Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-03 / 1. szám

4. oldal 1934, január 3, »KOMÁROMI LAPOK« HÍREK — Vizkereszt-ünnepi istentiszte­letek rendje az evangélikus temp­lomban. Vizkereszt napján, szombaton: Jézus Krisztusnak az egész ember-világ Üdvözítőiéként lett dicsőséges kinyilat­koztatása ünnepén: 1. fél 8-kor ünnepi istentisztelet; 2. 10 órakor ünnepi fő­istentisztelet (gyónás: a szentséghez járulók részére pontosan háromnegyed. lO-korl), offertorium a pogányokat té­ritő evangélikus egyházi missiók javára; 3. délután 3 órakor istentisztelet pré­dikációval és ünnepi könyörgéssel. — Újévi tisztelgés. A komáromi ka­tolikus egyházközség vezetősége és képviselete újév napján dr. Alapy Gyula tartományi képviselő, világi el­nök vezetése alatt testületileg tisztel­gett dr. M a j e r Imre prelátus-plébá­­nos előtt, akit a világi elnök biztosí­tott az egyházközség híveinek ra­gaszkodó szeretetéről. A szónok rá­mutatott azokra a méltatlan megpró­báltatásokra, amelyeket úgy a város plébánosa, mint segédlelkészei és a templom alkalmazottai elszenvedni voltak kénytelenek egyoldalú és vi­lágnézeti élű határozatok következté­ben. Az egész egyházközség az év­százados jog alapján áll és erről az alapról letérni nem hajlandó. Az egy­háztársadalomban megindult katoli­kus restauráció, melynek első lépései után következnek a többiek a kato­likus akció keretében, arra kéri a hívek nevében a lelkipásztort, hogy tovább is vezesse egyházát és híveit a bevált úton. Ehhez a munkához kívánt egészséget, erőt és kitartást. A lelkes szavak után dr. Majer Imre prelátus plébános válaszolt és a kegy­úri kérdésben rámutatott az elsőfokú közigazgatási hatóság ritka jogi tu­dással felépített határozatára, mely reménységgel töltheti el az egyházat arra nézve, hogy évszázados jogainak érvényt fog szerezni. A katolikus ak­ció csendesen már évek óta folyik, most azonban szükségessé vált, hogy az erőteljesebb ütemben menjen to­vább. Bízik abban, hogy a hívek lel­es munkája nem fog lankadni, ha­nem ellenkezőleg, erőteljesen halad előre, amire főleg szociális szempon­tokból van nagy szükség. Hálás kö­szönetét mond a hívek ragaszkodí szeretetének ezért a megnyilvánulá­sáért és a Mindenható áldását kéri híveire, azok családaira és az egész, városra. — A keresztényszocialisták újéve. A komáromi keresztényszocialista pártvezetőség tagjai újév napján Do sztál Jakab pártelnök vezetése alatt testületileg tisztelegtek Alapy Gyula dr. tartomány gyűlési képviselő és körzeti elnök előtt, akit Dosztál Jakab szervezeti elnök meleg szavak­ban biztosított a párt ragaszkodásá­ról és nagyrabecsüléséről azért a munkáért, melyet a pártért és orszá­gos vonatkozásokban az egész ma­gyar kisebbségért folytat. Munkájá­hoz az újév küszöbén legjobb kíván­ságait fűzi a párt nevében. Utána a körzethez tartozó szervezetek ne­vében Derfinyák Gusztáv körzeti titkár fejezte ki jókívánatait a ko­máromi kerület szervezeteinek, majd rámutatott arra a széleskörű szociá­lis tevékenységre, amelyet Alapy Gyu­la kifejt s amelynek látható ered­ménye a komáromi keresztény mun­kás szakszervezet megalakulása is a fejlődésnek minden kilátásával. Eh­hez a munkához csatolja az új eszten­dő évfordulóján jókívánatait. Alapy dr. válaszában felvázolja a politika nagy eseményeit, amelyek azt bizo­­’••ítják, hogy a történelem láthatat­­erői léptek mozgásba az egész .ilágon. A nagy francia—német vita egész Furópa szempontjából kelthet figyelmet, de minket magyar kisebb­séget első sorban a saját sorsunk érdekel, a gigantikus méretű gazda­sági küzdelem, melynek veszteséglisz­­táját a munkanélküliek százezrei al­kotják, az ipar és kereskedelem nagy veszteségei azt mutatják, hogy a felelős tényezők biztató ígéretei elhamarko­dottak voltak. A krízisnek még nin­csen vége, mert ahhoz Európa min­den részének gazdasági rendje lenne szükséges, itt pedig még nem tartunk. Ilyen küzdelmeket ismer a történe­lem. Csüggedni mégsem szabad, ha­nem ellenkezőleg meg kell fognunk egymás kezét és az önsegéllyel véde­keznünk a bajok ellen. Ehhez nyújt minden törvényes eszközt a keresz­tényszocialista párt, melynek mun­kásszervezetébe egyre nagyobb szám­mal lépnek be a megtévesztettek, hogy a szocialista zsarnokságból a szocialista szabadság területén élhes­sék ki öntudatos és lelkiismereti sza­badságuk korlátozását nem tűrő egyé­ni életüket. A képviselő válaszát me­leg ováció kísérte. — A Kereskedelmi Grémiumok Országos Szövetségének megala­kítása. A legutóbb meghozott 224. számú törvény a Sziovenszkóban már meglévő kereskedelmi grémiumokat „kényszerszervezet“-be — a törvény szerint „országos szövetségibe — tömöritette. E szervezet megalakításá­nak előkészítő munkálatai múlt hó 28 án csütörtökön délután a kereskedelmi grémium helyiségében folytak le, me­lyen jelen voltak a pozsonyi, kassai, nagyszombati, trencséni, zsolnai és a komáromi grémiumok elnökei és tit­kárai. Az előterjesztett alapszabályokat megvitatva, azokat elfogadták és el­határozták, hogy jóváhagyás végett haladéktalanul felterjesztik az országos hivatalhoz. Az országos központ a már eddig működő 7 kereskedelmi grémium révén 12.000 kereskedő tagot foglal magában s minthogy a törvény rendelkezései szerint a vegyes ipar­­társu átokból kiléptetendő és önállósí­tandó kereskedelmi grémiumok tag­jaira is kötelező lesz a tagság, már is kibontakozik, hogy Sziovenszkónak taglétszámban is legnagyobb szövet­sége lesz igy megszervezve. A köz­pont székhelye Pozsonyban lesz. Mi nagyon szivesen láttuk, hogy ezen korporációnak első fontosabb lépése Komáromban történt és hogy a gré­mium saját otthonában köszönthette fentúevezett testvéregyesületeit. Máris történt megállapodás arra nézve, hogy az alakuló közgyűlés f. év január ha­vában Zsolnán fog megtartatni. — Plébános áthelyezések. Az egyházi főhatóság Benye Ferenc ekeli esperesplébánost Bajtára helyezte át. Helyébe Csery István érsekiéli plébá­nos került. Úgy az ekeliek, mint az érsekiéli róm. kath. hivek nagy sajná­lattal vették tudomásul népszerű, sze­retett lelkipásztoruk eltávozását. Az ekeii híveknek azonban az a nagy vigaszuk, hogy olyan kitűnő szónok és jeles lelkipásztort kaptak az eltá­vozott helyébe, minő Csery István, akinek eltávozása Érsekiéiről nem végleges, mert az isteni szolgálatot ő fogja továbbra is ellátni Érsekiélen és igy az érsekléliek is vigasztalódnak némiképpen az eltávozás miatt. — Amig a falu mulat. Az ünne­pek alatt a negyedi községházán se igen fordultak meg emberek, mert hiszen hivatalos szünet volt. Mint ren­desen most is nagy legényverekedés volt a faluban a második ünnep éjsza­káján. Hogy a kihallgatást végző csen­dőröknek me-leg szobájuk legyen, a kisbiró befütött a községháza egyik helyiségében. Akkor vette észre, hogy a község vaspénztára oldalán nagy nyílás van. Szóval a kasszát feltörték és a bennlévő pár ezer koronát elvit­ték a betörők, akik igen ravasz mó­don juthattak be az épületbe, mert se a zár, se az ajtó, se ablak nincs sehol se megsérülve. — A megszökött vadorzó a csendőrök karjában. Lábszky József hírhedt vadorzó Martos község határá­ban. Martos község és környéke kü­lönben is el van látva vadorzókkal s rengeteg eldugott fegyvert rejtegetnek a tilosban járó vadászok. Lábszky Józsefet is utolérte a vadorzók sorsa: elfogta az erdőőr s mivel több bűne is volt már a rováson, beszállították a komáromi ügyészség fogházába. Láb­szky azonban megszökött, még mielőtt ügyének tárgyalására került volna a sor, mivel az ünnepeket otthon akarta tölteni, családi körben. Ez a vágya azonban nem teljesedett, mivei a csend­őrök erősen keresték a szökevényt s az egyik kocsma ajtajában, menekülés közben, egyenesen a csendőrök karjaiba szaladt. A csendőrség valószínűleg eré­lyes házkutatást fog tartani, a fegyverek után. Nagy a vagyonbiztonság a Kisaifoldon. Harmadszor törtek be egy ógyallai bankba. Az ögyalla községben levő Érsek­­újvári Népbank fiókja különösen sze­rencsétlen sorsú. Bizonyos időközök­ben rendszeresen betörnek a bank pénztárába s már eddig tetemes össze­get raboltak el onnan. A bankfiók minden lehetőt meg­tett, hogy a betörést megakadá­lyozza, de dacára annak, hogy éjjelre helysé­geit kivilágította, láthatóvá tette, da­cára annak, hogy a község rendőrö­ket is alkalmazott: karácsony előtt való nap éjjelén ismét felbontották a bankhelység oldalfalát, ugyanazon a helyen, ahol már kétszer jártak, az isme­retlen betörők behatoltak a pán­célszekrény helységébe s jófor­mán teljes villanyfény és kivilá­gítás mellett fúrni kezdték a pán­célszekrényt. A villanyáramvezeték kapcsolójába egyszerűen a villanyfúrógépet bele­kapcsolták, s dolgozni kezdtek. Ezúttal azonban nem jutottak eredményre, inert valaki megzavarhatta a betörő­ket és otthagyták a szekrényt, félig megfúrva. A csendőrség eddig tehetet­lennek bizonyult a betörők kézrekerí­­tésében, noha valószínűleg környék­beli vagy környéki betörőről lehet szó: már harmadszor jutottak ugyan­olyan módon be a pénztárba. Ögyalla községben különösen sok volt az utóbbi időben a betörés, merénylet s a lakosság nagy előkészületeket tett, hogy önmaga kerítse kézre a betörő­ket. A hatóság is erélyes kézzel fog a rendcsináláshoz. Nem lehetetlen, hogy a délszlo­­venszkói betöréseket központilag irányítják. Délszlovenszkó lakosságának hő vá­gya, hogy kézrekerítsék a vagyon és személybiztonságot állandóan fenye­gető rablóbandákat. — A Baromfitenyésztők szövet­kezetének közgyűlése. A Komáromi Baromfitenyésztők Termelő és Értéke­sítő Szövetkezete december 28-án, a komáromi Népbank Jókai uccai helyi­ségében tartotta kiissy Kálmán szená­tor elnöklete mellett évi rendes köz­gyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Az elnöki megnyitó és a tör­vényes formaságok elintézése után Koczor Gyula ügyv. igazgató előter­jesztette az igazgatóság jelentését, amelyben rámutatott a szövetkezet 1932 évi forgalmára és fejlődésére. Az igaz­gatóság jelentéséhez igen alapos hoz­zászólások történtek és pedig Hermann István földmivesiskolai tanár, Holota János dr. nemzgy. képviselő, Árendás Gyula földbirtokos, akik a szövetke­zetnek intenzív működésére nézve tettek életrevaló előterjesztéseket. A közgyűlés a felszólalásokat tudomásul vette és az igazgatóság javaslatát egyhangúlag el­fogadta. A Központi Szövetkezetnek ellenőri jelentését az ügyv. igazgató felolvasván, a közgyűlés azt tudomásul vette és az abba foglalt utasítások vég­rehajtásával az igazgatóságot megbízta. A közgyűlés a zárószámadásokat, mér­leget és veszteség-nyereségszámlát egy­hangúan elfogadta. A mérlegszámla vagyontétele 205127 Ké 08 f, teherté­tele pedig 204572 Ké 83 f-t tett ki. A felügyelő bizottság jelentését Fiilöp Zsigmond felügy. biz. elnök terjesztette elő, amelyet a közgyűlés tudomásul vett és a felmentvényt az igazgatóság­nak, az ügyv. igazgatónak és a fel­ügyelő bizottságnak egyhangúan meg­adta. A közgyűlés a múlt évi tiszta nyereségre nézve akként határozott, hogy az 554 Ké 25 f tiszta nyereséget uj számlára viszi át. A megüresedett felügyelő bizottsági tagsági helyre a közgyűlés Jakab István szövetkezeti tagot választotta meg egyhangúlag, mely után a közgyűlés véget ért. — A költő községi biró. Eddig csak a községi írnokok és az aranytolla jegyzők szoktak verse­ket faragni az unalmas akták elintézése közben. Újabban a köz­ségi bírók között is kezd elterjedni a lantpengetés. Amint értesülünk Zsilinszky Géza, Tardoskedd bí­rája az ünnepek alatt kultur elő­adást rendezett, amely alkalomra a nagy előadóterem zsúfolásig megtelt. A műsor nagy részét Zsilinszky biró saját költeményei­nek az elszavaldsa töltötte ki. A versek nagyon tetszettek a hall­gatóságnak úgy, hogy az előadást meg fogják ismételni. — Január 7-én KFC teadélután az Otthon kávéházban. Egész különös élvezetben lesz részük azoknak, akik január 7-én elmennek a KFC tea­­délutánjára az Otthon kávéházba. Ezt a különös élvezetet a Táncolni és szó­rakozni vágyó közönség a KFC-n kí­vül az egészen kiváló D a 11 o s jazz­nek köszönheti. Alig két-három nap­ja jött városunkba ez a nagyszerű ze­nekar, máris, mint a közönség ked­vence játsza a szép tangókat, foxokat, no meg az igazi ropogós csárdást. A teadélután kezdete fél 5 órakor. — Katonaságot akar Dunaszer­­dahely. A Csallóköznek egyik leg­élénkebb városa, Dunaszerdahely csak nemrégiben kérte azt az iskolaügyi hatóságtól, hogy építtessen magyar középiskolát a Csallóközben tanulni vágyó ifjúság számára, akik sem Po­zsonyba, sem Komáromba nem tudnak elmenni az anyagi nehézségek miatt Számos község csatlakozott a tervhez h Dunaszerdahely várakozásteljesen maradt mindmáig. Most újabb forgal­mat akar csinálni a város és a katonai hatóságtól katonaság odahelyezését kérte. A katonai főparancsnokság vála­sza azonban az volt, hogy mostanában nem szándékozik helyőrséget elhelyezni Dunaszerdahelyen Gloser Jenő főjegyző fáradozása folytán azonban valószínű­leg parkot létesíthet Dunaszerdahely; a park létesítése régi vágya már a vá­rosnak s most valószinüleg a si'" stádiumába lépett. — A „Tábortűz“ a csehszlovákiai magyar ifjúság kedvelt folyóirata; két­hetenként jelenik meg. A karácsonyi szám már kikerült a sajtó alól, kettős füzete gazdag, változatos, szórakoztató, tanulságos. Vezércikke az emberek közti békességről szól, Nemesik Valter tol­lából. Vannak komoly és vidám novel­lái, — aktualitásokkal fűszerezve — foglalkozik korunk diákproblémájával, a gyermektudósokkal, megemlékezik Hubay Jenőről, természettudományos és utazási cikkeit sok kép élénkíti, cser­készrovata gazdag, az olvasók maguk is Írnak a lapba talpraesett cikkeket és történeteket. Kiterjed a lap figyelme az egész diákéletre, színvonala, tartalma, kiállítása bármely fővárosi ifjúsági lap­pal versenyez. Előfizetési ára egy évre 20 korona. Komárom-Komárno, Főgim­názium. — Dr. Puder Sándor: Szépiro­dalom és orvostudomány. Művelő­déstörténeti és irodalomtörténeti tanul­mány. Novák Rudolf és Társa kiadása (Budapest). E kivételes tartalmú könyv előszavának Írója, Győry Tibor dr. ál­lamtitkár, egyetemi tanár kifejti, hogy aki jól, a maga és a mások megelége­désére kivánja megoldani a neves or­­vos-iró felvetett problémáját, annak mindenekelőtt jól képzett orvosnak kell lennie, ki tudományának mindenkori „jelen állásáról“, vagyis történetéről keil, hogy tájékozva legyen. Második kelléke, hogy a szépirodalomban és tör­ténetében, nemcsak a magyarban, de a többi kulturnemzetében is, széleskörű olvasottsággal rendelkezzék. E két mi­­nősültségen felül még egy harmadikra is szüksége van, mellyel orvostudományi felkészültségét és irodalmi ismereteit úgy hozza mozgásba, hogy az egymást komplementáló elemek egymásra talál­janak s úgy egészítsék ki egymást, mint kulcs a lakatját. Győryvel együtt mi is készségesen elismerjük, hogy e szokat­lan teljesitmény szerzője a kivánalmak­nak mindenben megfelelt, amint hogy első könyvének kivételes kikere (Álla­pota kielégítő) most második kiadást tett szükségessé. A könyv nyomda­­technikai kiállítása csin és Ízlés szem­pontjából a legkényesebb bírálatnak megfelel, olvasása igaz gyönyörűséget és élvezetet szerez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom