Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-26 / 68. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ótvennegyedik évfolyam.______________________68. szám. _____Szombat, 1033. angnsztas 26, KOMAROMIAM Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 81 KB, félévre 40 KB, negyed- | Felelés főszerkesztő i GAAL GYULA dt. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEB dr. évre 21 Ké. - Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára 1 borona. Alapította) TUBA JÁNOS. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik belenként kétszer: szerdán és szombaton Francia ötparancsolat Komárom, augusztus 25. Mióta az európai diplomácia súlypontja észrevétlenül Párizsból Rómábía csúszott ál. azóta ez az uj diplomácia számos kezdeményezéssel adoll magáról életjelet. A fasiszta Mussolini a világ diplomáciájának az élére lendüli és az enervált francia lelkek riadtan néznek az örök város felé és természetesen most még egyelőre akadályok kiagyalásával foglalkoznak. hogy Mussolini dicsősége valahogyan ál ne hágja az Alpesekel, meri annak völgyein Franciaországba is belecsorogna valami belőle. A Quai D’Orsay diplomatái ugrásra készen állanak, mikor a gall kakas riadtan kukorékol és dugaszba teszik az egész négyhatalmi paktumot is, hogy alkalmilag meglehessen tőle szabadulni. Pont ugyanez a taktika érvényesül a francia fővárosban a riccionei találkozás eseményénél is, ahonnan Dollfuss a kellő instrukciókkal érkezeti vissza. Franciaország hatalmi túliéngésben szenvedő diplomáciája máris kiírta az öt pontot, hogy sem azon innen, sem azon túl ne lehessen rendezni a középeurópai helyzetei. Az első pont természetesen Németország. A napiparancs azzal kezdődik, hogy Németország béküljön ki Ausztriával és szüntessen be olt minden propagandái. Ausztria felöl már több alkalommal megírtuk azt a véleményünket, hogy a németség egyesülése az álmeneti akadályok leküzdése után a törvényszerűség feltétlen bizonyosságával következik be. Ha ennek ma vannak ellenzői Párizsban és ezeknek osztrák visszhangjuk, ez semmit sem bizonyít a csatlakozás szükségességével szemben, nem bizonyít azért, mert Ausztria mai helyzetében életképtelen. De a politikai borravalózás rendszere egyelőre még napirenden van, mert Franciaország, Anglia és Olaszország hajlandók »stabilizálni« Ausztria gazdasági helyzetét. Vagyis hajlandó beláthatatlan időkre kölcsönöket nyújtani, amelyeket Ausztria elragadó tájainak szép kilátásaival fizet majd vissza. Nagy kérdés, hogy Anglia, ahol nem érzelmi, hanem reális politikát űznek, meddig tart ki e mellett a grandiózus párisi program mellett. Ahogyan azonban Mussolini kormányzati elvei nyilvánosságra jutottak és Európaszcrte ismertté lettek, kötve hisszük, hogy a liraesőt Ausztria felé irányítaná, mert neki nincs annyi aranya, mint Franciaországnak. Ausztria tehát néhány évre ismét megolajozhatja kormánykerekeit és a parancsnoki Ilidről clhangozhatik az »el az ansluszlól« jelszó, Ausztria azonban belátható időn belül isinél megteszi azt a félreérthetetlen gesztust a hatalmak felé, amely nemzetközi nyelven az egész világon ismeretes és a kéznek a kinyujlásáből ál!. Ez a némajáték már másfél évtizede folyik löbbé kevésbbé eredményesen. Igv érthelö, hogy Ausztria arra is szoros marsrutái kap Párizsból, hogy mennyire inehet el Magyarország iráni i szerelmében, amelyből ki kell kapcsolnia minden érzelmi momentumot, annak nem Komárom, — augusztus 25. A magyar ellenzék vezéreinek pártközi konferenciája. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett magyar ellenzéki politikai pártok vezetői Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő elnöklete mellett kedden Pozsonyban értekezletet tartottak, amelyen a magyar nemzeti társadalom egységes működésének további megszervezéséről tanácskoztak. Az értekezlet ennek a célnak szolgálatában értékes munkát végzett és elhatározta, hogy jövőre állandósítja az ilyen pártközi értekezleteket. Magyar nemzeti párti országos pártvezetöségi gyűlés. A magyar nemzeti párt országos elnöksége országos pártvezetőségi ülést hivott egybe. Az ülés szeptember 17-én délelőtt 10 órakor Sepsiben, a nagyvendéglőben lesz megtartva és ezen az ülésen késziti elő a pártvezetőség az ugyanazon napon megtartandó országos nagygyűlést. A kisantant döntő ellenoffenzivája a revízió ellen. Prágából jól értesült politikai körökből vett értesülés szerint a kisantant, Benes dr. külügyminiszter vezetésével, döntő ellenoffenzivába akar átmenni a revíziós mozgalom ellensúlyozására. A kisantant ezt a döntő csatáját a kisebbségi kérdések terén akarja meg' nyerni és ebből a célból azt fogja javasolni, hogy a kisebbségvédelmi szerződések érvényét szüntessék meg, vagy legalább is függesszék föl. Ugyanennek az ellenoffenzivának során arra is javaslatot tesznek, hogy az északszászországi Lausitzot, amelynek nyolcvanezer szláv lakosa van, vegyék ki a mai Németország kezéből és helyezzék a Népszövetség védelme alá. A Benes külügyminiszterhez közelálló körökben azt állítják, hogy a kisantant ezt az akciót a legnagyobb köszabari politikai érzelmekéi gerjeszteni egymásban, meri ezt Párizs, főleg pedig a kisanlanInak árgus-szemei nem néznék nyugodtan. Ausztria és Magyarország csak platói viszonyban lehet egymással és ennek biztosítására kiküldetik a kisantant egy tagja gardedámnak, aki minden illetlen szóra — Isten mentsen a télieknek még a kísérletétől is — keményen összeráncolja szemöldökeit. Az őrnek a feladata, hogy Ausztria és Magyarország környezetéből teljesen lávoltartsa a németekei és az olaszokai, meri ezeknek semmi keresnivalójuk sincsen Középcurópában, amelyre elsősorban a közvellenül érdekeli Franciaország tarthat első sorban számol és természelesen a rültekintéssel indította meg; jelenleg Londonban és Párizsban folynak tárgyalások annak tisztázására, hogy milyen tényezők támogatására számíthat e két javaslat. A prágai érsek, visszautasítja a cseh lapoknak a Vatikán elleni izgatását. A nyitrai Pribina ünnepségek megzavarása után a cseh agrársajtó vatikánellenes kampányt indított, amelyet rendkívül éles hangon utasított most vissza Kaspar dr. prágai érsek, a katolikus sajtóban. A cseh főpap nyilatkozata többek között a következőket tartalmazza: — A saját nevemben, valamint az alámrendelt papság és minden hivő katolikus nevében, a nyitrai Pribinaünnepségek alkalmából a Szentszék és annak köztársaságunkba kiküldött képviselője, Mons. Ciriaci ellen a sajtó egy bizonyos részéről megindított abszolút igazságtalan és páratlan kampányt határozottan visszautasítom és elítélem. A katolicizmus elleni gyűlölettől elvakult cikkirók^talán nincsenek is tisztában azzal, hogy mennyire ártanak Írásaikkal köztársaságunk jó hírnevének nemcsak csupán a belföldön, hanem a külföldön is, ahol csodálkozással szemlélik, miként lehetséges ily modorban a diplomáciai testület doyenjéről, az apostoli nunciusról és a Szentatyáról irni. Arról nem is akarunk írni, hogy a cikkírók épen a pápai nuncius irányában milyen durva hálátlansággal viseltetnek; annak a nunciusnak irányában, akinek obszolut őszinte, lojális magatartását köztársaságunkkal szemben a külügyminisztérium is teljességgel elismeri és nem kis mértékben értékeli. A prágai érsekség papsága és a hívek elkeseredéssel ítélik el ezen hallatlanul durva és abszolút igazságtalan támadásokat. kisantant, esetleg Lengyelország, így a középeurópai kérdés — bár nüánszokban eltér a rieeione-i programtól. Páris szerint fényesen megoldható. A döntő tárgyalásokba bele kell vonni a kisantantof, ez Franciaország további parancsa. Németország és Olaszország mini tanuk szerepelhetnek esetleges tanácskozási joggal, szavazata azonban csak a közvetlenül érdekelt államoknak van és igy az egyszeregy örök törvénye alapján a kisantant három szavazata mindig legyőzvén a keltől, a középeurópai kérdés elérkezlielik a megoldás stádiumába. Azt hisszük, nem sokban tévedünk, amikor a francia kívánságokat ilyetén jellemezzük. Az ötödik pont, ez a »nesze semmi fogdmeg jól« a nagyhatalmak tanácskozásáról beszél, ahol a megállapodásokat jóváhagyják, vagyis Középeurópát gyámság alá helyezik. Franciaország hajlandó ezzel a tisztséggel a kisanlanlol magái, esetleg Lengyelországgal kiegészítve megbízni. Ki az a naiv emberke ezen a szomorú középeurópai földön, akit meglepne Párizs eme objektív ötparancsolata? Minket nem lep meg. talán az érdekeltekéi jobban, a riccione-i férfiakat. Ez azonban valószínű, hogy az uj eaudiumi szoroson aligha fognak földig lehajtott, födetlen fővel átvonulni azok, akiket Franciaország ott látni akar. 11a Középeurópa tizenöt évig szenvedte egy szétrombolt gazdasági egység hiányát, mért ne szenvedhetné azt még néhány esztendőig. Legfeljebb egyes uj államok lesznek Ausztria melleti, amelyek azzal a félreismerhetetlen mozdulattal nyújtják majd kinyújtott tenyerüket Franciaország és a hatalmas Nyugat felé, amelyet Ausztria gesztusaiból már ismernek a világ sorsát intéző hatalmak. Benes a középeurópai helyzet megjavítására Rómába megy. A középeurópai kérdés megvitatására Benes dr. csehszlovák külügyminiszter Rómába utazik Mussolinihoz, hogy tisztázza vele, mint a legilletékesebb államférfival, a felmerült problémákat. Már a nyár elején fölmerült ez a kérdés, de az akkori zavaros helyzetre való tekintettel nem lett az utazásból semmi, most azonban a riccionei találkozás után pozitiv formában újból fölmerült Benes római utjának terve. Ezzel a kérdéssel úgy az olasz, mint a francia lapok foglalkoznak. Az ujságközlemények szerint a nyár elején azért halasztották el az utat, mert előbb praktikus bázist kívántak teremteni a tárgyalásokhoz, ami most a riccionei megbeszéléssel megtörtént. A Matin szerint az ősz rendkívül kedvező időpont lenne Benes és Mussolini találkozása számára. Arról is van szó, hogy Benes utjával kapcsolatban Titulescu román külügyminiszter is ugyanazon időben Rómába utazik az olasz-román kereskedelmi szerződés megújítására. POLITIKAI SZEMLE
