Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-10-28 / 86. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvennegyedlk évfolyam. 86. szám, _____ Szombat, 1033. október 28, KOMÁROM LAPOK POLITIKAI LÁB Előfizetési ftr csehszlovák értékben: f?elvben és vidékre postai szétküldéssel vfés* évre 81 Ké, félévre ti Ké, negyedévre 2S Ki. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára í korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA ÖT. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Bönmnkatársak. A LA P.í GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az állam ünnepe. Komárom, október 27 Az állam fennállásának tizenöiödik évfordulója nehéz körűimé nyék között következik be. Nem csak az általános európai helyzet kuszáltsága és teljes bizonytalan sága nehezedik őloinsúllyal minden államra, mely alól nincsen kivétel, hiszen ezeket felesleges volna titkolni, mert a demokrácia nem rejt véka alá ilyesmit, hanem a szabad diszkusszió tárgyává lesz. A külpolitikai helyzet egész Európában feszüli és ezl fokozza a német kiválás óta bckövctkczeU francia kormányválság is. Az bizonyos, hogy a helvenmilliós németség nélkül nehezen lehet úgy a leszerelés, mint más európai ügyekben érdemlegesen határozni. Ha teliát ennek ellenére mégis döntéseket hoznának, azok átlaláiánosan kötelező erővel nem bírhatnak, mert végrehajtásukat szankciókkal ellátni nem lehel, csak abban az esetben, ha a határ ozmány ok hoz minden állam a konferencián belül és azon kívül hozzájárul. A belpolitikában az állam fokozottabb védelme kerüli napirendre, amely szintén a külpolitikai viszonyokkal áll összeköttetésben. Ezek a rendkívüli rendszabályok bizonyos mértékben az állam demokráciájának teherpróbáját jelentik, mert az alkotmány értelmében élvezett demokratikus szabadságjogokat átmenetileg korlátozzák. Minden állam a saját konszolidációja érdekében védi magát a felforgató törekvésekkel szemben, amit meg lehet érteni. Mikor azonban ez a védelem belenyulik a szabadságjogok lerületére, akkor nagyon óvatosan kell kezelnie a kormánynak a kezébe adott felhatalmazást, hogy az a demokratikus állami berendezéseket és a tömegek politikai szabadságát ne sértse. Az állam ünnepén azonban ki kell jelentenünk, amit sokszor megismételtünk a tizenöt év folyamán, bogy a kielégített kisebbségek az állam támaszai alkotják. Az állam lojalitást követel polgáraitól és a kisebbségeitől is. Helyes. A magyar nemzeti kisebbség ezt a kötelességét maradéktalanul teljesítene, mert az állammal szemben úgy a katonát, mint a szinte elviselhetlen magasságú közterheket teherbírása végsőkig fokozásával megadta. Tizenöt év alatt nem volt egyetlen eset sem, amikor a kisebbség, mint nemzeti komplexum, az állammal szembe került volna, sem pedig annak exponensei. A kisebbség mindig és ma is az állam törvényei alapján áll és küzdelme ezek alapján nyilvánosan folyik helyzetének javításáért, ami kormányzati lérre tartozik. Ez a viszony ma sem változik meg, meri a kisebbség legális téren, törvényes eszközökkel küzd jogaiért a demokrácia területén, amelyről az államfő kijelentene, hogy az a diszkusszió szabadságát jelenti. Az Komárom, október 27. A szenátus is elfogadta a pártok feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot. A szenátus kedden tartott ülésén terjesztették elő a politikai pártok feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket a szenátus alkotmányjogi bizottsága keddi ülésében tárgyalt le. A bizottság ülésén felszólalt Malypetr miniszterelnök is, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a törvény nem irányul a legális ellenzék ellen és nem kell tartani azoknak a pártoknak föloszlatásáról, amelyek az alkotmány alapján működnek. A törvényjavaslatot a szenátus plénuma október 25-én tartott ülésén tárgyalta le, amelyen a magyar ellenzék részéről Korláth Endre dr. szenátor szólalt föl. Beszédében kijelentette, hogy úgy látja, hogy a törvényjavaslat összeütközik a békeszerződésekben biztosított kisebbségi jogokkal és a nemzetközi szerződésekkel. A kérdéshez több német szenátor szólalt, akik közül egyesek a javaslat melleit, egyesek pedig ellene szónokoltak. A német szónokok éles vitát folytatlak egymással szemben. Esle 6 órakor került szavazásra a sor, amelynek eredménye lett, hogy a szenátus többsége mindkét olvasásban elfogadta a politikai pártok tevékenységének betiltásáról és a pártok feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot. Álláshalmozó külföldiek és állampolgárság korlátozása. A cseh agrárpárt igen mozgalmas élelet kezd élni. Legutóbbi elnökségi és klubülésén többirányban indítóit akciót, amelyek között az egyik mozgalom a külföldiek állampolgárságának korlátozása iránt indult meg. Az ülésen elhatározták, hogy sürgős interpellációt nyújtanak be a képviselőházban, amelyben a Dubicky képviselő állal ez ügyben elkészített memoranduma alapján azt követelik, hogy szüntessék be, illetve korlátozzák a csehszlovák állampolgárság odaítélését azoknak a külföldieknek, akik több állást foglalnak el különböző kateállam berendezéséi törvények szabályozzák, ha valaki a törvények alapján áll, az államnak hasznos és konstruktiv polgára küzdelmeinek tiszta fegyvereivel igyekszik a maga javára megváltoztatni és ebből titkot seni keli csinálnia. Jogainak birtokában a inegelégedetl kisebbség az államnak épen olyan tartó pillére, mini azok a nemzetek, amelyek ezl az államot megalkották, mert ahhoz a békeszerződések szerint tekintélyes számú nemzeti kisebbségeket is csatoltak. góriákban és ezzel növelik a csehszlovák munkanélküliek számát. Az interpellációi a legközelebbi ülésen lerjesztik a képviselőház elé. Az állami alkalmazottok fizetésének uj folyósítási rendje. A törvények és rendelelek tárában megjelent az állami alkalmazottak, nyugdíjasok, nép- és polgáriskolai tanítók. valamint ezek hátramaradottainak fizetésére és illetményeire vonatkozó új kifizetési rendelet. A rendelet szerint az állami alkalmazottak fizetése 1933. novembertől 1944. júniusig a következőképen folyósittatik. 1933. novemberi fizetés november 2-án, decemberi fizetés december 4-én, 1934. januári fizetés január 5-én, februári fizetés február 5-én, márciusi fizetés március 7-én, áprilisi fizetés április 7-én. májusi fizetés május 8-án, és az 1934. júniusi fizetés július 9-én. A nyugdíjasok és ellátásbeliek, valamint a kegydíjasok minden hó 4-én kapják illetményeiket. A kormányrendelet október 25-én lépett életbe. Az utolsó deflációs költségvetés lesz az 1934. évi budget. A cseh agrárpárt képviselői klubülésén Malypetr miniszterelnök jelenlentést lett a kormány munkájának menetéről. Megállapította a miniszterelnök. hogy az 1934. évi költségvetést a dologi és személyi kiadások terén eszközöli új törlések egyensúlyba hozták. Ezzel kapcsolatban a miniszterelelnök azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az 193b. évi költségvetést az utolsó deflációs költségvetéselőirányzat, mert az eredményes gondoskodás céljából nem lehet a költségvetés tételeit tovább leszorítani, hacsak olyan helyzetet nem akarnak, amelynek következtében a termelés a fogyasztás erős visszaesését idézné elő. A miniszterelnök ezután méltatta nagy erkölcsi és gazdasági jelentőségét a jövő évi költségvetésnek, rámutatva arra, hogy elsőizben sikerült kézzelfogható megtakarítást elérni a kiadási oldalon, úgy hogy az 1934. évi költségvetést valóban autark költségvetésnek lehet tekinteni. A kormánynak a költségvetés megállapítása után legfőbb törekvése marad a fontosabb gazdasági problémáknak megoldása. És ilt figyelembe jönnek úgy a mezőgazdaságnak. mint a kereskedelemnek, iparnak és a szociális gondoskodásnak feladatai. A miniszterelnök a nemzetközi politikai helyzetet igen komolynak tarlja. A kis határforgalom megszüntetését követeli az agrárpárt a magyar határon. A Pozsonyban megjelenő Slovensky Denník c. lap értesülése szerint a cseh agrárpárt elnöksége föl fogja Benes dr. külügyminisztert keresni és fölkéri arra, hogy az úgynevezett »kis határ - forgalmat«, szüntesse meg, mert az ad alkalmat arra, hogy Magyarországgal valóságos megszervezett csempészkereskedelem bonyolódjék le a csehszlovák-magyar határ mentén. A lap szerint ezen az úton rengeteg gabona vándorol be teljesen vámmentesen Csehszlovákiába. Vannak olyanok, akik birtokot vásároltak( ?) Magyarországon a halár mentén, hogy buzacsempészéssel foglalkozhassanak. Állítólag ezen az úton Ruszinszkóba 5000 vagon gabonát hoztak be ebben az évben. — Kissé merész fantáziára vall ez az állítás, amikor tudvalevő, hogy a köztársaság Magyarország felőli határa egész hosszában sűrűén meg van rakva fegyveres vámőrökkel. Csak illetményeik kifizetése napján kötelesek az állami tisztviselők fizetni. A kormány a szenátus keddi ülésén törvényjavaslatot terjesztett be, amelynek az a célja, hogy a tisztviselőket mentesítse a fizetés későbbi kifizetésével fölmerülhető hátrányoktól. A javaslat szerint azon tényleges, vagy nyugdíjas állami tisztviselőket, kegydíjasokat, illetve ezek hátramaradottad, akiknek illetményét a hónap későbbi napján folyósítják, nem érheti a késedelem miatt károsodás és jogi hátrány, ha legföljebb negyedévenként és havonként esedékes fizetnivalóikat, amelyek a hó első napja és ama nap közötti időben teljesítendők, amikorra az illetmények kifizetését elhalasztották, — legkésőbb az illetményfolyósítás utáni hét második napján megfizetik. Az új törvény nem fog azokra a fizetési kötelezettségekre vonatkozni, melyek a kifizetés napjának eltolásáról szóló rendelet megjelenése után lépnek érvénybe. A javaslat indokolása főleg olyan részletfizetési kötelezettségekre vau tekintette], amikor az eladó a részletek késedelmes fizetése esetére föntartotta magának a tulajdonjogot az eladott vagyontárgyra. A törvény rendelkezései fontosak a házbérfizetés szempontjából is. POLITIKAI SZEMLE
