Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-30 / 43. szám

Ötvenötödik évfolyam. 43. szám. Szerda, 1934. májas 30 KOMÁROM LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési őr csehszlovák értékben: | Helyben és vidékre postai szétküldéssel | egész évre SO Ké, félévre 40 Ké. negyed- | Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. évre 28 Ke. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Főmunkatársaki ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOXD. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Az ötvenéves Benes Komárom, május 21). Európa legrégibb külügyminisz­tere a legfiatalabb politikus évjá­rathoz tartozik, most töltötte be öt­venedik esztendejét. Nem lennénk tárgyilagosak, ha nein ismernökel Benesnek kiváló egyéni kvalitásai!, azonban azt mondja a régi magyar közmondás, hogy nem mind arany, ami fénylik és ha Benes alkotásai! szemügyre vesszük, ezek közül igen sok nem állja ki a tűzpróbál. Legnagyobb alkotása az annak ide­jén Magyarország ellen létesített kisantan! szövetség, mely Magyar­­országot három oldalról zárta kö­rül, sőt, ha megfontoljuk, hogy Ausztriában akkor még az ellen­séges érzelmű szociáldemokrata párt kezében volt a gyeplő, el­mondhatjuk, hogy Magyarország izolálása teljesen sikerüli is. IIosz­­szú évek teltek el, amikor Benes változtatóit a programmján és ki­jelentene, hogy a k'santantnak nem célja a Magyarország ellenes po­litika, de akkor már a vasgyűrű széttört és Olaszország közeledése megtörte a varázslatot. Alikor Károly király Svájcból Magyarországra repült és a király­­kérdés veszedelmes aktualitást nyert, mert egy polgárháború csí­ráit hordozta magában, Benes be­folyására mozgósítást rendelt el a kormány, amelyből ugyan nem tett komolyabb következmény, de Csehszlovákia dolgozó lakossága ezt a tüntetési több, mint egymil­­liárddal fizette meg, amit a parla­mentben sok alkalommal vetettek szemére. Ezek azt mutatják, hogy Benes akkor még csak harminc és egynéhány éves temperamentu­mos fiatalember volt és így csele­kedeteiben nélkülözni kelleti" a diplomaták leszűrt és lehiggadt lelki alkatát, politikája inkább a/ érzelmeken alapult, mini a higgadt megfontolás jegyét tükrözte vissza. Ugyanezt tükrözi vissza külke­reskedelmi politikája is, amely a közvetlen szomszédokkal való meg­egyezést bagatellizálja és a távoli országokkal, a tengereken túl ke­res összekötteléseket. Kratnár, Be­nesnek régi ellenfele, igen tárgyi­lagos bírálatot is gyakorol efelett. Mindezt Benes új koncepciójával, a gazdasági kisantanllal akarta és vélte pótolni. Ez a gazdasági ala­kulat politikai alapokra épüli és így sem tarlóerejének szilárdsága, sem pedig az eredmények gyakor­lati jelenlösége nem igazolja ahoz­­zájáfűzött várakozásokat. Viszont Benes nem tudta megakadályozni a római egyezményt, hanem való­színűleg alaposabb elgondolások következtében kénytelen lesz ah­hoz csatlakozni, hogy a Duna völ­gyének gazdasági szerepében szin­tén részt vállaljon. M:, magyarok tárgyilagosan szem­léljük Benesnek irányunkban ta­­nusítoü álláspontjai. Még kiilügy­­miniszterségének nagyon elején azl a kijelentést tette, hogy a magya­rok most bűnhődnek a fehérhegyi csalóért, vagyis azérl, hogy Belli­ién szövetséges csapatai elkéstek az ütközetből és a cseh-m orva pro­testáns rendek serege elhatározó vereségei szenvedett. Ez a lörté­­netszemlélcl nem bírja ki a tárgyi­lagosság teherpróbáját. Épen ezért Benesnek a mull évben Érsekúj­váron, az idén pedig Kárpátalján lelt elismerő kijelentései a magyar nemzet magas kultúrájáról és törté­nelmi szerepéről nem lehelnek re­ánk mélyebb benyomást. Ezt kö­tőmben halomradönli további ki­jelentése a ruszinoknak, hogy az autonómiái azért nem lehetett ed­dig megvalósítani, mert akkor az a veszély fenyegette volna őket, hogy magyar és zsidó vezetés alá kerültek volna. Benes Eduard külügyminiszter­nek még's el kell ismerni nem min­dennapi kvalitásait, amelyeket a lizenötéves tapasztalat is kibőví­tett és megTősítetl. Ez a politika nem fedi az itt élő magyar nemzeti kisebbségnek sem érzelmi óhajait, sem gyakorlati kívánságait. De azt belátjuk, hogy a magyar kisebbség számarányánál fogva ezen változ­tatni nem képes. Benes rugékony­­sága és rendíthetetlen optimizmu­sa, mely azonban inkább csak ki­felé sugárzó bátorítást jelent, a eseti nemzcl számára gazdagon gyümölcsözött. Szlovenszkót tizen­öl év alatt egyszer kereste fel, a mull évben. A magyar kisebbség­ről esztendőkig nem vett tudomást, csak panaszainak előterjesztése után hangoztatta, hogy sokkal löbh kisebbségi jogot élveznek, mini a békeszerződések biztosítják. Ez a megállapítás számunkra nein volt előnyös és nem födi a tényekei, mert, az íróasztal mellel! ké­szült és ellenbizonyítékail a min­dennapi élet szolgáltatja sokkal na­gyobb számban, mint azl remélni kellene. Mi azonban rendületlenül hisszük, hogy egyszer ez a vélemé­nye is átalakul a kérlelhetetlen té­nyek logikája alapján és Benesből lehet az ill élő magyarságnak őszinte barátja is, ha felismeri a magyar nemzeti kisebbségben ben­­ueélö értékes jellemvonásokat és törekvéseinek igazságos voltát, amelyekkel életéi és jövőjét ezen a földön, ahova gyökerének év­százados szálai nyúlnak, biztosí­tani kiváltja. Ehhez azonban szük­séges lenne az itt élő magyar nem­zetei közelebbről is megismerni és lelkivilágát megérteni. Komárom, május 29. A csehszlovák—magyar tárgyalások folytatása. A magyar kereskedelmi delegáció e hét közepén érkezik Prágába, hogy tovább folytassa a csehszlovák dele­gációval azt a tárgyalást, amelyet a kereskedelmi politikai megegyezés céljából e hó elején Becsben megkez­dett. Ugyanezen célból az osztrák de­legáció is megkapta a meghívást és valószínű, hogy az osztrákok is Prá­gába jönnek, hogy itt a magyar dele­gációval is tárgyalhassanak. A valuta és bankjegyforgalom védel­mének meghosszabbítása. A kormány törvényjavaslatot nyújt be a nemzetgyűléshez, amely a va­luta és bankjegyforgalom védelméről szóló 1932. évi 121. sz. törvény meg­hosszabbítására vonatkozik. A tör­vényjavaslat egyes módosításokat és kiegészítéseket is javasol a törvény­re nézve. Mivel ez a törvény csak 1934. július 31-ig hír hatállyal, szük­ségessé vált a meghosszabbítás, mert a viszonyok nem változtak meg olyan mértékben, hogy lazítani lehet­ne a csehszlovák valuta védelmét. A cseh iparospárl nem lép szövet­ségre más ellenzéki párttal. A cseh iparos párt országos kon­gresszusi lartott Olmützben, amelyen felszólalt Neumann képviselő, volt lui­­niszter, aki kijelentette, hogy pártja egyáltalában nem lép szövetségre semmiféle más ellenzéki párttal, leg­kevésbé pedig az úgynevezett nem­zeti fronttal. A párt ezenkívül állást foglalt a kötött listák rendszerének fentarlása mellett. Kramár dr. kritikája Benes dr. kül­politikájáról. Benes Ede dr. csehszlovák külügy­miniszter hétfőn töltötte be éleiének öO-ik évét, amely alkalomból nagy ün­neplésben részesítenék a külügymi­nisztert. A csehszlovák sajtó orgánu­maiban hosszabb cikkek jelentek meg Benes dr. politikai működésének mél­tatásáról. Kramár dr., a cseh nem-Komárom, május 29. A Komáromi Járási Általános Ipar­­társulat 1933. évről szóló, nyomtatás­ban megjelent jelentése áttekinthető módon számol be az Jparlársulat mű­ködéséről és ezzel együtt a köteléké­be tartozó iparos érdekeltségnek sú­lyos helyzetéről. Koczor Gyula el­nöki beszámolójában ki terjeszkedik mindama eseményekre, amelyek az Iparlársulal mull évi működésével szoros kapcsolatban voltak, de mind­járt a bevezető sorokban őszinte sza­vakban ecseteli az iparosság lerom­lott gazdasági helyzetét, amely külö­nösen a kisiparosoknál sok esetben még a munkanélküliek viszonyainál is rosszabb, mert inig a mimkanél­zeti demokrata párt vezére is vezér­cikkben emlékezik meg Menésről, aki­nek külpolitikai tevékenységét bírál­ja. Kramár dr. cikkében szót emel a külföldi propaganda ama tenden­ciája ellen, hogy a külföld előtt min­den sikert, mint például az állam ta­karékosságát és jó gazdálkodását is, amit Rasin ért el, a külügyi vezetők javára íratták, holott a pénzügyekben levő rendről és takarékosságról bi­zonyára még Benes sem hiszi, hogy az az ő érdeme volna. Nem segített nekünk ez a propaganda — írja Kra­­már dr. ha visszaemlékezünk ar­ra a naivitásra, amellyel külügymi­niszterünket béketeremtőnek és a nagyhatalmak közötti közvetítőnek igyekezett feltüntetni. A jogosult ön­érzet és a fölösleges nagyítás közölt mégis különbségei kell tenni. Aligha előnyös egy: nemzet számára, amely ellenzője a diktatúrának, ha egy, vagy két személynek, egy vagy kél, esetleg több kiemelkedő személyiségnek ja­vára írnak mindent, ami az ország­ban értékes. S mi lesz, ha ezek egy­szer nem lesznek? A továbbiak során Kramár dr. erő­sen helyteleníti, hogy Csehszlovákia nem nagysziáv politikát folytat Orosz­országgal szemben, majd megemlé­kezik a kisálltaidról, amelyről azt írja, hogy mirevalók azok a dicsőí­tő fanfárok, hogy itt egy új nagyha­talomról van szó? Minek kihívni az ellentmondást és a gúnyt? Elvégre mindenki tudja, hogy politikailag ugyan szilárdan összetartunk, de az egyes államoknak mellékérdekeik is vannak, amelyek nem esnek a kis­­anhmt-szerződés főcéljainak keretébe és a gazdasági kérdések egyenesen gyönge pontja a kisautóidnak. Ugyan­csak nem előnyös dicsekvéssel pro­vokálni mások féltékenységét és kri­tikáját. Majd a külpolitika gazdasági vonatkozásait bírálja Kramár, aki vé­gül régi kívánságát hangoztatja, amely abból áll, hogy a köztársaság politi­kájának a nagysziáv Oroszország princípiumára kell berendezkednie. kálit segítik a szakszervezetek s ezek révén a hatóságok is, addig a kisipa­ros seholsem talál támogatásra. A kisiparosság muiikin és kereseti lehe­tősége az elmúlt évben sem javult, a műhelyek üresek' s a házon kívül sem akad munka. A körülmények folytán hihetetlen mértékben lecsökkenteti életnívót is csak adősságcsinálással képes valami nagy nehezen fent árta­ni. Sok iparosnak felesége és gyer­mekei, ha erre alkatom kínálko­zik, takarítási és egyéb napszá­mos munkákat kénytelenek vállalni, csakhogy élni tudjanak. De a kisiparos helyzetének teljes leromlását a gazdasági helyzeten kí­vül előmozdították a forgalmiadé és A Járási Ipartársulat 1933. évi jelentése. Közgyűlés június 3-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom