Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-09 / 37. szám

1 1934. május 9. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldai. mantikus volt s csakis romantikus szemszögből ítélve lehet megbírálni, így azonban Jókai a legelsők között is az elsők közé tartozik. Gyulai és Péterfy idejében új irány volt a rea­lizmus és ők minden elmeművet a realizmus kereteibe akartak beleszo­rítani s mert nem fért bele a kere­tekbe, azt mondták, hogy a regény nem jó. A pozitív beállítottságú em­bereknek a fantázia nem imponál, Jókai pedig tele volt mesével, gazdag fantáziával. Ma is elkövetnek a kri­tikusok módszertani hibát, például csak azt a regényt fogadják el, amely­ben szociális gondolat van. Ezért nép­szerűtlen pl. Babits. El kell jönni a Jókai kritika rcviziójának s hangoz­tatni kell, hogy a való világ mellett kell lenni olyannak is, amely egy szebb, szindúsahh másik világ, amely ugyanolyan értékes, mint a kézzel­fogható, mert a lélek gazdag világa. A tartalmas, mélyenszántó s mégis könnyed formában előadott kritikai méltatásnak őszinte sikere volt. A serlegavató vacsora. Este félkilenckor a Kultúrpalota nagytermében százterítékes közva­csora volt. A vacsorán megjelent a komáromi magyar társadalom, kul­in rétet majdnem valamennyi számot­tevő alakja, megjelentek a vidéki vendégek s helyet foglalt az éppen Komáromban tartózkodó Esterházy János, a keresztény szocialista párt országos elnöke is. Az ízlésesen fel­díszített asztalok mellett kedélyes hangulatban tilt a társaság. Vacsora alatt emelkedett szólásra dr. Szijj Ferenc elnök, hogy a serlegavató be­szédet elmondja. A Jókai serleg szép­­mivű, hatalmas ezüstserleg, amely egy lelkes komáromi uriasszony ön­zetlen buzgalma folytán lett a Jókai Egyesület tulajdona s az egyesület minden közgyűlése alkalmával más­más szlovenszkói magyar kultur­­egyesiiiet küldöttét kéri fel. hogy a serleg mellett diszbeszé.dct tartson. Az avatóbeszédet a Jókai Egyesület elnöke mondta s azzal az idézettel kezdte, amely Jókai regényének egy mondata s amely szöveg a serlegbe vésve is megörökítette a szavakat: »Mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani! Szimbólum a serleg, — mondotta Szijj Ferenc dr. — jelképezi a Jókai Egyesület létét, életét, tagjainak ösz­­szetartozását és jelképezi szélesebb körben mindazoknak testvériségét, akik a magyar kultúrát szeretik és ápolják. — Majd köszönetét mondott mindazoknak, akik a serleg megalapí­tásában fáradoztak, üdvözölte a ven­dégeket s kérte őket, hogy Komárom­mal együtt áldozzanak a halhatatlan ,Tókai élő emlékének. »Komárom nagy fia, Jókai Mór, most rólad emléke­zünk. s Te itt állsz, arccal szemközt velünk, miként te mondottad. Nézz reánk tekinteteddel, szellemeddel, ih­lesd meg szívünket, hogy úgy tudjuk szeretni magyar lelkünket, szellemi kincseinket, magyar kultúránkat és népünket, mint ahogy Te szeretted. Mi fogadjuk, hogy a Te hiteddel hi­szünk a magyar kultúra értékében s a Te reménységeddel reméljük a ma­gyar kultúra fennmaradását és örök virágzását. És fogadjuk, hogy ezt a serieget mindig híven őrizzük és ke­gyelettel fogjuk emelni évenként, mint ahogy kegyelettel emelem most első ízben Jókai Mór halhatatlan emlé­kére.« Nagy tetszés fejezte be az elnö­ki beszédet s a Jókai serleghez elő­ször koccantak a poharak. Majd Fülöp Zsigmond ügyv. elnök emelke­dett szólásra és a komáromi nőkre, dr. Alapy Gyula muzeumigazgató a vendégekre köszöntötte poharát. Dr. Gömöry János a Jókai Egyesületet üdvözölte, dr. Szeiff Géza a Duna­­szerdalielyi Műkedvelő Gárda, Khin Antal a Csallóközi Muzeum nevében beszélt. — A lársasvacsorán sokáig maradlak igen kellemes hangulatban együtt a megjelentek. A vacsorán Tromler Miklós remekelt konyhájá­val, ízletes fogásaival s a gyors ki­szolgálás lehetővé tette a közvacsora nyugodt, szép menetét. A résztvevő­két jó cigányzene szórakoztatta. Budapesti Nemzetközi Vásár május 4—14. 50°/»-os utazási kedvezmény THi«wiiw»MiiiwiMTiri»TrTiimmfrinnTrr-iTinauiiwiinniiMiiiiiMíiii hwihwiiii iiwiim munw himhi «i i Halálos végi! falopás. Hajsza a tolvajok után. — Lövés az éjszakában. — Amikor a riasztó lövés embert öl. Saját tudósítónktól. Komárom, május 8. Megrendítő szerencsétlenség történt Surányban. A tragikus végű lolvaj­­üldözés részleteit az alábbiakban kö­zöljük. A suránvi vasúti állomás for­galmi főnöksége az egyik éjjel azt az értesítést kapta, hogy a vasúti ál­lomáson a mellékvágányokon vesz­teglő és fával megrakott vasúti ko­csikat tolvajok fosztogatják. Fölmen­nek a vagonokba és onnét ledobálják a fát és aztán ellopkodják. A vasúti főnök azonnal jelentést tett a csend­­őrségnek, ahonnét a csendőrök gyor­san megérkeztek és a parancsnok két társával és két rendőrrel a tolvajok üldözésére indultak, mivel a fái lop­kodó tolvajok neszéi vették a dolog­nak és kereket oldottak. A csendőrök és rendőrök utánuk vetették magukat. A csendőrparancsnok többször meg­állásra szólította föl a menekülő tol­vajokat, akik azonban a fölszólításra nem is hederítettek és tovább futot­tak. Ekkor a csendőrparancsnok ri­asztó lövéseket adott le. A riasztó lövések közül — hogyan, hogyan nem, még nincs kiderítve, — az egyik me­nekülő tolvajt eltalálta, nem csakhogy eltalálta, de meg is ölte. A golyó a menekülő banda tagjai közül Tököly János egyháznagyszegi lakost terítet­te le. Amikor a súlyosan megsebesí­­lett emberhez kisietett az odahívott orvos, már nem tudott segíteni rajta és csak a beállott halált konstatálta. A halálos végű tolvajüldözés kö­rülményeinek felderítésére már más­nap bizottság szállott ki. A csendőr­parancsnok azt állítja, hogy ő a ri­asztó lövéssel csak meg akarta ijesz­teni a menekülő tolvajtársaságol. „Mondja kérem, Madách árja volt?“ A német színházi világ egy magyar rendező szemével Ifj. Vaján László színházi rendező most érkezeit vissza Németországból. Hetekig tartózkodott különböző német városokban, többek között Hamburg­ban is. — Különös tapasztalataim voltak a német színházaknál, mondotta ne­künk Vajda. — A dramaturgok négy fal között elmondják, hogy mi az igazi helyzet. Küzdenek a darabhiány el­len, mert a hivatalos utasítás az, hogy az árjaparagrafusok alapján kell da­rabot választani és meg keli nézni az illető politikai megbízhatóságát is. Színtelenek és szürkék az előadások. A dramaturgok félnek a kiadóktól is, mert denunciálják őket és az újság­ban megtámadják, ha a kiadó hozzá­tartozói közül valaki nem árja. A hamburgi színház dramaturgja elő akarja adatni »Az ember tragédiá­­já«-t és ezt kérdezte tőlem: »Mondja kérem, Madách árja volt? ... Amikor mosolyogtam. így magyarázta meg a dolgot: »Nagyon kell vigyázni. Ha ez a szó előfordul egy darabban, hogy béke«, akkor a cenzúra pacifistának mondja a darabot. Ha ez a szó szere­pel, hogy »hit«, akkor a darab már: reakciós. A király szó pedig rög­tön a monarchizinus-t bélyegzi a da­rabra. így pedig nem lehet színházat vezetni...« — Gyermekkabaré a Legény­­egyletben. Vasárnap, május 6-án délután a Legényegyletben a róm. kath. iskolás gyermekek gazdag és változa­tos műsoru szinielőadásukat megis­­melték. Annak ellenére is, hogy már ötödször játszották és más szinielő­­adás is volt, teljesen telt ház előtt folyt le előadás. Kezdés előtt dr. Alapy Gyuláné beszélt. Nőtől ritkán hallható ragyogó stílusban és hitben kifiino­­mult lélekkel szántotta bele a nagy­­közönség leikébe a katolikus hitélet legnagyobb myszteriumát, az Oltárt szentséget. Felszólította a szülőket, hogy a legnagyobb gondjuk legyen arra, hogy gyermekeik ne csak egy napig, hanem egész életükön át buzgó vendégei legyenek az Ur lakomájának. A közönségnek pedig köszönetét mon­dott azért, hogy áldozatkészségükkel lehetővé tették, hogy szegény gyerme­keink az első áldozás napján nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is ünnepibe öltözhetnek. Goldolatokban olyan ki­váló beszédéért melegen éljenezte a közönség. Ezután Stark István, Bános Ilonka és Kelemen Bözsi mondtak prológot. Rosa Ernesztia polgarista iiiwiTiii'iwiiiiTii'if winiii—i Mimi in lim mii szólója meleg tetszést váltott ki a közönség körében, mert kellemes hangja egészen visszaadta az A ve Maria akkordjait, Nemcsak tapssal, de nagy virágcsokorral is megjutalmazta a közönség. A rokon című egyfelvo­­násos darabbal kezdődött a tulajdon­­képeni kabaré, melyben Gergely Gizi és Bartalos Teréz polgarista tanulók mutalták meg hogy sok tehetség lesz bennük a jövőre a műkedvelő szín­házhoz. Gergely Gizi ügyesen játszotta meg a hármas szerepet. A műsoron egy egészen uj darab is szerepelt. Estimára szól a harang szomorujáték, melynek főszereplője egy másodikos kis elemista, Somogyi Szilveszter, volt. Korát meghazudtoló komolyság­gal és érzéssel alakította az elhagyott árva gyermeket. Méltó párja volt Koztnon Gabi és Uj Sári polgarista tanuló. Horváth Elemér, Rosa Ernesz­tia, Hugyecz Béla, Jaross Béla és az apró angyalok kara sokban hozzájárult ahhoz, hogy olyan nagy sikert aratott a darab. Befejezésül a Kofák egyfel­­vonásos vígjáték ment tele humorral, A közönség Csizmazia Lujzát (Torkos­nál és Radosicky Gizellát (Nyelvesné) folytonos nyiltszini tapssal jutalmazta, akik nagyon sok reményre jogosítanak. A darabokat és a ruhákat tervezte és rendezte Szilágyi Mária tanárnő, kinek Windeisen Manci segített A legna­gyobb elismerés hangján emlékezhe­tünk meg Szilágyi /Mária tanárnőről, aki semmi fáradtságot nem kiméivé, hosszú hónapokon fáradt az iskolás gyermekekkel csak azért, hogy lehetővé tehessék ruhátlan szegényeik felruhá­zását. Munkáját teljes siker koronázta, mert a közönség egy felejthetetlen nap­pal lett gazdagabb. (i. g.) Fűzők 173 mérték után is, »* * év i orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, kezlyű, harisnya nagy raktára. Mélyen leszállított áraki Pótlék Juliska Utódánál Komárno, Nádor»ucca 17. Keztyűk és fűzők tisztítása és javítása. HÍREK Hát főáguknál bogy vannak a vízzel? — Mi reggelenként csak üggyel­­bajjal kapunk egy pár csöpp vizet, de le kelt küldeni a cselédet a pin­cében, ott a mosókonyhában valami összegyűlik. Magam vettem száz gramm tiszta szeszt és szeszes vat­tával igyekszem letisztítani a port, az uram három hete nem borotválkozik otthon, pedig csak egyedül szeret bo­rotválkozni. Nincs ideje reggel vízért szaladgálni. Az irodában mosdik. A kisfiúnk számára nagynehezen elte­­szünk egy pár liter vizet. — Mi pedig abbahagytuk a virág öntözését, mert a szomszédok már igen mérges szemmel néztek ránk. Azt mondta az uram, hogy kollektive kell érezni egymással s kevesebb vi­zet locsoljunk, pocsékoljunk. Mit tesz azonban egy ember, amikor mi olyan individualisták vagyunk és nem tö­rődünk mással. Nálunk nagyon nehe­zen megy a főzés, tegnap este ven­dégek jöttek, teával akartam nekik szolgálni s nem lehetett. Szégyen­szemre elő kellett venni a kétnapja főzött feketekávét s azzal kínálkoz­tam végül is. — Nálunk április közepétől nincsen víz s remélem, augusztusig nem is lesz. Nagyobb ürügy a nyaralásra. Egy kis baj történt tegnap délelőtt: a tűzhelyből kiesett egy parázs, rá­esett egy papírcsomóra s égni kezdett a zsíros papír. Vízzel kellett volna leönteni s pillanatnyilag nem volt egy csöpp víz sem a házban. Végre is a lánynak eszébe jutott, hogy a virág­vázákban van még víz, azokat hur­coltuk ki a konyhába. Akkorra azon­ban már javában füstölgőit a kony­ha s odaégett minden. Hál mi így vagyunk. — Mi éjfélkor fürdőnk, akkor is nagy körülményességgel. Múltkor ven­dégeink voltak, szégyeltern magam a vízművek helyett isi Olvastam, hogy Angliában is hasonló szárazság van, de ott központilag intézik a kérdést és az angol király aláírásával körle­velei bocsátottak ki, a körlevélben azt kéri az angol király minden egyes polgártól, hogy a birodalom érdeké­ben kevés vizet fogyasszon. Mit gon­dol, meg lehetne ezt nálunk csinál­ni? — Nem. — Miért nem? Talán csak tudnak nálunk is együttérzően, szolidárisán és szociálisan gondolkozni az embe­­berek! Ne vegye cl minden illúzió­mat. Mégsem. Mert az angol király velünk nem levelez... (Penge) — Nem volt megtartható a vá­rosi közgyűlés. Komárom város köz­ségi képviselőtestületének május 8-ára kitűzött rendes közgyűlése, mivel a tagok nem jelentek meg határozatképes számban, nem volt megtartható. A vá­­rosbirő az uj közgyűlést külön meghivó utján hivja egybe. Ezen közgyűlést — tekintet nélkül a megjelenő tagok szá­mára — okvetlen meg fogják tartani. — Ágendázók vizsgája a ref. templomban. Áldozócsütörtök ünne­pén, május 10-én, Jézus menybemene­telének napján tesznek vizsgát a hely­beli református egyház ágendázó ta­nulói, akik az utolsó két esztendőben szorgalmasan készültek a hitükben való megerősítésre. A vizsga Áldozócsütör­tök napján délután 2 órakor lesz a Jókai uccai ref. templomban, az egyház elnöksége, presbitériuma és a gyüleke­zet jelenlétében. Vizsga után az ágen­­dázókat ünnepélyes fogadalom után felveszik az egyház tagjai sorába s valamennyi uj egyháztagnak egy teljes szent bibliát nyújtanak át a fontos nap emlékéül. — Majális az Apályi-szigeten. A Kath. Legényegylet fiatalsága tervbe vette, hogy pünkösd vasárnapján a hangulatos és a tavasz teljes szépsé­gével pompázó Apályi szigeten nagy­szabású majálist rendez. Az előkészü­leteket eziránt a rendezőség már meg­kezdte. A majális részleteire még visz­­szatérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom