álkulcs segítsé­gével behatolt Galambos József mag­tárába s onnan 1500 korona értékű gabonát vitt el. Háromhónapi fogházat kapott. Idegesség és ösztönélet Irta: Dr. Feldmann Sándor. A ma emberének legaktuálisabb problémáiról beszél ez a könyv. A tartalomjegyzékből: Nemi zavarok lelki okairól. — A hipochonder — A jó és a rossz elöérzet. — Ideges szív — Alvás és álmatlanság. — Akarat és akaratgyengeség — Lelki­ismeret. — Az önérzet és beteg­ségei. — Dadogás. - A sportoló nő, — Nyaralás és ulazás. — Az elpirulás. — A peches ember. — Féltékenység — sib. Ára 18 Ke. Kapható a Spitzer-féle könyves­boltban Komárno Komárom, Nádor ucca 29 Kirnt fkícha.e/ts-Halálűs sterelettv a b-o-tO-og iüm^Zui -• a b-tM-o-q k.aJ.áXb4L — Uj gyártelep Komáromban. A mai nehéz gazdasági helyzetben bi­zony szokatlanul hangzik ez a cim. Van is most vállalkozási kedv, van is most ahhoz tőke, hogy uj gyártelep létesüljön? És bármennyire furcsán is hangzik, mégis létesül egy uj gyári vállalat Komáromban, amely igen sok munkást fog foglalkoztatni és a mind­egyre növekvő munkanélküliséget csök­kenteni. Az uj gyári vállalat azonban nem itt, hanem Magyarkomáromban létesül. Hatalmas cement műkő és kő­­diszműgyár ez, amely betoncsöveket, kútgyürüket, mozaiklapokat, kerítéseket, síremlékeket, virágvázákat és egyéb műköveket fog gyártani. — Halálozás. Farkas István, Tár­­kány község adóügyi jegyzője, hosszas betegség után elhunyt. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomda* jában. Komárom. Izgalmas, érdekfeszítő Fitzsimmons: 70.000 tanú Sayers: Jelige: „Gyilkosság“ Renaud: Két bálvány Galopin: Hajsza adetektívután Childers: Arejtélyes könyv Biggers: A sárga detektív 1984. Junius 0. Elmélkedés a fotball nevű bőrlapda fölött, E sorok igénytelen írója nem rajong túlságosan ama sportokért, amelyeket csak nézni lehet, ápolni azonban nem. Legsporttalanabb sportnak ugyan a billiárdot tartja, de szerény vélemé­nyét töbször merle kifejezni abban az irányban is, hogy a folballból sem sok haszna van annak a húszezer ember­nek, aki kimegy és megnézi a huszon­kettőnek harci vias'kodását. Többen arról igyekeztek meggyőzni e sorok íróját, hogy már az is eredmény, ha húszezer ember nem a kávéházban tölti el a vasárnapját, hanem a gyö­­pön szurkolva. Errenézve az volna a szerény ellenvetése e sorok írójá­nak, hogy nem kellene a húszezer embernek éppen kávéházban lenni, éppenúgy lehetne cirkuszban is és szorongva nézhetné a késdobálók küz­delmét, avagy elmehetne az a húsz­ezer akár week-end kirándulásra és akkor szabad levegőn is van. sporol is, — de lehurrogták e sorok íróját. Dacára ennek, e sorok írója mégis ké­telkedik abban, hogy a komáromi ál­landó, ezer vasárnapi folballnéző, meccs helyett egyszer is kimenne a monostori dombokra, — de nem l>or­­ivás céljából, — vagy a Vág partjára sétálni, — de nem csárdázás céljából. Nem, hogy ezer ember nem menne ki. hanem tíz sem. A sportrajongót ugyanaz a szenvedély viszi ki a pá­lyára, amely kivitte Néró alattvalóit a cirkuszba, gladiátori küzdelmekéi, vagy keresztények mészárlását nézni, vagy amely kiviszi a spanyolt a bika­viadal arénájába. Tömegszenvedély, amelyet csak nagy engedményekkel nevezhetünk sportnak. Mindenesetre érdekes és jellemző szenvedély, semmiesetre sem aktív sport. Milyen furcsa mégis, hogy c löm elszenved élv, amely huszonkét ember véres és dü­hös küzdelmét teszi népszerűvé, hogy ez van hivatva arra. hogy országok el­­elsőségi sorszámát jelölje ki s orszá­gokai aszerint Ítéljünk meg, milyen módon tudott tizenegy embere egy bőrlabdát berúgni kél kapufa közé ... Minden kornak meg vannak a ma­ga nagy tömegszenvedélyei, a mi ko­­korunkban első helyet foglal el a fot­ball. Érdekes és férfias sport. —mind­nyájan játszottuk gyermekkorunkban, - eljön az idő azonban, amikor az ember revideálja nézetét a fotball­­ról is és kényszeredetten látja: meny­nyi pénz. energia fekszik bele ebbe a bőrlabdába. Csak azl kell például közelről szem ügyre venni, hogy Ko­máromban a mull hetekben súlyos ezresek gyűllek össze egy délutáni, hagy a mérkőzés Komáromban tartas­sák meg, — ugyanezek az ezresek semmiképpen sem gyűjIek volna ösz­­sze egy magyar iskolára, egy szo­borra, egv falusi könyvtárra, még ta­lán gazdag vacsorázó asztaltársaságok altruisztikus nekilendüléseikor sem ... Nem hiszem, hogy Jókai szobrára Ko­máromban egy nap alatt összegyűlne ezer korona, — de látom, hogy egy kis mérkőzés költségeire egy nap alatt akár ötezer koronát is összegyűjt a rajongók tömege. Mi ez? Jelenti talán azt, hogy a kultúra szellemi része csődbejutott s csak a testi kultúra él, jelenti a kiábrándulást, s közöm­bösséget s a fásultságot? Bizonnyal, rengeteg ok játszik közre abban, hogy manapság futball, — ez a föltét­lenül nagyon érdekes, lendületes, de csakis huszonkétszemélyes sport, — vetekszik mindenféle szellemi igény­nyel. E sorok írójával együtt sokak­nak van meg az a tapasztalata a magyar glóbuson, — akár helyben is, — hogy míg futballra megnyílnak a pénztárcák, addig a legkörmönfon­tabb magyarázatokkal térnek ki a »jólszituállak« egy szellemi igényű krajcáros kérés elől. Korszenvedély ez, amelyet már so­kan próbáltak magyarázni s valószí­nűleg azoknak van igazuk, akik együtt sodródnak e szenvedéllyel s gyermeki naivsággal adják át magukat a kompli­­kálatlan, látványos örömöknek. Nem jó együttmenni az árral, mert magával ragadja az embert. Csak messziről tehet ellenkezni: közelről azonban okvetlenül belekerül az em­ber a bűvkörbe, mint mindnyájan, akik a rádión keresztül világbajnoki mérkőzéseket hallgattunk s a hangok által tanúi voltunk kétszer tizenegy ember elkeseredett küzdelmének egy bőrlabda felett. Ezer és ezer ember ordítotl, zúgott, a szenvedély magával ragadott bennünket is, már-már le kellett csukni a rádiót, mert talán felborítottuk volna izgalmunkban. S miért e nagy izgalom? Nemzeti előny? Bánat? Siker? A nemzetek hul­lanak s emelkednek futball nélkül is, milyen felsőbb hatalom kényszerít arra, hogy egy bőrlabda sorsát fi­gyeljük s z í vs z o r o n g v a ? Megmagyarázhatatlan és rajiunk kí­vül álló hatalmak tartanak uralmuk alatt bennünket.. Megmagyarázhatat­lan az érzés, hogy miközben a szelle­mi kultúra létjogáért viaskodunk, azonközben szívszorongva várunk je­lentési a bőrlabda sorsáról s a szel­lemi kultúra fanatikus hívője ezzel a szóval, zárja el a hangosan beszélői: Azt a buta bírói pedig legköze­lebb agyon fogom csapni... A szellemi kultúra emberei két tűz közé jutottak. S míg beletörődve a változhatni tanba, egymásután írják cikkeiket a szellem uralmának vissza­téréséről, csendesen kiadják a sport­munkatársnak a jelszót: — Sok sportot írjál, mert az ér­dekli a közönséget és sokan csakis azért veszik a lapot. A szellem embere leleszi a tollát s kimegy szurkolónak a íulballpá­­lyára. Undorral, beteg kedéllyel, vo­nakodva. de mégis. Hátba egyszer a futball emberei is bejönnek, viszonzásul, a szellem palo­tájába s hozzák a falusi magyar iskola tégláit, kél kezükkel? S hátha a hagyományos és sokat hangoztatott olasz magyar barátság is egyszer valóság lesz? Mert a nápolyi közönség viselkedése a magyarokkal szemben, aztán a bolognai olasz bíró pártoskodása: nem mutatják azt, hogy az a bizonyos nagy barátság erős lábakon áll. A tömeg őszinte volt: rászedte egy kissé a magyar csapatot azzal a sokat hangoztatott olasz ba­rátsággal. Hál erre is jó a futball: megmu­tatja az őszinte érzéseket. (SZ. V.) Törvénykezés (§) Aki csak „gyakorlatból“ ter­jeszt röpiratokat. Rendtörvénybe üt­köző közbéke megzavarása címén vonta felelősségre a komáromi bíróság dr. Soós-tanácsa Nagy László nagyme­­gyeri munkást. Nagy László szenvedé­lyes kommunista s hogy ezt minél jobban bebizonyítsa, néhány héttel ez­előtt magakészitette röpiratokkal járta be a Csallóköz falvait. Demonstrációra hívta fel a kommunistákat s a régi frázisokat ismételgette a kapitalistákról s a kiszipolyozásról. A csendőrség fel­jelentette. Nagy László a kihallgatásnál nem érezte bűnösnek magát s kijelen­tette, hogy az iratokat nem terjesztette. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy akkor miért találtak nála röpiratokat s papirost, azt felelte, hogy csak gyako­rolni akarta magát a helyesírásban s éppen ezt a szöveget gyakorolta. Kü­lönben sem tartja magát kommunistá­nak s a párttal minden összeköttetést megtagadott. A kihallgatott csendőr terhelőén vallott s Nagy László egy havi fogházat kapott. (§) Hamis tanú: tiz korona! Egyes délsziovenszkói községekben nagyon elharapózott a hamistanuzás, úgyhogy a bíróságok bizonyos községekből nem is akarnak elfogadni tanukat, mert hire ment, hogy „jő hamis tanuk“ már tiz koronáért kaphatók. Hamis tanuzásra való feibujtás vétségével vádolta az ügyészség Szabó Dávidot és nejét, ka­­mocsai lakosokat, akik Madarász Jó­zsef gutái gazdát akarták rábírni hamis tanuzásra egy pörükben. Azonban nem állott kötélnek, ezúttal nem talált Szabó „jó hamis tanúra.“ Az igazi tanuk val­lomása alapján Szabó Dávid egyhó­napi fogházat kapott. (§) Tolvajlási esetek. Háromrend­beli lopás bűntettével volt vádolva De­meter Lajos, Dudás Lajos és Molnár Sándor csatai lakos, aki Hontgyarma­­ton Mészáros Sándor malmából lisztet, Zalabán Pál István malmából szintén lisztet s Szobi András kamrájából élel-M- új* § I Ára 15 — Ke. Kapható a SPITZER-féle könyvesbolt­ban Komárno-Komárom, Nádor-ucca 29. Apró hirdetések. KÉT FIATAL ASZTALOS-SEGÉDET fel­vesz Kiss Sándor asztalos m. Dunamocs. Legalább az egyik jártas legyen a gépmun­kában. 212 Van Diné: A greene gyilkosság Ára kötetenként 7.50 K£ Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Nádor-u. Krátke Kesy község tanácsától. Císlo 1779)1934. Pályázati hirdetmény. Krátke Kesy (Kurtakeszi) község pályázatot hirdet tűzoltó szertár és posta helyiség megépítésére, amelyre kizárólag az arra képesített vállalkozók pályázhatnak. Tervek, költségvetések és pályázati feltételek Marcelován a jegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők és az ajánlati űrlapok 40'—Ke lefizetése ellenében átvehetők. A lepecsételt ajánlatok 1924. jumus hó 20-án délelőtt 10 óráig nyújtandók be a marcelovai jegyzői hivatalnál. A később érkezett pályázat vagy utóajánlat nem lesz figyelembe véve. A szabályos pályázatok felbontása aznap délelőtt 11 órakor történik meg, ahol a pályázattevők is megjelenhetnek. A képviselőtestület fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázatok közül szabadon választhat, vagy minden indokolás nélkül az összes pályázatot figyelmen kívül hagyja anélkül, hogy a pályá­zók kártérítést igényelhetnének. Ezen esetben jogában áll a képvi­selőtestületnek uj pályázatot kiírni. A pályázat odaítélése a járási hivatal jóváhagyásával válik jogerőssé. Krátke Kesy, 1934 iunius hó 2-án. 211 Községi Tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom