Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-09 / 37. szám

Ötvenötödik évfolyam 37. szám. Szerda,, 1034. májne 9, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ké, félévre 40 Ké. negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak'! ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton JÓKAI halálának harmincadik évfordulója mult el a napokban és ezt az al­kalmat a Jókai Közmívelődési és Múzeum Egyesület arra használta fel, hogy emlékének hódoljon esz­tendőnként és a Jókai-serleggel ke­zében minden esztendőben más­más kulturális vagy irodalmi egye­sület küldöttje emlékezzék meg a magyar nemzeti kultúra nagy szo­lidaritásáról, amely kisebbségi sor­sunkban egybekapcsol. Jókai halhatatlansága és írói nagysága a harminc év alatt nem zsugorodott össze, mert könyvei — mint az ünnepélyes ülés egyik ki­váló előadója megjegyezte — ma Is a könyvtárak legolvasottabb és így sokszor a legmegviseltebb könyvei közé tartoznak annak je­léül, hogy ezeket a könyveket szá­zak és ezrek olvassák, mert fel akarnak üdülni a nemes idealiz­mus és az író derűs életszemlélete tiszta vizeiben. Hogy Jókai a ro­mantikus iskolához tartozott és azóta a realizmus került divatba, az mit sem von le értékéből, hi­szen ez a romanticizmus egyszers­mind nemzeti életünk és fajunk ér­tékeinek kihangsúlyozásával szí­veinkbe reményt és lelkeinkbc bi­zakodást ültet. A Jókai-kultusz nem elszigetelt komáromi jelenség, hiszen a hal­hatatlan írónak mindenütt, főké­pen a magyar ifjúság körében van­nak hívei, de nemcsak az ifjúságot ejti rabul és nyűgözi le mesemondó erejével, hanem a felnőtteket is és egy' Jókai-könyv ma is élményt je­lent, amikor más lett az irodalmi divat, mások lettek az emberek és az irodalmi felfogás is megválto­zott. Jókait olvassák, Jókait szere­tik és épen úgy nem fog elévülni soha, mint az öreg Dumas, bár Jókai messze túlszárnyalja korá­nak hírneves francia íróját. Ebben a városban, melynek la­kossága jórészben kicserélődött nem is egy emberöltő alatt, Jókai szelleme mégsem maradt idegen, de nem is maradhatott az a magyar­ság körében. Itt hirdeti emlékét minden és a nagy nevét viselő kul­túrpalotának nagyvárosi méretű gyűjteménye: a Jókai múzeum, a Jókai könyvtár és képtár. Hiszen egy várost a civilizáció és köz­­egészségügynek feltételei tesznek várossá, de mégsem egész város az, ha annak nincsen meg a kul­­kurális téren kívánt adottsága. En­nek a városnak a váron kívül nin­csen műemléke, templomai újak és építésük monumentalitásán kívül stílusbeli szépségükkel nem tűn­nek ki. Látnivalója egyetlenegy van: a kultúrpalota és gyűjtemé­nyei. Az idetévedt idegen itt gyö­nyörködheti ki magát és ezen ke­resztül alkotja meg a városról való véleményét. Ezek a gyűjtemények pedig mind­mind Jókai nevének nagy varázsa alatt keltek életre a letűnt nemze­dék munkájának és lelkesülésének, idealizmusának és városszeretelé­­nek eredménye gyanánt. A Jókai­­serleg felavatása erről tanúskodott. I)e messzebb távlatok is nyíllak meg a felemelő ünnepségen, Jókai szellemébe fog évről évre bekap­csolódni más, messze magyar vi­dékek kulturális vagy irodalmi kö-Komárom, május 8. Mi a célja a tervbevett pártregisztrálósnak? A miniszterelnök pártjának hivata­los lapja, a Venkov jelenti, hogy már dolgoznak a politikai pártok regiszt­rálásáról szóló törvényen. A lap ér­tesülése szerint a törvénytervezetnek az lesz a hivatása, hogy alapot nyújt­son az államalkotó pártok megállapí­tott módszerű szervezéséhez és egy­úttal szembeszáll a destrukcióval és az állam iránt ellenséges szervezetek­kel. A törvény főgondolata a pártok organizációjának és programjának demokratikus ellenőrzése. Ezzel ösz­­szefügg a választási rendben való egyes változtatások végrehajtása is, egyrészt a választói névjegyzékek közzététele, a választók korhatárának egységesítése és az eddigi tapasztala­tokkal indokolt egyéb változások ré­vén. Magyar ellenzéki képviselők mentelmi joga. A szenátus pénteki ülésén intézték el Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátornak és Korláth Endre dr. ruszinszkói egyesült magyar nem­zeti párti szenátornak mentelmi ügyét. Füssy Kálmán szenátort a komáromi kerületi bíróság kérte ki a köztársa­ság védelméről szóló törvény 14. pa­ragrafusába ütköző vétség miatt. A szenátus dr. Farkas szenátornak, a mentelmi bizottság referensének elő­terjesztése alapján megtagadta Füssy Kálmán kiadatását. Majd Simek sze­nátor ismertette Korláth Endre sze­nátornak ugyancsak a köztársaság vé­delméről szóló törvény 14. paragrafu­sa 1., 3. és 5. bekezdésébe ütköző ügyét. Korláth szenátor e vétséget ál­lítólag a magyar nemzeti párt bereg­szászi ülésén tartott beszédével kö­vette el. A szenátus Korláth mentel­mi jogát felfüggesztette és kiadta őt a bíróságnak. Állandó tanácstagságot kíván a kisantant. Benes dr. külügyminiszter a Petit Parizien külön tudósítójával beszél­getést folytatott, amelyek során Benes kifejezésre juttatta, hogy mint Cseh­szlovákiának népszövetségi képviselő­vete, hogy Jókai szellemében való belekapcsoiódása révén az egye­temes magyar kultúra egységét, oszthatatlanságát és feldarabolha­­tatlanságát hirdesse. Ezért kell meghajtanunk zászlónkat azok előtt, akik ezen az ünnepen a ma­radandót, az életet, a magyar kul­túra örök életét bizakodással, ma­gyar hittel hirdették, legyenek mun­kájukban és azok eredményeiben elégedettek, hiszen ezzel nemzetük életének is ünnepnapokat alkottak, a magyar kultúra ünnepnapjait je, nagy jelentőséget tulajdonít Orosz­országnak küszöbön álló népszövetsé­gi belépésének. Ha a fölvétel meg­történik, akkor a népszövetségi ta­nács összetételének kérdése Benes szerint újból aktuálissá válik. A kér­dés égető és kényes, mert érinti a népek önérzetét és presztízsét. A kül­ügyminiszter fölveti a kérdést, miként lehetne a problémát a legügyesebben megoldani. Ha Oroszország állandó tanácstagságot kap a népszövetség­ben, akkor ugyanezt több más állam is követelni fogja. Bencs dr. szerint plauzibilis, hogy a negyvenhét millió lakost számláló kisantant ugyancsak állandó tanácstagságot kapjon Géni­ben. A legjobb megoldás az volna, ha egy új népszövetségi módszerrel a tanácstagságok különféle (állandó és nem állandó) kategóriáit megszüntet­nék és a tanácsot tizenhat vágj’ ti­zennyolc egyformán állandó tanács­tag alkotná. 94.167 munkanélküli van Szlovenszkón. A szlovenszkői munkanélküliek szá­ma áprilisban csökkent. Hatvankilenc szlovenszkói munkaközvetítő hivatal április végén 94.167 munkanélkülit tartott nyilván. Ez a szám 16.248-al kisebb az előző évi április havi kimu­tatásban szereplő számnál. A mun­kanélküliek közül 82.546 férfi és 11.621 nő van. A kimutatás nem tökéletes, mert nem tartalmazza azoknak a munkanélkülieknek a számát, akik nem tartoznak valamely szakszerve­zetbe és így nyilvántartásukról sen­ki sem gondoskodik. Ezentúl évenként csak egyszer állít­ják majd össze a választók névjegy­zékét. A minisztertanács legutóbbi ülésén a kormány megkezdte az úgynevezett politikai javaslatok készítését és a minisztertanács jóváhagyta a válasz­tói névjegyzékről szóló törvény mó­dosítására irányuló javaslatot is. Ez a módosítás tisztára adminisztrációs természetű és abban áll, hogy a köz­ségek tehermentesítése, illetve a költ­ségek csökkentése érdekében a jövő­ben évenkint csak egyszer teszik ki közszemlére a választók névjegyzékét s ezenkívül a novella lehetővé teszi azt, hogy az egyébként jogosult vá­lasztó a névjegyzékbe közvetlenül a választást megelőző közszemle idején is felvétessék még pótlólag és így szavazati jogát érvényesíthesse. Május 16-án kezdődik Bukarestben a kisantant konferenciája. A kisantant állandó tanácsának szo­kásos évi konferenciája május 16-án kezdődik Bukarestben. Az értekezlet­nek, belgrádi jelentés szerint, jugo­szláv politikai körökben nagy jelen­tőséget tulajdonítanak, mert egy idő óta a külképviseletek útján állítólag kísérlet történt abban az irányban, hogy Olaszország és a kisantant kö­zött enyhüljön a feszültség és ez álla­mok között közeledés jöjjön létre. A bukaresti értekezlettől várják, hogy ebben az irányban kézzelfogható eredményeket hozzon. Az országos keresztényszocialista párt nagy­szabású népgyülése Nagymegyeren. Saját tudósítónktól. Vasárnap délután mozgalmas élet uralkodott Nagymegyeren, ahol a ke­resztényszocialista párt tartotta nép­gyűlését, amelyen megjeleni a párt országos elnöke Esterházy János is, dr. Jabloniczky János nemzetgyűlési képviselő és dr. Alapy Gyula tartomá­nyi képviselő pedig tn;számolókal tar­tottak. Az országos elnököt meleg ová­ciókban részesítették és a nagymegyeri keresztény asszonyok és leányok he­vében küldöttség jelent meg a nép­gyűlés színhelyén és Jankó Róza talpraesett beszéd kíséretében szép csokrot nyújtott át, a keresztényszo­cialista ifjúság nevében és megbízá­sából Farkas József szintén melegen üd­vözölte a párt elnökét, majd dr. Chemez Pál, a helyi szervezet el­nöke mutatta be néhány meleg szó­val a nagymegyeri közönségnek Es­terházy János pártelnököt, reá mu­tatva önérzetes és gerinces magatar­tására, mellyel a magyar nemzeti ki-Komárom, május 8. sebbség ügyét szolgálja. A népgyűlést Torma Gyula elnök nyitotta meg és szíves szavakban üd­vözölte a Nagymegyeren megjelent po­litikusokat, a megjelenteket pedig arra hívta fel, hogy figyelemmel hallgassák meg a szónokok beszédeit. A gyűlésen közel ezer főnyi hallgatóság vett részt, melyben más pártállásúak is voltak és megjelentek a szomszédos községek: Ekecs, Szilas, Turiszakállas, Laksza­kállas küldöttei is. A népgyűlésen pél­dás fegyelem és rend nyilvánult meg, amely a helyi rendezőség érdeme. Esterházy János országos pártelnök volt az első szónok és ismertette a pár! tevékenységét irányító gondolatokat. A keresztényszocializmus — úgymond — ellensége minden sovinizmusnak egyetlen dogmája a keresztény szere­tet, melyet a társadalomban, a szo­ciális munkában és a politikában egy­aránt megvalósítani kíván. Ennek el-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom