Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-17 / 14. szám

6. oldal 1934. február 1 7, HÍREK Elmúlt már hamvazószerda s így bátran megírhatjuk, hogy' ré­gen volt ennyi mulatság, teaest, elő­adás a környéken, mint az idén. Úgyis keserű ez a világ, — gondolta min­denki, mulassunk tehát egyet! És így tőn vígság... Az idei vigalom a krízis jegyében született és múlt ki: nem a nagy bálok uralkodtak, ha­nem a kis estélyek, a teadélutánoknak s a bizalmasabb jellegű mulatságok­nak volt sikerük, amelyen nem kell annyit költeni s amelyen meg lehet jelenni egyszerűbb öltözékben is... Ilyen bizalmas kis összejövetelről Partosujfalu sem eshetett el. A báli krónikákban ugyan nem szerepelt, elő­zetes jelentést, meghívót nem adott ki a partosujtelepi táncvágyó fiatalság, frakk se kellett a megjelenéshez, sőt az egyszerű fekete ruha sem volt kö­telező és autós gavallérok nem száll­tak ki a partosujtelepi, alias kabát­­falvai Vigadó előtt, mégis csuda jól mulattak... Most már írjuk meg, említsük még ezt a parlosújtelepi mulatságot, ame­lyet egy élelmes szakember rendezeti az egyik kabátfalusi, alias partosuj­­telep hivatalos helyiségben, vasárnap délután, grammofónzene mellett. Hogy Pista volt-e a szervezője, avagy Samu, nem is fontos, mert fontos egyedül a vig kedély ilyenkor s az megvolt. A hivatali komoly szobában tartot­ták a kis tánc-összejövetelt, örülünk neki, hogy ezen a komor helyen vi­gadtak, hálistennek, hogy alkalmuk volt egy kis szórakozásra s magunk sajnálnánk legjobban, ha baj szár­mazna belőle. Ha már iskolája nincs a kabátfalusiaknak, legalább ötórai teája legyen. Jegyezzünk fel egy másik farsangi érdekességei is: bált zene nélkül... Ez jiedig a tulsóféli Komáromban esett meg, a Korzó-kávéházban. Az egyik sportegyesület táncmulatságot rendezett a kávéházban s úgy gondol­ták, hogy a kialkudott teremben benne foglaltatik a muzsika is. A muzsikus­prímás pedig azt gondolta, hogyha vele külön nem állapodnak meg, ak­kor alighanem van már zenésze az egyesületnek s leszerződött máshova. Hogy rövidek legyünk: a sportegye­sület megkezdi a mulatságot, csak ép­pen zene nincs, mert azt a tisztimu­­lalságra hívták. Nosza, azonnal fut­tatnak jazz helyett cigányért, de az sem volt kapható, mert az meg egy harmadik mulatságon van foglalkoz­tatva. Uiktum-faktum, a sportegyesü­let táncosai egybegyűltek, zene azon­ban nem volt. Telefonáltak Pestre, onnan sem szabadulhatott egy zene­kar sem. A társaság egyideig várakozott. Né­­hánvan visszakérték a pénzüket, vé­gül fölkerekedett az egész táncgyüle­kezet s mindenki ment olyan vidékek felé, ahonnan muzsikaszó hangzott... Mert farsangi bál elvégre azért van, hogy táncoljon is az ember... — A város vezetői Pozsonyban és Prágában. A város vezetői: Csiz­­maiza György városbiró és Kudelka József áll. főjegyző a héten három na­pig Pozsonyban és Prágában tartóz­kodtak s úgy az országos hivatalban, mint a különböző minisztériumokban és a Központi Biztositó Intézet prágai igazgatóságánál elintézés alatt levő vá­rosi ügyekben eljártak. — Az evangélikus templom isten­­tiszteleti rendje a böjti szent idő /. vasárnapján, február 18-án: reggel V28-kor istentisztelet; délelőtt 10 óra­kor ünnepi főistentisztelet szentbeszéd­del és az Úrvacsora szentségének ki­osztásával (végzi: Jánossy Lajos espe­res); délután 3 órakor istentisztelet prédikációval és ünnepi könyörgéssel. — Minden pénteken esti 6 órakor böjti ájtatosság Krisztus Urunk kín­szenvedését tárgyaló prédikációval. — A mindennapi istentisztelet a böjti szent időben is mindig pontosan reggel V2S órakor kezdődik. — Eljegyzés. Kohn Mihály gabo­nakereskedő (Nagyölved) és Neuhauser Margit (Komárom) jegyesek. (M.k.é.h) »KOMAROMI LAPOK« — A keresztényszocialista szer­vezetek kulturelőadásai Komárom­ban. A keresztényszocialísták a komá­romi körzeti titkárság helyiségeiben (Megye ucca 24. sz. 1. em.) minden héten megtartják néprr űvelő kulturest­­jüket, melyeket az érdeklődő közönség igen szép számban látogat. — Jövő héten 22-én, csütörtökön este 7 órai kez­dettel a Technokráciáról lesz szabad előadás. Ezen téma igen fogja érde­kelni a komáromiakat s igy a titkár­ság ez utón is meghívja tagjait, a ke­resztényszocialista munkásokat, vala­mint az általuk bevezetett vendégeket. — Eljegyzés Schaffer Olgi Léva, Franki Ignác Komárom- Dunaszerdahely jegyesek. M. k. é. h. — Gyászrovat. Komárom iparos társadalmának nagy gyásza van: Fehér János kiérdemesült szabó iparos életé­nek 80. évében csendesen elhunyt. A megboldogult fiatalabb éveiben a vá­rosi tűzoltó századnak is tisztje volt és egy időben a tűzoltók oktatótisztje. Az iparos társadalomnak munkás és meg­becsült tagjaként működött. Elhunytét fia, Fehér Lajos városi képviselőtestü­leti tag, szabó iparos és leányai gyá­szolják. Temetése vasárnap délután tesz a katolikus temető ravatalozójából. — Sikerült konferálás. Jeles mű­kedvelő főldink, Gruber Lőrinc hús­hagyó kedden ismét tomboló sikert aratott Magyarkomáromban, ahol egy vig farsangi esten konferált a tőle meg­szokott sziporkázó szellemességgel és egy pompás humoreszkét olvasta föl nagy sikerrel. — Tüzoltóadó a város javára. Azok között a külön városi, illetve köz­ségi illetmények között, amelyeket a törvény valamely község számára meg­enged, helyet foglal az úgynevezett tüz­oltóadó is. A város képviselőtestületé­nek egyik közgyűlése elhatározta a tíizoltóadónak szedését is és az 1929. évre beállították ennek hozadékát az évi költségvetésbe is. A közgyűlés­nek ezen határozatát a Járási Hivatal 18746/1932. sz. végzésével jóváhagyta és mivel ezen végzés nemrégiben meg­érkezett a városhoz, a város számvevői hivatala kivetette a háztulajdonosok ellen, s a napokban megkezdték az erre vonatkozó fizetési meghagyásokat kl­­kézbesiteni. Az uj adónak Devezetése érthető izgalmat kelt a háztulajdonosok között, akik ugyan átháríthatják azt az illetéket a lakókra, azonban az 1929. évre járó tüzoltóadót lehetetlen 1934-ben behajtani azokon a lakókon, akik azóta a lakásokból kiköltöztek, vagy pláne a városból is elköltözködtek. A tüzoltó­adó késedelmes kivetése is súlyos ano­máliáknak lesz a forrása, amelyeket helyesebb lett volna megelőzni s ame­lyekre gondolniok kellett volna azoknak a hatóságoknak, amelyek az uj városi illeték kivetését elhatározták és jóvá­hagyták. — A Komáromi izr. Jótékony­egylet népkonyhája számára e hét folyamán a következő adományok ér­keztek: Löwinger Samu 5 kg. bab, 5 kg. árpakása, 5 kg. rizs, 3 kg. dara, 1 kg. ceres, N. N. 10 kg. hús, Kemény Emilné 20 kg. liszt, özv. Braun Arnold­­né 100 korona, Weisz Jenő 10 kg hús, Fried Artur 50 korona, Goldschmied Vilmos 10 kg. hús. A nemesszivü ada­kozóknak a Jótékonyegylet elnöksége hálás köszönetét fejezi ki. — Szlovák tanítók hangversenye a Kultúrpalotában. Február 17-én, szombaton este 8 órakor tartja a tapol­­csányi járás tanítóinak dalköre dalest­jét a Kultúrpalotában. Műsorra kerül­nek szlovák és cseh dalok. Vezényel dr. Körte Ferenc, bírósági tanácsos. — Országos vásár Komáromban. Ebben az évben az első országos vásárt február 19-én, hétfőn tartják Komáromban, amely alkalommal állat- és kirakodóvásárt tartanak. A Mátyás hetébe eső ezen országos vásár mér­sékelt forgalmú szokott lenni. — Súlyos autógázolás az ország­úton. Molnár József huszesztendős ci­gánylegényt a hetényi országúton el­ütötte egy komáromi autótaxi. A legény súlyos bordatörést szenvedett és élet­­veszélyes állapotban hozták a komá­romi kórházba. A szemtanuk szerint a legény maga az oka a szerencsétlen­ségnek, mivel egy leánnyal kergetőzött az utón s szinte nekiszaladt az autó­nak A csendőrök kinyomozták a kolfai plébános megrablóit. Február 9-én Éliás István kottái plébános pénztárszekrényét akkor is­meretlen tettesek kifosztották. A tolva­jok, akikről rögtön az volt a gyanú, hogy ismerősek a háztájékkal, először a ruhaszekrényt nyitották ki, onnan kivették a pénztárszekrény kulcsát .s kinyitották a pénztárt, amelyből tizenhatezer koronányi összeget vittek el. Majd. dolguk végeztével újból vissza­csuktak mindent. A plébános felje­lentésére a csendőrök nyomozni kezd­tek s először is a szolgálóleányt fogták vallatás alá, aki azonban nem akarta elárulni, kik voltak a plébánia lá­togatói az utóbbi napokban. Négy napi pálinkával kiderítették a csendőrök, hogy a plébánia betörője négy kottái fiatalember volt, ezek kö­zűi keltő: Juhász István és llor­­nyák István a pap szolgái voltak, míg a másik kettő. Béták József és Cimbalik Sándor segédkezett nekik. A nyomozás Stevlik István vendég­lőst tartja felbujtónak, akinél meg is találtak tizenötezer koronát, de a ven­déglős tagadja, hogy bűntárs lenne. A tolvajok néni merték a pénzüket felhasználni, nehogy gyanússá legye­nek, mindössze 20—30 koronát tettek zsebre. A négy betörő azt vallotta, hogy a kocsmáros búj tolta fel őkeL — A meghűléstől megóvja Önt ALPA mentholos-sósborszesz. Szeretne mindig egészséges és edzett lenni ? Vegyen „Alpát“ sértetlen plombával. — A Csallóköz településtörté­nete. Ezen a cimen tartott Alapy Gyula dr. történeti kutatásai alapján szerdán Pozsonyban előadást hatalmas érdek­lődés mellett. Az előadásban felvázolta a Csallóköz őskorát a száz és száz vizfolyástól darabokra szaggatott terü­leten, ahol az ősember évezredeken át élt, mint azt a kiásott emlékek bizo­nyítják. Leírta az ősember életét, fog­lalkozását, lakását, ruházkodását és a bekövetkezett nagy felfedezéseit a fé­meknek, a bronznak és a vasnak, me­lyek életmódját átalakították. Majd a népvándorlás korát ismertette, amely­nek számos emlékét őrzi még máig is a Csallóköz földje, főleg az avar kor­ból. Felemlítette a komáromi, keszeg­­faival, megyercsi és gútai ásatások eredményeit, melyek a lovasnomádok ittélését bizonyították. Ezek után a Csallóközben található szláv nyomok­ról szólott, amelyek azt tanúsítják, hogy átmenetileg az avarokkal elvegyülve szlávok is éltek itt. Majd a magyar megszállás körülményeire és az ősma­gyar életre mutat rá, de előadásának a legszemléltetőbb része az Árpádkor társadalmi életének rajza volt, melyben ismertette a kornak szigorú törvény­­hozását, társadalmi rétegeit, bíráskodá­sát, igazgatását. Majd a községek ke­letkezését és a lakosok foglalkozási módját. A legrégibb községek nevei mind személyt jelentő tulajdon főne­vek, ismertette a későbbi alakulásokat és a falvak neveinek régi képzőit, azok lassú fejlődését az Árpádkor végéig. A közönség lelkes tapsokkal jutalmazta a szabad előadást és nevében dr. Aixinger László tolmácsolta azt a ké­rését, hogy egy következő előadáson a csallóközi falvak és szerepet vitt csa­ládokról emlékezzék meg. — A harmónium a házi zene keretében címmel a prágai Radio­­journal f. év február 26-án a német leadás alatt egy előadást közvetít. Az előadás a harmónium jelentőségének, mint szóló- és kisérőhangszernek, lesz szentelve. Bevezető szavakat mond Förster Manfréd, Georgswalde, mig a zenei részben Kade Emil (zongora) és Kade Alfonz (harmónium) szerepelnek. — Egy teljesen újonnan épült ház, mely áll 2 szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, pince és nagy udvarból, — 25 évig adómentes—a város egyik legszebb uccájában eladó. Érdeklődni lehet Eötvös-u. 48,b. Mulassátok a kezeteket! Tiszták-e ? Erre nagy súlyt helyez a tanító. A legegyszerűbbel, a kezek tisz­taságával, kezdi el a gyermekek egészségtani nevelését. Az anya segít neki ebben, mert gondoskodik róla, hogy a gyer­mekek sokszor váltsanak fehér­neműt. Gyakori mosással meggá­tolja, hogy a betegségek csírái kifejlődhessenek. Természetesen a mosáshoz oly szappant használ, amely kíméli a ruhát s melynek állandóan jó minőségében bízhatik. Ilyen a SCHICHT-SZAPPANí .SZARVAS VÉD3EGY — Természetellenes üzelmekkel vádolnak egy csallóközaranyosi gazdát. Az egész Keletcsallóköz köz­véleményét foglalkoztatja egy feljelen­tés, amelyet a csallóközaranyosi csend­őrség tett egy jómódú, feleséges csal­­lóközaranyosi gazda ellen. Az illető L. T., a vád szerint fiatal legényeket csalt magához,, lerészegitette őket s visszaélt velük. Áldozatainak száma már nagyon sok volt, amikor a faluban rebesgetni kezdték a dolgot s a csend­őrök utánanyomoztak az esetnek s elő­állították a szereplőket. Ezek között olyan is van, aki most katonai szolgá­latát teljesiti. A csendőrséget névtelen följelentés igazította a helyes nyomra. A különös ügyben napokig tartottak a kihallgatások. — Szinelőadás Ekelen. Nagysikerű előadásokat rendezett az ekeli SzMKE február hó tl-én, 12-én és 13 án a katolikus iskolában. Színre került Szig­ligeti őrökszép népszínműve: A csikós, azonkívül két egyfelvonásos bohózat. A szereplők mind kitünően megállták helyüket és lelkes munkájukkal sikerre vitték a darabokat A rendezés nehéz munkáját a község fiatal plébánosa, Cseri István végezte, aki rövid ottléte alatt nagyon szép eredményeket köny­velhetett el. A község ifjúsága pedig szeretettel siet mindenben segítségére. A közönség minden alkalommal zsú­folásig megtöltötte az iskolát és igy teljes erkölcsi és anyagi sikert értek el ezúttal is. • — Majmok szétrágtak 10.000 sil­ling bankjegyet. Bécsi jelentés sze­rint az Attersee mellett fekvő Unter­­achban történt: Dr. Kaplan tanár kedv­telésből két majmot tartott, amelyeket a nap bizonyos szakában kiengedett ketrecükből. Mikor egy nap a tanár a fürdőszobába ment és holmiját kint hagyta az Íróasztalán, a majmok szét­rágták bőrtárcáját a benne levő 1 .000 siUing'vbankjeggyel együtt. —. Szerencsés megmenekülés, Műit hó 25-én reggel 9 órakor köny­­nyen végzetessé válható, de szerencsés kimenetelű autószerencsétlenség történt Dunaszerdahelyen. Urbansky János bősi vezetőjegyző 3 bősi utassal Dunaszer­­dahelyre igyekezett autójával, a város elején levő sorompó, mely a szerda­hely—komáromi vasúti vonalat van hivatva zárni — nyitva állott, az utolsó pillanatban azonban a vasúti őr hirte­len lezárta azt, mert a reggeli Pozsony­­komáromi gyors veszedelmesen köze­ledett. Az autó ekkorra már oly közel ért a sorompóhoz, hogy bár kis sebes­séggel hal; dt és erősen lefékezett, mégis kettétörte azt. Mindössze egy méterre a sin előtt sikerült megállnia, amikor a gyors előtte elrobogott. Az autóban ülőknek, az ijedtségen kivül semmi bajuk sem történt, mig az autó is csak jelentéktelen rongálódást szenvedett. A szerencsétlenség oka a reggeli erős köd volt, mert a vasúti őr épen emiatt ké­sőn vette észre az érkező vonatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom