Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-26 / 68. szám
I »KOMÁROMI LAPOK« 1933. augusztus 2ó Közgazdaság. X Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkón és Ruszinszkóban: Hlavács Gyula vendéglős és kereskedő T. I.ehotu, Kohn Alberl és Fia vegyeskereskedő Tisszö. La Mode tuL Weiss Béla divatarukerskedés Pozsony, Berlansky Jenő vegyeskeresk.. Pöstyén, Blau és Spitzler (túl. Blau Salamon és Berkovits Rudolf) divatárukeresk. Pozsony, Slark Ernő vaskereskedő Kassa. Ponger Salamon gyarmatarukeresk. Pöstyén, Slern-félc Surogat Kávégyár (túl. Stern Lipót) Ungvár. — Csődök: Druzstvo ceskoslov. krajcírov bej. társ. kori. fel. Pozsony, Lorber Israel magánzó Vvs. Orlich, Fogy. Szöv. Breznicska, Weinberger Mór rövidárukeresk. Ungvár, Dorka Károly és Petróczi Mihály építési vállalkozók Ungvár. X Néhány szó a búza helyes pácolásáról. Az őszi búza termésében mutatkozó üszögkár késztette a gazdákat arra, hogy a velőmagol fertőtlenítsék, csávázzák és így a betegségek fellépésének gátat vessenek. A vetőmag csávázásához legrégebben rézgálicos oldatot használtak 2 százalékos erősségben, mely eljárás bizonyos tekintetben kielégítő volt. A mezőgazdasági tudomány fejlődése azonban a rézgálicos csávázásnak előnyei mellett olyun hátrányokat is állapított meg, melynek kiküszöbölése a mostani mezőgazdasági válságban elsőrangú érdeke a gazdának. Eltekintve attól a közismert hátrányos tulajdonságától, hogy a rézgálicos csávázás a vetőmag csírázását károsan befolyásolja, nem elégíti ki a modern gazdát azért sem, mert a fertőtlenítő hatása csupán a vetőmagokon láthatatlanul meghúzódó üszögspórák elpusztításában merül ki. A talajban elvetett vetőmag azután elvesztvén a rézgálicos csávázás hatását, újabb úgynevezett talaj fertőzésnek lesz kitéve, amely ugyanolyan károkat idéz elő, mintha egyáltalában nem csávázták volna. Az újabban használatos Agroslan porpácolás a rézgálicos csávázás minden hátrányát kiküszöböli, nemcsak a vetőmagot fertőtleníti, hanem a földben feloldódva, mintegy streit udvart képez a mag körül, megőván azt ilymódon a talaj fertőzéstől is. — Ég a nádas. Magyarkomáromhoz tartozó Kisszőnyben a Rödiger-féle nádas kigyulladt és magas füstoszlop szállt az ég felé. Szerencsére hamarosan észrevették a tüzet és a tűzoltóknak sikerült azt eloltani, még mielőtt nagyobb baj nem támadt. A tüzet valószínűleg gyújtogatás okozta, amely vagy gyerekjáték, vagy pedig boszu műve. — A lopások a határban mindenütt nagyon elszaporodtak, de különösen nagy a panasz az érsekujvári gazdák körében. Ott a határban a csőszök nem képesek megakadályozni a lopásokat, úgy hogy a város most lovasrendőröket fog alkalmazni a határbeli lopások megakadályozására. — Autókaramból. Érsekújváron, a Stefanik uccában egy teherautó elütötte Simon József 22 éves ottani lakost, aki kerékpáron haladt. Az összeütközés olyan -erős volt, hogy a kerékpáros agyrázkódást szenvedeti és eszméletlen állapotban vitte a teherautó a kórházba. A vzisgálatot megindították. „Bedöglött a motoros“ — Írják a pozsonyi lapok a csallóközi rázós járműről, amely lapunk hasábjain is gyakorta szerepel, anélkül azonban, hogy reményünk lenne valaha is arra, hogy ezt a motorost kicserélik. Nagyon örülünk, sőt kárörülünk, hogy a pozsonyi sajtó is felfigyelt a kis, büdös és zörgő jármüvecske viselt dolgaira és megrója a csallóközi forgalomnak ezt a bonyolítóját. Mert mi történt a motorossal? Nem messze Pozsonytól, útban Komárom felé, bedöglött és nem volt hajlandó útját folytatni az este védelmében sem. Pedig ilyenkor mégis kevesebb szégyen nélkül teheti. Püspöki közelében állott meg a motoros. Az utazóknak türelme valóban közmondásos lehet, mert két óra hosszat kellett várniok a segélyvonatra. Két óra alatt nem Pozsonyból ér Püspökibe segélyvonat, hanem a mandzsuriai vasúttársaság is elküldi kínai kundsaftjaiért a segélyexpediciót. .. Dehát, itt a Csallóközben vagyunk ... Sokan fogták a poggyászt és a sötétben megindultak a sinek mentén gyalog. A pozsonyi újság ennek tetejébe a püspöki állomás forgalmi tisztjéről is az éles kritika hangján emlékszik meg: a tiszt, a szerény érdeklődőket egyszerűen kiparancsolta a vasúti irodából, holott a vasúti tisztviselők vannak a közönségért s nem fordítva. A bürokrácia győzelmét hirdette a forgalmi tiszt s megfosztotta az utasokat attól a joguktól is, hogy a saját sorsuk felől érdeklődjenek. Különben a motorka már Pozsonyban is hibás volt, úgy indultak el vele a bizonytalanba ... Ezek az újabb jelentések, amiket a csallóközi motorosfrontról írhatunk ... — Drága éjjeli szállás. Mandák László érsekujvári órásmester vidéki kőrútjában éjjeli szállásra betéri Kisujfalun Bucsa Sándor asztaloshoz. Reggel az a kellemetlen meglepetés érte Mandák mestert, hogy a nadrágzsebéből eltűnt egy 1500 korona értékű karkötő óra. Mivel az óra eltűnéséről a szállást adó család se tud semmit, Mandák jelentést tett a csendőrségnek az értékes óra eltűnéséről. A csendőrség most azt nyomozza, hogy nem járt-e tolvaj éjszaka a lakásban, aki az órát elvitte. a Király-püsp. uccában. Cím a kiadóban. Keresnek egy gyilkost! A hodonini erdőben Hasik Károly lelőtte Csudovszky Antal esendőrőrmestert. A lettest a csendőrség keresi. Hasik Károly 1901-ben született, 108 cm. magas, gesztenyebarna, háfrafésiill hajú, kekszemül. Világosszürke öltönyben volt. A tettes nyomravezetője ezer korona jutalomban részesül. Törvénykezés (§) A negyedi legények betörő bandája. Nem tudom, azért-e, mert a nóta is azt mondja, hogy »Hét csillagból van a göncölszekere«, vagy csak véletlenségből, elég az hozzá, hogy hét negyedi legény összeállt és betörőbandát szervezett Kiss István vezetésével. Számos betörést és lopást követtek el elsősorban Negyed községben, de aztán szereplésük terét a szomszédos községekbe is áttették és ott is lopkodtak és betörtek számos helyen. A nyitrai kerületi bíróság most kérte számon tetteiket. A banda hét tagja közül csak öt volt jelen, a tárgyaláson, de azért megtartották a tárgyalást. A legények mind töredelmes beismerő vallomást tettek. Mentségül azt hozták löt, hogy nagy nyomorban voltak és a szó szoros értelmében éheztek nemcsak ők, hanem a családjaik is. Ez a nagy nyomor kényszerítette őket a bűn útjára. A tanuk terhelő vallomása után mind a hetet bűnösnek mondta ki a bíróság és a banda vezérét, Kiss Istvánt hathavi börtönre, a többit 14—90 napig terjedő elzárásra ítélték. Hangos Mozi Tökmagkisasszony. Dolly Haas. A kadettkisasszony testvérfilmje. Nicodemi hires színmüve A tökmagkisasszony adja alapötletét a ragyogó filmoperettnek, melynek címszerepét a kis Dolly Haas viszi sikerre. Meg kell állapítanunk, hogy Dolly Haas testhez illőbb szerepet nem is kaphatott volna, mert a Kadettkisaszszony nadrágszerepe elnyomta nőiességét, mig a Tökmagkisasszonyban gyerekes asszonyiságának minden bája kidomborodik. Uccán kószoló lány, aki telefonfülkékben hál és abból tengődik, hogy házakhoz ruhát hord ki. Akkor útjába kerül a férfi, a szegény pincér, a gazdag bankár. Fordulat az életében és nem is sejti, hogy a fényes ruhának, ékszernek mi az ára. Szegény barátját vagyonhoz segíti, aki már-már elfelejti, hogy mit köszönhet a lánynak, akinek ragaszkodása elől mégsem tud kitérni. Zug a repülőgép motorja és viszi őket a földi mennyországba. A pincér: Karl Ludwig Diehl. A bankár: Paul Hörbiger. Dolly Haas méltó partnerei. A filmet fülbemászó zene és énekszámok tarkítják. Senkit sem ismerek, senki sem ismer engem . . . Egy kis szerelem, egy kis hűség , .. közismert slágerek. A Tökmagkisasszony mindenkinek fog tetszeni. Pótfilm: hangos Micky egér. Bemutató péntek, szombat és vasárnap. A szerelem tragédiája. Emil Jannings, Marlene Dietrich és Vladimir Gajdarow. Olcsó helyárak: Kel.—,2.—,3. —,4.—. Joe May rendezte az örökbecsű néma filmet, mely Emil Jannings, Marlene Dietrich és Vladimir Gajdarow emberfeletti játékában a szenvedélyes szerelem zugó örvényeit és katasztrófába sodró árját érzékelteti. Bemutató hétfő és kedden. Neb án ts virág. Anny Ondra. Olcsó helyárak.- Ke 1.—,2.—, 3.—. 4.—. A nebántsvirág (Mamselle Nitouche) Hervé csipkefinom zenéjével hangulatos filmoperett, mely jelképezi, hogy a zárda falai között is kivirágzik a szerelem. Anny Ondra pompás hangos operettjét olcsó helyárakkal szerda és csütörtökön hozza vászonra a Modern Mozi. Életbiztosító Társaság Igazgatóság a Csehszlovák Köztársaság területére Prágában. Fiókigazgatőság Braíislavában,Grössling-u.8. Élet, járadék' és kiházasítási-biztosítások. Takarékpersely-biztosítások — baleset-biztosítások. — Működési terület: Csehszlovák köztársaság, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Belgium, Bulgária, Törökország, Görögország, Egyiptom, . Tunis, Algier Syria és Palesztina.______ Föiigynökség: Komáromban Baumöhl Lipót Széchenyi-uíca 1. Komárom ipara és kereskedelme megfakult lapjairól. 5 I. utóbb III. Károly is megerősítette 1715. november 26-án kemény büntetések terhe alatt meghagyva a katolikus istentiszteleteknek kivétel nélkül való látogatását. A céhprivilégium magyar nyelven van írva. A király azonban kimondta azt is, hogy a katolikus mesterek száma a protestánsokéval arányba hozandó és megengedte, hogy a katolikus mesterek száma emeltessék, a protestánsoké pedig korlátoztassék míg a különbség kiegyenlítődik. (A protestáns mesterek száma 33 volt. a katolikusoké 13.) A céhprivilégium szabályozza a legények hetibérét, amely 32 pénznél több nem lehet (13. art.). Ha valamely legény kontár vagy himpelélr helyen tanult volna és a mi céhünkben akar szolgálni levélért, egy esztendeig szolgáljon és esztendeje telvén, tegyen le a céhnek három forintokat, azután adgyanak levelet néki. A 18-ik articulus a céhbeli mesteremberek közölt való háborúságról szól. A szóbeli sértésért a céhmesternek jogában áll 32 pénzzel megbüntetni a sértőt, ha pedig az olly háborúságban üstök vonyás. vagy veszekedés támadna, négy forint legyen büntetése . Aki ebben meg nem nyugszik, jogában álla város Birájához appellálni. Nagyon érdekes az 1733. augusztus 1-én kell beadványa a csizmadia céhnek. amelyben az ifjú mesterek megrendszabályozását kérik, akik ráncos munkát és obseezre valót tesznek«, amilyent »az előbbeni üdőkben élő s levő becsületes mesteremberek nem munkáltatnak , mivel azonban a régi szép munkákkal sokan már nem degesznek meg, »mind újabb ujabb formás lábbelieket kívánnak maguknak, az mely is nem kevés kárunkra és becstelenségünkre vagyon.«15 Nem kívánnak ill sem többet, sem kevesebbet, mint azt. hogy az ifjú mesterek ne haladjanak a korral és a divattal. Nagy fába vágták fejszéjüket. mikor tengelyt akasztottak az új divattal, mert az őkegyelmeiket is legyőzte és nekik is — bár fájdalmasan — meg kellett csinálni a ráncos csizmát, ha olyant parancsoltak tetszeni vágyó fiatal legénykék és leányzók. A csizmadia cell protestáns mesterei 1769-ben a városi magisztrátushoz. mint főcéhmesterhez beadványt intéztek, amelyben előadták, bogy a céhszabadalom levél pontjainak eleget tettek, az urnapi precesszión és annak oktáváján, a két offertórium és a négy kántor miséken résztvesznek, ahol Felséges Asszonyunk szerencsés és hosszas birodalmáért áhitalosan imádkoznak. Ezzel szemben arra kérik a városi hatóságot, hogy a helytartótanácsnál eszközölje ki a céhmesterek és az atyamesternek felváltva katolikus és protestánsok közül való választását., A haladó idő ezt a kérdést is megoldotta. A céhbe magát felvétetni kívánó legénynek bárom remek darabot kellett készíteni. Fekete kordován bőrből való férficsizmát sárga szattyánbőrrel bélelve, össze varrását beborítva, sarkantyú borítással, három fleklire, kettő felvarrva, a harmadik a középsőhöz rajzba varrva és körülszegezve faszegekkel. A második darab fekete kordován bőrből való női csizma, szegletes talpra, fehér iplikre, patkó borítással, talpbéléssel, az öszszevarrás a gallérnál egész darab béléssel bélelve. A harmadik darab: piros kordován női csizma szegletes talpra magas steklire, talpbéléssel, az összevarrás a gallérnál egy darab béléssel belelve. A ruházati iparban a csizmadiákkal rokon iparág voll a varga mesterség. Voltak német és horvát vargák, akik a nemzeti viselet különbözősége szerint oszoltak meg. Mert a magyar ember csizmát viselt, a német cipőt, a horvát meg papucsot, ami délszláv hatás. Ez a különbség a XVII. században kezd kialakulni, mivel Komárom lakossága tiszta magyar volt. de ké*5U. o. XVIII, 357. I. (Folytatjuk.) _______________________7. oldal. 1