Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-14 / 30. szám

1934. április 14.

»KOMÁROMI LAPOK«

5. oldal.

Grémiumi köziemén;

Ez év május hó 4-től május hó !4-tg rendezendő Budapesti Nemzetközi Vásárra szóló igazolványok a Kereskedelmi Grémiumban kaphatók. A vásárigazolvány darabonként 28 Ke, mely a csehszlovák államvasutakon 33°/e, a magyar államvasutakon 50% menetdijkedvezményre jogosít.

Vizűm és egyéb kedvezményekre vonatkozó részletes felvilágosítással szolgál a grémium irodája Komárno, Kultúrpalota, I. emelet 7.

A gésa-iskola.

Nálunk igen téves fogalmak vannak a gésákról. Azt hiszik róluk, hogy könnyüvérli ledér leányok és hogy a társadalom kitaszítottjai. Ez pedig helytelen felfogás. A gésák intézménye Európában elképzelhetetlen lenne, Japán pedig fel sem tételezhető nélküle, mert ha nem lenne, Japán sem lenne. Már pedig próbálják ottan reformálni, átalakítani, eleurópaiasitani, sokan meg is akarják szüntetni. Már pedig ha megszűnne, vele a régi, igaz, hősies Japán is megszűnne, melynek ép oly elengedhetetlen kelléke, mint a busido, a japán erkölcstan, mely Japánt naggyá, erőssé és kulturálttá tette.

Először is tisztáznunk kel! a fogalmakat. A legtöbben a gésákat összecserélik Yoshivardval, Tokió mulatónegyedével. Innen ered azután minden félreértés. A gésa nem függvénye a mulatónegyednek, ott nincsenek is gésák és ha vannak, úgy azok talmigésák, arra valók, hogy velük az idegent becsapják és megsarcolják. Igazi gésa igen ritka, egész Japánban nincs több háromezernél. S nem is könnyű velük találkozni. Ismeretség, összeköttetés, bevezetettség kell hozzá. Idegen csak japán barátai és ismerősei révén juthat társaságukba. Akkor is megválogatják, hogy kit érdemesítenek erre a kitüntetésre. Mert gésával társalogni kitüntetésszámba megy. Annak valakinek: tudósnak, államférfinak, nagykereskedőnek, vállalkozónak kell lenni, hogy egy igazi gésa elszórakoztassa. Pénzzel egymagával nem lehet megvásárolni egy gésa társaságát. Az igazi gésa nem is túl kedves, mulatságos vagy temperamentumos. Sőt ellenkezőleg. Mint minden igaz japán dologban, úgy ebben is a kimértség, illendőség és az apró részletekben megnyilvánuló finomság adja meg az értéket. A japán ház, kert, bútor apró, kecses, szinte észrevétlen. Mégis mennyi finomság, művészet, évezredes hagyomány, kicsiszoltság és aprólékosság van benne! Úgy a gésákban is. Ősrégi, nehéz, merev ruhájukban, kicirkalmazott, megfontolt, óvatos mozdulataikban szinte automatáknak tűnnek fel. Csak szemük beszél, szájuk mosolyog és hangjuk csilingel. Akármilyen közel is ülnek hozzád, mérföldek választanak el tőlük. Sosem olvadnak fel, sosem lesznek közlékenyek, sosem lesznek terhedre. Ellenben elvezetnek egy olyan világba, ahol minden egy bizonycs magasabb síkon mozog. Itt megtisztulsz, más emberré válsz.

Ez a gésa-kultusz a gésák szereplésének nyitja. A gésák a hétköznapok helyében az ünnepnapot varázsolják elő. Mosolyuk, beszédük, táncuk, énekük, minden mozdulatuk, súlyos nehéz ősi szabású, a szokottól elütő ruhájuk e célt szolgálja. Erre nevelik, tanítják őket. Egész életüket erre áldozzák fel, hogy elfeledtessék a mát, a küzdelmes, vergődéses hétköznapot. S ha a japáni, napokon át tartó éles, szinte vérig menő vita, meggyőzés, megfélemlítés után megállapodott ellenfelével, ha a politikai harcok terén pillanatnyi fegyverszünet jött létre, ha egy egyesület ünnepel, születésnapot, jubileumot tartanak, gésákat hivnak meg, hogy táncukkal, énekükkel és lényük egész varázsával feledtessék a napot és Japán ősmitoszu napjának, ahonnan a szigetország eredetét veszi, visszfényét áraszszák el közöttük.

A gésák eleget is tesznek ennek a feladatnak. Ahány európai igazi gésatársaságban volt, egyformán állapítja meg, hogy nemesebb és költőibb környezetben sosem volt. Emellett a kétértelműségnek, frivolságnak, még csak

Budapesti Nemzetközi Vásár

mái juss 4—14.

50°/0-os utazási kedvezmény ‘ÄSSÄ

játékos jókedvnek sem volt nyoma. Japánban a legnagyobb előkelőségek, hadvezérek, államférfiak, diplomaták vesznek el gésákat feleségül, akiket a társaság nemcsak hogy befogad, hanem a legnagyobb tisztelettel vesz körül. Az igaz, hogy ezek a gésák megjelenésben, műveltségben és szellemi s lelki tökélyben felveszik a versenyt a legelőkelőbb családok nőtagjaival, pedig lehet, hogy egy kuli, teherhordó vagy riksa-kocsis az apjuk, mert hiszen a legtöbb gésát pénzért veszik. Igen ritka, hogy valaki magaszántából lesz gésa. Ez már csak azért is nehéz, mert a gésaoktatás 3—4 éves korban kezdődik és 13—14 éves korban fejeződik be. Ilyen kicsiny korban pedig még senki sem érez magában hivatottságot a gésa-pálya iránt.

A gésa-rendszernek ez a legsötétebb pontja: a gésa-iskola. Hogy szülők gyerekeiket zsenge korukban adják gésának és ezzel örökre lemondanak leányukról. Mert a gésa nem ismer sem apát, sem anyát, csak gazdáját, aki neveli, kiképezi és aki később számot tart keresetére. Maga a gésakiképzés a legnehezebb iskolázás, amit csak elképzelni lehet. Itt mindenre tanítják a kis leánykát: a helyes mozgáson és öltözködésen kívül az összes japán művészetekre, nemcsak énekre, zenére, táncra, hanem az oly fontos virágkötés tudományára és az ennél még jelentősebb tea-ceremóniára is. Emellett természetesen irodalomra, sőt verselésre is. Minden gésa szemrebbenés nélkül azonnal költi a szebbnélszebb verseket. Ez már foglalkozásához tartozik. Épugy az is, hogy vendégeivel mindenről tudjon beszélni, mindenhez értsen. Ezért újabban már modern nyelveket is tanulnak és minden gésa tud angolul.

A modern szellem és gondolkodás térhódításával egyre súlyosabbnak és elviselhetetleneknek érzik a gésa-rendszer sötét pontját, hogy a gésákat gyerekkorukban veszik és tulajdonkép mint rabszolgákat tartják. Ezért is most arra törekszenek, hogy gésa csak felnőtt leány lehessen, aki tisztában van a rá háramló feladatokkal és erre hivatást érez magában. Újabban egészen modern gésa-iskola nyílt meg Tokióban, ahol épugy tanítják a gésa-foglalkozáshoz szükséges tudnivalókat, mint nálunk bármely leányiskolában a földrajzot és természettant. Ide már nem kulik adják be leányaikat, hanem a legjobb osztályáak és az innen kikerülő gésák nem rabszolgák többé, hanem önálló és öntudatos művésznők.

A. M.

A nymburgi marhakereskedo veszélyes rablókalandja

Komárom, április 14.

Különös kalandja támadt Fiola Ferenc nymburgi marhakereskedőnek, aki a szlovenszkói állatvásárokat járja. Megjelent a muzslai országos vásáron is, útközben a vonaton összeismerkedett két férfivel, akik szintén marhakereskedőnek adták ki magukat. A két ember kitűnő tanácsokkal látta el Fialát és felajánlották segítségüket neki.

Fiala örömmel fogadta az új barátokat s együtt indult be velük a vasúti állomásról, este tizenegy órakor. Az állomás és a falu közötti sötét úton

két áj »barátja« nekiugrott, remi vert szegzett rá s követelte Fiola pénzét. A szorongató helyzetben Fiala védekezni próbált, de azok végre is elszedték Fiala minden pénzét, 26.000 koronát. Fiala a csendőrségnek azonnal jelentést tett, a csendőrség megindította a széleskörű nyomozást.

HÍREK

— Tanácsülés a városnál. Komárom város tanácsa április 17-én, kedden délután 5 órakor a városháza nagytermében rendes ülést tart, melyen több közigazgatási, gazdasági és pénzügyi kérdést tárgyalnak.

— Lelkészbeiktatás. A felső-, alsógelléri és bogyai ref. társegyház vasárnap, április hó 15-én d. e. 11 órakor kezdődő istentisztelet alatt fogja beiktatni a felsőgelléri ref. templomban megválasztott lelkészét, Erdélyi Pált, néhai Erdélyi István, volt csallóközaranyosi földbirtokos szépkészültségü fiát.

— Hétfőn tartják a városi pénzügyi bizottság ülését. A város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága április 12-ére összehívott ülését, mivel a tagok a törvény által megkívánt határozatképes számban nem jelentek meg, nem tarthatták meg. Fülöp Zsigmond h. városbiró, a pü. bizottság elnöke, az ülést másodszor április 16-án, hétfén délután 5 órára tűzte ki azzal, hogy ezen ülésen a pénzügyi bizottság tekintet nélkül a megjelentek számára, határozni fog a kitűzött tárgysorozat felett.

— A Zeneiskola hangversenye a szegényalapra. A Városi Zeneiskola ma szombaton este pont 8 órakor rendezi a város szegényalapja javára nivós hangversenyét, amelynek változatosan szép műsora igazi művészi élvezetet igér. A Zeneiskola vezetősége ezúton is kéri az érdeklődő közönséget, hogy a hangversenyen pontos időben szíveskedjék megjelenni, mert a műsor egyes számainak előadása alatt a terem zárva lesz. Megjelenés uccai ruhában. Belépő dij nincsen, műsor megváltása 3 Kő, mely a város szegényalapjára fordittatik. Műsor a hangverseny napján a Kultúrpalotában este 7 órától kezdve váltható A hangverseny iránt nagy érdeklődés nyilvánul s bizonyára minden zenekedvelő és nemesszivü emberbarát meg fog azon jelenni.

— Élénk egyesületi élet az Iparoskörben. A Komáromi Iparos Kör, mely iparos társadalmunk szinét-javát foglalja magában s mely úgy társadalmi, mint közművelődési téren évek óta dicséretes munkásságot fejt ki Komáromban, a március 25-én megtartott évi rendes közgyűlésen új vezetőséget választott. Minthogy Dosztál Jakab, a kör régi érdemes elnöke, korára való hivatkozással nem volt hajlandó vezető tisztét tovább viselni, az Iparoskör sajnálattal volt kénytelen ezt tudomásul venni, de hogy a köztiszteletben álló férfiúval való kapcsolat továbbra is változatlanul fennmaradjon, a közgyűlés egyhangúan a kör diszelnökévé választotta meg és további szeretetét kérte az Iparoskör iránt. Az ekként megüresedett elnöki tisztre a közgyűlés az Iparoskör fáradhatatlan ás áldozatkész derék pénztárosát, Czibor Géza tekintélyes kalaposmestert választotta meg egyhangú lelkesedéssel, aki azt elfogadta s aki a kör vezetését átvette. A kör ügyv. alelnökévé Kaubek Károlyt, a kör agilis és lelkes tagját választották meg, alelnökké Dosztál Nándort, titkárrá Pataky Józsefet, jegyzővé Farkas Pétert és Vázsonyi Istvánt, pénztárossá Balogh Gergelyt, ellenőrré Beck Ferencet, könyvtárossá Farkas Istvánt, segédkönyvtárosokká Drélich Rezsőt és Juhász Ferencet, háznagyokká Dácz Józsefet és Szadai Zoltánt. A közgyűlés megválasztotta a választmányt is, amely április 8-án tartotta Czibor Géza elnökletével első ülését igen nagy érdeklődés mellett. A választmány megállapította a kör nyári programját, amely szerint az Iparoskor pünkösdkor műkedvelői előadást rendez, június hóban kertmegnyitót tart tekeversenynyel, a nyári idényben pedig nagyszabású kirándulást rendez. A választmány kimondotta, hogy ezentúl minden hó utolsó hétfőjén tartja rendes havi üléseit, a tagok részére pedig vasár- és ünnepnapon kívül minden héten még csütörtökön este is tart összejövetelt. Az uj tisztikar és választmány nagy ügybuzgalommal fogott a kör felvirágoztatására irányuló munkájába.

— Értesítés A Kereskedelmi Iskola Egyesület 1934. április hó 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor értekezletet tart a Kereskedelmi Grémium helyiségében, a kereskedő tanonciskola további anyagi ellátása ügyében. Az elnökség a tagokat ezúton is kéri a megjelenésre.

— Halálozás. Az egész Párkány község részvéte kisérte ki a temetőbe Mauthner József koporsóját, akit 97 éves korában ragadott el a halál és aki messze vidék szeretetét és közbecsülését bírta, aki mindenkinek Mauthner bácsija volt. Halálát dr. Mauthner Gyula párkányi ügyvéd, mint fia és a kiterjedt rokonság gyászolja.

— Megjött a tavasz és így megint »Zsindelyezik a kaszárnya tetejét«. Operelt 3 felvonásban. Az őszi szezon szenzációs sikerű operetljét, mely Komáromban már (í lelt házal vonzott, vasárnap este 8 órai kezdettel ismét előadja a Legényegylet gárdája. Fülbemászó melódiák, remek táncok, kacagtató humor, elsőrendű zenekar, kitűnő szereposztás. R. Moly Margit, Kresehka Margit, Balogh Kálmán, Fritz Rezső, Ráfael Ili, Novák Imre, Pirstitz Manci, Vázsonyi István. Filléres helyárak: ülőhely 7, 6, 5, 4 Ke. Állóhely 3 és 2 Ke. Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik. Jegyek elővételben a Derzs-csemegeüzletben kaphatók.

— Ügyvédi hír. Dr. Katona Sándor ny. táblabiró, ügyvédi irodáját Deák Ferenc u. 7. sz. alól Király püspök u. 39. a. alá helyezte át.

— A szegény tanulók iskolai könyvei. Az iskolaügyi miniszter rendeletet adott ki azoknak a kiadásoknak fedezéséről, amelyek az iskola kerületén kívül lakó tanulóknak a polgári iskolákba való felvételéből erednek. Az iskolai könyveket illetőleg azokat a szegénysorsu tanulók részére annak a községnek kell beszereznie, amelyben a tanuló lakik. Ez tehát nem tartozik a helyi iskolatanács feladatai közé.

— A helybeli ipariskola tanulói április hó 22-én, vasárnap este fél 8 órai kezdettel az Ipartársulat nádoruccai helyiségében épült uj színpadon előadják Zilahy Lajosnak „Süt a nap“ című akadémiai pályadijjal kitüntetett 3 felvonásos vigjátékát. Az előadást megelőzőleg az ipartársulat vezetősége ünnepélyesen átadja az uj helyiséget a Tanoncotthon vezetősésének. Helyárak: ülőhely 10, oldalülés 6, állóhely 3 Ke. Jegyek elővételben kaphatók Balogh Gergely szabómester, iparosköri pénztárosnál, Jókai ucca 4. szám és az előadás napján pedig délután 5 órától az Ipartársulat székházában.

— Haway rózsája, Ábrahám Pál világhírű operettje hangos filmre átdolgozva kerül ma, szombaton bemutatásra a magyarkomáromi moziban. Holnap, vasárnap a MegmozdnI az ucca cimü bájos gyermektörténetet mutatják be.

— „Süt a nap“ Kürtön. A Kürti Önkéntes Tűzoltó Egyesület saját alapja javára folyó évi április hó 21-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel, a községi nagyvendéglő helyiségében szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendez. Színre kerül: „Süt a nap“ életkép 3 felvonásban Zilahy Lajostól. Beléptidíj a szinielőadásra és táncmulatságra együttesen: I. hely 10 Ké, II. hely 8 Ké, II). hely 6 Ke.

— Salamoni ítélet. A német kiadóknak joguk van hozzá, hogy angol nyelven nyomassanak könyveket, de azokat Angliába nem szabad bevinni. Egy gőzösön, amely legutóbb Németországból jövet Dowerben kikötött, találtak egy ilyen tiltott könyvet, amelyet, elkoboztak. Az utas rimánkodott, hogy legalább azt a részt ne semmisítsék meg, amelyet még nem olvasott. Az elkobzást végrehajtó közeg a könyvnek véletlenül azt a részét szakította el, amelyet az utas már elolvasott. A többit, amely egymagában úgy sem képviselt értéket, udvarias mosollyal visszaadta az utasnak.