Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-01 / 52. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1983. július 1. Ruha teszi az embert — „Ne her a“ csinálja a ruhát! Sport-sacco tiszta gyapjú 59'— K6 Kasha-nadrág 59— KC összesen: 118-— Kö Tennisz nadrágok mosó 29’-, 39’-KC la. gyapjú 139'— Kő Női mosóruhák 15*-, 19-, 29 - Kő Tenniszhez 19 —, 29— Kő Délutáni ruhák 39 -, 59 -, 79 - Kő Látogasson meg minket I ruhaszolgálat. Komárom Bat’a-palota I. emelet Leszállítottuk nyári gyermekruháinkat, hogy fiának megkönnyítsük és olcsóbbá tegyük vakációját!!! Janker 3. sz. 12— Kő Nadrág 3. sz. 5— Kő Összesen: 17-— Kő ÖLTÖNYÖK 35— Kő-tő 1 Alapy Gyula dr. könyvadományaiban Deminger István, Petőcz Károly, Prasek Lajos és Denk Gottfried részesültek. Dicséretet kitűnő előmenetelükért: László József, Vincze Géza, Ratimorszki József I. o. tan., Bulger István, Németh Ferenc és Varga Ferenc V. oszt. tanulók. A jutalmak kiosztása után dr. Alapy Gyula szólt a tanulókhoz, szülőkhöz és a gyermekeket szülőik iránt való hálára buzdította. Majd megemlékezett a tanuló ifjúság nagy jótevőjéről, Tihanyi Endre ipolynyéki volt plébánosról, aki Saját tudósítónktól. Sohasem felejtem el azokat az érzéseket, amelyek akkor keltek a szivemben, amikor először léptem Sziciiia földjére és már az első nap reggelén vígan robogtunk Katániából, ahol partra szálltunk, autónkkal Szirakúza városa felé, amelyről már annyit hallottunk életünkben. Az utépitészeti technika csodálatos alkotása volt az a szerpentinut, amelyen végig robogtunk. A merész kanyarulatokban, emelkedésekben, lejtőkben, pompás hidakb in, merész viaduktokban bővelkedő utunkat jobbról, balról narancs, citrom, pálma, füge, ciprus, mandula, datolya, olajfa, babérfa, tamaqszk ligetek szegélyezték. Micsoda szinpompa, micsoda illat! Milyen más lehet itt az élet, a kirándulás a zöldbe, milyen más lehet itt az ifjúság, a csók, a szerelem, a találka az ilyen tündérligetekben!Még a kerítések is érdekesek ezeknél a ligeteknél. Az árokparton ugyanis vadon nő a kaktuszoknak száz és száz, érdekesebbnél érdekesebb fajtája. Ami nálunk az elevensövény, a Krisztustövis, a gledicsia, az akácsövény, a tüskésdrót, az itt a kaktusz, amely olyan kerítést alkot, hogy biztos védelmet nyújt a kertnek. Végre 90 kilométeres, gyönyörű ut után berobogtunk Sziraküza ősrégi városába, amelyet a korinthusbeliek alapítottak Kr. e. 734-ben. Szirakúza tulajdonképpen a Jóni tenger Ostigia szigetén épült, amely szigetet Kr. e. 485-ben Gelon, Szirakúza akkori ura kötötte össze mesterséges földnyelvvel Sziciiia földjével. E város hatalma fénykorában félmillió lakost számlált, most 64 ezer lakosa van. Megnéztük a katakombákat, ahol valamikor szent Péter apostol is prédikált. Aki látta Rómában a több kilőméteres hosszú katakombákat, az nem sok látni valót talál ebben az egyszerű katakombákban. Érdekes akusztikája van a Dionizius füle, másképpen Latónia del Paradiso nevű, hatalmas, több emelet magasságú barlangnak, amelynek nagyrészét a földrengések bedöntötték. Ennek a csigavonalban görbülő barlangóriásnak az a nevezetessége, hogy a legkisebb zörejt, pl. egy papirszelet elszakitását, nagyobb lélekzetvételt százszorosán megnagyitja és döbbenetes nagyságban adja vissza. Van ennek a barlangnak fönn a magasban egy kis csücskéje, ahol jól lehet hallani a barlang legtávolabb zugában elmondott suttogást is. Ez a Diónizius füle ősrégi hagyomány szerint Diónizius, Szirakúza kegyetlen zsarnoka ezt a barlangot, amelyet rabegész vagyonát az iskolára hagyta, ahol gyermekéveit töltötte. De buzdította a gyermekeket tanítóik iránt való tiszteletre és hálára is. Végül a kis tanulókhoz, Dosztdl Gyula mondott kedves búcsúszavakat az elválás perceiben. A szép és bensőséges ünnepély a gyermekek imádságával ért véget. A Simor-leányiskolában az irgalmas nővérek a jő tanulók közt kis emléktárgyakat osztottak szét és ezzel a két iskola bezárta egy hosszú és eredményes esztendő munkája után kapuit. szolgáival tengeri csiga alakjára vésetett ki, fényes fejedelmi pompával ékesített mulatónak rendezett be és oda hívta meg a neki gyanús politikusokat. A fölbérelt emberei mulatozás közben véleményeket csaltak ki belőlük A leghalkabb suttogást is meghallotta a Diónizius fülében hallgatódzó kényur és a neki nem tetsző megjegyzéstevőket eltétette a láb alól. Megnéztük a szirakuzai színház elég jókarban levő romjait is. Itt nemcsak a színház hatalmas lépcsőzetes nézőtere és a nagyméretű színpad ragadott el bennünket, hanem azt hittük, hogy bűbájos álom szállt reán*, amely viszszaszállt velünk több ezer esztendővel. A színpadon megismétlődtek az elmúlt idők és az álarcos, koturnuszos, chitonos görög színészek és színésznők, mintha megjelentek volna a régi színpadon. Nem álom, hanem valóság volt az, amit látunk. É szirakuzai régi görög színpadon az év tavaszán le szokták játszani a görög szinmüirodalom repertuárját és most éppen valamelyik darabból táncpróbát tartottak csodálatosan szép színésznők. Nemcsak próba volt ez, hanem mozifelvétel is, mert a filmező gépet ugyancsak csavargatta az egyik rendező. Az előadásokat délutánonkint tartják, amely alkalomkor zsúfolásig megtel a hatalmas nézőtér. Sorra bemutatják Aeschylos, Sophocles, Euripides, Aristofánes darabjait, minő a Heten Thaéba ellen, Agamennon, Elek-Komárom, június 30. A képviselöházban most nyújtotta be a földművelésügyi miniszter a gabonaközraktárak létesítése és a gabonazáloglevelekről szóló törvényjavaslatot, amelynek parlamenti tárgyalása elé élénk érdeklődéssel tekintenek nemcsak a gazdakörök, de az egész magyar közvélemény. Hiszen Szlovenszkó gabonatermő vidéke a magyar Kisalföldön és az attól keletre fekvő földsávon terül el. A Warráns-rendszer angol eredetű és annyit jelent, hogy a beraktározott gabonáról raktárjegyet állítanak ki. Az a közraktár, amelyben a gabonát tárolták, elismervényével igazolja, hogy megőrzés és kezelés céljából a gabonát átvette. A gabona szintén érték, igaz, hogy ingó és romlásnak kitett dolog, amely helyettesíthető is hatra, Antigone, Eudipos király, A bachansnők, Medea, A békák, A szatirok, A ciclops cimüek. A háttérben festői rendetlenségben álltak a hatalmas díszletek, Jáson Argó nevű hajója, a trójai faló, a mikenei királyi palota homlokzata és hasonló díszletek, amelyeknek hatalmas méretei érdekes milliőt nyújtottak a chitonban táncoló színésznőknek. A színház nézőtere fölötti dombon sziklába vájt mély utat találtunk, amelyből kisebb nagyobb szoba nagyságú üregek nyíltak. A földrengések miatt nem egyszer hajléktalanná vált szirakuzaiak ide szoktak menekülni. Ezek az üregek valamikor sirkamrák voltak. Szirakúza, Archimédes városa, Archimédes köreinek, az archimédeszi csavarnak, az archimédeszi tantétel születési helyének egyik értékes látnivalója a katedrális, amely az egykori pogány templom, Minerva szentélye helyén, sőt a Minerva templom oszlopainak az eredeti helyén való meghagyásával épült. Ez oszlopokon kivüi is igen sok részt fölhasználtak a régi Minerva templomból. Az oldaloltároknál üvegkoporsók vannak befalazva és láthatók az elég jól bebalzsamozott holttestek, amelyek nagyobbrészt mártírhalált szenvedett püspökök és egyéb egyházi férfiak földi maradványai. Az előbb említett katakombák baptisztériumából, keresztelő kápolnájából idehozták a keresztelő medencét, amelynek szokatlan nagy méreteiből arra lehet következtetni, hogy a szicíliai őskeresztények a kisdedeket egészen belemártották a keresztelő medencébe. A régi, szomorú idők borzalmas emlékei elevenültek föl lelkűnkben, amikor megnéztük a szirakuzai cirkuszt, ahol a keresztényeket tépették szét-a vadállatokkal. Az „ad bestias“, a vadállatokkal való viaskodásra Ítélt szerencsétlenek vére áztatta ennek a hatalmas amphiteátrum köröndjének minden kövét, göröngyét. A két bejárat ivei még elég jó karban vannak. A körönd közepén látható a négyszögletes nyílás, amely a földalatti csatornába torkollik. Szomorú rendeltetése volt ennek a nyílásnak. Ha vége volt egy izgalmas jelenetnek és ártatlan áldozatok gőzölgő vére pirosra festette a köröndöt, vizet eresztettek oda, hogy a vért lemossa. A véres viz ezen a nyíláson folyott le a csatornába, hogy a vértől megtisztított porondon újra kezdődjék a következő véres jelenet. A szél végig sir a romok között és szinte hallani véljük a halálra Ítéltek borzalmas végső üdvözletét a kegyetlen zsarnok felé, hogy: „Ave Caezár! Mórit úri te salutant!“ Dr. B. J. sonló minőségű áruval, de mégis az a fontos, hogy a gazdának a termése, amelynek értékesítéséből pénzt fog kapni. A Warráns — vagyis közraktári jegyeket a Nemzeti Bank számolná le, akkor a kisgazda beraktározott búzája vagy egyéb gabonafélesége értékének kétharmadát kapná előlegül a kezéhez és ennek birtokában kifizethetné az év folyamán felmerült, esetleg Iliiéibe vett üzemi költségeit és beszerzett anyagait vagy gépeit. Szóval a termelő anélkül, hogy áruját vásárra vinné, azt a közraktárban helyezi el és a közraktárban heverő árura előleget kap. Ez tulajdonképen ingó záloglevél, mert a teljes biztosítékra fedezetet nyújt maga a beraktározott áru. A törvényjavaslatból előreláthatólag törvény lesz rövid időn belül és ekkor felmerül a kérdés, hogy a közraktárak kiépítése milyen módon lesz az állam részéről biztosítva. A mai nehéz időkben az állam aligha tud lényeges segítséget erre a célra nyújtani. Ezt a feladatot csak etapponként lehet megvalósítani, határozott pénzügyi program szerint. Nekünk ugyanis megvannak a hitelszövetkezeteink és rendelkezésre állanak a földmives pénztári szövetkezetek is, csakhogy ezeknek nincsenek közraktáraik. Ideiglenesen tehát vagy bérelni. kell ilyen gabonaraktárakat, vagy pedig magánraktárakat a nyilvánossági joggal felruházni, hogy a gabonazáloglevél kiállítása nehézségekbe ne ütközzék. Idővel azután járásonként vagy más terű leli beosztás alapján, vagy vidékenként mégis csak meg fog oldódni a közraktárak építési ügye és ezt is szövetkezeti alapon lesz a legcélszerűbb megoldani az állam támogatásával. A másik kérdés tisztán pénzügyi kérdés. A gabonazáloglevelek beváltását ma a meglévő földmives szövetkezeti hálózat segítségével óhajtja a kormány megoldani. Az agrárhitelek folyósítását a kormány ezek révén a szövetkezetek révén kívánja biztosítani. Ehhez azonban ezeknek a szövetkezeteknek tisztán agrárintézményekké kell átalakulniok. Maga aföldmivelésügyi miniszter is azt kívánja, hogy a földmives szövetkezetek kizárólag csak földmives hitelekkel foglalkozzanak és üzletkörük többi részét engedjék át a népi pénzintézeteknek vagy takarékpénztáraknak. Szlovenszkónak ezen a téren nagy szerep jut. Az egész állam termésének 1929. évben 37.6 százaléka esett Szlovenszkóra a búzából.és 37.9 száza-» lék árpából, tehát több, mint az össztermés harmadrésze. Ez az arányszám bizonyosan emelkedett, mert a bevetett terület nagysága is emelkedést mulat Szlovenszkóban. Ez megfelel nagyjában 1,500.000 métermázsa búzának és 1,300.000 métermázsa árpának. Az eladó készlet circa 58.000 vagon, amely eddig a gabonakereskedelem utján került részben a malmokhoz. Mint termelési felesleg, 28.000 vagon búza és rozs, tehát kenyérmag állott rendelkezésre. Természetes, hogy ezt a meglévő 26 szövetkezeti raktár befogadni nem lehet képes és annak nagy része a magánraktárakba kerül, mely 67 kereskedelmi gabonaáruháznak áll rendelkezésre. Ebbe azonban a malmok rendkívüli nagy kapacitású tároló helyiségei nincsenek számításba véve. 69 kereskedelmi malom mellett 13 csere és vegyes malom van Szlovenszkón, amely azonban nincsen mindig üzemben és tároló helyiségei is csekélyebbek. A szövetkezeti raktárházak alapításának érdekei első sorban a kisgazda érdekeivel azonosak, mert többnyire ezek voltak a spekuláció veszélyének legjobban kitéve és a legtöbb veszteséget ezek szenvedték. A nagyobb gazdáknak kevesebb érzékük van a szövetkezeti kérdés iránt és így az új törvény sem remél sokat azok áldozatkészségétől. A szövetkezetek raktárházainak a felépítése az első lépés a gabonazáloglevclek életrehívása felé. Ebben bizony igen jelentékeny idő eltelik, mert a gazdasági válság nem kedvez semmiféle új alakulásnak, sőt a régiek is meginognak ennek következtében. Az új gazdasági egyesületek, amelyek mostanában alakultak meg és nagy taglétszámmal rendelkeznek, mint pl. a Galántán működő délnyugatszlovenszkói, amely mögött olt áll a Hanza szövetkezeti központ nagy átfogó anyagi ereje is, bizonyára meg fogja ezt a kérdést kedvezően oldani. A többinek kiépítésébe bizony sok idő telik. rriiimirawiiiíiiniiiiBii>iiníiTMmíi>aiillil»IH,BI,aaM,iM!B*a^,^i|||WiíasimniT»ii^giTnm r Szirakuzai emlékeimből. (Kóborlások Sziciiia szigetén) Utazás tündérligetek között. — Ahol szebb az élet. — Dionizius, a szirakuzai kényúr. — A barlangóriás. — Valósággá vált gyönyörű álom. — Bebalzsamozott mártírok között. — Sirkamrák, mint szükséglakások. - Ahol az embervér patakokban folyt. — Véres cirkuszi játékok. — Amikor a szél végig sir a romok között. Komárom, — július 1 ffffMtlfflilWTniTOrmwjlllMfMifm A gabonaközraktárak és a gabonazáloglevél
