Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-30 / 69. szám

Otvemiejsryedik évfolyam.

69. szám.

Szerda, 1933. augusztus 30

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI LAP

Alapította: TUBA JÁNOS.

Előfizetési ár csehszlovák érlékben: helyben és vidékre postai szétküldéssel

«fisz évre 80 Ké, félévre 40 K5, negyed- | Eelelőa íősarkasttői GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF- dr.

évre 28 Ké. — Külföldön 120 Ké. .....

, ( . ___ I Jgőmunkatársak j ALAPI GYULA dr. es FÜLöP ZSIGMOND.

ára 1 Korooa*

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton;

Osusky igazmondása.

Komárom, augusztus 29.

Osusky István, a csehszlovák köztársaság párizsi nagykövete. Párizsban él és vakációra jár haza, amikor agilációs beszédeket mond és ezekben rendszerint elvei! a sulykot. A diplomaták rendszerint sokat hazudnak, de ezt olyan formák közé bujtatják, hogy a megtévesztési szándékot nem veszik észre. A modern diplomata rendszerint ellenérvekkel erötleníti meg az ellene indított támadást és mikor mindenki azt hiszi, hogy az érvek harca folyik, akkor helyezi el az érvek szépen elrendezel! sorába a megtévesztő terveket és szándékokat. Osusky ebben az értelemben nem modern diplomata. Neki egy vesszőparipája van: Magyarország, amelyet a békeszerződés feláldozott a gyűlölködés szellemének, de Osusky ettől a maradék országtól is sajnálja az életet és lépten-nyomon rúg bele egyet.

Most is idehaza jár és megint beszéddé! vonja magára a figyelmet. A beszédet a fialat szlovák egyetemi hallgatókhoz intézi és ebben Szlovenszkó két bajára hívja fel a figyelmet, az egyik a rnegélheíés kérdése, a másik a revíziós kampány. Az elsőt Osusky szemforgató hipokrizissel intézi el: a szlovák apáknak figyelmeztetniük kell gyermekeikéi, hogy nálunk azért súlyos a gazdasági válság, mert Szlovenszkón a magyar uralom gazdasági nyomásának ulúrezgései még érezhetők. Lássuk, hogy igazat beszélt-e Osusky, vagy tudatosan megtéveszteni kívánja az illeni közvéleményt.

Osusky szerint ez a magyar gazdasági elnyomás érezteti hatását még most, a gazdasági válságban is. Ezzei szemben mi a következő történelmi valóságokat tudjuk megállapítani. A régi magyar kormányok elhibázott és helytelennek bizonyult gazdasági politikájuk következtében éppen a nemzetiségi vidékeket keresték fel támogatásukkal, ahol legtöbbször állami támogatással iparvállalatokat, gyárakat hoztak létre. Éppen Szlovénokénak északi teriiiele az, amelyről ez a statisztika adataival mutatható ki legjobban. Mivel pedig rengeteg iparvállalat létesült, a szlovák vidékek gazdaságilag fellendüllek, olt munkanélküliség nem volt és mindenki dolgozhatott, ha dolgozni akart.

Mivel Osusky roppant erős politikai rövidlátásban szenved, szemüveget kel! feltenni a szemeire, amelyen kérésziül meg kell látnia azt, hogy a gazdasági válságnak mik is üt Szlovenszkón az előzményei. Menjen végig Korompátói a Hernád,Garam,Vág völgyein és álljon meg a bezárt gyárak előtt, az ég felé mulató néma gyárkémények előtt, melyeket mind a magyar töke épített és kérdezze meg a csehszlovákizmusnak párizsi képviselője, hogy kik zárták be ezeket a gyárakat, fűrészeket és iparvállalalokal, a kohókat, bányákat, a megkérdezeti ácsorgó munkások majd informálni fogják őkegyelmességéí, a meghatalmazott miniszter urat.

Megismétlődik Ezópus meséje a farkas és bárányról, Osusky a Vág

forrásánál kiállja világgá, hogy a magyarok zavarják a vizét, úgy, hogy nem képes inni belőle. Hogy a magyarok a Duna pariján vannak. tőle ötszáz kilométernyire, az egy cseppet sem zavarja Osusky uram igazmondását. A magyar gazdasági elnyomás ulórezgéseiről adóit diagnózisát az igazmondás nevében vissza kell utasítanunk, mert azt a mondást, hogy az 1929- ben kezdődött gazdasági válságot itt a magyarok csinálták volna, vagy rezegtették volna, még a gyengeelméjüek sem hihetik el. Okosabbat kellene kitalálni egy kövei urnák, ha már hangulatot akar csinálni, főképen pedig igazabhal és nem elkopott párizsi meséket.

imiTlEit! SZEMLE

wBsrass?

Komárom, — augusztus 29.

A jövő évi költségvetés képezi legfőbb feladatéit a kormánynak.

Szeptember elején ismét megkezdi a kormány munkáját, amelyet a rövid nyári szünet alatt megszakított. Mindenekelőtt néhány sürgős gazdasági és szociális kérdést fog a fölhatalmazási törvény alapján elintézni, de a kormánynak legfőbb feladatu az 1934. évre szóló állami költségvetés megállapítása lesz, amelyet hamarosan tárgyalás alá vesznek. A költségvetés összeállításában tekintettel lesz a kormány a takarékossági bizottság memorandumára, amely több javaslatot foglal magában. Ezek a legmesszemenőbb takarékosságot sürgetik és hir szerint azok legtöbbjét a kormány e! is fogadja. Politikai körökben úgy vélik, hogy a költségvetési javaslat ezidén sem készül el idejére és a kormány ismét kénytelen lesz a költségvetési provizórium eszközéhez nyúlni.

Meg kell hosszubbitani a lakóvédelemről szóló törvényt.

A parlament őszi ülésszakán ismét aktuális lesz a lakók védelméről szóló törvény meghosszabbítása, illetve módosítása. Ennek a törvénynek módosítása most már elkerülhetetlen és különösen súlyos feladat elé állítja a cseh szociáldemokratákat, mert eddig ők foglaltak legerősebb állást a törvénynek régi formájában való további föntartdsa mellett. Újabban azonban már szociáldemokrata, valamint munkáskörökben is egyre jobban érzik a törvény hátrányait azok, akik olyan új lakásokba kényszerültek, melyek bérét már védi a törvény s amelyek igy aránytalanul drágábbak a régi béres lakásoknál. A háború utáni nemzedékre teljes súllyal nehezedik ez a helyzet s a kötött gazdálkodási rendszerhez tartozó törvény ellenzőinek a száma egyre szaporodik. A szociáldemokraták különben is sokat veszítettek befolyásukból azzal, hogy hozzájárultak a munkanélküli segély leszállításához. Lehet, hogy a lakbérkérdésben a legszélsőségesebbeknek akarnak majd mutatkozni. El kell készülnünk arra, hogy nagy csaták fognak lefolyni a koalíciós pártok között, de a vége mégis csak kompromisszum lesz, mert a szociáldemokraták nem akarnak ellenzékbe menni, mert a hatalomban való osztozást nem adhatják föl.

Gazdasági viszály Csehszlovákia és a kisantant másik két állama között.

A csehszlovák agrárpártban, mint ismeretes, óriási pánik tört ki a gabonaárak hanyatlása miatt. A prágai terménytőzsdei események és a gabonaszindikátus elleni koncentrikus támadások hatása alatt a kormány uj rendszerre irányuló reformokra határozta el magát és pedig elsősorban arra, hogy a prágai terménytőzsde rendszabályait megváltoztatja, hogy ezáltal véget vessen a spekuláció tultengésének. Nagy riadalmat okozott tőzsdei körökben az a hir, hogy a kormány szigorú vizsgálatot rendelt el, amelyet esetleg egyes cégek könyvelésére is kiterjesztenek. A kormány intézkedett hatszázezer métermázsa belföldi gabona vásárlására, hogy a gabonapiacon a nyomasztó kínálatot ellensúlyozza. Az agrárpárt követeli a gabonatőzsdén a határidőüzlet betiltását. Az agrárpárt kijelentette, hogy Csehszlovákia az idén egyetlen kiló búzát sem enged be külföldről. Ez a kijelentés ugyan a belföldön megnyugvást keltett, de annál nagyobb visszatetszést váltott ki Romániában és Jugoszláviában. Románia a Bukarestből Prágába érkező hírek szerint mindennemű textiláru behozatalát megtiltotta Csehszlovákiából és minden Csehszlovákiában történt román textilrendelést stornirozott. Jugoszlávia prágai ügyvivője pedig megjelent a csehszlovák külügyminisztériumban, ahol kormánya nevében magyarázatot kért a kormányban résztvevő cseh agrárpárt ama bejelentésével kapcsolatban, amely

szerint Csehszlovákia egyetlen külföldi államtól, tehát ezek szerint a gazdasági kisantant tagjaitól sem vásárolhat gabonát.

Hlinkáék kártérítést követelnek

a csehektől azért, amit tőlük elveitek,

Benes dr. külügyminiszter ismert nevű lapja, a Ceske Slovo cimü cseh nemzeti szocialista orgánum izgatott hangon tárgyalja vezércikkében a nyitrai eseményeket és ebből következtetve megállapítja, hogy a Pribina-ünnepek óta a magyar propaganda Szlovenszkón hallatlan eszközökkel kezdődött meg. Azt állítja a lap, hogy Szlovenszkót százezer számra árasztják el röpiratokkal, amelyekben arra izgatják a szlovák lakosságot, hogy követelje Magyarországhoz való visszacsatolását. Minthogy a röpiratokat csehszlovák bélyegekkel bérmentesítik, a lap szerint világos, hogy az izgatás középpontja Szlovenszkón van, a tartalma pedig a csehekre nézve egyszerűen borzalmas. A röpiratok hangja olyan éles, hogy a legvakmerőbb németországi horogkeresztes támadás ehhez képest limonádé. A röpiratokban azzal fenyegetnek, hogy szétrobbantják Csehszlovákiát. Azt is Írja a Ceske Slovo c. lap, hogy a csehek jól ismerik a helyzetet és éjjelenként egész karavánokat (?) indítanak Szlovenszkóból Csehországba tele kincsekkel, értékes bútorokkal és, gyári berendezéssel. Ez a hang — a lap szerint — Hlinka páter szlovák néppártjára vaü, amely minden gyűlésen kártérítést követel a csehektől mindazért, amit szerintük a csehek tőlük elvettek. Nagy plakátok láthatók a városokban, amelyeken különböző nagyhangú kijelentések olvashatók. Hlinka nyíltan azzal fenyegetődzikj hogy a szokolokat úgy kiűzi Szlovenszkóról, mint annak idején a tatárokat. Mindezek a hatóságok szemeláttára történnek, amelyek, úgy látszik, semmit sem akarnak észrevenni.

— KEVESEN TUDJÁK, hogy Németországban 820.0ÜÜ motorkerékpár van üzemben;

hogy a londoni halkereskedők tradicionális bőrkalapjának súlya több mint öt font (két és fél kiló);

hogy Stockholmban működik egy egyesület, amelynek neve: A napos időt kedvelők egyesülete;

hogy 1845-ben — még az automobil és kerékpár felfedezése előtt — Embert William Thomson angol mérnök szabadalmat kapott a közlekedésnek légi úton történő lebonyolítására;

hogy a húszezernél magasabb rezgésszámú hangokat fülünk már nem tudja érzékelni;

hogy a keringő 1787-ben Becsben jött divatba;

hogy a Gaurdal-liegységben óriási kéntelepekre bukkantak.

— Divatos szekrény gyermekkocsi Ke 250.—, sportkocsi 75.— ELBERT-nél Nádor-ucca 19, Hiko gyári raktárában.

— Zongoraórákra tanulók felvétetnek, úgyszintén csoporttanitást is vállalok. Címem a kiadóban. 261