Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-15 / 56. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Ktdió-mtsort tartalmazza Otvennegyedik évfolyam. 5G. sKám, Szombat, 1933. július 15 Előfizetési ár csehszlovák értékben: fflelyben és vidékre postai szétküldéssel agéaz évre 8Ö Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Eeleiős fősgerkesítö: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEE dr. lőmunkatársak: ALAP? GYULA dr. és FÜLöR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 2i, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A munkanélküli segély Komárom, — július 14. A kormánykoalíció kulisszái előtt vastag, hangfogó függönyök van­nak, amelyek elfogják az onnan fel­törő hangokat és eltakarják a szen­vedélyes viták látványait. Ezek a munkanélküli segély7 körül foly­nak. Leegyszerűsítve: az agrárpárt és a szociáldemokrata pártnak há­zi bajviadala ez is, amelyek olyan gyakranesnek meg és mindig va­lami kompromisszummal végződ­nek, amelyből senkinek semmi haszna nincsen. Most azonban mégis a nyilvánosság nagyobb és teljes érdeklődésére tarthat szá­mot a munkanélküli segély kér­dése. Az állam ezen is takarékos­kodni óhajt és tovább nem hajlan­dó az egymilliárdot meghaladó ki­adást viselni, különösen nem haj­landó azokért a visszaélésekért, amelyeket a munkanélküliek ér­dekében a szakszervezetek elkövet­tek. A munkanélküliek igazolása az úgynevezett genti rendszer mel­lett túlzott befolyást nyitott a mun­kásszervezeteknek és az állami el­lenőrzést megbénította. A kor­mány jobboldali pártjai tehát fo­kozottabb állami ellenőrzést kö­vetelnek és egyúttal a munkanélkü­li segély leszállítását is az állam pénzügyeinek érdekében. Itt felesleges és meddő vita len­ne a munkanélküliség okait felku­tatni, mivel minden újságolvasó tisztában van azzal, hogy a munka­­nélküliség egyenes arányban nö­vekszik a kivitel csökkenésével, amely már a mélypontot elérte. Az állam nem képes napi tizennyolc koronát fizetni munkanélküli se­gély címén, a szakszervezetek se­gélyalapjai szintén kimerültek a hosszú munkanélküliség következ­tében, tehát a kormány a munka­­nélküli segély leszállítása mellett annak ellenértéké gyanánt munkát is követel a törvényjavaslat sze­rint azoktól, akiket segélyez. Ezen a ponton ütközik össze a két ellentétes tábor véleméye. A segélyezettek ezt kényszermunká­nak minősítik és nem is sok agi­táció szükséges ahhoz, hogy ezt köztudattá tegyék a munkanélkü­liség körében. Az állam viszont azt az álláspontot foglalja el, hogy el­lentérték nélkül a munkanélküli segély demoralizálja a munkástö­megeket, mig a munkateljesítmény az emberi öntudatra nem lehet le­alázó és ennek ellenében jogosult­tá teszi a munkanélküliség állami támogatását. Az egyes államok megoszolnak aszerint, hogy fizetnek-e munka­­nélküliek részére segélyeket, vagy nem. A nemleges esetben azok ter­mészetben való támogatásával pó­tolják a pénzsegély hiányát, de ezért is követelnek minimális mun­kateljesítményt. Ez az intézkedés általában bevált a tapasztalatok szerint, mert a ténylegesen reászo­­rultakon segítenek első sorban. Aki nem akarja igénybevenni, az nem jelentkezik érte és igyekszik vala­milyen módon keresethez jutni. Az álamnak fel keltett ismernie, hogy a munkanélküliség pénzbeli támo­gatása nagy improduktivitást je­lent és mivel a munka is érték, en­nélfogva a segélyezést a munka el­lenszolgáltatásához kívánják köt­ni. Felesleges lenne azokra a gya­korlati esetekre hivatkozni, ame­lyek felmerültek a munkanélküli­ség segélyezésének eddigi formájá­val szemben, amely igen sok he-Komárom, — julius 14. Megkezdte nyári szabadságát a szenátus is-Öt nappal később, mint a képvise­lőház, a szenátus szerdán tartott ülése után szinte megkezdte nyári szabadsá­gát, A legközelebb megtartandó ülést írásban hívják össze, de ez előrelátha­tólag csak ősszel fog megtörténni. A szenátus a nyári szabadság előtt el­intézte a képviselőház által hozzá megküldött törvényjavaslatokat, igy az állami munkakölcsönnek az adók meg­könnyítésére vonatkozó jegyzési határ­idejének meghosszabbítását, az állami alkalmazottak szolgálati pragmatiká­jának megszigorítását, a kart elitörvényt és a közélelmezési minisztérium fel­oszlatását. Második olvasásban is el­fogadta a szenátus a községi válasz­tások reformjáról szóló törvényjavas­latot. A köztársasági elnök és a mi­niszterek felelősségéről szóló törvény­­javaslatot az őszi ülésre halasztotta a szenátus, mivel az alkotmányjogi bi­zottság erre nézve halasztó javaslatot tett. A szlovák szenátorok foglalkoztak a szlovák néppártnak azon kezdemé­nyezésével, hogy Jehlicska és társainak Genfben a csehszlovák köztársaság el­len irányuló legújabb revíziós politikai föllépése ellen foglaljanak állást és az összes szlovák szenátorok egyértelmű­ig csatlakoztak Hlinkáék javaslatához. Az 1934, évi költségvetés előkészítése. A parlamenti takarékossági és ellen­őrző bizottság elnöksége a képviselő­házban tanácskozást folytatott, amelyen lyen a kívánt munka megtagadá­sában nyilvánult meg. Azok a bi­zonyos közmunkák, amlyekre hi­vatkozni szerelnek, nem oldják meg a munkanélküliség kérdését, mert csak egyes vidékek munka­­inségén enyhítenek, tehát helyi je­­lcntőségückkc csökkennek. Vi­szont az állam minden vidékén közmunkákat végezni nem lehet. És bekövetkezik az idő, amikor a közmunkák is elfogynak. Az állam befolyása a munkanél­küliség segélyezésére magából az állami iszuverénitásból folyik, ugyanez állapítja meg a segélyezés­nek formáit is. Az állam beavat­­kozhatik a munkaidő, a munkabé­rek kérdésébe, mely közvetlenül érdekeit nem érinti, annál inkább érthető, hogy beavatkozni kíván akkor, amikor milliárdos kiadást vállal a munkanélküliek érdeké­ben. Ma az államnak ezt a terhet csökkentenie kell, mert a hétmil­liárdos keret nem bír el egymilli­­árd improduktív kiadást. az 1934. évi állami költségvetés össze­állításának irányvonalaira vonatkozó memorandummal foglalkoztak. A ta­nácskozást nem fejezték be és azt hét­főn tovább fogják folytatni. Fél év alatt 300 milliót fordított az állam a munkanélküliek segélyére. A munkanélküli segély megreformá­lására vonatkozólag félhivatalosan köz­ük, hogy az állami segély lecsökken­tését a költségvetés egyensúlyának biz­tosítása érdekében tartják elkerülhetet­lenül szükségésnek, azért, nehogy az erre előirányzott 750 millió öszeget túllépjék. Az ipari képviseletek kóré­ban nyert információk szerint az elő­irányzott 750 millió koronából az év első hat hónapja alatt már 500 millió ségélyt adtak ki. Ennek folytán szá­molni kell azzal, hogy ennél a tételnél az év végéig legalább is 300—400 milliós deficit fog bekövetkezni. Ezért kell a munkanélküli segélyt redukálni és a segély kiosztásánál tekintetbeve­hető körülményeket újra szabályozni. Erre vonatkozólag tervbevették, hogy a munkanélküliek igénytámasztásának jogosultságát szigorúan ellenőriztetik a politikai hatóságokkal, amelyeknek kötelességük lesz kartoték-rendszer be­vezetésével valamennyi segélyezettet nyilvántartani. A munkanélküliek élel­mezési akcióját is megreformálják, amelyre nézve a népjóléti minisztérium rendeletet adott ki a politikai hatóság­hoz. Az élelmiszersegélyek végrehaj­tását uj alapokra fektették és szigorú körülírással állapították meg annak jogosultságát, aki élelmiszersegélyre igényt tarthat. Nyolc pontba foglalták azokat a föltételeket, amelyek szerint fizethetők lesznek a segélyek és szigo­rúan meghagyja a miniszter a politikai hatóságoknak, hogy ezen föltételek pontos betartásával készítsék el ezen­túl az igénybejelentők kimutatását. A szlovákok nem engednek az autonómiából. Szlovenszkó a szlovákoké — jelszó­val a napokban nagy gyűlés zajlott le Vágujhelyen, amelyen Hlinka András szlovák néppártja és Rázus Márton szlovák nemzeti pártja nagy számban volt képviselve. A több ezer főnyi hallgatóság előtt Hlinka András a cseh­szlovák szó fogalma ellen szólalt föl és ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a szlovákoknak meg vannak a maguk nemzeti sajátságaik és ezeknek a közélet minden terén érvényesülniük kellene. A parlamentben épenugy, mint az iskolákban. A szlovákok nem ref­lektálnak miniszteri tárcákra, abból a követelésükből azonban nem engednek, hogy Szlovenszkónak autonómiát keli adni. A csehek annakidején megígér­ték, hogy csak addig küldenek hiva­talnokokat Szlovenszkóra, amig ele­gendő szlovák hivatalnokokat képez­nek ki. Azóta már egy egészen uj szlovák generáció nőtt fel és várja, hogy elfoglalhassa az öt megillető helyet a hivatalokban, a cseh hivatal­nokok azonban nem mozdulnak he­lyükről. Hasonló szellemben szólalt föl Rázus nemzetgyűlési képviselő is, aki többek között azt mondotta, hogy Csehszlovákiában az egyenlőség csak a cseh pártok privilégiuma. Újra kötelező lesz a polgári há­zasság Csehszlovákiában. Mint ismeretes, az igazságűgyminisz­­tériumban állandóan dolgoznak a pol­gári perrendtartás és a polgári törvény­­könyv reformján. Az előkészítő mun­kálatok már annyira előrehaladtak, hogy az igazságügyminiszter elhatá­rozta a reformra vonatkozó törvény­­javaslatnak a nemzetgyűlés elé leendő terjesztését. Ez az őszi ülésszak alatt fog megtörténni. Mint értesülünk, a re­form keretében az igazságügyi minisz­térium vissza akarja állítani a köte­lező polgári házasságot is, melynek kérdésében egyelőre még ellentétek állanak fönn a kormánykoalíció egyes pártjai között. Túlzott nacionalizmus vagy internacionalizmus veszélye fe­nyegeti Európát — Benes szerint. Az akadémiai YMCA meghívására Senftenbergben Benes Ede dr. kül­ügyminiszter a hetedik főiskolai és ta­­nitókonferencián megjelent és hosszabb beszédben ismertette az aktuális kér­déseket, s belföldi és a többi államok­ban lefolyt eseményeket s egyben — megállapította a megoldás erkölcsi és politikai előfeltételeit. Kijelentette POUTIUI S2XHUB

Next

/
Oldalképek
Tartalom