Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-31 / 26. szám
1934. március 31. KOMÁROMI LAPOK« 9 öldal. Érsekújvár múltjából. Irta: Dr. Haiczl Kálmán. Érsekújvár, 1932. Winter Zsigmond könyvnyomdája. 8°, IV—325 lap. Egy miimelléklettel Érsekújvár történetéről itt-amottje lent meg egy-egy ki$ részletdolgozat és IIüígzI Kálmáné a kezdeményezés elsőségé, hogy ennek a híres végvárnak másfél évszázados történetét össze foglalta. Könyvének címét szerényen Érsekújvár múltjából írja, ezzel mintegy jelezni kívánja, hogy nem nyújt benne egész várostörténetet. Hiszen Érsekújvár valamennyi városunk hoz képest fiatal fejlődés, olt épült bástyák tövében, mint minden várólja. Amerre csak a szem . ellátott mai Érsekújvár helyén, mindenütt az esztergomi érsek birtoka terült e Tardoskedd, Surány, Udvard. Naszyad ,Gúta, valamint Lék. Gyorok, Gug •és Nyárhid, melyek határait a sebes Nyílra öntözte, adtak területet Yárdai Pál érsek Ujvárjának, a Nyitra balpartján. 1515-ben kezd a vár építésébe és a következő évben be is fejezi, ami arra vall, hogy magyari módon ébült, négy sarokbástyás palánk volt, sáncokkal, vízárkokkal erősítve. A sán cokat levert lölgyfacölöpök közé foglalták, sövénnyel szépen befonták, be meszelték. Messziről kővárnak látszott. Tömérdek pénzét elnyelte ez a vár az esztergomi érseknek, mert Yárdai Pál utóda, Oláh Miklós, majd Verancsics Antal is folyton építik, javítják. Az áldozatos Oláh Miklósról száz esztendőn át, Oláh-Újvárnak hívták az erőssé get. 1571-ben királyi biztosok jelennek meg Oláh-Újvárban és Vcrancsiccsal együtt megállapították, hogy a vár fekfekvésénél fogva nem alkalmas a védekezésre, egy újonnan építendő vár helyét mérték ki a Nyitra balpartján Gyorok falu határában, amely ugy 1580. körül szabályos hatszög alakban, hat tornyos bástyával ki is épült. Az új várerőd sokkal nagyobb és hatalmasabb volt elődénél. A legforróbb időben száll bele a magyar őrség, mert a XVI. század alkonyán egyre nagyobb a feszültség az ozmán világhatalom és a kis szegély-Magyarország között, a béke már csak papiroson van meg, de rendszeres támadások indulnak meg a török és a magyar végházak között. Haiczl Kálmán gondos adatgyűjtésre valló munkája felsorolja ezeket az ütközeteket és azok hőseit, forrásait kritikával használja és előadása vonzó és érdekes, amilyen a várnak a sorsa is. 1605-ben Bocskay kezére kerül rövid időre, majd 1610-ben a fellázadt hajdúk Bothlen Gábornak adják át. Idáig az esztergomi érsekek fizették helyőrségét. de Pázmány Péter, kinek birtokait Bethlen elpusztította, ez alól mindenkorra felmentést nyeri. A küzdelmes évek még csak most következnek, a végbeli katonaság fizetetten és ra lx)lni kénytelen, hogy éhen ne haljon. Névtelen hősök ezek mind, akiket a dicsőség és a zsákmány láza töltött el. Az emberi életnek akkor nem volt értéke. A nagy török támadás 1663-ban Újvár felé hömpölygeti a török-tatár tömegeket. Forgách Ádám főkapitány súlyos vereséget szenved Párkány fölött, majd a várat körülzárja Köprili nagyvezér. Forgách a végsőkig tartotta és mikor látta, hogy nem jön segítség, átadta a várat, de megmentette 2172 keresztény ember életét. Huszonkét évig volt Újvár pasalik, a basa kerülete és újabb száz és száz magyar és szlovák községet hódoltatolt be. Ez a két éviized is épen olyan hadszíntéren folyt le, mint a korábbi évtizedek. A nagy felszabadító háborúban Lotliaringiai Károly herceg 1685-ben elkeseredett küzdelmek során foglalja el a hősiesen védekező töröktől a várat, melynek bástyáit megrongálták az ágyúk. Az agg Széchényi György érsek veszi kezébe a várat, kijavíttatja, úgy hogy a nemsokára kitört Rákóczifelkelés idejében esztendőkig nagyszerű támaszpontja maradt a kuruc seregeknek, mígnem 1710. szept. 24-én Heister meg nem veszi. Másfél évtized múlva. 1724-ben puskapor robbantja szét hártyáit és a csákány segít elvégezni rajta az enyészet munkáját. Ragyogó nevek emlékét őrizte ez a vár, a magyar hősök leg jobbjaiét. Ma város épült a helyére, de a régi vár is elmondhatta magáról: non omnis moriar. nem halok meg teljesen, mert a végbeli vitézek szelleme ma is olt él a város magyar lakóinak öntudatában. Haiczl Kálmán tudományos érdemei, melyeket felesleges volna ismételni, legújabb könyvével öregbedtek, mert az valódi tudományos értéket jelent. Érsekújvár múltjának fényes és ércnél maradandóbb emléket állított vele. Ezért a könyv előszavában dr. Noszkay Ödön tanár és történettudós mond a város nevében köszönetét. A könyv kiállítása fényes, tipográfiája igen jó és kapható a szerzőnél (Szőgyén, párkányi járás), ára fűzve 35, kötve 45 korona. a. gv. Keresek 2 szobás lakást. Szives ajánlatot adóba kérek. a ki-Minden megfejtő' -jutalomban részesül I Ez nem sorsjáték, hanem üzletfelek szerzésére szolgál. új Az üres kockákba az 5—13-ig terjedő számokat úgy kell elhelyezni, hogy a számok összege minden irányban 27 legyen. Díjak: 1. díj egy rádiókészülék. 2., 3. és 4. díj egy-egy fényképezőgép. 5., 6. és 7. díj egyegy állóóra. 8., 9. és 10. díj egyegy művészi kép. 5000 vigaszdíj. Közjegyzői felügyelet. A megfejtéseket tessék dupla postai levelezőlapon a következő címre minél hamarább beküldeni: „Ctneskop“ Josef Hruby Brno, u Botanlcké záhrady 14. Metropoliszok, ahogy a régi magyar utazók látták őket. Szcpsi Csombor Márton 1585-ben szüléiéit és miután Erdélyi és Magyar országot bejárta, kedvet kapod a vi lágjárásra. 1616-ban Danzigba ment hol két évi tanull, majd bejárta Dáni át. Hollandiát, Angliát. Francia-, Német-. Cseh- cs Lengyelországot. Útja leírását 1620-ban adta ki Europica Varietas címmel. E becses műből álljon itt néhány részlet a XVII. századi Londonról : városit láttam az eljött or-Nagy szagoknak is, de ehhez hasonlót ezideig nem, mert az ő kerületi, nemcsak az ő. hanem az én Ítéletem szerint is vagyon negyedfél magyar mélyföld Hida az Thames folyóvizén által nagy, harmadik csudája Angolországnak, li zennyolc fornixal. ki csak ő maga is egy egész várost tenne, rajta egy templom és kalmároknak számtalan árusháza. A király kastéllyá (más az udva ra, kiről ide. alább fogod szóllani) az tenger felől magas kőkerítéssel, négy toronnyal, négy szegeidre, minden ékesség nélkül. Ez vár elölt vagyon több 270 öreg rézálgyunál, melyeket ő felsége, az jó emlékezetű Erzsébet királyné asszony az tengeri harcakor nyert a spanyoloktól. Innen egy kis kapun az városba hogy hémennek, egy sereg szerecsin leányokra találtam, kikel csak akkor hozták volt Afrikából az tüzes tolvajok, minthogy árulták, igen szép ruhában öltöztették volt fel őket. Hollandiához képest nem drága heh', mi reánk bizony igen drága, mert öt garasára kenyeret csak szintén főzelékje' mellett is egy nap ember elkölt hét. Az városnak felső végin, az Westminster, mostan fősch ólává tétetett, az királynak egynéhány száz alumnusá benne és minden auditoriumit eljártam ,de főképen látásra méltó az ordinandusoknak examentartó helyek. - Az deákok felette szép különböző ruhákban járnak, könny űmég csak a legkisebbiket is megismerni az nép között, nem ugy, mint Németországban nem tudgy ember ki micsoda közülök, mert mind egyenlő ruházatban járnak az nemesekkel és műves emberekkel, itt pedig hosszú metélt köntösök, még szintén nyárban is gyenge béléssel megbélelt ujja övig ér alá. Ez scholában jártomban deákok voltának hatszázan. Nagy, rettenetes temploma ez Westminsternek, — kiben mostan az királyok temetkeznek, ebben nyugszik az jóemlékezetű Erzsébet királynénak teste, ebben az ő nénnye Stuart Mária, Skótországnak királynéja, ez mostani Jakab királynak annya, kinek gonosz cselekedeteiért Erzsébet az ö szokások szerént fejszével fejét vétette és ide temettclte.< Most pedig hallgassuk meg Párizsnak ugyanebből az időből való leírását: Vagyon benne ötszáz derék ulsza. mindenféle eledelnek annvi bősége, szombalnapon, ha látnád ítélnéd, hogy az egész országnak minden ökreit, jlibáit, madarit, kenyérit és minden gyümölcséi oda hordatták fel. Ez város nemcsak birodalmára, de nagyságára képest is egész Franciaországnak feje, az Seine folyóvíz mellett szép térmezőn építtetett. Három részre választatik az folyóvíz miatt. Ez három várost drága szép hidak foglalták egybe, némellyik hídon nemkülönben, mint szintén Londonban, egész városok vadnak, de az csuda, hogy csak fahíd némellyik, mégis olyan nagy ulszák vadnak rajtok. ember lehctelen dolognak Ítélné lenni, hogy csak kél holnapig is oly nagy terhel megtartana, ki mindazonáltal halvan-hclven esztendeig IS Az Parlament háza szertelen nagy épület, egész utszának ítélné ember, ezelőtt három holnappal nagyobb része a padimonlomig leégett volt, kiben mivelhogy rendszerint eleitől fogva minden francia királyoknak statuája benne voll, az padlásoknak oromlása miatt, csak belől több kár lőtt hetven ezer forintnál. Ez kapu között vagyon egy rút rostélyos házacska, melybe bé szokták vetni azokat az testeket, kik éjei avagy nappal az utszán megölettettecnk, huszonnégy óráig ott tartják, azután minden várakozás nélkül, ha ez világon annál jámborabb ember nem voll volna is, az tanácsház előli lábbal felakasztyák, minden személynek penig, uj. uj akasztófái kell a városnak csináltatni, soha egy akasztófára sem egyszersmind, sem successive az városban többet egynél nem akasztanak. Egy nap rajta tartják az testet, másnap tisztességesen eltemetik. Ki nem kívánkoznék i Ilyen szép dolgokat látni! Valahová eltekint ember. mindenütt az elmének csudáit lát- 1 ultivá, valahova eltekint utszákról utszákra mindenütt láthat egy avagy kél deákot földig való ruhában Bizony' az egész ez ideig való búdosásomat és annak terhét, ez egy város elfelejtette vala velem oly igen, hogy mind szintén szerelmes basámból kellett viszonlag innen kijönnöm. Ily országoknak és városoknak 1 állására, én csodálom. hogy az mi nemzetségünk közzül való iff jak. kiknek más ember segítségek állal érlékek volna reá. nem igyekeznek. Amsterdamot igy mulatja be nekünk Csombor: > Amsterdam vagyon a Német Oceanús tengernek Ilet Ije (Tia) nevű morotvája melleit, ez mi időnkben Lisboan. Velencén és Anversen kívül égvilágnak, legfőbb emperiuma, ki lakos népét számlállya 200.000 felett, mindén idegének kivül. Utszáin, nemkülönben mint Velencének mondgyák mindenütt hajón járhat ember, mert mindenfelé az portiusról nagy viz niegyen bé. r Fundamentuma egészben csak faoszlopokon áll. ha valaki házat akar építeni, először az helyen lévő földet nagy' mélyen béássa az árokban sok égerfaoszlopokat ver bé. azon felül aztán ugy kezd . a házi épülethez, innen vagyon ez, hogy ő nálok nem találhatnak oly magas házak, mint Danzigban, az hol sok helyen egymáson fel nyolc rend ház is vagy'on. Amsterdamban drágábban kerül az fundamentoma, mint a felöl való épületi. Utszái felette szépek és tiszták, mind cllel felvéri téglábul, gyakor helyen még az is mázos, kin ember csudálkoziiatik, tisztasátá megtarthattyák, mert soha szekér bé nem megyeit, lovon is nem más, hanem ha valamely' fejedelem, avagy nagyiír. Sok szép scholái. nevezetes könyvnyomtató műhely, árutartó patikáknak sokasága, szép mulató kerlei ecl. De essék szó Krakkóról is: »Krakkó, Lengyelországnak szép, kies helyen való metropollya, király lakóhellyé. Az vár felette szép és gyönyörűséges, nagy templom benne, kiben az lengyel királyuknak sok drága koporsói, főképpen mind veres márványkőből. Egyébképen felette szép commodistasi vadnak ez városnak, mert Magyarországhoz közel lévén, minden borait beveheti, onnan viszontag az egész Mazurországra, Poroszországra kicsin költséggel elküldheti, innen hordgy'ák alá Danzigra az sok búzát, borsót, rozst, hamut, fát, onnan is meg ide íüszerszámokat, bársont, posztót és minden egyéb selyem matériákat. Oroszországról is vannak magyar útleírásaink. Ezek közt első helyen említendő Zalánkeményi Kakas Istvánná, akit Rudolf császár küldölt Oroszországon keresztül Perzsiába, hogy ebben az országban találjon szövetségest a töröli ellen. 1602—1603-ban tette meg ezt az utat Kakas István, aki Moszkváról, majd Oroszországról ilyen leírással szolgál: Moszkva városa igen nagy és rendkívül népes — min (mondják — ötszázezer ember elfér benne, talán egyetlen német város sem hasonlítható hozzá. Kerülete négy német mérföld. Három részre oszlik: Az elsőt, melyet tizenöt rőf magas, fából készült fal vesz körül, a Moszkva folyó (melytől a város nevét kapta), két helyen álmetszi. A második és középső város meglehetős kőfallal, a központban lelő. királyi várkastély pedig még külön kőfallal és árokkal van körülvéve. Moszkvában ezerötszáz kolostor és templom lélezik, ez utóbbiak közül legpompásabb a várban levő két templom, melyekben az ősrégi muszka nagyfejedelmek vannak eltemetve. Ennek két tornya, aranyozott fedelei (néhány tonna arany bizonyára ráment) és nagy harangjai vannak, melyeknek egyike az erfurtit ugy hangra, mint nagyságra nagyon is fölülmúlja.« Muszkaország mocsaras, bozótos és sok helyen egészen puszta; az ország oly' jól cl van zárva, hogy a nagyfejedelein engedetnie vagy útlevele nélkül senki ki nem mehet, vagy be nem jöhet. A telet kegyetlen hideg és nagy hó jellemzi. Gyümölcse egyáltalában nincs, kivéve azl a keveset, amit a németek (különösen almát) hoznak Moszkvába. Gabona: árpa .zab, búza néha bőven terem, de rossz termés esetén éhínség dühöng a muszkáknál. felelős. A szerkesztésért a főszerkesztő a Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában. Komárom. Pályázati hirdetmény. A hetényi ref. elemi iskolához április 1-töl kezdödöleg helyettes tanító kerestetik. A szükséges okmányok azonnal beadandók a hetényi ref. iskolaszékhez. A helyettes tanító vagy tanítónő fizetése tanítói képesítés esetén havi 600, alacsonyabb képesítés esetén 500 Kő. dt I
