Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-09-23 / 76. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Hádió-műsort tartalmazza Ótvennegyedik évfolyam. 76. szám, Szombat, 1933. szeptember S3.-------------------------------------------------------------------------- _ -------ii 11,1 i|i ■ ii imM»Ma«d«Mz«ttgBE3B»g5«BH9i* Előfizetési ár csehszlovák értékben: helyben és vidékre postai szétküldéssel «ifSsz évre 8# K5, félévre 40 K5, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. MeaBSWTaimffiasRsaBBaatBiiiMwarv?i7^^i«saaeaaaaeaBa«^jaaB Alapította! TUBA JÁNOS. Eelelőa fősserkesztös GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF, dr. gőmunkatársak! áLAPY GYULA dr. és FÜLÖE ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, szeptember 22. Papon kirándult Magyarországra vadászni és elvitte Budapestre a magyar nemzetnek a »Führer« üdvözletét. Gömböst a kis Doltfuss hívta meg vadászni Ausztria lomberdőinek az ősz színeiben pompázó lankáira, ahol az erdő, koronás királyai, a szarvasgimek hívják párjaikat. Kánya Kálmán külügyminisztert pedig egyenesen Párisba kérette Paul Boncom* a francia külügyek vezetője. Hát csak elég szenzáció egy hétre, ami a világnak ebben a kis maradék-sarkában történik, amelyet Magyarországnak, helyesebben magyar királyságnak neveznek. Nem azért, hogy ok nélkül mondjunk ellen, de a legfontosabbnak mégis a Papén vadászkirándulásál és Kánya külügyminiszternél lefolyt vacsorát tartjuk, amelyen a német alkaneellár is résztvell. Azért tartjuk ezt a legfontosabbnak, mivel a középeurópai kialakulást a kisantant semmiesetre, Franciaország is kevésbbé, ellenben a német birodalom hatalmas súlya fogja formába önteni. És itt minden érzelmi politikát ki kell kapcolni, minden frázist visszaszippanlani még mielőtt kimondták volna: Magyarországnak gazdasági érdekei ma nem a kisautóul, nem is Franciaország, hanem Olasz- és Németországok felé mutatnak. A magyar búzára sem Csehszlovákiának, sem a másik két dunai államnak, Jugoszláviának és Romániának nincs szüksége, de Olaszország is fontos piac és Németország is nagy fogyasztó állam. Ezért látjuk a német-magyar kapcsolat megerősítésének kezdeményezését mindennél fontosabbnak. Lehet arra számítani, hogy Középeurópa, beleértve a kisantanl hárommillió szuronyát és ötvenmillió lakosát, vámunióra lépjen Magyarországgal és ebben az esetben megszűnvén a közbeeső vámok, a csehszlovák búza is hatvan koronára esnék vissza és lenne olyan olcsóság, amilyen a háború előtt sem volt? Erre csakugyan nem lehet számítani, mert a szociáldemokraták és az agrárok nincsenek valami elragadó jó viszonyban és a szociáldemokratáknak ezen kellene dolgozniuk, mert rajtuk csak egyetlen nagy nemzetközi összefogás segíthet, de a csehszlovák szociáldemokrácia kardcsörtctő pacifizmusa az agrárokat is túllicitálta mindig nacionalizmus dolgában. Ebből az összefogásból, amelyre Benes legfrisebb formulát dolgozott ki: nem lehet semmi sem. Hogy Dollfuss volt cs. kir. császárvadász főhadnagy, most osztrák kancellár úr Gömbös barátságát keresi, ez se lepjen meg bennünket. Ausztriának támaszra van szüksége, mert a Starhemberg Heiinwerjei és a barnaingesek erőpróbája egy kiinduló osztrák választáson elképzelhetjük, hogyan dőlne el. Dollfuss minden körülmények közt biztosítani akarja uralmát és ehhez választásra valóban nincsen szüksége, de van Gömbösre, aki takarékos generális és érti a dolgát mint politikus is, de katonai tanácsokkal is tud szolgálni. Ausztria nem ebben az adott esetben először támaszkodik Magyarországra. Mikor a magyar óbesterek Berlinbe mentek cgy-két tucat finom női keztyűért huszárjaik élén, már akkor a magyar karok fogták az ingadozó trónust. Ausztria épségére jól vigyáz a szomszédos Magyarország és a déli szomszéd is: nem érheti baj és meglepetés, de azért a francia kölcsön minél gyorsabban jöjjön, mert ebben az esetben a középeurópai egyensúly nem billen fel. Paul Boncour egykori szociáldemokrata, most radikális meggyőződésű kedveltje a párisi szalonoknak Kánya Kálmántól szerette vol-Komárora, — szeptember 22. Panasz a Prágai Magyar Hírlap betiltása ellen. A Prágai Magyar Hirlap lapkiadó vállalat szövetkezet igazgatósága napokban Pozsonyban Szilassy Béla dr. magyar nemzeti párti szenátor elnökletével ülést tartott, amelyen az igazgatóság megbízta Szilárd Marcell dr. ügyvédet, hogy a lapbetiltás ellen az illetékes fórumnál panasszal éljen. Szüllö Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az egyesült magyar pártok parlamenti klubjának elnöke a berni U- sebbségi konferencián értesült a Prág i Magyar Hirlap betiltásáról és ebben c ügyben a konferencián felszólalt. Ezes, kívül táviratot intézett Benes dr. kti' ügyminiszterhez, amelyben kPr . zésre juttatta, hogy a lap betiltása n rrt egyeztethető össze azokkal az elvekkel, amelyeknek Benes a legkitartóbb hirdetője és védelmezője, A kisebbségek és a kormányok közötti egyetértés érdekéban arra kéri Szüllő a külügyminisztert, hogy a betiltást vonassa vissza és a népszövetségi tanács genfi ülésszaka alatt állapítson meg részére egy órát, hogy ezt az elsőrendű kérdést megoldhassák. na megtudni, mit is akar Magyarország. Bizonyára meg is tudta: békességet és kölcsönt, mert anyagiakban tudvalevőleg ezek a kis maradék legyőzöl! államok, igen szegények. Ha ez a kölcsön feltételekhez van kötve. Hogy Magyarországnak kedves egészségére kell kívánnia, ha Beucs Irüsszent, akkor másutt k<j!l kopogtatni utána. Mert Magyarország Középeurópa kulcsa és helyzeti elsőségét nem adhatja fel néhánymillió frankért, amelynek ellenében elsősorban jó kereskedelmi szerződés dukálna Franciaországnak, azután másodvagy harmadsorban a kisantantnak kellene előnyöket nyújtani. Vigyázat: az ajándékokat kináló görögöktől óvakodni kell, ha másnak hívják is ma őket. Hétfőn pedig megkezdődik a kisantanl konferencia, ahol Középcurópa békéjét biztosítani fogja a három Grácia, akik Parist szívesen várnák körükbe. Talán meghívót is küldenek neki. És ha erre sem megy közéjük kiválasztani »három közül a szebbiket«, akkor Szinajában leülnek a három külügyminiszterek és haragos gazdasági ultimátumokat fogalmaznak és gyakorolják magukat az »irálytanban« Középeurópa pedig nem tud öszszeállni, rossz a ragasztóanyag, nem fogja össze. Nem kapott Giller János dr. és Petrasek Ágoston engedélyt a P. M. H. betiltása miatt bejelentett felszólalásra. Szlovenszkó országos választmánya csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelynek napirendje előtt Giller János dr. a magyar nemzeti párt és Petrasek Ágoston az országos keresztényszocialista párt tartománygyülési képviselője, napirend előtti felszólalást kértek, a három hónapra betiltott Prágai Magyar Hirlap ügyében. A képviselők kérését Országh József országos elnök mereven elutasította, — noha Giller János dr. hangoztatta azt, hogy ennek a kérdésnek politikai vonatkozását felszólalásában nem akarja kidomborítani és a kormányhoz intézendő megkeresésben csak arra a momentumra kiván rámutatni, amely a betiltás következménye Szlovenszkó magyar közönsége körében érthető nyugtalanság formájában jelentkezett, egyúttal rá akart mutatni, hogy ez az intézkedés nem volt alkalmas a magyar nemzeti kisebbség konszolidálására. Országh elnök elutasította a felszólalás engedélyezését, mely után Giller János dr. bejelentette, hogy ezekután a kérdést a magyar pártok az országos képviselőtestület hétfői plénuma elé fogják vinni. A takarékossági bizottság megkezdi működését. A parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság a jövő héten kezdi meg tárgyalásait, amelyeknek az a céljuk, hogy módot találjanak az 1934. évi költségvetés kiadásainak 75 milliárd koronát kitevő maximális összegre való csökkentésére. Kétségtelen, hogy a dologi kiadásokat radikálisan leszállítják, de számolni kell a személyi kiadások csökkentésével is Magyarország javaslatai a dunai államok gazdasági együttműködésére. Kánya Kálmán magyar külügyminiszter párizsi látogatásáról hosszabb cikkben emlékezik meg a Párizsban megjelenő Figaró c. újság, amely a dunai államok árucseréjére nézve folytatott tárgyalásokról többek között azt Írja, hogy Magyarország álláspontja, amelyet Kánya külügyminiszter részletesen kifejtett, lényegesen eltér a kisantant álláspontjától. Prágában, Bukarestben és Belgrádban azt hiszik, hogy a dunai válság leküzdésére vagy enyhítésére a legjobb mód az lenne, ha Magyarország és Ausztria csatlakoznék ahhoz a gazdasági rendszerhez, melyet a kisantant államai körülbelül egy év óla kidolgoztak. Magyarország ezzel a tervvel szemben két érvet hoz fel. Az első az, hogy olyan gazdasági rendszer, amely a csehszlovák köztársaságot, Ausztriát, Magyarországot, Jugoszláviát és Romániát foglalná magában, nem oldaná meg ezeknek az államoknak mostani válságos helyzetét, már csak azért sem, mert Csehszlovákia és Ausztria nem bírják felvenni azokat a mezőgazdasági termékeket, melyeket Magyarország, Jugoszlávia és Románia termelnek. A másik érv az, hogyha Magyarország csatlakozna a kisantant csoportosuláshoz, feltétlenül maga is e csoportosulás politikai vágányára sodródna. Kánya felismerte, hogy gyors cselekvésre van szükség és azt ajánlotta, hogy kapcsolják ki azokat a kérdéseket, melyek a dunai államokat egymástól eltávolítják és kössenek kétoldalú szerződéseket. A magyar külügyminiszter azt is ajánlotta, hogy a francia kormány lépjen közbe a prágai kormánynál abból a célból, hogy az 1930-ban, a csehszlovák kormány részéről jelmondott kereskedelmi szerződést helyezze újra hatályba. Benes meglátogatja Mussolinit. A minisztertanács keddi ülésében Benes dr. külügyminiszter jelentést tett a politikai helyzetről. A jelentés szerint a helyzet az utóbbi időben némileg javult (?), amihez hozzájárult az a körülmény, hogy a középeurópai kérdésekben, főként, ami a kisantantot illeti, közeledés jött létre Olaszország és Franciaország közö t. Megállapította a külügyminiszter továbbá azt is, hogy a kisantant behatóan tájékozva volt Kánya Kálmán magyar külügyminiszter POLITIKAI SZEMLE Vőlegény kerestetik
