Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-12-20 / 101. szám
Ötveimejzyedlk évfolyam. lOl. s/ám, Szerda, 1033. december 20 Hfillzetésl ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel e|ész évre 8* KI, félévre 40 KI, negyed« évre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egy esszé in ára 1 korona. Alapította) TUBA JÁNOS. Eelelőa tősaerkssstGj GAAL GYULA dr. Sierkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ■finmnkfctáraak. ALAPI GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor a, 9. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombatos A nyomor é Komárom, december 10. A nyomorúságon segíteni kell és a városházán héttőn megtartóit társadalmi akció ebben az elvben egyhangúlag megegyezett. Ez a körülmény azonban nem ment fel bennünket attól a kritikától, amely kötelességünk azokkal szemben, akik e körül a társadalmi akció körűi olt hemzsegnek és az akciót sietnek a maguk javára értékesíteni. A társadalmi segítségakció elkésett, mert öt nap múlva karácsony ünnepéi ünnepeljük és előtte már az egyházakban gyűjtések folytak a szegények karácsonyi megsegítésére. Mindegy :a karácsonyi »szent ünnepek egyszerre jó alkalommá lesznek azoknak az ismeretes vezérférfiaknak. akik a baloldal ug ródeszkáiról mindig a vallás ellen szavalnak. A másik kifogásunk az, hogy a társadalom kis pénzecskéje, amit majd össze fognak gyűjteni telkes emberek, és amelyhez hozzá fognak járulni a leromlott gazdasági helyzetű emberek is, ne a szokásos pártcsatornákon keresztül csordogál jou a segítésre érdemes szegények felé, hanem magának a segítő társadalomnak útján. Nem bizalmi kérdés felvetését célozza ez a kifogásunk, csak azt. hogy az az oldal, amely mindig a polgárt üli és a polgár mindig csak az ütések helyét vakargalja, ne csináljon magának ebből érdemeket, és ne használja ki maga részére korteseszközül. A polgár pedig legyen önérzetes és mondja meg nyíltan, hogy nekünk igenis megvannak a magunk szegényügyi szervezeteink, akik eddig is jómunkál végeztek, mi ezeken a szerveken keresztül vagy ezek utján juttatjuk cl azt, amit még adui tudunk. Tiltakoznia kell minden önérzetes polgárnak az ellen a demagógia ellen, amely ezt a kérdést is ki akarja magának sajátítani, főleg azonban az ellen, hogy a befolyt adomány ok el-»kollektivizáItassauak . Mert a város által kifizetendő számlákra a közteherviselő polgárok adnak majd fedezetet pótadójukból és a járási hivatal harmincezer koronás adományát is a mi póladóinkból volt alkalma a Járási választmánynak kiutalványoznia. Erre a megállapításra abból a célból van szükség, hogy a segítésre szorultak ne azokat a polgárokat szidják és mocskolják, akik a népkonyha működését lehetővé lenni igyekeznek, hanem, hogy tudják meg azt a valóságot, hogy a népkonyhát a sokat gyalázolt városi polgárság tartja fenn. Szükséges dolog, hogy ezért a népkonyha élére is azok kerüljenek, akiknek ebben részük van és ne azok, s a segítség. akik ezl csak agitáeiós eszköznek nézik és olcsó demagógiával a maguk részére kisajátítják, mert még olyan objektív marxista nem akadt, aki meg merte volna mondani az igazai, hogy a népkonyhái a polgári áldozatkészség tartja fenn a legnagyobb részben. Ha a népkonyha vezetésében ott ütnek a polgárság bizalmi emberei is, akkor megnyugszunk abban, hogy a demagógia nem sajátítja ki pártügynek a népkonyhát, erre szükség van azzal a felelőtlen izgatással szemben, amely Komáromban a polgárság bőrére folyik s amelynek egyik nem utolsó állomása maga a városi képviselőtestület, ahova már ilyen viszonyok mellett a polgárság képviselőinek el járni ok is felesleges; és nem tudjuk mosl sem megállapítani, hogy nem lelt volna-e helyesebb a uyomorenylütési akciói teljesen elkülönítve megindítani, minden »kollektiv« rendszer nélkül, egyesegyedül az áldozatkész polgárság emberségére. Ezt a jótékonysági akciót vezethetnék a megorganizált jótékonysági egyesületek. Végül ki kell térni arra az elnöki székből konstatált megállapításra, hogy a népkonyha látogatóinak erkölcsei ne legyenek olyan durvák, amilyenről keserű tapasztalatok szóinak. Mi abban a véleményben Komárom, december 19. Masaryk köztársasági elnök a népszövetség mellett. Masaryk köztársasági elnök a Foxlieti filmhíradóban cseh, nemei, francia és angol nyelven karácsonyi üzenetei küldött a világnak. A köztársasági elnök visszaemlékezve ifjúságára. amikor szülőfalujában házrólházra járva énekelte a karácsonyi éneket, mindig eszébe jutott az evangéliumnak gyerekkorában énekelt része és remélte, hogy a világ lassanlassan mégis csak Jézus parancsa mellett dönt. Azt javasolja, hogy senkit se izgassanak gazdasági vagy politikai kérdések. A mai kor problémája nemcsak gazdasági és politikai, hanem erkölcsi természetű is. Mindenütt cl kell vetni az erőszakot. A világháború eredménye a népszövetség volt és a népszövetség a békének leghathatósabb eszköze marad a jövőben is. Becsületes politikát kell folytatni. Masaryk elnök a mai korban egyetlen olyan politikai problémát sem lát, melyet az államférfiak nyugodtan és békében meg nem oldhatnának. Több határidős javaslatot nyújtott be a kormány. A kormány a múlt héten több határidős javaslatot nyújtott be, amevagyunk, hogy ez mind nem magiból történik, hanem minden kirobbanásnak megvan a maga mólóra. Ezeknek értésére lehet és kell is adni. hogy a népkonyha fen- I a fiúsával a város nem köteles, aki a népkonyhán nyujloltakkal nem éri be, annak jogában áll a népkonyha elleni bojkotthoz is csatlakozni, de ahhoz senkinek nincsen joga ollau, hogy akár a hatóságot, akár a polgárságot szidalmazza. Most pedig a lerongyolt és nagy részében hajótörött társadalomhoz van kérő szavunk: ne nézze, ki kéri az adományt, hanem azt, hogy milyen célra kell most sürgősen adakozni. Adjon mindenki, aki csak adhat. A mi fegyverünk a szeretet és ezt fordítjuk a gyűlölet ellen. Nem érezzük a sebeket, amelyeket az oszlálygyülölet ejt rajtunk naponta, mert azok, akik azt osztogatják, »nem tudják, mit eselekesznck . A szegénnyel mindegyikünk úgy bánjon, mint a testvérével, mert az a szerencsétlen egv szörnyű, világharcnak az elesettje vagy sebesüli je. lía filléreket tudsz adni, adjad oda, ha áldozni tudsz, áldozz minél többel, mert a nyomorúság szörnyű nagy. Polgárok, ez a nyomorúság, a beteg gyermekek, a didergő aggastyánok, a fűtetlen szobák, a ruhátlan és éhező emberek sorsa vonul jou el lelki szemeitek előtt! Segítsetek! Ivek a következők: A bérlők védelméről szóló törvény hatályát minden változás nélkül február végéig hoszszabbítják meg. Módosítás nélkül hoszszabbítják meg február végéig a földművelők ellen vezethető végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvény hatályát. .1 jövedelemadóhoz eddig kivetett átmeneti pótlék szedését az 1933. és 1931. adóévekre is megengedik. A inunk .n Iknl'.ek s gélgezé: e céljaira az 1933. és 1931. évben a jövedelemadó egy százalékának megfelelő pótlékot fognak szedni, mely inségpótlékol eddig csak a tantiémadó után vetették ki. A nagyvárosok kisiparosai és kereskedői követelésére a kormány végül törvénybe akarja iktatni az egységes áruüzletek terjeszkedésének tilalmát. A törvényhozók tiszteletdíjának rendezése céljából a koalíciós pártok oly értelmű kezdeményező javaslatot nyújtottak be, hogy a havi 5000 korona egységesen 74 százalékos átmeneti levonással lenne 193b. dec. 31-ig megterhelve. Vagyis a képviselő és szenátor 1931. dec. 31-ig havi 1300 koronát kapna kézhez. Az adórendszer revízióját tervezi a pénzügyminiszter. A szenátus költségvetési bizottságának ülésén reflektált Trapl dr. pénzügyminiszter a vila folyamán elhangzott panaszokra. A pénzügyminiszter megái lapította, hogy az adóbevételek csökkenésével egyidejűleg erősen kisebbedéit a vámbevétel is. 1933-ban nagy mértékben visszaesett a fogyasztási adóból származó bevételi összeg, amit Trapl dr. a munkanélküliséggel és a lakosság vásárló ereje csökkenésével okolt meg. Majd az adórendszer jelentőségérői beszélt a pénzügyminiszter, aki kijelentette, hogy a válság el inul távul revízió alá vetik a jelenlegi adósziszlémát. A munkakölcsömiel kapcsolatos kedvezmények igénybevételével összesen 711 millió korona adóhátralékai fizettek le s a miniszter úgy véli. hogy főképpen kis adófizetők rendezték hátralékaikat. A miniszter beismerte, hogy a pénzügyi hatóságok ellen fölhozott egyes panaszok jogosultak, a pénzügyi szervezetnek számos hibája van, de meg van a számdék arra, hogy a kifogásolt helyzetet megszüntessék. A miniszter értekezletet hívott össze, mely a pénzügyi hatóságok szervezetének egyszerűsítéséről, a pénzügyigazgatóságok hatáskörének kiszélesítéséről és az adóhivatalok ha táskörének kibővítéséről fog tanács kozni. A közigazgatás! apparátus egyszerűsítése. A szenátus költségvetési bizottságának legutóbbi ülésén Trapl dr. pénzügyminiszter felszólalásában elismerte, hogy a közigazgatási apparátusnak sok a fogyatékossága, azonban a pénzügyi igazgatás igyekszik ezen «segíteni. A pénzügyminiszter a legközelebbi napokra összehívta a második ügy osztály pénzügyi hivatalainak főnökeit, hogy ezen a konferencián megbeszéljék a közigazgatási apparátus egyszerűsítését és a pénzügyigazgatóságok, adóhivatalok és adóigazgatások illetékességének kiterjesztéséi, mindenekelőtt az adófizetési haladék engedélyezését és az adó elengedését illetőleg. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az 1931. évi költségvetést valóságos, reális gazdálkodással kell m gtölteni. Kedden tanácskozott az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának szanálására kiküldött bizottság. Krofta dr., a külügyminiszter helyettesének éles állásfoglalása a revízió ellen A külügyminiszter helyettese, Kroíl t dr. meghatalmazott miniszter előadást tartott Prágában a politikai eseményekről és előadásában élesen foglalt állást a revízió és Bethlen István gróf angliai revíziós előadásaival szemben. Ebben a kérdésben többek között kijelentette, hogy a magyar revíziós mozgalom az utóbbi időkben, különösen Bethlen grófnak Németországban, majd pedig Angliában tartott előadásai folytán élesen támadó karaktert öltött. Ez az előadás telve van valótlanságokkal és gyűlöletes rágalmakkal s nem méltó egy olyan POLITIKAI SZEMLE
