Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-12-20 / 101. szám

Ötveimejzyedlk évfolyam. lOl. s/ám, Szerda, 1033. december 20 Hfillzetésl ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel e|ész évre 8* KI, félévre 40 KI, negyed« évre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egy esszé in ára 1 korona. Alapította) TUBA JÁNOS. Eelelőa tősaerkssstGj GAAL GYULA dr. Sierkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ■finmnkfctáraak. ALAPI GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor a, 9. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombatos A nyomor é Komárom, december 10. A nyomorúságon segíteni kell és a városházán héttőn megtartóit társadalmi akció ebben az elvben egyhangúlag megegyezett. Ez a kö­rülmény azonban nem ment fel bennünket attól a kritikától, amely kötelességünk azokkal szemben, akik e körül a társadalmi akció körűi olt hemzsegnek és az akciót sietnek a maguk javára értékesíte­ni. A társadalmi segítségakció elké­sett, mert öt nap múlva karácsony ünnepéi ünnepeljük és előtte már az egyházakban gyűjtések folytak a szegények karácsonyi megsegíté­sére. Mindegy :a karácsonyi »szent ünnepek egyszerre jó alkalommá lesznek azoknak az ismeretes ve­zérférfiaknak. akik a baloldal ug ródeszkáiról mindig a vallás ellen szavalnak. A másik kifogásunk az, hogy a társadalom kis pénzecskéje, amit majd össze fognak gyűjteni telkes emberek, és amelyhez hozzá fog­nak járulni a leromlott gazdasági helyzetű emberek is, ne a szokásos pártcsatornákon keresztül csordo­gál jou a segítésre érdemes szegé­nyek felé, hanem magának a se­gítő társadalomnak útján. Nem bi­zalmi kérdés felvetését célozza ez a kifogásunk, csak azt. hogy az az oldal, amely mindig a polgárt üli és a polgár mindig csak az ütések helyét vakargalja, ne csi­náljon magának ebből érdemeket, és ne használja ki maga részére korteseszközül. A polgár pedig le­gyen önérzetes és mondja meg nyíltan, hogy nekünk igenis meg­vannak a magunk szegényügyi szervezeteink, akik eddig is jómun­­kál végeztek, mi ezeken a szerve­ken keresztül vagy ezek utján jut­tatjuk cl azt, amit még adui tu­dunk. Tiltakoznia kell minden önérze­tes polgárnak az ellen a demagógia ellen, amely ezt a kérdést is ki akarja magának sajátítani, főleg azonban az ellen, hogy a befolyt adomány ok el-»kollektivizáItassa­­uak . Mert a város által kifizeten­dő számlákra a közteherviselő pol­gárok adnak majd fedezetet pót­­adójukból és a járási hivatal har­mincezer koronás adományát is a mi póladóinkból volt alkalma a Járási választmánynak kiutalvá­nyoznia. Erre a megállapításra ab­ból a célból van szükség, hogy a segítésre szorultak ne azokat a pol­gárokat szidják és mocskolják, akik a népkonyha működését lehetővé lenni igyekeznek, hanem, hogy tudják meg azt a valóságot, hogy a népkonyhát a sokat gyalázolt városi polgárság tartja fenn. Szük­séges dolog, hogy ezért a népkony­ha élére is azok kerüljenek, akik­nek ebben részük van és ne azok, s a segítség. akik ezl csak agitáeiós eszköznek nézik és olcsó demagógiával a ma­guk részére kisajátítják, mert még olyan objektív marxista nem akadt, aki meg merte volna mondani az igazai, hogy a népkonyhái a pol­gári áldozatkészség tartja fenn a legnagyobb részben. Ha a népkonyha vezetésében ott ütnek a polgárság bizalmi emberei is, akkor megnyugszunk abban, hogy a demagógia nem sajátítja ki pártügynek a népkonyhát, erre szükség van azzal a felelőtlen izga­tással szemben, amely Komárom­ban a polgárság bőrére folyik s amelynek egyik nem utolsó állo­mása maga a városi képviselőtes­tület, ahova már ilyen viszonyok mellett a polgárság képviselőinek el járni ok is felesleges; és nem tud­juk mosl sem megállapítani, hogy nem lelt volna-e helyesebb a uyo­­morenylütési akciói teljesen elkü­lönítve megindítani, minden »kol­lektiv« rendszer nélkül, egyesegye­­dül az áldozatkész polgárság em­berségére. Ezt a jótékonysági ak­ciót vezethetnék a megorganizált jótékonysági egyesületek. Végül ki kell térni arra az elnöki székből konstatált megállapításra, hogy a népkonyha látogatóinak er­kölcsei ne legyenek olyan durvák, amilyenről keserű tapasztalatok szóinak. Mi abban a véleményben Komárom, december 19. Masaryk köztársasági elnök a nép­­szövetség mellett. Masaryk köztársasági elnök a Fox­­lieti filmhíradóban cseh, nemei, fran­cia és angol nyelven karácsonyi üze­netei küldött a világnak. A köztár­sasági elnök visszaemlékezve ifjúsá­gára. amikor szülőfalujában házról­­házra járva énekelte a karácsonyi éneket, mindig eszébe jutott az evan­géliumnak gyerekkorában énekelt ré­sze és remélte, hogy a világ lassan­­lassan mégis csak Jézus parancsa mellett dönt. Azt javasolja, hogy sen­kit se izgassanak gazdasági vagy po­litikai kérdések. A mai kor problémá­ja nemcsak gazdasági és politikai, ha­nem erkölcsi természetű is. Minde­nütt cl kell vetni az erőszakot. A vi­lágháború eredménye a népszövetség volt és a népszövetség a békének leg­­hathatósabb eszköze marad a jövőben is. Becsületes politikát kell folytatni. Masaryk elnök a mai korban egyetlen olyan politikai problémát sem lát, melyet az államférfiak nyugodtan és békében meg nem oldhatnának. Több határidős javaslatot nyújtott be a kormány. A kormány a múlt héten több ha­táridős javaslatot nyújtott be, ame­vagyunk, hogy ez mind nem ma­giból történik, hanem minden ki­robbanásnak megvan a maga mó­lóra. Ezeknek értésére lehet és kell is adni. hogy a népkonyha fen- I a fiúsával a város nem köteles, aki a népkonyhán nyujloltakkal nem éri be, annak jogában áll a nép­konyha elleni bojkotthoz is csat­lakozni, de ahhoz senkinek nin­csen joga ollau, hogy akár a ható­ságot, akár a polgárságot szidal­mazza. Most pedig a lerongyolt és nagy részében hajótörött társadalomhoz van kérő szavunk: ne nézze, ki kéri az adományt, hanem azt, hogy milyen célra kell most sürgősen adakozni. Adjon mindenki, aki csak adhat. A mi fegyverünk a sze­retet és ezt fordítjuk a gyűlölet ellen. Nem érezzük a sebeket, ame­lyeket az oszlálygyülölet ejt raj­tunk naponta, mert azok, akik azt osztogatják, »nem tudják, mit ese­­lekesznck . A szegénnyel mind­egyikünk úgy bánjon, mint a test­vérével, mert az a szerencsétlen egv szörnyű, világharcnak az el­esettje vagy sebesüli je. lía fillé­reket tudsz adni, adjad oda, ha ál­dozni tudsz, áldozz minél többel, mert a nyomorúság szörnyű nagy. Polgárok, ez a nyomorúság, a be­teg gyermekek, a didergő aggas­tyánok, a fűtetlen szobák, a ru­hátlan és éhező emberek sorsa vo­nul jou el lelki szemeitek előtt! Se­gítsetek! Ivek a következők: A bérlők védel­méről szóló törvény hatályát minden változás nélkül február végéig hosz­­szabbítják meg. Módosítás nélkül hosz­­szabbítják meg február végéig a föld­művelők ellen vezethető végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvény hatá­lyát. .1 jövedelemadóhoz eddig kive­tett átmeneti pótlék szedését az 1933. és 1931. adóévekre is megengedik. A inunk .n Iknl'.ek s gélgezé: e céljaira az 1933. és 1931. évben a jövedelemadó egy százalékának megfelelő pótlékot fognak szedni, mely inségpótlékol ed­dig csak a tantiémadó után vetették ki. A nagyvárosok kisiparosai és ke­reskedői követelésére a kormány vé­gül törvénybe akarja iktatni az egy­séges áruüzletek terjeszkedésének ti­lalmát. A törvényhozók tiszteletdíjá­nak rendezése céljából a koalíciós pártok oly értelmű kezdeményező ja­vaslatot nyújtottak be, hogy a havi 5000 korona egységesen 74 százalékos átmeneti levonással lenne 193b. dec. 31-ig megterhelve. Vagyis a képviselő és szenátor 1931. dec. 31-ig havi 1300 koronát kapna kézhez. Az adórendszer revízióját tervezi a pénzügyminiszter. A szenátus költségvetési bizottságá­nak ülésén reflektált Trapl dr. pénz­ügyminiszter a vila folyamán elhang­zott panaszokra. A pénzügyminiszter megái lapította, hogy az adóbevételek csökkenésével egyidejűleg erősen ki­sebbedéit a vámbevétel is. 1933-ban nagy mértékben visszaesett a fogyasz­tási adóból származó bevételi összeg, amit Trapl dr. a munkanélküliséggel és a lakosság vásárló ereje csökkené­sével okolt meg. Majd az adórendszer jelentőségérői beszélt a pénzügyminiszter, aki kije­lentette, hogy a válság el inul távul re­vízió alá vetik a jelenlegi adósziszlé­­mát. A munkakölcsömiel kapcsolatos kedvezmények igénybevételével össze­sen 711 millió korona adóhátralékai fizettek le s a miniszter úgy véli. hogy főképpen kis adófizetők rendez­ték hátralékaikat. A miniszter beis­merte, hogy a pénzügyi hatóságok el­len fölhozott egyes panaszok jogosul­tak, a pénzügyi szervezetnek számos hibája van, de meg van a számdék arra, hogy a kifogásolt helyzetet meg­szüntessék. A miniszter értekezletet hívott össze, mely a pénzügyi hatósá­gok szervezetének egyszerűsítéséről, a pénzügyigazgatóságok hatáskörének kiszélesítéséről és az adóhivatalok ha táskörének kibővítéséről fog tanács kozni. A közigazgatás! apparátus egyszerűsítése. A szenátus költségvetési bizottságá­nak legutóbbi ülésén Trapl dr. pénz­ügyminiszter felszólalásában elismerte, hogy a közigazgatási apparátusnak sok a fogyatékossága, azonban a pénzügyi igazgatás igyekszik ezen «segíteni. A pénzügyminiszter a legközelebbi na­pokra összehívta a második ügy osz­tály pénzügyi hivatalainak főnökeit, hogy ezen a konferencián megbeszél­jék a közigazgatási apparátus egy­szerűsítését és a pénzügyigazgatósá­­gok, adóhivatalok és adóigazgatások illetékességének kiterjesztéséi, minde­nekelőtt az adófizetési haladék enge­délyezését és az adó elengedését ille­tőleg. A pénzügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy az 1931. évi költségvetést va­lóságos, reális gazdálkodással kell m g­­tölteni. Kedden tanácskozott az ön­­kormányzati testületek pénzügyi gaz­dálkodásának szanálására kiküldött bizottság. Krofta dr., a külügyminiszter he­lyettesének éles állásfoglalása a revízió ellen A külügyminiszter helyettese, Kroíl t dr. meghatalmazott miniszter előadást tartott Prágában a politikai esemé­nyekről és előadásában élesen fog­lalt állást a revízió és Bethlen István gróf angliai revíziós előadásaival szemben. Ebben a kérdésben többek között kijelentette, hogy a magyar revíziós mozgalom az utóbbi időkben, különösen Bethlen grófnak Németor­szágban, majd pedig Angliában tar­tott előadásai folytán élesen támadó karaktert öltött. Ez az előadás telve van valótlanságokkal és gyűlöletes rá­galmakkal s nem méltó egy olyan POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom