Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-04 / 88. szám

193 3. november 4 5. oldal. yKOMAROMI LAPUK« Isten csodás áldásának: a Reformációnak ünnepe a református egyházban. Komárom, november 3. A világtörténelem nagy jelentőségű, korszakos eseményeinek volt kiinduló pontja 1517-ben október 31-ike, ami­kor Luther Márton híres 95 tételét kiszögezte a vittembergi kápolna ka­pujára. Csak egy kis epizód volt ez az esemény, de következményeiben az egész világot átalakító, az emberisé­get felszabadító hatalmas újjászüle­tésnek lett megindítója, amelyet Re­formáció néven ismer a világtörté­nelem s amelynek áldásos hatása az egész emberiségre kiterjedt. Az Evangélium őseredeti alapjaira helyezkedő Reformáció világtörténel­mi jelentősége abban áll, hogy fel­szabadította az egyént, szárnyat adott a bilincsekbe vert léleknek, felébresz­tette a lelkiismereti szabadságot, új világot teremtett az emberiség szá­mára. Gazdaságilag és politikailag rendezettebb életformákat vezetett be a mindennapi életbe, új kultúrát lett uralkodóvá a megnemesített eszmék szolgálatában, megteremtette a nem­zeti öntudatot s a fajiság és test­vériség fogalmát nemes tartalommal töltötte meg. Amint a Reformáció elöl li bosszú évszázadok korszaka csakis az egyházi és világi abszo­lutizmust szolgálta, a Reformáció ez­zel szemben visszaállította a Szent­írás tekintélyét, elsöpörte a lezüllött erkölcsi világrendet és visszavezette a világot az Evangéliumhoz, az em­beri boldogság, az igazságosság, a ha­talom, az erő és üdvösség egyedüli forrásához. A Reformáció emléke mindenkor nagy ünnepe a református egyház­nak, amely az idén is nagy lelkese­déssel ülte meg az évfordulót. A ko­máromi ref. egyház Jókai uccai tem­plomában október 31-én d. e. ünnepi istentisztelet keretében áldozod a nagyszámú gyülekezel, amely elölt Galambos Zoltán ref. lelkész »Az őskeresztyén kor harmadik megis­métlődései címen tartott gondolatok­ban gazdag szentbeszédben méltatta az évforduló és az elkövetkezett nagy idők jelentőségét, ami nem volt más, mint az őskeresztyének hőskorszaká­nak történelmi visszatérése. Este (3 órakor nagyszabású refor­­mációs emlékünnepélyt rendezett az egyház szintén a ref. templomban, amelyet az egyház hívei és az érdek­lődő közönség zsúfolásig megtöltöt­tek, hogy az emberiség második meg­váltása világtörténelmi jelentőségét megismerjék. A 74. dicséret első versének (lm, béjöltünk nagy örömmel) és a XXXV. zsoltár két versének eléneklése után T ó t h Kálmán ref. s. lelkész mondott szárnyaló imát, amelyet Kelemen Kálmán s. lelkész nagysikerű, hatá­sos szavalata követett, aki Baja Mi­hálynak, a kiváló papköltőnek Ma­gyar gályarabok c. megrázó költemé­nyét adta elő mély hatással. F ü 1 ö p Zsigmond főgondnok ün­nepi megnyitójában a Reformációnak az emberiséget átformáló csodás ha­tását ismertette s megragadó szavak­ban mutatott reá azokra a vívmá­nyokra, amelyek az erkölcsi világ, a kultúra és hitélet terén keletkez­tek s amelyek gazdag áldással árasz­tották el az egész világot. A kálvi­nisták puritán egyszerűséggel, de a szivek bensőséges melegével és a lel­kek emelkedettségével ünnepelnek e napon, amely a lelkek felszabadításá­nak nagy művéhez vezetett. Buzdító szavakkal lelkesítette a gyülekezetei az egyház melletti kitartásra, a re­formáció nagy értékeinek megóvásá­ra, a hitetlenség, az ármány és rossz­akarat támadásainak kivédésére. Az Evangélium szent erejéből nyert kál­vinista öntudat ébrentartásával szol­gálja egyházát a gyülekezet minden tagja, mert »más fundamentumot sen­ki sem vethet azonkívül, amely vet­teted, melv a Jézus Krisztus«. (Kor. I. 3. 11.) A mély hatást kellő megnyitó után a Ref. Egyházi Vegyeskar adta elő Kelemen Kálmán s. lelkész veze­tésével ár.. Kovács: Lábaidhoz ború­tok ... e, vallásos karát egybevágó, precíz «előadással. Ka ez Jenő V. gimn. itenuló Porkoláb Gyulának Ok­­iőber'Il-én című ódáját szavalta mély •ú Érzéssel, igaz hatással. Nagy figyelem mellett tartotta meg előadását C se kés Béla szapi ref. lelkész, egyházmegyei főjegyző, aki a reformációnak vallási szempontból való lényegét fejtette ki fordulatos előadásban, A Biblia adataival bizo­nyította, hogy a Reformáció lénye­ge: visszatérés az Evangéliumhoz, vagyis a keresztyénség legelső idejé­hez, amikor a tanítványok Krisztus tanítása szerint terjesztették el a ke­­resztvénséget az egész világon. Isten­nek írásából állapította meg, hogy mennyire alaptalan a Reformáció el­lenségeinek azon állítása, mintha Luther és Kálvin új vallást ala­pítónak volna. Ők a Krisztus egy­házát állították vissza, amely kifor­gatva eredeti tisztaságából, egészen más célokat szolgált, mint amit Jé­zus Krisztus tűzött ki az emberiség boldogulására. Majd méltatta Kál­vin Jánosnak történelmi kiválóságát és reformációs működését, amelyet Genf ben végzett egyháza javára, ke­gyelettel emlékezett meg a vértanuk­ról, kik az eszméért szenvedtek sú­nagy érdeklődés előzi meg. Egyik mű­vészt sem kell beajánlanunk a mű­vészetszerető közönségnek, amely nem­csak a rádió hangközveíítőjén át sze­reti a zenét, hanem sokkal jobban élvezi akkor, amikor közvetlen-közei­ről hallhatja az élő muzsikát s gyö­nyörködhet a hangok varázsában. Mindkét, művész a first class-művé­­szek közül való, művészi felfogásuk, technikájuk, műsoruk elsőrangú s él­vezetes. Farkas Mártát ismeri már a komáromi közönség, Kálix Jenőről pe­dig álljon id egy kis interjú: Nyilrától a zenelanári székig. — Nyit rá ró! származom, — mon­dotta a művész, — Pesten jogászkod­­tam a fordulatig. Mindenképen for­dulat: államfordulat is, meg az én sorsom fordulása is, mert az egyik tanár önkényes elhatározása fordított a sorsomon... Tudja már, hogyan értem ... újra kellett volna hallgat­nom a negyedik szemesztert. Akkor Prágába kerültem s azóta egészen a zenének élek. Konrad Ansorgenál fe­jeztem be tanulmányaimat s kitünte­téssel vizsgáztam a legmagasabb fokú osztálynak, az úgynevezett Mesteris­kolának anyagából. Akkor ért az a kitüntetés, hogy meghívtak a prágai német zeneakadémia rendes tanárá­nak. Lengyel sikerek, és egyebek. — Elmondhatom, hogy nagyon sok országban hangversenyeztem már. Lengyelországnak minden nagyobb városában — például berlini, bécsi, bu­dapesti hangversenyeim még ezeknél is szebben sikerültek. A pesti Viga­dóban egy talpalattnyi hely nem volt, percekig ünnepeltek ... Pedagógus, vagy előadó? — Azt hiszem, elsősorban inkább előadó vagyok, mint pedagógus. Ne­künk, művészeknek lulajdonképen az előadás a foglalkozásunk, csakhogy emellett még mindegyikünk tanít is, ha többet nem, egy-egy fulókurzust ad le, mint például Sauer Emil is... Kedvenc szerzője? — Még nem specializáltam maga­mat. Azonban, az összes zenedarabok közül a romantikusakat szeretem s az összes zenei irányok közül egyet is­merek el legjobban: a neoromanti­­cizmust. Főképviselője Brahms, őt is játszom a legszívesebben. De egy De­bussy, Bartók, Dohnányi eljátszása is lyos üldözéseket és mártírhalált s ezeknek téliéit állította oda a hűség és önfeláldozás példaképei gyanánt. A mindvégig lebilincselő előadásután Nagy Gyula V. g. tanuló Vargha Gyuláimnak Krisztus Egyháza című gyönyörű költeményét szavalta el helyes felfogással, hatásosan. A bibliamagyarázatot Galambos Zoltán ref. lelkész tartotta, aki lé­lekbemarkoló szavakkal ecsetelte a megtisztított, hibliás egyház nagy hi­vatását, amely éppen abban találja meg kiváltságos rendeltetését, hogy a szent igének hirdetője lehet. Be­szédében hálával emlékezett meg a Reformáció hőseiről, akik az inkvi­zíció különböző nemeinek elszenvedé­sével lettek bizonyságtevőkké a Krisz­tus egyháza mellett. A lelkeket fellángoló bibliamagya­rázat után az Egyházi Első Énekkar újraszervezett férfikara Beethoven­nek örök Isten c. klasszikus művét énekelte Teleky Miklós karnagy szakavatott betanításával és stílusos vezetésével. A kar szabatos és pre­cíz, nívós előadása rendkívül kelle­mesen érintette a közönséget, amely az újjászervezett énekkar ezen be­mutatkozásától el volt ragadtatva. Az énekkar ezen szereplése a legszebb reményekre jogosít. Kelemen Kálmán s. lelkész szív­ből fakadó záróimája után a gyüle­kezet elénekelte a reformátusok him­nuszát, a XC. zsoltár első versét: Te benned bíztunk eleitől fogva... — amellyel a lélekemelő szép emlék­­ünnepély véget ért. nagy örömet okoz. És, — nevetni fog talán, — nem zengek dicshimnuszokat a dsesszről, de elég, ha azt mondom, hogy ha munka után. elmegyek egy bárba, vagy kávéházba, ahol jó dscssz van, nekem az annyi, mint öt óra pihenés... Farkas és Kálix hangversenye vasárnap, november 5-én este hat óra­kor tesz a Kultúrpalotában. Megjele­nés uccai ruhában. Helyárak 15, 12, 10, 8 koronás árban. Elővétel a Spit­zer könyvesboltban. A Katholikus Akadémia első estjén a Legény­egylet nagyterme telje­sen megtelt hallgató­sággal, Komárom, november 3. Miként megírtuk, kedden este, ok­tóber 31-én vette kezdetét az az elő­adás sorozat, mely a katolikus kul­túra terjesztését tűzte ki feladatául. A gondolat időszerűségét semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a hétköznap, és késő esti idő ellenére teljesen megtelt a Legény­­egylet nagyterme hallgatósággal, mely élénk érdeklődéssel hallgatta végig a műsorra kitűzött előadásokat. A megnyitó előadást Nemesik Valter bencés tanár tartotta: A mai ember és a katholicizmus címen. Az előadó fejtegetésében abból a ténymegállapításból indult ki, hogy társadalmunk válságban van. A tár­­sadalmi válságnak, mely egyformán jelentkezik kulturális, erkölcsi, gaz­dasági léren, gyökere az egyénben, az embernek lelki alkatában rejlik s így nem kétséges, hogy gyógyulás csak akkor remélhető, ha a modern ember a maga fejlett egyéniségével, szellemi és technikai kultúrájával visszafordul létének forrásához: Is­tenhez. Örvendetes tényként említet­te az előadó, hogy az egész világon egy spirituális szellem vonul végig, mely ismét a mélyebb, intenzivebb lelki életre ösztönzi az embereket. Ez a kialakulóban lévő lelkűiét, mely el­sősorban Isten dicsőségét keresi, mely az örökkévalóság nagy szempontjai szerint nézi a földi élelet, reményt nyújt arra is, hogy a gyökerében vallásos társadalom a vallási harc és széthúzás helyett összefog közös kincseink, a krisztusi hit és erkölcs bástyáinak megvédésére a szervezett istenlagadás és erkölcstelenség táma­dásával szemben. A társadalmat válságba a gondolati szubjektivizmus és az autonom er­kölcs vitte, mely a liberalizmusba és materializmusba torkollott. < Viszont a katholicizmusban megta­lálhatók mindazok az értékek, me­lyek a mai társadalomból hiányoz­nak s melyeknek hiánya okozza azt a zűrzavart és bizonytalanságot, mely az emberiség lelkét napjainkban meg­üti. Az előadást percekig tarló taps­sal jutalmazta a hatalmas közönség. K o v á c s Mihály káplán a vallás, erkölcs, jog egymáshoz való viszo­nyát elemezte és szemléltette az em­beri kultúra ezen legfőbb tényezői­nek jelentőségét a társadalmi életben. Előadásának konklúziójában rámuta­tott arra, hogy csak az a jogalkotás életképes és biztosítja a társadalom boldogulását, mely a vallás és erkölcs sziklaszilárd alapjain épül fel. A hallgatóság lelkes tapssal hono­rálta Kovács Mihály magas nívójú előadását. Az első est sikere után megvan a remény arra, hogy a következő elő­adásokon is (amelyek mindig kedden és pénteken este 8 órakor kezdőd­nek) lelkes és szépszámú hallgatóság fog részt venni. Arany óra, arany lánc. Ez még megmaradt a kereskedőnek, édesapjától örökölte, féltve megőrizte. Az üzletmenet megcsappant, nap­­ról-napra kisebb a forgalom, napról­­napra nagyobb a közteher. Ha bejön néhány korona, hamar a postára vele a gyároshoz, a termelőhöz, mert kü­lönben nem kap új portékát. — Talán már a doktort is kellene fizetni, oly régen jár neki. — Nem! A gyereknek kell most ok­vetlen a léli ruha, ezt vegyünk. Ezek csak szándékok, ezek csak ter­vek, álmok! A való: jön az adóvégre­­hajló, nagy az adóhátralék. Nem kell néki áru, amit találna az üzletben, azt adja el a kereskedő. Kényelmesebben csinálja: — Kérem a napi készpénz bevételt —, azl kis nyugta ellenében elveszi. — No, lösz Önnek még aranyórája is van, — mondja mosolyogva — meg aranylánca is. Tessék csak a zsebéből kivenni. Tessék csak ideadni. Elvről is adunk nyugtát! Tizenkettőt mutat az óra. Záróra. Ebéd ideje. Jó étvágyat!... II. S. — III HU — —I nil Ilin III III nihil l Ki volt a tettes, avagy két zápfog különös sorsa. Komárom, november 3. Klimó Gyula szőgyéni munkás vi­dáman mulatod a község kocsmájá­ban, nagy társaság közepeit. Már jó­ideje állt a mulatság s a társaság valamennyi tagja mélyére nézett erő­sen az üvegnek, amikor a kocsma ajtajában megjelent Kümo felesége s rendre intve a társaságot, hazahívta az urát. Klimó nem akart menni, amire az asszony kijelentette, hogyha nem jön haza az ura, úgy meg lesz verve, hogy amíg él, megemlegeli. A beígért megverés valóban meg is történt titokzatos körülmények kö­zöd. Klimó ugv érkezed haza, hogy valaki kilencszer szúrta beléje a ké­sét s kiverte kél fogát. Az aranyfogát Klimó a balmellényzsebében találta meg, az ép fogát a jobb zsebben: rejtélyes kezek visszatették a fo­gait a zsebébe. Klimó gyanúja Zelcnay Boldizsár el­len irányult, aki azonban tagadott. Bizonyítani ellene semmit nem lehe­tett s így mindmáig tisztázatlan: ki verte el a férjet, a felesége-e, avagy a jóbarát. A komáromi bíróság a su­­lyos testi sértés bűntettével vádolt Zelenavt bizonyítékok hiányában fel­mentette. — Táncoló ifjúság! Ne táncolja­tok nevetségesen, csúnyán. November 7-én uj tánckurzus kezdődik. Novem­ber 5-én táncvizsga. Farkas Márta és Kálix Jenő vasárnapi hangversenyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom