Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-02 / 35. szám

1934, julius 4, »KOMAROMI LAPOK« 3. oldai. Benes dr. külügyminiszter expozéjában megem­lékezett a csehszlovák-magyar tárgyalásokról is. — július 3. Rencs Kde dr. csehszlovák külügy­miniszter a nemzetgyűlés mindkét há­za előtt expozét mondott »Az európai egyensúlyért folyó harc új fázisa« cí­men. A miniszter mindenekelőll kifej­tene, hogy Európa helyzete komoly ugyan, de nem lehet kritikusnak mon­dani. A kisantant megszilárdította helyzetét Középeurópában és hangsú­lyozta a leszerelés kérdésében már előbb eltoglail álláspontját határozottan szembehelyezkedett a középeurópai viszonyok megvál- Inztatásával, azaz általában min­den revízióval és egyben még jobban kihangsúlyoz­ta az eddig követett irányt, amennyi­ben rendbehozta hadseregét és köz­igazgatását, hogy minden eshető­ségre felkészüljön. Az expozé során a külügyminiszter bejelentette, hogy a csehszlovák kor­mány valószínűen kénytelen lesz a köztársaság lakosságának beleegyezé­sét kikérni a katonai szolgáltai idő meghosz­­szabbilását illetőleg. mert a köz­társaságnak a jövőben minden te­kintetben kielégítő módon kell /elkészülve lennie. Majd foglalkozott a külügyminiszter a csehszlovák köztársaságnak a többi európai államokhoz való viszonyával és ennek kapcsán kitért a Magyaror­szággal fennálló szomszédos viszonyra is. Erről a következőket mondotta: .1/ iggarországgal ugyanolyan a viszonyunk, mint eddig volt. A részleges gazdasági egyezmény lét­rehozására irányuló tárgyalások nagy­jában sikerrel jártak. Szereltük volna. ha a szerződés terjedelmesebb és i trlósabb jellegű lett volna. azonban a másik lel ezúttal nem mó­lóit erre sok készséget. Valószínűen az idei 1.■rmés és a római egyezményre vonatkozó be nem fejezett tárgyalások miatt. Lehet, hogy őszkor sor kerül erre. A csehszlovák kormány ugyanúgy kész lesz ilyen szerződés megkö­téséhez, mint ahogy a jelenlegi tárgyaláson volt. Arra az indítványunkra, hogy a sajtó­­kritika és polémia nyugodlabb és lár­­gyilagosabb módjára vonatkozóan lé­tesítsünk egymás között egyezményt, magyar részről egyelőre azt válaszol­ták, hogy ez különféle okoknál fogva nem lehetséges. Szívesen vesszük tu­domásul a Gömbös miniszterelnök leg­utóbbi nyilatkozataihoz fűzött magyar magyarázatokat, amelyek szerint ezek a nyilatkozatok nem zárják ki, hogy a két állam között egy­szerű kereskedelmi szerződés lé­tesüljön. Maga Csehszlovákia meg­elégszik bilaterális kereskedelmi tárgyalásokkal, esetleg a római egyezmény alapján. Jó, úgymond Benes dr. — hogy ez a nyilvános kijelentés megmutatja Európának, hogy nem a kisantant akadálya annak, hogy Középeurópá­ban egységes gazdasági alap létesül­jön. mert Csehszlovákiára ugyanaz áll, amil a másik oldalon már gyakran kijelentettek: hogy t. i. területtel nem lehet gazdasági en­gedményekért fizetni. Benes külügyminiszter expozéja vé­gén kijelentette, hogy a köztársaság mai külpolitikájának hatályos foly­tatásához szükséges, hogy a belpoliti­kában még sokáig fennmaradjon a politikai pártok eeddigi működése és ha lehetséges, ezt az együttműködést még ki kell bővíteni, továbbá még szükséges, hogy a köztársaság valamennyi nemzeti­ségének mai együttműködése, úgy mint eddig, továbbra is fennáll­jon és hogy jóként a legközelebbi évekre biztosítsuk a nemzetvéde­lem minden szükségletét. Befejezésül még kijelentette, hogy op­timista marad továbbra is. Csallóközi buzakalász és komáromi zöld ág a nemesradnóti Pósa-szobron. Komárom, július 3. Országos ünnepség keretében lep­lezték le a gömörmegyei Xemcsrad­­nót községben a falu szülöttjének. Fosa Lajosnak szobrát. A leleplezés már csak azért is nevezetes, mert lizenöl esztendő óta ez az első szobor, amelyet a szlovenszkói magyar kisebbség leleplezett. A gyermekek költőjének bronzbaön­­töli mellszobrát. Margó Ede buda­pesti szobrászművész alkotását vásá­rolta meg Nemesradnót község, a szobor díszes talapzatát pedig a szlo­venszkói magyar iskolásgyermekek, tantestületek, kultúrintézmények és magánosok adományából emelték föl. Nemesradnót kis község a Balog part­ja mentén, itt született Fosa Lajos. A faluban most is jóformán Pó­­sák és Bodonok laknak, hajdani kisneiiiesek, akiket egy IßtfO-as oklevél tett nemessé s birtokossá. Ahogy Gúla »nemzet«, úgy Nemes­­radiiótot »hadak.« alkotják: I’ósa­­had«, »Bodon-had« s a hadak törzsi egybetartozásának emlékei még most is meg vannak csökevényesen. A vasárnapi szoborleleplezésre meg­jelent a szlovenszkói tanítóság egye­sületeinek számos vezetője, ott lát­lak Negyedről Kovács Alajost, az Általános Magyar Tanítóegyesület el­nökéi, megjelent Komáromból Vá­sárhelyi Károly tanár, Alsószeli­­ről Boross Béla, a Magyar Tanító szerkesztője, személyükben s szónok­lataik színében, erejében szinte az egész Csallóköz, a Mátyusföld ott volt. A Jókai Egyesület s a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet képviseletében Szombathy Viktor beszélt s te­lette a csallóközi gyerekek ajándékát, az »aranykalászos róna« csokor­hnkülöll bnzaszálait, Komárom város színeivel. A buzakatászt örsnjfalun szedték a gyerekek s messzi üdvözletét jelen­­lettek vele Komáromból. Másik ko­máromi »csokor« is szerepelt az ün­nepélyen: a Jókai Egyesület a Kultúrpalota kertjéből s Jókai Hétköznapjainak szigetéről egy nyaláb örökzöldet küldött a gyermekek költőjének szobrára. Megható volt Fosa Lajos özvegyének beszéde s a kis radnóti gyerekek kó­rusa. Hogy a Pósa szobor létesül­hetett, az legfőképen Bodon Lajos igazgatótanító érdeme. Ő hozta ölében a mellszobrot Budapestről, ő szer­vezte meg a gyűjtést, rendezte az ünnepséget, rendezett szinielőadást s szervezett dalárdát. Fáradhatatlanul, hónapokig dolgozott. Szép eredmény igazolta fáradozását. Illik, hogy mi is megemlékezzünk erről a buzgó, ön­zetlen és szerény magyar tanítóról. — A színházi titkár gyásza. Súlyos csapás látogatta meg Földes színtársulat rokonszenves titkárát Rum­­pelmayer Alajost, akit Komáromban is sokan ismernek az elmúlt sziniszezonok révén. Amint őszinte részvéttel értesü­lünk, édesanyja, Rumpelmayer Kinőné, született Sprinzl Anna, rövid szenvedés után 64 éves korában elhunyt. A régi, előkelő pozsonyi patrícius családból származott uriasszony halála gyászba­­boritotta egész családját s kiterjedt rokonságát és a temetésén a résztvevők nagy sokasága kisérte ki utolsó útjára a pozsonyi Szent András temetőbe, ahol a családi sírboltba helyezték el örök nyugalomra. Az elhunytban a népszerű színházi titkár felesége Mihályi Vilcsi a népszerű művésznő, anyósát gyászolja. A gőzfürdő mögött akasztotta fel magát egy komáromi vendéglős. Valószínűleg anyagi okok miatt kereste Lalái át Plachy Lajos. Komárom, július 3. Megdöbben lő feleire bukkant vasár­nap reggel a szolgálati körulját végző rendőr Komáromban. A gőzfürdő mö­gött, a kikötői szegélyező fák egyiken kihűlt holttestet talált. A holttest Piacin/ hajós vendég­lőssel volt azonos. Plachynak vendéglője voll a Vágduna hídon túl, a rendőrségi házak mellett s úgylálszik, nem ment jól az üzlet Nem vagyok azonos ... Az elmúlt nyáron egy vasárnap dél­­uLáii a Rómaifürdő mezítlábas soka­dalmában sétálgattam, amikor egyfür­­dödresszes fiatalember szó nélkül fel­kapta a mellettem ügető Muki kutyá­mat és elrohantam vele. Mukinak megvan az a rossz szo­kása, 11ogy amikor üget, akkor nem ugat, ilyenformán isteni csoda volt, hogy abban az őrült vásárban észre­vettem a merényletet. Szaladtam a rab­ló után, aki hirtelen elkanyarodott a pariról és az egymás mellett felsora­kozó weekend-házak egyikének torná­cán lihegve megállt. Kérem, — lihegte diadallal megtaláltam a kiskutyái! A tornácon egy fehérpizsamás, rend­kívül csinos fiatal hölgy ült, kisírt sze­mekkel. Az első pillanatban mind a két karját kitárta Muki után, de a szépen ívelt, bronzszínűre sült kezecs­kék csakhamar lehanyatlottak. — Sajnálom, — mondotta a rabló­nak — ez nem az. Az enyém vala­mivel kisebb, azonkívül nem fekete szeme van, hanem kék .. . A kutyarabló alkudni próbált. • Az a kis különbség igazán nem számít... Különben is lehet, hogv nagysád téved. Tessék talán a nevén szólítani... •— Dolly... Dollyka — rebegte a fehérpizsamás hölgy, amire persze Muki egyáltalán nem reagált Baldó­jának hóna alatt szelíden megadta magát végzetének, de nem volt hajlan­dó Dolly szerepét vállalni. A kis hölgy szeméből megeredtek a könnyek. •— Láthatja, nem azonos... — Hát akkor, — mondta a fiatal­ember sóhajtva — egyelőre fuccs a kitűzött jutalomnak. Letette Mukit és bele akart rúgni a mezleien papucsával, de a kútja okosabb volt és egy iramodással mel­ledéin termett. A rabló megint a hölgyhöz fordult: Ne tessék búsulni, hozok min­­gyárt másikat. Ne másikat... Az igazit! Ezt azonban a vállalkozó szellemű ifjú már nem hallotta. A tényállást persze könnyű volt megállapítanom. A hölgy Dolly névre hallgató fehér pin­­csikutyája elveszett, mire hangszórón hirdették ki végig a Római parton, hogy aki az elkóborolt állatot vissza­hozza, szép összegű jutalmat kap bot­it ogtal au tula j dón osnőjétől. Ezt úgy állapítottam meg, hogy más­fél órán belül négyszer voltam kény­telen visszatérni a nevezett weekend­­házhoz, ahol a jelzett fehérruhás hölgy már negyedszer állapította meg, hogy Muki az nem Dolly. Közben bocsá­­natkérően felém fordult: — Kérem, ne haragudjék... Lá­tom, hogy önnek is állandó kellemet­j Dő fenséget szerez az én szegény kis Dol­­lykám ... De hát mit lehetne itt csi­nálni? Néztem a hölgyet, valóban rendkí­vül csinos volt. Egy Niobe fürdőtrikó­ban. Igazán érdemes fenne megvigasz­talni. Talán — mondtam habozva — az volna a legokosabb, ha együtt ma­radnánk ... így az én Mukim sem ke­rülne abba a helyzetbe, hogy erősza­kos jutalomvadászok örökösen elra­bolják ... A fehérdresszes hölgy fagyosan szólt: s anyagi okok miatti elkeseredé­sében akasztotta főt magát. Mikor a rendőr rátalált, Plachy már órákkal ezelőtt halott volt. Mindössze ötvenkétesztendős volt, négytagú csa­ládot hagyott maga után. Nincs ki­zárva, hogy a háború s a hadifogság is siettették felőrölni az idegeit. A ha­lósági bizottság kiszállóit s mivel meg­állapították ,hogy kétségtelenül öngyil­kosság esete forog fenn, az ügyészség megadta eltemetésére az engedélyt. — Sajnálom uram, de férjem van, aki rendkívül féltékeny. Ön már úgyis túlsókat fordul meg a házban... Az elutasítás olyan határozott volt. 11 ogv meg sem próbáltam felebbezni. Ellenben, hogy minden további bonyo­dalmat elkerüljek, kutyám nyakába a következő szövegű táblát akasztottam: Nem nagyok azonos Dolly nevű eltűnt selyempin­csivel. Különben is hara­pok. Muki. Ettől kezdve mindkettőnknek bé­kességünk volt. K. J. HÍREK — Konkurzus a komáromi sze­mináriumban. A múltban a papi pályára készülök konkurzusa mindig Nagyszombatban volt megtartva és dr. Jantausch Pál püspök személyesen vette fel azokat, akiket a papi pályára alkalmasaknak vélt. A f. évben történt meg először, hogy a komáromi kis­­szemináriumba felveendők részére a konkurzus Komáromban volt megtartva június 30-án. A püspök dr. Majer Imre prelátus-apátplébánost, a helybeli pap­nevelő intézet kormányzóját hatalmazta fel a konkurzus megtartására, aki a püspök képviseletében a 18 pályázó köztit a következő 5 gimnazistát vette fel klerikusoknak: Matuska Pál, Szauer Ferenc komáromi, Prohászka Ottokár érsekujvári, Mészáros Gyula és Gábris János pozsonyi gimnazistákat. — Doktorráavatás. Csongrády Bé­lát, Csongrády Árpád csúzi tanító fiát, aki a komáromi Szt. Benedek-rendi gimnáziumban érettségizett, július 2-án avatják orvossá a prágai Károly Egye­temen. Tanulmányai mellett tevékeny részt vett az ifjúsági mozgalmakban, irt tudományos cikkeket lapokban s különösen a Prágai Prohászka Kör megalapítása körül fejtett ki munkát. — Primicia. Július hó 8-án, vasár­nap 9 órakor a Szent András tem­plomban dr. Majer Imre prelátus-apát­­plébános kézvezetésével tartja első, ünnepélyes szent miséjét Kaszab Vilmos, Szandter József, néhai Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter jószágigaz­gatójának mostoha fia. A szent mise után az ujmisés megáldja a szülőket, a papságot — oltártestvéreit és végül az isteni tiszteleten jelenlevő híveket. — Ma indulnak táborba a ko­máromi cserkészek. A komáromi főgimnázium „Jókai“ cserkészcsapata ma, szerdán délután 2 óra 56 perckor indul háromhetes táborozásra a Tát­rába. Vigan száll nagytáborba a fiatal sereg, — a tábor az évi cserkész­munka jutalma s reméljük, hogy a fiuk a Tátra bércei alatt pompásan fogják magukat érezni Mintegy hatvan cser­kész indul neki a nagy útnak. Hála a húszéves jubileum ünnepélyének: az ünnepség lehetővé tette, hogy néhány szegényebbsorsu cserkész ingyen tá­­borozhatik. Úgyszintén a Tábortűz folyóirat is visz hat ingyentáborozót a Tátrába. A csapat főparancsnoka Biró Lucián fesz, mellette tanárparancsnokok és felügyelők Kocsis Károly, Nemesik Valter, dr. Borka Géza s a teljes tiszti­kar, a gulyáságyuval együtt. Jó munkát a táborozáshoz! <t — Idény elárusitás ELBERT-nél. Összes nyári cikkek, gyermek­sport és szekrény kocsik mélyen leszállítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom