Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-26 / 68. szám

I »KOMÁROMI LAPOK« 1933. augusztus 2ó Közgazdaság. X Kényszeregyezségek és csődök Szlo­­venszkón és Ruszinszkóban: Hlavács Gyu­la vendéglős és kereskedő T. I.ehotu, Kohn Alberl és Fia vegyeskereskedő Tisszö. La Mode tuL Weiss Béla divatarukerskedés Pozsony, Berlansky Jenő vegyeskeresk.. Pöstyén, Blau és Spitzler (túl. Blau Sala­mon és Berkovits Rudolf) divatárukeresk. Pozsony, Slark Ernő vaskereskedő Kassa. Ponger Salamon gyarmatarukeresk. Pös­­tyén, Slern-félc Surogat Kávégyár (túl. Stern Lipót) Ungvár. — Csődök: Druz­­stvo ceskoslov. krajcírov bej. társ. kori. fel. Pozsony, Lorber Israel magánzó Vvs. Orlich, Fogy. Szöv. Breznicska, Weinber­ger Mór rövidárukeresk. Ungvár, Dorka Károly és Petróczi Mihály építési vállal­kozók Ungvár. X Néhány szó a búza helyes pácolásá­ról. Az őszi búza termésében mutatkozó üszögkár késztette a gazdákat arra, hogy a velőmagol fertőtlenítsék, csávázzák és így a betegségek fellépésének gátat vesse­nek. A vetőmag csávázásához legrégeb­ben rézgálicos oldatot használtak 2 száza­lékos erősségben, mely eljárás bizonyos tekintetben kielégítő volt. A mezőgazdasá­gi tudomány fejlődése azonban a rézgáli­cos csávázásnak előnyei mellett olyun hátrányokat is állapított meg, melynek kiküszöbölése a mostani mezőgazdasági válságban elsőrangú érdeke a gazdának. Eltekintve attól a közismert hátrányos tulajdonságától, hogy a rézgálicos csává­­zás a vetőmag csírázását károsan befo­lyásolja, nem elégíti ki a modern gaz­dát azért sem, mert a fertőtlenítő hatása csupán a vetőmagokon láthatatlanul meg­húzódó üszögspórák elpusztításában me­rül ki. A talajban elvetett vetőmag az­után elvesztvén a rézgálicos csávázás ha­tását, újabb úgynevezett talaj fertőzésnek lesz kitéve, amely ugyanolyan károkat idéz elő, mintha egyáltalában nem csá­vázták volna. Az újabban használatos Agroslan porpácolás a rézgálicos csává­zás minden hátrányát kiküszöböli, nem­csak a vetőmagot fertőtleníti, hanem a földben feloldódva, mintegy streit udvart képez a mag körül, megőván azt ilymó­­don a talaj fertőzéstől is. — Ég a nádas. Magyarkomáromhoz tar­tozó Kisszőnyben a Rödiger-féle nádas kigyulladt és magas füstoszlop szállt az ég felé. Szerencsére hamarosan észrevet­ték a tüzet és a tűzoltóknak sikerült azt eloltani, még mielőtt nagyobb baj nem támadt. A tüzet valószínűleg gyújtogatás okozta, amely vagy gyerekjáték, vagy pe­dig boszu műve. — A lopások a határban mindenütt na­gyon elszaporodtak, de különösen nagy a panasz az érsekujvári gazdák körében. Ott a határban a csőszök nem képesek megakadályozni a lopásokat, úgy hogy a város most lovasrendőröket fog alkal­mazni a határbeli lopások megakadályo­zására. — Autókaramból. Érsekújváron, a Ste­­fanik uccában egy teherautó elütötte Si­mon József 22 éves ottani lakost, aki ke­rékpáron haladt. Az összeütközés olyan -erős volt, hogy a kerékpáros agyrázkó­dást szenvedeti és eszméletlen állapotban vitte a teherautó a kórházba. A vzisgála­­tot megindították. „Bedöglött a motoros“ — Írják a pozsonyi lapok a csalló­közi rázós járműről, amely lapunk hasábjain is gyakorta szerepel, anélkül azonban, hogy reményünk lenne valaha is arra, hogy ezt a motorost kicserélik. Nagyon örülünk, sőt kárörülünk, hogy a pozsonyi sajtó is felfigyelt a kis, büdös és zörgő jármüvecske viselt dolgaira és megrója a csallóközi for­galomnak ezt a bonyolítóját. Mert mi történt a motorossal? Nem messze Pozsonytól, útban Komárom felé, be­döglött és nem volt hajlandó útját folytatni az este védelmében sem. Pedig ilyenkor mégis kevesebb szé­gyen nélkül teheti. Püspöki közelében állott meg a motoros. Az utazóknak türelme valóban közmondásos lehet, mert két óra hosszat kellett várniok a segélyvonatra. Két óra alatt nem Po­zsonyból ér Püspökibe segélyvonat, hanem a mandzsuriai vasúttársaság is elküldi kínai kundsaftjaiért a segély­­expediciót. .. Dehát, itt a Csallóköz­ben vagyunk ... Sokan fogták a poggyászt és a sötétben megindultak a sinek mentén gyalog. A pozsonyi újság ennek tetejébe a püspöki állo­más forgalmi tisztjéről is az éles kri­tika hangján emlékszik meg: a tiszt, a szerény érdeklődőket egyszerűen ki­parancsolta a vasúti irodából, holott a vasúti tisztviselők vannak a közönség­ért s nem fordítva. A bürokrácia győ­zelmét hirdette a forgalmi tiszt s meg­fosztotta az utasokat attól a joguktól is, hogy a saját sorsuk felől érdeklőd­jenek. Különben a motorka már Po­zsonyban is hibás volt, úgy indultak el vele a bizonytalanba ... Ezek az újabb jelentések, amiket a csallóközi motorosfrontról írhatunk ... — Drága éjjeli szállás. Mandák László érsekujvári órásmester vidéki kőrútjában éjjeli szállásra betéri Kisujfalun Bucsa Sándor asztaloshoz. Reggel az a kellemet­len meglepetés érte Mandák mestert, hogy a nadrágzsebéből eltűnt egy 1500 korona értékű karkötő óra. Mivel az óra eltű­néséről a szállást adó család se tud sem­mit, Mandák jelentést tett a csendőrség­­nek az értékes óra eltűnéséről. A csend­­őrség most azt nyomozza, hogy nem járt-e tolvaj éjszaka a lakásban, aki az órát elvitte. a Király-püsp. uccában. Cím a kiadóban. Keresnek egy gyilkost! A hodonini erdőben Hasik Károly le­lőtte Csudovszky Antal esendőrőrmestert. A lettest a csendőrség keresi. Hasik Ká­roly 1901-ben született, 108 cm. magas, gesztenyebarna, háfrafésiill hajú, keksze­mül. Világosszürke öltönyben volt. A tet­tes nyomravezetője ezer korona jutalom­ban részesül. Törvénykezés (§) A negyedi legények betörő bandája. Nem tudom, azért-e, mert a nóta is azt mondja, hogy »Hét csillagból van a gön­­cölszekere«, vagy csak véletlenségből, elég az hozzá, hogy hét negyedi legény össze­állt és betörőbandát szervezett Kiss István vezetésével. Számos betörést és lopást kö­vettek el elsősorban Negyed községben, de aztán szereplésük terét a szomszédos községekbe is áttették és ott is lopkodtak és betörtek számos helyen. A nyitrai ke­rületi bíróság most kérte számon tetteiket. A banda hét tagja közül csak öt volt jelen, a tárgyaláson, de azért megtartot­ták a tárgyalást. A legények mind töre­delmes beismerő vallomást tettek. Ment­ségül azt hozták löt, hogy nagy nyomor­ban voltak és a szó szoros értelmében éheztek nemcsak ők, hanem a családjaik is. Ez a nagy nyomor kényszerítette őket a bűn útjára. A tanuk terhelő vallomása után mind a hetet bűnösnek mondta ki a bíróság és a banda vezérét, Kiss Ist­vánt hathavi börtönre, a többit 14—90 napig terjedő elzárásra ítélték. Hangos Mozi Tökmagkisasszony. Dolly Haas. A kadettkisasszony testvérfilmje. Nicodemi hires színmüve A tök­magkisasszony adja alapötletét a ra­gyogó filmoperettnek, melynek cím­szerepét a kis Dolly Haas viszi sikerre. Meg kell állapítanunk, hogy Dolly Haas testhez illőbb szerepet nem is kaphatott volna, mert a Kadettkisasz­­szony nadrágszerepe elnyomta nőies­ségét, mig a Tökmagkisasszonyban gyerekes asszonyiságának minden bája kidomborodik. Uccán kószoló lány, aki telefonfülkékben hál és abból ten­gődik, hogy házakhoz ruhát hord ki. Akkor útjába kerül a férfi, a szegény pincér, a gazdag bankár. Fordulat az életében és nem is sejti, hogy a fé­nyes ruhának, ékszernek mi az ára. Szegény barátját vagyonhoz segíti, aki már-már elfelejti, hogy mit köszönhet a lánynak, akinek ragaszkodása elől mégsem tud kitérni. Zug a repülőgép motorja és viszi őket a földi menny­országba. A pincér: Karl Ludwig Diehl. A ban­kár: Paul Hörbiger. Dolly Haas méltó partnerei. A filmet fülbemászó zene és ének­számok tarkítják. Senkit sem ismerek, senki sem ismer engem . . . Egy kis szerelem, egy kis hűség , .. közismert slágerek. A Tökmagkisasszony mindenkinek fog tetszeni. Pótfilm: hangos Micky egér. Bemutató péntek, szombat és va­sárnap. A szerelem tragédiája. Emil Jannings, Marlene Dietrich és Vladimir Gajdarow. Olcsó helyárak: Kel.—,2.—,3. —,4.—. Joe May rendezte az örökbecsű néma filmet, mely Emil Jannings, Marlene Dietrich és Vladimir Gajdarow ember­­feletti játékában a szenvedélyes szere­lem zugó örvényeit és katasztrófába sodró árját érzékelteti. Bemutató hétfő és kedden. Neb án ts virág. Anny Ondra. Olcsó helyárak.- Ke 1.—,2.—, 3.—. 4.—. A nebántsvirág (Mamselle Nitouche) Hervé csipkefinom zenéjével hangula­tos filmoperett, mely jelképezi, hogy a zárda falai között is kivirágzik a sze­relem. Anny Ondra pompás hangos operettjét olcsó helyárakkal szerda és csütörtökön hozza vászonra a Modern Mozi. Életbiztosító Társaság Igazgatóság a Csehszlovák Köztársaság területére Prágában. Fiókigazgatőság Braíislavában,Grössling-u.8. Élet, járadék' és kiházasítási-biztosítások. Takarékpersely-biztosítások — baleset-biztosítások. — Működési terület: Csehszlovák köztársaság, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Belgium, Bulgária, Törökország, Görögország, Egyiptom, . Tunis, Algier Syria és Palesztina.______ Föiigynökség: Komáromban Baumöhl Lipót Széchenyi-uíca 1. Komárom ipara és kereskedelme megfakult lapjairól. 5 I. utóbb III. Károly is megerősítette 1715. november 26-án kemény bünte­tések terhe alatt meghagyva a kato­likus istentiszteleteknek kivétel nélkül való látogatását. A céhprivilégium ma­gyar nyelven van írva. A király azonban kimondta azt is, hogy a katolikus mesterek száma a protestánsokéval arányba hozandó és megengedte, hogy a katolikus mes­terek száma emeltessék, a protestán­soké pedig korlátoztassék míg a kü­lönbség kiegyenlítődik. (A protestáns mesterek száma 33 volt. a katoliku­soké 13.) A céhprivilégium szabályozza a legények hetibérét, amely 32 pénz­nél több nem lehet (13. art.). Ha va­lamely legény kontár vagy himpelélr helyen tanult volna és a mi céhünk­ben akar szolgálni levélért, egy esz­tendeig szolgáljon és esztendeje tel­vén, tegyen le a céhnek három forin­tokat, azután adgyanak levelet néki. A 18-ik articulus a céhbeli mesterembe­rek közölt való háborúságról szól. A szóbeli sértésért a céhmesternek jo­gában áll 32 pénzzel megbüntetni a sértőt, ha pedig az olly háborúság­ban üstök vonyás. vagy veszekedés támadna, négy forint legyen bünteté­se . Aki ebben meg nem nyugszik, jogában álla város Birájához appel­­lálni. Nagyon érdekes az 1733. augusztus 1-én kell beadványa a csizmadia céh­nek. amelyben az ifjú mesterek meg­­rendszabályozását kérik, akik ráncos munkát és obseezre valót tesznek«, amilyent »az előbbeni üdőkben élő s levő becsületes mesteremberek nem munkáltatnak , mivel azonban a régi szép munkákkal sokan már nem de­gesznek meg, »mind újabb ujabb for­más lábbelieket kívánnak maguknak, az mely is nem kevés kárunkra és becstelenségünkre vagyon.«15 Nem kívánnak ill sem többet, sem kevesebbet, mint azt. hogy az ifjú mesterek ne haladjanak a korral és a divattal. Nagy fába vágták fejszé­jüket. mikor tengelyt akasztottak az új divattal, mert az őkegyelmeiket is legyőzte és nekik is — bár fájdalma­san — meg kellett csinálni a ráncos csizmát, ha olyant parancsoltak tetsze­ni vágyó fiatal legénykék és leányzók. A csizmadia cell protestáns meste­rei 1769-ben a városi magisztrátus­hoz. mint főcéhmesterhez beadványt intéztek, amelyben előadták, bogy a céhszabadalom levél pontjainak ele­get tettek, az urnapi precesszión és annak oktáváján, a két offertórium és a négy kántor miséken résztvesz­­nek, ahol Felséges Asszonyunk sze­rencsés és hosszas birodalmáért áhi­­talosan imádkoznak. Ezzel szemben arra kérik a városi hatóságot, hogy a helytartótanácsnál eszközölje ki a céh­mesterek és az atyamesternek felvált­va katolikus és protestánsok közül való választását., A haladó idő ezt a kérdést is megoldotta. A céhbe magát felvétetni kívánó legénynek bárom remek darabot kel­lett készíteni. Fekete kordován bőr­ből való férficsizmát sárga szattyán­bőrrel bélelve, össze varrását beborít­va, sarkantyú borítással, három flek­­lire, kettő felvarrva, a harmadik a középsőhöz rajzba varrva és körül­szegezve faszegekkel. A második da­rab fekete kordován bőrből való női csizma, szegletes talpra, fehér iplikre, patkó borítással, talpbéléssel, az ösz­­szevarrás a gallérnál egész darab bé­léssel bélelve. A harmadik darab: pi­ros kordován női csizma szegletes talpra magas steklire, talpbéléssel, az összevarrás a gallérnál egy darab bé­léssel belelve. A ruházati iparban a csizmadiákkal rokon iparág voll a varga mesterség. Voltak német és horvát vargák, akik a nemzeti viselet különbözősége sze­rint oszoltak meg. Mert a magyar em­ber csizmát viselt, a német cipőt, a horvát meg papucsot, ami délszláv hatás. Ez a különbség a XVII. század­ban kezd kialakulni, mivel Komárom lakossága tiszta magyar volt. de ké­*5U. o. XVIII, 357. I. (Folytatjuk.) _______________________7. oldal. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom