Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-15 / 56. szám
1958. július 15. »KOMÁROMI LAPOK« A Komáromi Lapok menetrend kivonata megjelent és kapható a Spitzer-féle könyvesboltban. Ara 1 korona 20 fillér. — Érvényes május 75-től. ílayto Sím leworth féle 58 "-ős 277 cséplőszekrény teljesen jó karban, jutányosán eladó ónig Ödönnél, Csúzon Ha ngos 021 — A kék expressz. Irta: Agatha Christie, a „Poirot mester“, a „Titkos ellenfél“, az „Ijedtszemű leány“ és a „Vörös sál“ cimü regények szerzője ez alkalommal is új fordulatokban, eredeti ötletekben bővelkedő, friss színekkel, lendülettel teli és frappáns kimenetelű regénnyel lepi meg olvasóközönségét. A csöndesen szövődő szerelem halk melódiája kíséri a mindenképpen váratlan és megnyugtató befejezést. Agatha Christienek ez a legújabb regénye a Paíiadis Pengős Regényeinek sorában, Feketer Oszkár dr. fordításában jelent meg. Ára 6 Kő. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban. Mély árleszállítás fürdő dress, gyermek trikók, sokkerlék és gyermekkocsikban ELBERTNéL. — Fényes nappal tört be. A magyar Komáromhoz tartozó Kisszőnyön vakmerő betörés volt a napokban Csepreghy Istvánná Térffy uccai lakásában. Amig Csepreghy Istvánná a lengyárban dolgozó leányának elvitte az ebédjét, azalatt a vakmerő betörő az egyik uccai ablakot betörte és az igy támadt résen behatolt a lakásba. Ott a szekrényeket feltörte és az értékesebb ruha- és fehérneműket összeszedte. Aztán ezzel a ruhacsomaggal a konyha udvarranéző ablakán kimászott a lakásból és az udvart elhagyván, a szán, tóföldeken keresztül elmenekült. Nagy volt a meglepetése Csepreghy Istvánnénak, amikor hazatért és a lakását kifosztottan találta. Nyomban értesítette a rendőrséget. Az erélyes nyomozásnak meg lett a kellő eredménye, mert a tettest már el is fogták Szűcs Erzsébet hántai születésű cselédleány személyében, aki csak most szabadult ki a fogságból, ahová lopás miatt került. — A MEGZAVART TOLVAJ. Bátor asszony lehet Ozorák Mihályné érsekujvári cukrásznő, aki arra ébredt, hogy valaki jár az üzletben. Bátran bement oda és meglepetve látta, hogy egy idegen kotorász a pénztárfiókban. Oziorákné nem vesztette el lélekjelenlétét, az utcára sietett és kiabálni kezdett segítség után. A tolvaj közben az ablakon át az udvarra menekült és onnét sikerült meglógnia. Negyven kor. készpénzt vitt magával. Előzőleg süteményeket csomagolt össze gondos összeállításban. Ezt a nagy csomagot azonban már nem volt ideje magával vinni. — POLGÁRMESTER KELT KI A TYÚKTOJÁSOKBÓL. C. Lew, aki a washingtoni Spokane megüresedett polgármesteri állásra pályázott, a női választók megnyerése érdekében megállapodott az élelmiszerüzletekkel, hogy a választás előtti héten minden tojásra ruggyantabélyegzővel rányomják ezt a felírást: — Szavazzatok Lew-rel A választáson nagy többséggel győzött. Egyszer volt... I. Egyszer volt, hol nem volt egy szép tangó. Egy szép argentínai, reménytelenül szerelmes tangó. Minden benne volt, ami úgy illik, hogy benne legyen az ilyen, reménytelenül szerelmes tangóban. Halk ütem, fájdalmas szaxofon-szóló, holdvilág, fekete ciprusok suhogása. Volt aztán egy szép slow-fox, vagy ahogy bizalmasan hívták a mulatozók, meg a táncolok: sárgarózsa-szló. Azért »sárgarózsa«, mert erről a szép, halavány virágról volt szó a szövegben, amelyet nincs kinek átnyújtani. A szló az elismerés és a szerelem sárgarózsáját a tangónak szerette volna átnyújtani, de csak távolról epekedtek egymás után, zongorákon' és xylophonokon keresztül, mint afféle, önmagukkal tehetetlen, szerelmes, modern kis táncdalok. Volt egyszer egy zeneszerző, táncmuzsikaszerző, vidám zeneszerző, olyan volt, mint a többi modern zeneszerző, folyton figyelte a rádiót, meg a gramofont, megfigyelései eredményét aztán megkomponálta. Nem kerülte el figyelmét a tangó meg a Botrány az arénában Nagy német filmattrakció Harry Fiel Pénteken, szombaton és vasárnap Harry Piel nagy hangos kalandorfilmje a Modern mozi meglepetése. Nagyváros: az alvilág, a felső tízezer, a két véglet és ami közte van, a dolgozó munkás- és kispolgári tömegek. A nagyvárosi élet keresztmetszetét adja ez a film, melyben alkalma nyílik Harry Pielnek az alvilág betörőive, felvenni a harcot, a felső tizezer botránkoztató fényűzését veszélyeztetni és végül, hogy a sport se maradjon ki a filmből, még boxmeccsen is leteriti ellenfelét. Az érdekfeszitő kalandorkép számos jelenete vált ki tapsvihart. — Pótfilm: hangos Micky egér Kék ég alatt Douglas Fairbanks Douglas Fairbanks első hangosfilmje: a „Kék ég alatt“ az amerikai milliomosok pazar életébe enged bepillantást. Vászonra vetíti, hogy milyen szép lehetne mindannyiunk élete, ha a javak elosztása nem lenne aránytalan. Ragyogó fényes élet, valóságos álomkép! Douglas Fairbanks, a nagy amerikai kalandorszinész szenzációs alakítást nyújt a filmben, melyet hétfőn és kedden mutat be a Modern mozi. Szerelmi éjszakák Willy Forst és Marlene Dietrich Izgalmas néma film olcsó helyárakkal. Helyárak: 1, 2 és 3 korona. Főszereplők: Willy Forst és Marlene Dietrich. Bemutató szerdán és csütörtökön. »szló« sem, önkénytelenül megérezte, hogy ez a kettő vágyik egymás után. Fogta hát a két ‘dalt — csinált belőle egy harmadikat. Egy keringőt. Az emberek azonnal megtanulták, mivel már előbb is ismerték és dúdolták, így került össze a két szerelmes dal, rövid időre az igaz, mivel a keringő rövidéletü volt, de az nem volt baj, mert a tangó meg a slow-fox csak most tudták meg, mennyire unják mást. A keringő cime (mivel idegen nyelvű cim a divatos) ez volt: »Happy end!« II. Volt egyszer egy szmoking. A Viktor ruhadarabja volt ez a szmoking, rendes, komoly szabású szmoking volt, tükörrel, feketeselyem béléssel, duplasoros fehér mellénnyel. Ezt a szmokingot sohase vette észre senki, mert csak egy szmoking volt a sok között, a Viktor zörgő csontján, egy szmoking, amely ott sötétlett tiz éven keresztül Viktor felesége mögött, Juci mögött, aki a mindenkori divathoz képest lila, piros és kék illúziókban jelent meg egy-egy estélyen, sarkában a szomorú Viktorral és a szomorú szmokinggal. Egy szép napon aztán nagyot fordult a divat. Marlene Dietrich kezdte — Uj doktor. Cseh Béla dunaszerdahelyi járásbiró a pozsonyi egyetem jogi karán megszerezte a doktori diplomát. — A tóvárosi Eszterházi Angolkert nyílttéri színpada vasárnap megint az érdeklődés központja volt. Ugyanis a Tóvárosi Magyar Asztaltársaság a szegény és árvagyermekek javára nagyszabású dalos ünnepélyt rendezett igen nagy sikerrel, amelyen számos dalárda lépett föl. A pompás műsort különösen színessé tette Az arató ünnep című táncjelenet cO tagú tánckarávai. — Aki 70-ik születésnapján akart meghalni. Radoszta István 70 éves kispusztai földmunkás felakasztotta magát és mire rátaláltak, már halott volt. Az öngyilkossá lett öreg ember évekkel ezelőtt megfogadta, hogyha megéri 70-ik születésnapját, önkezével vet véget életének. Ezt a fogadalmát váltotta be most és csak annyit irt egy papirdarabkára: „Istennek-embernek becsületesen megfizettem“. — Tüzeset Szüllő Gyula tallősi lakásán tűz ütött ki, amely átcsapottá szomszédos dohányszáritóra és azt is elhamvasztotta. — Sáfrányoldatot ivott. A komáromiak kedvenc szórakozó helyén, a túlsó oldali Ács-féle vendéglőben nagy riadalom támadt a napokban. Soós Gyuláné, szül. Nagy Mária 24 éves háztartási alkalmazott hirtelen rosszul lett, összeesett és elvesztette az eszméletét. Az eszméletlen asszonyt a mentők a győri kórházba szállították, ahol azonnal kezelés alá vették. Itt aztán kiderült, hogy az asszony sáfrányoldatot ivott. Tettének okát nem ismerik, mert Soós Gyuláné megtagad minden fölvilágositást. — Tömeges napszűrás a Csallóközben. A hirtelen jött nagy hőségnek máris áldozatai vannak a csallóközi aratómunkások között. A rekkenő melegben dolgozó munkások közül Kovács Mária hódosi és Fekete Anna nádaslaki munkásasszonyok súlyos napszúrást kaptak, mindkettőt kórházba kellett vinni. Ezenkívül 6—8 munkás is napszurásban betegedet meg, ezeknek állapota azonban kielégítő. és pár megkergült fehérnép folytatta, így került a Viktor szekrényéből a Juci karcsú termetére az öreg szmoking. A szmoking mintha életre kelt volna, vidám lett, feltűnő lett,. Az emberek sokáig beszéltek róla, a fékét csóválták és mosolyogtak. A szmoking, Viktor szmokingja élte alkonyán divatba jött, karriert csinált, emlegették. Minden a tálalástól függ. III. Volt egyszer egy költő. Úgy hívták, hogy Kovács Demeter. Kovács Demeter olyan költő volt, mint a többi. Verseket irt. Verseket, amelyek ütemes sorokat jelentettek, egyszerű gondolatokat jelentettek, csengő rímeket jelentettek. Ilyen versei voltak például: Este van már, késő este, Ereszre tér meg a fecske, Csak te nem jössz, édes járom, Fehér rózsám, boldogságom. Aztán ezt is ő irta: Szeretnék járni alkonyt fényben Veled. Csillogna kéken, édes reménységben A szemed, Átélni még egyszer mindazt, ami [rég volt, 7. oldal. VIDÁM SAROK A fiatal iró boldog volt, mert végre talált egy olyan albérleti szobát, ahol nyugodtan dolgozhatott, nem zavarta semmiféle zaj. Meg is mondta a szobalánynak, mikor az reggel behozta a kikefélt ruháit: — Hallja, Kati lelkem, ilyen csendes helyen még sohasem laktam A maga gazdái úgy élnek, mint a galambok. Négy napja vagyok itt, de még a hangjukat se hallottam. — Az attul van, — magyarázta a szobalány, — mert most haragba vannak, oszt ilyenkor két hétig nem beszélnek egymással. De tessék csak várni, majd ha megint jóba lesznek! * Egy temetési menet halad a „Két félteke“ cimü irodalmi világfolyóirat szerkesztősége előtt. — Jaj — szól a folyóirat szerkesztője a titkárhoz. — Csak nem az előfizetőnk halt meg ... * Jack, a skót, egy reggel fölébred, megsimogatja a felesége arcát, de visszaretten: az arca hideg, élete párja az éj folyamán meghalt. Csak lassan tér magához. Kiugrik az ágyból, fölveszi papucsát, hálóköntösét, becsöngeti a cselédet. Már messziről kiabál feléje: — Mary, ma reggel csak egy kávét kérek. A második teljesen fölösleges. * Balkáni borbélynál. — Hogyan vágjam le a haját? — Szótlanul. — Mondja, barátom, miért bámul úgy rám a kutyája? — Azért, mert hébe-hóba lehull a földre egy fül. Imádja az emberi fület... — Micsoda, maga ráköp az ecsetre ? — Hát igen. Vidéken egyenesen a vendég arcába szoktunk köpni! Ama szép volt — veled!... A verseket nem vette észre senki. Mert ilyen egyszerű, kedvesen csendülő, normális verseket igen sokan Írnak manapság. Kovács Demeter fölötte elkeseredett. Gondolt merészet és nagyot. Irt egy verset. Az volt a címe: Szerenád. Aláírta a következőket: »E verset fémjelezte: Deine trio Pacsirtamezei di Pacs-Kovács«. Az első strófa igy szólt: Glukk! Lelkicsavar. Pont. Görbe. A kerék- Küllő-kellék nyikorog. Edöme néz teng eréből vájt ernyő alól Kékekbe-zöldekbe, távol Hol Fata-morgana dob fel borjakat - Százat, vágóhídi menedéken, Csak ott sötét, hol lehetne látomás, Motorcikli, bőrkabát, fővárosi rend[szám, Ami nem jön. Glukk! Száz ember közül kilencvenkilenc azt mondta: — Bolond! Egy azt mondta: — Remek. És a kilencvenkilenc el kezdett ezzel az eggyel vitatkozni. F. I. ÉVA 1933 E, PRICE KÖNYVE AZ „OKOS“ SZERELEM iskolája Bekötve: 12 Ke 194 DANTE-KIADÄS i
