Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-17 / 22. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvenötödik: évtolyam. 22. szám.________Szombat^ 1934, mároins 17. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke. negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelös főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF, dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOM). Egy kis szociológia már ez a helyzet a lehelő legször-Komárom, március Ki. Csillagászati időszámítás szerint március 21-én elmúlik a tél, és be­köszönt a tavasz. Azt jelentené ez a gyakorlatban, hogy megszűnik a fűtés odahaza, megszűnik a téli gond. beköszöntenek a melegek, de azt is elvárhatnék ezzel kapcsolat­ban. hogy megindul a munka és állványok erdei nőnek ki a föld­ből, hogy1 házakat építsenek ezen ez erdőn belül. Jelentené azl is, hogy a tél kényszernninkaszüne­­le után isméi megindul a munka és az emberek muukakedvvel éb­rednének, sietve a munka jelt meg­adó gy árak felé. Régen csakugyan így volt, de na­gyon sok minden megváltozott be­lőle. Mindenekelőtt a hazuk építé­se. Meri akinek pénze van, az nem nagyon síel éppen házbirtokba be­lefektetni a pénzéi, pláne Komá­romban. Kit vonzaua erre, az ezer­százalékot meghaladó közteher, így tehát az állványok nem siet­nek kinőni a földből és ahol mé­gis örömmel szemléljük, ott bizo­nyára megvan a más terv az épít­kezéssel, amely ilt nem hasznoi­­hajtó befektetés. Azután az épít­kezés a legtöbb esetben nem a készpénz tőkéből készül, ez az ese­tek egy százaléka, hanem kölcsön­pénzből. Ámde hol van ma köl­csön, hol a törlesztéses kölcsön, amit ilyenkor fel szoktak venni!! Ezek időközben kimentek a divat­ból és a nagy bankok, melyek zá­loglevelekkel dolgoztak, mindvisz­­szairnak az érdeklődőnek,hogypénz hiánya miatt nem tudnak törlesz­­léses kölcsönt folyósítani. Ezer! szünetelnek az építkezések. Hát ha az állam pénzintézetei hatvan milliárd takarékbetéttel rendelkeznek és most szükséges­nek látták felállítani a reeszkonl bankot, hogy ellássa pénzzel a vi­déki kisebb pénzintézeteket, akkor a kormány miért nem teszi lehe tövé azt, hogy mint a válság előtt, ügy mosl is végezzék a pénzintéze­tek feladataikat úgy, mint azelőtt. Miért nem lehetséges kölcsönt fel­venni most is éppen úgy , mini az­előtt? Sok mindenféle érvet hoz­nak fel amellett, hogy miéri nem lehet. De nemcsak törlesztéses köl­csönt nem kapsz, hanem rövidle­­járalút sem, söi elutasítják a ban­kok a legjobbnak tarlóit ugyneve zett paraszt-váltókat is. Mi következik ebből? Az, hogy a földmivesnép nem juthat elegen­dő kölcsönhöz, a közterhek nyom­ják és kénytelen vagy birtokából eladni, vagy pedig állatállományát feláldozni, hogy pénzhez jusson és az adóját meg tudja fizetni. A föld­mívesnépról megállapították, hogy teljesen el van adósodva és a íöld­­mlveiésügyi miniszter azt is szük­ségesnek tartja, hogy ezek a földel terhelő adósságok konvertáltassa­nak és újabb földtehermentesítés­sel jusson a földmíves abba a ked­vező helyzetbe, hogy adósságait kis részletekben fizethesse a leg­alacsonyabb kamatláb melleit. Mig a földmivesnép bajairól ckképen gondoskodni fog belátha­tó időn belül az állam, addig a kis­ipar teljes bizonytalanságban vár ja a jövőt. Mert amint hiábavaló lesz minden földleherinenlesílés akkor, ha a inai adózási rendszer meg nem változik, sokkal inkább áll ez a kisiparra nézve, amely csakugyan kimutailialólag a köz­terhek áldozata. És így jutunk el fokozatosan a munkásnak sorsáig. A munkás, helyesebben a munka­­nélküli, nem képes elhelyezkedni, mert az ipari vállalatok csak fél- és fertály kapacitással dolgoznak, ami annyit jelent, hogy a régi inunkásállománynak csak a ne­gyedrészére van szükségük. Most Komárom, március 16. A magyar nemzeti párt nagysikerű körzeti ülése Érsekújvárt. Nagysikerű, látogatott választmányi ülést tartott a magyar nemzeti párt érsekujvári körzete, amelynek szerve­zetei nagyszámban képviseltették ma­gukat. Az ülést Kurucz Ferenc kör­zeti elnök nyitotta meg, majd Ja ross Andor, a magyar nemzeti párt agilis országos ügyvezető elnöke mondott be­szédet a párt belső munkájáról és lelkes szavakban buzdította a párt­­liíveket a jogokért való küzdelemre és a rendületlen kitartásra. A gazda­sági helyzet ismertetése során ki jelen­tette, hogy a csehszlovákiai magyar la­kosság csak akkor fog a gazdasági válságból kiutat találni, ha a kor­mányzat a romániai és magyarországi példák nyomán bátor kézzel megmeri oldani a íöldlelierrendezés nagy kér­déséi. A szónok fölhívta a körzet fi­gyelmét a magyar munkásságnak a párt keretébe való beszervezésére. Nagy tetszéssel fogadták a beszédet, mely után Halász Gyula titkár szá­molt be a titkári iroda működéséről, melyet Holota János dr. nemzetgyű­lési képviselő felszólalása követett, aki a bel- és külpolitikai helyzetet ismer­tedé általános helyesléssel kísért be­szédben. ///. Bolt]ki] János a szervezési ügyekről referált, aki után Füssy Kál­nyűbb a munkásra nézve, aki ah­hoz voll szokva, hogy szombaton este megkapja a jövő bélre szánl háztartási szükségletéi. Nincs már tavasz abban az érte­lemben, hogy az a munka meg­kezdéséi jelentse, künn a mezőn és benn a gyárban. Hiába van jó idő. amikor a rossz idők sötét árnyéka takarja be az emberi lélek kilátá­sait. Kenyérgond, gyermekproblé­ma, pénzhiány, ez őrli fel az ide­geket munkásnál, iparosnál é. földmívesnél egyaránt. Hol van­nak a politikusok, akik ezeket a nagy összefüggésekei megértik és azon dolgoznak, hogy az ember emberi jogokhoz, munkához és ke­nyérhez jusson! Nem látunk mosl kormányprogramot sem, amely azt mondaná, hogy a nyolcszázezer munkanélküli, akiknek családtag­jai már milliókat lesznek ki, las­san el fog majd helyezkedni a munkában. A termelési olcsóbbá tesszük, hogy több munkást lehos sen alkalmazni és többnek kényé rét adni, az áru is olcsóbb lesz, hogy versenyképes legyen a kül­földön. Ezt várja a sok-sok száz­ezer ember. Meddig várja? Erre a kérdésre nincsen válasz. mán szenátor szólalt föl és a komá­romi pártközpont üdvözletét tolmá­csolta. Beszéde során fölemlítette, hogy nem egy régi ismerősét látja jelen az ülésen, akikkel a tizennégyév előtti zászlóbontáskor együtt volt. örömmel állapítja meg, hogy az akkor elül­­tetett palántából életerős növény fejlő­dött. amely szilárdan állja á zivata­rokat. A nagy népszerűségnek örvendő szenátort szeretettel ünnepelték. A vá­lasztások során körzeti ügyvezető el­nöknek if j. Bolyky Jánost választol­lák meg. A választmány táviratban üdvözölte Szent Iváng József pártve­zért és Richter János szenátort. Húsvéti szabadságra mentek a képviselőház tagjai. A szenátus szerdán tartotta utolsó ülését a húsvéti ünnepek előtt, a kép­viselőhöz pedig csütörtökön fejezte be hu svét előtti tevékenységét, ami csak két rövid ülésre terjedt. A képviselő­ház ülésén kiosztották nyomtatásban a kormánynak ama javaslatát, mely szerint a tanítóképző intézetekben át­menetileg beszüntetik a magántanu­lók képesítő vizsgáit. E javaslat sze­rint tanítóképző intézeti érettségi bi­zonyítványt, — tanítói képesítőt, — az egyéb törvényes feltételeknek megfe­lelő oly jelölt szerezhet, aki valamely nyilvános, vagy nyilvánossági joggal felruházott tanítóképző intézetnekren-POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szóm balon des tanulója, aki ezt a: intézetet tény­leg látogatta. A tanítóképző intézetek rendkívüli externista tanulóinak vizsgáiról szóló törvényes intézkedése­ket a törvény hatályon kívül helyezi. Ezenkívül a csehszlovák-lengyel ke­reskedelmi szerződés, több interpellá­cióra adóit miniszteri válasz és gaz­dasági pótegyezmény képezte a napi­rendéi. Az ülés végén az elnök húsvéti jókívánságok kíséretében azzal zárta bt' a tanácskozást, hogy a legköze­lebbi plenáris ülést. valószínűleg április közepetáján. írásban fogják összehívni. Benes dr. külügyminiszter expozéja A parlamentben elterjedt hírek sze­rint a képviselőiül z és a szená­tus külügyi bizottságai! a jövő hét elején összehívják és az ülésen Benes űr. külügyminiszter terjedelmes ex­pozét fog mondani, amelyben be fog számolni a külpolitikai eseményekről. Megszavazta a szenátus is vissz­­leszámitóló intézetről szóló törvényjavaslatot. A szenátus szerdán délután ülést tartott, amelynek napirendjén avissz­­leszámítoló intézel megszervezéséről szóló törvényjavaslat szerepelt. A fel­szólalt szenátorok közül Kovalik szlo­vák néppárti szenátor tiltakozott a szlovenszkói tőkefölöslegeknek Prágá­ba való irányítása ellen. A kormány csak hangoztatja, hogy Szlovenszkói magasabb gazdasági színvonalra akar­ja emelni, de az alkotott törvények­ben ezzel az állítással ellenkező intéz­kedések érvényesülnek. Slodola cseh agrárpárti szenátor szerint a legutób­bi valuta törvény kedvező hatása csak csak most fog jelentkezni épúgy, mint a visszleszámítoló intézet működésé­nek kedvező befolyása is csak később­re várható. Szerinte igen sok Cseh­szlovákiában a pesszimista, mert a gazdasági helyzet nem is olyan rossz, mint ezt ezek állítják. Hiba. bőgj- a csehszlovák nép túlságosan kritizáló nemzet és vigyázni kell, hogy ez a kritizálás ne süllyedjen in produktiv bírálattá. Több szónok felszólalása után a szenátus a kormány javaslatát elfogadta. A szenátus legközelebbi ülé­sét írásban fogják összehívni. Vörös-zöld koalíció és uj kormány ? A cseh néppárt Prazsky Vecsemik legutóbbi számában azt írja, hogy a cseh agrárpártban két irányzat van. Az egyik azt kívánja, hogy az új kormány, amely állítólag ősszel fogja felváltani a mostanit, nemzeti jelle­gű legyen és főleg a nem szocialista pártokra támaszkodjék. A másik szárny a munkások és parasztok kor­mányának , vagyis a vörös-zöld koa­líció föltámasztásának híve. A vörös­zöld koalíciónak megújítására irányu­ló törekvések a legérdekesebb aktuali­tásai az utóbbi napok politikai kom­binációinak. A cseh néppárti lap e cikkében annak a hangulatnak akar kifejezést adni, amelyet a kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom