Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-10 / 3. szám

3. szám. Ötvenötödik évfolyam. Szerda, 1034t. január IQ. KOMÁROM LAPOK V. POLITIKAI LÁB EMUxetésI ár csehszlovák értékben: Btfjrben és vidékre postai szétküldéssel ifáss évre 89 KB, félévre 49 EC, negyed­évre 29 KB. - Külföldön 129 KC. Egyesszám ára I korona. Alapította) TUBA JANOS. Belelő* lőixMkasitői GAAL GYULA ÜT. Szerkesztő: BARANYAI' JÓZSEF dr. ■őmankatársaln ALAPT GYULA dr. és FCLOR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. íf, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ..................................................... MTsMOTttggaBMBBBBMBaBPBMMBMM—MMM t— Adóvallomások napjai Komárom, január 9. Most esedékesek a különféle adó­­valloinások: házadén a jövedelemadó és a forgalmi adók bevallása és ma, az általános 1 (‘szegényedés korszaká­ban ezek a napok valóban sorsdön­­lőek. Ezekből az adóvallomásokból készülnek majd a fizetési meghagyá­sok, amelyeket pár hónap múlva kéz­besítenek az adózónak. Tehát érdeke mindenkinek, hogy olyan körülményes és szabatos vallomást terjesszen he az adóhatósághoz, hogy a kivetés is ugyanilyen alapon és módon történ­hessék. V rossz bevallás után min­dig meglepetések következnek, tehát tanácsos, hogy mindenki úgy szer­kessze meg vallomását, hogy ilyen kellemetlen meglepetések ne érjék. Az állammal szemben mindenkinek teljesítenie keit kötelességét, mert mindenki tudja, hogy az államnak Is nagy terhei vaunak, fis ígysenkise magyarázza félre űzi, amit mondáin akarunk, amikor a pénzügyi hatósá­gokat kíméletre intjük az adózókkal szemben. Hiszen azok előtt is eléggé ismeretes, hogy hányán estek a gaz­dasági válságnak áldozatul és meny­nyi kivetett adó marad behajtallanul és vár a leírásra. Az általános helyzet semmit sem javult és a jótermésnek az értékét is devalválták a rossz ga­bonaárak, amelyek mellett még a ter­melés is kritikussá válik, hogy nem fizetett-e rá arra a gazda? Ez a kí­mélet, amelyet a/ adózók minden réte­gével szemben kérünk, első sorban a jövedelemadóra vonatkozik. A jövedelemadó kiszámításánál a legtöbb ember, akinek kereseti viszo­nyaiból, teliül termelésből, iparűzés­ből és kereskedésből van jövedelme, nem vezet üzleti könyveket — a ke­reskedőket és a nagyobb ipari üze­meket leszámítva — és így a jövede­lem nem annyira számításon, mint inkább becslésen alapul. Ismerjük azt, hogy a becslési eredmények két szélsőséges álláspont közt mozognak. Lehetetlen, bogy a mai forgalmi és pénzviszonyok közt olyan becslések­nek adjanak helyet az adókivető ha­tóságok, amelyek a reális viszonyok­kal ellenkeznek, vagyis a maximális árak alapján nem lenne helyes a ki­vetés, viszont a minimum sem lehet egészen mérvadó, hanem a kereslet és kínálat viszonyából kivont közép­arányos szám. De vonatkozik ez a megjegyzésünk a forgalmi adóra is, amely igen kom­plikált számítások eredménye gya­nánt nyer kifejezést az adókivetés­ben. Sajnos, ezen a téren találkozunk a legnagyobb aránytalanságokkal az úgynevezett levegő becslések alapján, amely különösen a szabad pályákon mozgó intellebtüelek forgalmának ki­számításánál mutatkozik. Esztendő­kön át az volt a tendencia — még a gazdasági válság első éveiben is —, hogy a szabad pályán kereső mérnök, ügyvéd, orvos vagy más adóalany jö­vedelme állandóan emelkedik. A val­lomásokat a kivető hatóságok nem vették figyelembe és a saját belátásuk alapján, amely egyoldalú becslésen alapult, évről-évre nagyobb forgalmat állapítottak meg a vallomásokkal szemben és ez után vetették ki a for­galmi adót. Ezt nem tarthatjuk sem méltányosnak, sem igazságosnak, mert amíg a pénzügyi hatóságnak módjá­ban áll a vallomásttevöket adataik igazolására utasítani, addig az adózó­nak nem áll jogában a kivető ható­ságtól számonkénti, hogy milyen szá­mítások alapján jutott el a kivetés eredményéhez. A mai látszat az, hogy a termés jól sikerült. Ámde a gazdaosztály eladó-Komárom, január 9. V gazdasági kisálltául tanácskozása Prágában. Kedden, január 9-én kezdődön meg Prágában a kisanlant államainak kon­ferenciája a gazdasági kisantant meg­valósításáról. A konferenciára a há­rom állam külügyminiszterén kívül a gazdasági reszortok vezetői és a szakképviselői is megérkeztek. A gaz­dasági kisanlant konferenciáján a kö­vetkező kérdésekről tárgyalnak: Az eddigi kereskedelmi szerződések kiegészítése, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia gazdasági érdekeinek kiépítésére vonatkozó terv, a gazda­sági intézményeknek és a propaganda organizációjának együttműködése, a vasutak, együttműködése, együttmű­ködés a repülés, a posta-, távirda- és telefonforgalom tekintetében, javas­lat egy posta-unió megalkotására, a kereskedelmi-, váltó- és csekkjog egy­ségesítése, az adóformalitások egy­szerűsítése, a jegybankok együttmű­­ködése. A kisanlant állandó tanácsának zág­rábi konferenciáját január végére ha­lasztották. V magyar nemzeti párt elnöki tanács­ülést tartott. A magyar nemzeti párt elnöki taná­csa Szenl-Iv á n y József elnökie­le melleit Pozsonyban ülést tartott, amelyen J a ross Andor, a párt or­szágos ügyvezető elnöke a párt szer­vezési munkálatairól és az e tekin­tetben foganatosított intézkedésekről számolt be. Jelentésében megállapí­totta, hogy a párt erősödése állan­dóan tart és a nehéz viszonyok kö­zött is a párt tagjai híven kitarta­nak a párt vezetői mellett. A jelen­téssel kapcsolatban különféle admi­sodása kétségbeejtő, az ipari osztály­ról alig van mondanivalónk és a ke­reskedelem is, jól tudjuk, hogy csak mankókon jár. Vájjon tudomásul ve­szik-e ezeket az általános tüneti jelen­ségeket a kivető hatóságok és alkal­­mazkodnak-e a változott helyzethez: ez a kérdések kérdése. A tiszta logika azt javasolná, hogy az adózásnak hozzá kell simulnia a kereseti és a pénzviszonyokhoz. Erre tanítanak meg a csődök és kényszeregyezségek és az ezek nyomában fellépő pauperizmus, az elpusztult adóalanyok szomorú se­rege. Mi az igazság mellett a jog iker­testvérére, a méltányosságra hivatko­zunk. amikor a pénzügyi hatóságok­nak figyelmét ezekre a kérdésekre irányítjuk. A közterhek különösen Komáromban, almi hihetetlenül ma­gasak a kommunális terhek, már nem fokozhatok. Azok, akik a közéletben élnek és annak ütőerén tartják ke­züket, meg fogják érteni, hogy ez a tárgyilagos szemlélet igazsága. niszlrativ jellegű javaslatokat leli, amelyeket az elnöki tanács elfoga­dott. A továbbiak során a pártsajtó kifejlesztésének és megerősítésének kérdése foglalkoztatta az elnöki ta­nácsot, valamint a jogvédelem ellátá­sa azokban az esetekben, amikor a párt tagjai és funkcionáriusai ellen kihágási eljárás helyeztetett folya­matba. Az elnöki tanács ülésén az elnökség valamennyi lagja résztvett. A Csehszlovák Nemzeti Bank eluta­sítja Englis dr. export-tervezetét. Knglis dr. volt pénzügyminiszter a Lidové Noviny hasábjain azt indít­ványozta, hogy az exportipar forgal­mának megélénkítése és a kiviteli le­hetőségek fokozása érdekében export­­prémiumot vezessen he a kormány. Irta: * Kultúra. A múlt esztendő kulturális életében kiemelkedő esemény Komárom város legrégibb társas és kulturegyletének, a K oni ár om i Dalegyesület­­nek 70. éves jubileuma, amely orszá­gos ünneppé szélesült és felejthetet­lenné létté a pünkösdi szép napokat. Az ország minden részéből ide sereg­­lettek a dalosok és nemcsak az orszá­gos dalosünnepély, a Dalegyesülel ju­biláns díszközgyűlése s a Magyar Da­losszövetség közgyűlése is méltó ke­retként szolgált a jubiláns egyesület­nek, amelynek kulturális misszióját valóban csak a komáromiak tudják méltatni. Ez alkalommal avatta föl a Dalegyesület gyönyörű új egyesü­leti zászlaját is. Ennek a tervnek lényege az, hogy az importőrök a kiutalt devizák után bizonyos felárat legyenek kötelesek fizetni, amig ezzel szemben az expor­tőrök a beszolgáltatott idegen valuták beváltása során prémiumot kapjanak. A volt pénzügyminiszter terve óri­ási föltünést keltett a köztársaság egész területén, de a fontos gazdasági körökben nem fogadták szimpatiku­sán a tervezetet. Elsősorban a Cseh­szlovák Nemzeti Bank illetékes té­nyezői helyezkedtek elutasító állás­pontra, mivel nézetük szerint az Eng­lis dr. állal indítványozott tervezel realizálása ellentétben áll a Nemzeti Bank eddig jól bevált valutapolitiká­jával. A Nemzeti Bank vezető ténye­zői állítólag állói tartanak, hogy a tervezet végrehajtása devalvációt von­na maga után. A csehszlovák koroná­nak az Englis lerv realizálása esetén kettős árfolyama lenne, ami a nor­mális viszonyok helyreállítása után megnehezítené a régi kerékvágásba való visszatérést. Egyes szomszédálla­mok valutapolitikájának példája bi­zonyítaná legjobban, hogy a kettős értékű fizetési eszköz rendszere hu­zamosan nem tartható. Englis terve a gyáriparosok tetszé sél sem nyerte meg és a kormány körében is ellenzik annak elfogadá sál. A közmuiikatigyi miniszter jelentést tesz a (luxi halálos bányaszerencsét­lenségről. Szerdára egybehívták a képviselő­­ház közlekedésműszaki bizottságát, amelyen Dostalek közmunkaügyi miniszter hivatalos jelentésben fog beszámolni a (luxi tömeghalálos bá­nyaszerencsétlenségre vonatkozólag folytatott vizsgálat eddigi eredményé­ről. A miniszter szombaton Duricíi dr. osztályfőnök kíséretében ismétel­ten megjelent a szerencsétlenség szín­helyén, ahol személyesen tárgyalt a bánya vezetőségével és a mentési ak­ció irányítóival. Memor. SZMKE. Komárom, mint a SZMKE országos központja az elmúlt évben is érdem­leges munkál végzett a falu közmíve­­lődésének szervezése körül. Uj fiók­egyesületek alakultak Dunaradvány. Taksony, Komáromszentpéter, Yág­­sellye, Nemesócsa, Lakszakállas, Szi­tás, Túriszakállas, Garamiók, Alsó­­fegyvernek, Homonna és több más községben. A már meglevő egyesületek közül Ekecs, Bagota, Udvard, Ekel, Komá­romszentpéter, Bodrogköz (Király­­helmec), Korompa, Igló és főleg Nyílra, helyi szervezeteiben folyt pezs­gő élet. Iglón négyszer adták elő u Tommy és társa című bohózatot, Nyitrán nívós kulturesték folytak le és a nyilrai SZMKE dalárda a legel-POLITIKAI SZEMLE Az 1933. év története

Next

/
Oldalképek
Tartalom