Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-17 / 22. szám
4.. oldal KOMAROMI LAPOK« 1934. március 17. Újból megkezdődnek a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások. Budapestről jelentik: Jól informált politikai körökben úgy tudják, hogy a legközelebbi időben ismét megkezdődnek a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások, amelyeknek az a célja, hogy a már évek óta tartó szerződésnélküli állapotnak véget vessenek. A magyar kormány már három héttel ezelőtt átnyújtotta Prágában azt a jegyzéket, amely a magyar kívánságokat Katolikus Akadémia a komáromi Legényegyletben. A komáromi Katii. Legényegyesület a katolikus akció szellemében, a katolikus kultúra ápolása és terjesztése céljából a nagyböjt folyamán öt estén át rendez katolikus akadémiát. A magas nívójú előadások iránt eddig is igen nagy érdeklődés mutatkozott a városban s a társadalomnak minden rétegét ott láttuk ezen nagyértékű előadásokon. (5-án Kovács Mihály káplán: A vallás lényege, eredete és jelentősége című előadásában rámutatott többek között arra is, hogy a szülők nem nevelik elég vallásosan gyermekeidet s a szülők hanyagságát ostorozta. L e s t á r István dr. internátusi igazgató: »A lelkiismeretről« tartott mindenkit lebilincselő és magas nívójú előadást. foglalja magában. Prágában most készül a csehszlovák követeléseket tartalmazó jegyzék, amely rövid időn belül meg fog érkezni Budapestre. Amint a két kormány megismeri egymás álláspontját, azonnal meg fognak állapodni a tárgyalások színhelyére nézve is, amelyeket arra való tekintet nélkül lefolytatnak, hogy milyen eredménnyel fognak végződni a római tanácskozások. 9- én Bíró Lucián, a tudós bencés tanár: »Van-e Isten« című előadásában rámutatott arra, hogy Isten télét a tudomány, meg a józan ész is bizonyítja. Mély szántású előadásával teljesen lenyűgözte a hallgatóságot. Zemariik Alajos káplán A gyermeknevelésről tartott népies előadást. Az úgynevezett »modern fiatalság gondolkozási módjáról s a.szülők nevelési rendszeréről. 13-án Bíró Lucián bencés tanár folytatta Van-e Isten« című igen értékes előadását. Kovács Mihály káplán Katolikus vagyok című előadásában rámutatott a jó katolikus típusára. 10- án Bíró Lucián bencés tanár folytatta »Van-e Isten című nagy gonddal összeállított, nagyérlékű előadását. Koval Béla gimn. tanár Egyház és kultúra« címmel tartott előadásával mély hatást váltott ki a jelenlévő hallgatókból. Egy régi komáromi ház, alatta még régebbi ház romjai. Tűzvész, vagy földrengés, vagy bombázás, okozta-e a pusztulást ? Amikor a romba dőlt ház újra épüt. Saját tudósítónktól. Komáromban, mint minden ősrégi városban, házfundanientum, pince, verem, gödör, árok és kút ásáskor, igen gyakran találnak épületromokat és egyéb régi emlékeket. Amióta vízvezetéke van Komáromnak, azóta a kútásás megszűnt és azelőtt se igen virágzott itt a kútépítés ipara, mert Komárom szerencsétlen talajviszonyai miatt. mint jórészt egész Csallóközben, jó ivóvizet nem igen adtak a kutak és kerlöntözésre és mosásra szánt víz miall áslak itt Komáromban kutat és az ilyen kutaknál nem mentek le mélyen, hiszen a víz ize már az első fölbugygyanásnál egyforma volt, akármilyen mélyre ástak is volna le: ihatatlan. Komáromban talán két-három olyan ház volt. amely azzal dicsekedhetett, hogy iható vizű kútja van. Akik most panaszkodnak a komáromi vízvezeté ritkábban-sűrűbben előforduló fekete színű vízére, azok azért ne szidják a vízvezetékei, gondolják meg, hogy m. Íven rosszabb állapotok voltak akkar, amikor a Duna tisztátalan, szennyes vizei Jajtokban árulták az uccáu. Nem minden háznál volt kavics és faszénnel, ellátott vízszűrő és bizony ázalagokkal, édesvízi polipokkal teli vizet ittunk mi, szegény komáromiak és vidékiek, ha Komáromban volt dolgunk. Hogy a nvári kánikulában és az olvau liázak-Komárom, március 16. nál, ahol takarékoskodtak a vízzel és nem vetlek mindennap friss vizet, milyen undorító folyadékot kellett inni, liát arról jobb nem is beszélni! Amikor úgy negyedszázaddal ezelőtt a komáromi sétatéren, az Angliában a tiszti pavilion mellett a főcsatornát építették és nagyon mélyre kellett leásni. nem kisebb dolgot találtak ott, jó pár méter mélységben, mint a Duna fenekét jelső. selymes és aranyszemekkel telített homokréteget, jelezvén, hogy a Duna gyakran változtatta medrét. amikor még nem fékezték meg rakoncátlanságál töltésekkel, gátakkal. Ha átmegyünk a Pozsonyi kapu alatt, azaz most már csak mellett és rálépünk Csallóköz rónaságára. ott már gyakoribb a régi dunafenekére való bukkanás. Itt azonban nemcsak kavics és homokréteg, jelzi a régi víz fenekét, hanem sokkal kézzelfoghatóbb bizonyítékok. Nem egyszer fordult elő, hogy kút, árok, vagy verem ásásakor Csallóközben hajóroncsokra, hajóbordákra. malomkarókra bukkantak. Tany község most elég messzire esik a Duna folyásától és a lányi rektor udvarán ásott kutat nem tudták kellőképpen lemélyíteni, mert sok sok ezer évvel ezelőtt olt víz hömpölygőn és pont ott süllyedt et egy nagy tölgyfahajó és annak megkövesedett bordái miatt nem leheteti mélyebbre ásni azt a kutat. Igen sok megkövesedett kölest is találtak akkor ott. a bordák közölt. Ilyen elsüllyedt kötésszállító hajó roncsaira elég gyakran bukkanlak Csallóközben, ha mélyebbre áslak. Komáromban ilyen leletekre nem igen bukkantak, mert a kúlásás mestersége az előbb említett okok miatt nálunk nagyon is kezdetleges stádiumban maradt. Régi falmaradványok, régi évszámmal és a város címerével ellátott téglák, fegyverek, háztartási észközök már gyakoribb leletek Komáromban. Régi pénzt nagyon keveset lehet találni. Őseink ill nem igen szórták a pénzt. Velünk szemben, Szuny község határában állott régi római város Brigétió helyén a pásztor emberek, juhászok, kanászok, gondások. csordások ökrészek csaknem naponta találna]; régi római pénzeket, pedig ott már századok óla keresik, szedik és gyűjtik a régiségeket és még mindig találnak. Szinte azt lehet mondani, hogy a rómaiak valósággal elszórták a pénzt, különösen akkor, ha az új császár új pénze miatt az előző pénzekre már nem vol tsziikség. Nálunk nem tettek ilyet és ugyancsak a fogukhoz verték a garasokat. Elég gyakori lehet nálunk, Komáromban a régi, kiléglázotl, beboltívezett rejtekvermek, amelyekbe nem mindig csak gabonái és élelmiszert, hanem nem egyszer a családi értékes értékes holmiait is elrejtették. Komárom ittfeküdi a hadak vízi és szárazföldi országutján és a várparancsnok és a civil lakosság közölt is volt elég csetepaté, hát elég sok viharos napot átéllek a régi komáromiak, nem csoda, ha gyakran el kellett rejteni az éleimet és az értékes dolgokat. Pár évvel ezelőtt a Kultúrpalota és a plébánia épület között az Iskola-uccában talállak egy ilyen jólmegépített, beköltözött rejtekvermet, ami azt bizonyítja, hogy regebben ez az uccu udvar lehetett éspedig jól elrejtett, palánkokkal körülvett udvar, mert ahová nagyon bebámulhaltak a szomszédok és járókelők, oda nem lehetett titokban rejtekvermet építeni. Az az érdekes, hogy az ilyen rejtekvermekben nem találnak semmit. Úgy látszik, a békés időkben volt alkalmuk az elrejtett holmit kihordani a veremből. Az is igaz. hogy ha valaki a saját udvarában titokban talált ilyen vermet és volt benne valami érték, azt nem igen ütötte dobra. A komáromi régi leletek között most előbukkant egy érdekes dolog, ami elég ritka dolog és csak olyan romvárosokban szokott előfordulni, amelyeket valamikor többször elpusztított az ellenség, mint ahogy Arany János mondja: Lerontva és fegyverre hányva.« — A nagy város. Potenciánál A régi korban, ha valamelyik várost az ellenség lerombolt és a visszaszálingózó lakosok újra fölépítették, akkor azt nem úgy csinálták, hogy a romokat. törmelékeket elhordták onnét, ami igen nagy munka lett volna, hanem a romok közötti hézagokat részint a leomlott falak törmelékeivel, részint odahordott tőiddel és kővel kitöltötték és a romok fölé építkeztek. Tudunk Hideg lábak hiányos vérkeringésnek a jelei. A végtagoknak nincs meg a szükséges táplálékuk és melegük. Hideg lábak a test közérzetét kedvezőtlenül befolyásolják és számos meghűlést betegség okozóivá lesznek. Maszírozza lábait naponta lefekvés előtt ALPA menthol-sősborszesszel. Alpa-masszázs emeli a vérkeringést és rövid időn belül kellemes melegséget érez. Ügyeljen bevásárlásnál az Alpa jelzésre! f eseteket, hogy két-három ilyen romréteget rejt a föld a fölépített város felett. Brigélióról is azt mondják, hogy az ellenség többször elpusztította és a romok fölölt épült föl újra. Ennek a többszöri, romfeletti építkezésnek az volt az előnye, hogy az új város, vagy vár mindig magasabb helyre jutott. Ilyen, nemmindennapi építkezés emlékeire bukkanlak most Komáromban egy régi ház lebontása alkalmával. A Gazda- és a Magyar-ucca sarkán most bontották le a régi Melcsók féle házat és helyébe dr. Raab ügyvéd építtet újat. Az új épület alá pincét is' ásnak. A pince ásásakor kilőni. hogy a régi ház aluli egy még régebbi ház állott, amely vagy a földrengés, vagy tűzvész állal elpusztult és amikor újra építették, nem hordták el a romokat, a régi falmaradványokai, hanem a hézagokat betöltötték és a régi ház fölé emelték az új épületet. Ezzel azt is elérték, hogy az új ház sokkal magasabban épült. Erre az érdekes leletre Füssy Kálmán szenátor hívta föl a figyelműnket, akivel megnéztük a földbetemetett és most újra napvilágot látott régi ház romjait, ahol Szabó Ferenc építőmester mutogatta meg az érdekes részeket. A régi háznak még megvan a padlózata, természetesen erősen elkorhadva. Egészen jó állapotban megmaradt a kenyérsütö kemence, még a tapasztás is megvan a falon és a kemence fenekénél elengedhetetlen kavicsréteg is megvan. Az uccai ablak melleit lehetett az ágy, mert az elégett szalmazsák maradványait még megtalálták. Gabonát és égett kukoricát is találtak. Az elégett ágy és kukoricalelet arra enged következtetni, hogy nem földrengés, hanem lűz pusztította el a házat és mivei pár bombát is talállak ott, valószínü-1+1 lámpás kitűnő amateur rádió olcsón eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. Rádió Csereakció! Becseréljük rádióját igen jutányos áron egy legmodernebb superkészülélíre! Bővebbet: Tau§ elektrotechnikai vállalatnál Komárno, Baross-u. 5. Rádió Csereakció! 92
