Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-14 / 21. szám

1934. március < 14. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldai. A mátyásföldi vonat bizonnyal nem a legkényelmesebb s legszebb vasúti vonata Európának, például a Skót Nyíl, vagy a Kék Vonal föltétlenül finomabb s nemzet­közibb. Bennünket azonban sorsunk ideköt s arra ítél, hogy utazásaink nagy részét a csallóközi és a má­tyusföldi vonalon bonyolítsuk le, a népuralom szellemének megfelelölcg harmadik osztályon. Néha többet lá­tunk, egy-egy pozsonyi úton, ha időt és türelmet fordítunk arra, hogy ész­revegyük az embereket, mint egy nti­­lársunk látott nemrégiben Olaszor­szágban: az utitársat csak a kaláber­­parlik érdekelték, Abbáziában pony­va alatt, Velencében ingujjban, Inns­­brukban esővédő eresz alatt verte a lapokat s eszébe sem jutott szétnézni. Mégis ő mulatott a legjobban ... Nyissuk csak ki annyira a szemün­ket, amennyire csekély körülményeink megengedik s üljünk be egy harmad­osztályú szelíd fülkébe. Ha szeren­csénk vau, akkor azt az időt talál­juk et. amikor az iskolásgyerekek nékirohannak a vasúti kocsinak, is­kolai előadás után s vonulnak haza­felé. Igaz, hogy rendszerint van az arany ifjúság számára fenntartott ko­csi, de nem lehel elkerülni, hogy az ember össze ne keveredjen a külön­féle nyelvel beszélő nemzeti remény­séggel. A keveredés gyorsan megy és rohammal jár: Az if júság harci ro­hama szépen elegyedik az utazókö­zönség kétségbeesési rohamával: ta­posnak és üvöltőnek, csapkodnak és taszigálnak a fiatal hadfiak. Azonkívül kártyáznak is. Igen. Komáromból hazafelé akár­hányszor látunk tíz-tizenkétéves if­joncokat. akik vad harci vita után évezredes piszokkal átitatott, elmosó­dott rajzú, zsírosra játszott kártyát vesznek elő s nagy didivel csapkod­ják egy iskolatáska fedelén. . Nem ártana olykor, ha a tanintéze­tek oktatói néhanapján szép csende­sen felülnének a vonatra s clutazgat­nának néhány állomást, ellenőrizvén, hogy mit csinál a vonatozó fiatal­ság. Nem kémszemlére gondolok, csu­pán jószándéku figyelmeztetést tar­lók szükségesnek a fiatalság számára, amely valósággal kanász lesz a vasúti utazgatás alatt. Az sem esik jól az embernek, ha a fiatalság bizonyos része hangos megjegyzéseket lesz a magyarságra, részletesen, vagy nagy általánosságban... Nagyon finom dolog az ételszag is a vonaton. Bizonyos ételeket hatósá­gilag tiltanék el olyan esetekben, ami­kor az étkező személy többekkel van bezárva* Súlyos testisértésnek minö­­sHcném példáid a fokhagymás kol­bászt, a különféle hagymákat s a csámesogásl. A csallóközi vonatba)! az avas csokoládé-szaga kellemesen keveredik csizmazsír és fokhagyma szagával, a frissen rágott kenyér ha­talmas csámcs'ogással tűnik el a gyom­rokban s nincs annál kellemesebb látvány, amikor hatalmas bicskával egy nő küzd a fokhagymás kolbász legyőzése érdekében ... Nagyon kellemes az az utitárs is, aki újságodat nyugodtan kikéri ke­zedből, olvassa s végül szórakozot­tan zsebrevágja Tótmegyernél. A vasúti éttermek legjelentősebb alkotása az étlapon szereplő vasúti titok ! Ez a titok egy élclíajla, ami­ről senki nem tudja, micsoda, az ára helyell egy kövér kérdőjel mosolyog ©lébed. Ha beugrasz, hoznak némi hideg felvágottal, mártást és zöldsé­get és nem úszód meg harminc koro­nán alul. Ne légy kiváncsi a vasúti éttermek titkaira. Nagyobb s megfejlhetetlenebb titok azonban előttünk az, miérl nem közöl a vasúti folyóirat magyar szövegel is. Végig Délszlovcnszkón magyarok él­nek köztudomásúlag. Sokan nem ér­tik az államnyelvei. Ezek számára teljesen hiábavaló dolog a vasúti fül­kékben fityegő képeslap, amely a vasr úti utazást dicsőíti s ajánlja. A ma­gyar ember szeret csavarogni. De ho­gyan csavarogjon, ha nem érti, mer­re hívják? A pozsonyi és a kassai vasutigazgatóság egy kis jóakarattal magyar szöveget is közölhetne folyó­iratában. Aztán ill van a week-end-jegy in­tézmény. Nagyon jó intézmény, de egy nagy hibája van: ha történetesen hétfőn nem indulsz vissza délelőtt, a jegyed hiába váltottad meg vissza­felé is, nem érvényes tovább. Az em­ber még hajlandó volna annyit elis­merni, hogy igaza van a vasútnak, ha a week-end-jeggyel valaki nem indul haza kellő időben, akkor a jegy árát ki kelt pótolni az eredeti ősz­­szegre. De miérl kell ilyenkor telje­sen új jegyei váltani? E sorok írója egy hétfői napon tizenkét óra helyett félegykor kapott csak megfelelő vo­nalot visszafelé. Hétvégi jegyét nem fogadták el, de nem lehetett pótlólag rá sem fizetni, ellenijén teljesen új jegyet kellett váltania. Kétszeres ár­ért szállította tehát a vasút. Ezt e sorok írója mcgfolebbczle Po­zsonyiján s kérte vissza azt a pénzt, ami a vasútnak nem jár. mivelhogy egy személyt egyszerre csak egy ta­rifával lehet illetni az utazásért. Hosszú levelezés, számolgatás után, különféle paragrafusok után vissza­kapott e sorok írója harminc korona helyett rejtélyesen bél ötvenöt. Hogy miért éppen hét ötvenöt, az vasúti titok. E sorok írója csupán az igaz­ságot kereste, helyette hétötvenet ka­pott, valamint tapasztalatot a bürok­ráciáról. Indokolást azonban nem. Ezek a legújabb vasúti történetek. (Unj) ■MtrowBwroiwMiin,'iBHi mrmmmaeoanumem Katolikus kulturelőadás a komáromi Legényegv estilelben. Vasárnap, f .hó 11-én igen magas nívójú szinelőadásban volt részük u komáromiaknak. A komáromi Mariamim kalh. liú­­inlernátus és kisszeminárium növen­dékei szinrehozlák Fr. Fickert Fre­­dulph »A győnási titok áldozata című. örökbecsű 5 felvonó.sós drámai szín­művét. A drámai színműnek főszereplője Zárecky István VIII. o. np. volt. ki teljes tökéllyel, mély hatást kellően hozta színre a plébános nehéz szere­ljél A többi szereplők, névszerinti Lintner József. Kissik József, (törés Ágoston. Lelovics Ciprián. Burián Gé­­za. Simon István. Ezegtédi Antal. Ko­vács Ferenc. Ciyőrv Miksa. Végli László. Hantos Ádám. Kabla .kínos. Szabadi János. Usányi Ferenc, Szabó János, Berta Ferenc, Pigler István, (iéczv Géza. Belucli Sándor Maslaiir Kálmán, Balhéim Sándor l'iuinlerná­­tusi növendékek a drámai részeket megrázó élethűséggel, tökéletesen ala­ki lot Iák A derék műkedvelők nagy fegyel­mezettséggel, a darabnak súgó nél­küli, tökéletes előadásával példái mu­latlak nagyon sok műkedvelőnek, ho­gyan kell egy darabol úgy előadni, hogy a közönség soraiban az az álta­lános óhaj hangozzék el: mégegyszer megnézzük a gyönyörű darabol, mert régen nem volt részünk ily fegyelme­zett. tökéletesen előadott játékban. A rendezés nehéz munkáját Lestár István dr. a Mariánum igazgatója látta cl, aki fáradságot nem kiméivé nagy szakavatotlsággal rendezte meg a gyönyörű színdarabot. A közönség óhajának engedve, a Mariánum növendékei vasárnap, f. hő 18-án délután I órai kezdettel a Katolikus Legényegyesület dísztermé­ben ismét színre fogják hozni ezt az örökbecsű drámai színművet. — Az Együttműködő Hajózási Vállalatok (D. G T, M. F. T. R., B. L. és S. D.) a teherárufelvételt az ösz­­szes dunai állomások egymásközti for­galmában megnyitották. — A MFTR. és a DGT. a Budapest—Mohács között közlekedő személyhajójáratokat ugyan­csak megindították. HÍREK Talán tavasz lesz?... Nem merjük kérdezni, mert hátha elkiáltjuk . S a mai időkben úgyis könnyen hajlik a babonára az ember. De talán mégis... Talán mégis ki­búvik a tavasz, már megjelentek a hóvirágok a gyom ö I esős kofát, kiraka­taiban. — igen szomorúak, sorvadtak s a korai ibolyával együtt legalább jó drágák is. — egyes téli kabátok le­kerüllek. egyes tavaszi kabátok fel­kerüllek. több kabát viszont állandó maradt, tekintet nélkül arra, hogy a gazdája tavaszt érez-e, avagy még te­lel ...' 'Falán tavasz lesz, félve, óvatosan mondjuk, lalán csak játszik velünk ez a csalóka tavaszi fény, mert olyan sokáig húzódott, acsarkodóit alól,hogy azt keltett hinnünk, sohatöbbé meleg napok nem következnek ránk s be­köszöntött a nagy jégkorszak ismét... Hogy tavasz lesz-c, vagy nem, az titok, a természet titka s a bölcs ter­mészet újabb időben annyi sokmin­dennel rászedett már bennünket, hogy nem merünk bízni hitegetésében. A bölcs természet nemcsak önmaga ka­­jánságát mulatta meg, hanem kifor­­dítgatta az emberek telkét is, kitere­gette a kicsinyesség, ostobaság, nagy­képűség. a lörletés,. a hiszékenység, az együgyű bizalom, a jóság és a rosz­­szasúg. az egyszerűség és a sokrétű­ség, a kedvesség és a kedvetlenség minden kicsi részecskéjét, annyira megismertük egymást és a világot, hogy nem bizhalunk semmiben, még a tavaszi törvényben sem. Talán tavasz lesz, mondjuk egyked­vűen s szétnézünk reggel, a felhőket s a búvö napot üdvözölve, aztán me­leg kabátba havunk, befűtünk a jó­öreg kályhába tovább. Kövér hópelvhckkel terhesek még a felhők. — Az evangélikus egyház böjti vallásos estje az elmúlt vasárnapon ■nagyszámú közönséget gyűjtött egybe, amely az egyház tanácstermét a hozzá csatlakozó hivatalos helyiségekkel együtt’zsúfolásig megtöltötte. — A „Ke­resztfán én üdvösségem“ kezdetű gyü­lekezeti ének után Jdnossy Lajos espe­res mondott szivet-lelket megragadó megnyitó beszédet, amelyben a böjti szent idő igazi jelentőségét, a szenve­dés és a kereszt hivatását világította meg az evangélium fényénél. — Bole­­man Iván őszinte átérzéssel szavalta Béry Gyula: Jézus imája“ c. drámai erejű költeményét: az Egyházi Énekkar pedig Petiid Sándor karnagy vezetésé­vel Kapi Gyula: „Krisztus ártatlan Bá­rány“-^ adta elő és ugyancsak emelte a vallásos est áhítatát. — Ezután tar­totta meg dr Jdnossy Lajos h. lelkész „Krisztus keresztje a jelenünkben“ cí­men hatalmas előadását, amelynek méltó megkoronázása volt Petrogalli Klára szavalata, aki Sántha Károly „Kereszt alatt“ c. szépséges költeményét adta elő olyan tökéletes interpretálással és finom színezéssel, hogy a lelki épülés valóban művészi élvezetté lehetett a szinte lélekzetét is visszafojtva figyelő és a kereszt titkában elmerülő közön­ség részére. — Most már nem is kö­vetkezhetett más, mint a Mi Atyánk, amelynek itnádságos csendje végül is az „Oh fő, vérző sebekkel“ kezdetű örökszép passiós ének buzgóságos el­­éneklésében oldódott fel és ezzel véget is is ért az Oltáregyesület rendezésé­ben megtartott böjti vallásos est, amely igazi lelki gazdagodást hintett sok-sok ember életébe. — A katolikus nők egyesület­közi bizottságának ülése. A komá­romi katolikus női egyesületek bizott­sága csütörtökön dr. Alapy Gyuláné vezetése alatt értekezletet tartott, melyen nagy számmal jelentek meg az egye­sületek kiküldöttei. Az értekezlet leg­fontosabb tárgyai voltak a Karitász­­vasárnap megrendezése, amelyre 48 hölgy jelentkezett a gyűjtés lebonyolí­tására a templomokban. Majd a férfiak lelkigyakorlata ügyével foglalkozott az értekezlet, melyben meghallgatta Alapy Gyuláné elnökasszony előterjesztéseit és ennek nyomán beható eszmecsere támadt, melyben Biró Lucián tanár is résztvett. Az értekezlet kimondta, hogy a lelkigyakorlatok ügyét a legmesszebb­menő támogatásban részesíti. Az érte­kezlet a katolikus akció munkájának eredményessége mellett tanúskodott. — A Karitász elnöknője. A Kari­­tász bizottság, mely hetenként ülést tart, amelyen letárgyalja a segélyt igénylő kérelmeket, dr. Kövdry Józsefné urhölgyet választotta meg elnökéül, aki eddig is ritka iigybuzgósággal dolgo­zott a nemes cél érdekében. — Az első szalonkazsákmány vidékünkön. Március hó negyedikén Naszvad mellett a Vág hullámterében lőtték vidékünkön az első szalonkát. Az a körülmény, hogy ilyen korán, már március elején megjelentek a szalon­kák, biztos jele a tavasz kora érkezé­sének. — Adomány a Karitásznak. Pusz­­telnik Testvérek, füszerkereskedők a Karitásznak 50 csomagot adományoz­tak, amelyekben egy kiló finom liszt, egynegyed kiló kávé és pótkávé van. A kegyes adományért, mely husvétkor lesz kiosztva a Karitász szegényei közt, ezúton nyilvánítja hálás köszönetét a Karitász vezetősége. — A Szociális Missziótársulat magyar-komáromi szervezete a vá­rosháza nagytermében 1034. március hó ld-án pénteken d. u.6 órakor sza­badegyetemi előadást rendez. Előadó dr. Berta Orbán bencéstanár. Előadá­sának cime: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király. A rende­zőség minden érdeklődőt szívesen lát és szeretettel meghív az előadásra. — Következő előadás március hó 22-én lesz. Előadó dr. Hegedűs Zoltán Elő­adásának cime: Madách lelke. — Adomány. A Komáromi Első Hitelintézet 200, azaz kettőszáz koronát adományozott a Komáromi Jótékony Nőegylet javára. Hálás köszönetét mond ezen jótéteményért a vezetőség. A „lovagias“ férfiak. Rossz dolguk van a komáromi nőknek. Az eheti rendőri krónika egész se­regét jegyezte fel az asszonyverési ese­teknek Komáromban. Valenta Ödön munkás közös háztartásban élt Gelcta Ilona nevű munkásnővel. Újabban ál­­landó volt közöttük a veszekedés, amire Geleta Ilona kijelentette, hogy elhagyja társát. Valenta ebbe nem akart beleegyezni, fenyegette az asz­­szonyl, majd többszöri hasztalan hívás után úgy elverte, borg/ orvosi segítségben keltett részesíteni. Valenta azzal is megjengegette az asszonyt, hogy aggon veri Valentál feljelentették a járásbíróság­nál. Hchorovszky Gyula, a munkás­­ház egyik lakója pörpatvarba kevere­dett szomszédasszonyával, Valkó Já­­nosnéval, akit véresre vert * életveszélgcsen meg­fenyegetett. Ok: családi ügy. — D. Ferenc mun­kás szintén rossz viszonyban élt a fe­leségével s valahányszor a felesége anyai örömök előtt állott, mindig ösz­­szevesztek. Most is hasonló körülmé­nyek közé került az asszony s ez a férjet annyira idegesítette, hogy agyonveréssel fenyegette meg a feleségét. Az asszony a rendőrségnél keresett segítséget. Ugyancsak nőkkel akadt baja B. Zoltán nevű fiatalembernek is, aki egy nőismerőse ablakait mind beverte, bosszúból. A bosszúálló fiatalembert idegen ingó vagyon rongálása miatt jelentették föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom