Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-05 / 53. szám

53. szám läKSaLJKWGWf!» Szerda, 1933. Julius 5. Ötveiinoßyedik évfolyam. Előfizetési ftr csehszlovák értékben: Belyben és vidékre postai szétküldéssel sgész évre 80 Ké, félévre 40 KC, negyed" Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelős főszerkesztő: GAAL GYULA dl. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egy es szám ára 1 korona. lömönkatársak: ALARY GYULA dr. és EÜLÖR ZSIGMOND. szerdán és szombaton Az arany győzelme. Komárom, július 4. Londonban a világgazdasági kon­ferencián megegyezés jött létre az arany valutájú országok között, hogy kitartanak az arany fedezete mellett. Ebből a célból az arany­­valutájú és az aranyalapról letért országoknak sürgős kötelessége, hogy a valutákat a lehető leggyor­sabban szabályozzák és stabilizál­ják, hogy az egyes államok valutái között nagy eltérések ne képződ­hessenek. Az irányzat az, hogy az arany győzedelmeskedett a nagy vitában és ez annyit jelent, hogy a pénz a jövőben is igen szűkén fog rendelkezésére állani főképen a kis államoknak, mert az aranyat a nagy államok foglalják le a ma­guk pénzének erősítésére és a to­vábbi pénzkibocsátások fedezetéül. Tudott és ismeretes dolog, hogy a gazdasági válságnak egyik főoka a valutákban rejlik, a valutáknak külömböző értékelésében azoknak aranyfedezetük szerint. E szerint vannak jó valutájú országok, ame­lyeknek pénze kitűnő és vannak gyenge valutájú országok, melyek nem jutnak aranyhoz és így valu­tájuk ingadozásoknak van kitéve. Az arany megoszlása az oka a va­luták értékhullámzásainak. A há­rom legjobb valutájú ország, Ame­rika, Franciaország és Anglia igen jól tudja, hogy az arany már nem olyan mennyiségben kerül a világ­piacra, mint azelőtt, de viszont a kezeiket rajta tartják a termelésen és míg Oroszországnak alig maradt aranya, addig Franciaországban óriás készletek vannak felhal­mozva. Az arany lesz tehát a győzedel­mes értékmérő és a világ minden országában ezzel egyidejűleg meg­indul a tezaurálás munkája, vagyis az aranyelvonás és annak értéke meg fog drágulni nemzetközi vi­szonylatban is. Viszont Franciaor­szágnak, ahol a frankot régi ér­tékének egyötödén stabilizálták, semmi oka sincsen tartani attól, hogy az aranyfedezet fokozottabb pénzügyi teljesítmények elé állítja. Ellenkezőleg: Franciaország ura marad a helyzetnek aranya bir­tokában és Európában kedvezmé­nyeket fog osztogatni a jómagavi­seletű államoknak, amelyek most legfeljebb befagyott hitelekkel tud­nának fizetni. Amerikának a dol­lár ügyében elfoglalt álláspontja teljesen megérthető és világos, hogy annak árfolyamát sokkal mé­lyebb ponton kell stabilizálnia, mint a mai kurzus. Azonban a valutaegyezmény csak félsikert jelent, ha az nem lesz képes a nemzetközi valutaspekulá­ciók megszüntetésére. Azonban eh­hez még a jegybankoknak sincsen elegendő befolyásuk, csak a kor­mányoknak lehet hatalmuk azo­kat meggátolni azzal, hogy bizo­nyos ideig tőzsdei szüneteket ren­delnek el az idegen valuták adás­vétele körül és bevárják azok sta­bilizációját. Az arany-egyezmény papiroson igen szépen fest, azonban a gya­korlatban aligha fog beválni, és főleg a kisebb államok szempont­jából veszedelmeket rejt magában. A kis államoknak nincsen arany­készletük elegendő és így nem lesz­nek képesek sem a nemzetközi ke­reskedelembe belekapcsolódni, sem pedig a maguk belső termelésének rendjét biztosítani. Maga az egyez­mény tehát örvendetes jelenség, azonban annak árnyékát még sen­ki sem kisérte figyelemmel. A de-Komárom, — július 4. A takarékossági bizottság csök­kenteni fogja az 1934. évi költségvetést. A parlamenti takarékossági bizottság jelenleg azokkal az alapelvekkel fog­lalkozik, amelyeket a jövő évi költség­­vetés összeállításánál akarnak alkal­mazni. Erről memorandumot fog a bizottság kidolgozni, amelyet még júliusban a kormány elé terjeszt és összefoglalja benne a jövő költségve­tés összeállítására vonatkozó vala­mennyi javaslatot. Az emlékirat kiin­duló pontja leszja szeptemberben kez­dődő költségvetési munkálatoknak, s jelentékeny csökkentéseket javasol a költségvetés eddigi terjedelmét illető­leg és ujjdszervezési reformokra is fog terjedni, melyek az egyes szakok­ban teendők és nemcsak a különböző intézményeket ölelik föl, melyekről eddig a költségvetés keretében gon­doskodtak, hanem szellőztetni fogja a különböző iskolák, állami birtokok és üzemigazgatóságok kérdéseit is. A memorandum alapelveket állít fel a vasút és postaigazgatóság szigorú öko­­nomizálására is. A költségvetés csök­kentésére vonatkozó összes javaslatok vagy azonnali további megtakarításokra vonatkoznak, vagy olyan megtakarítá­sokra, melyeket az 1934. évi költség­­vetési év folyamán végbe lehet vinni. A javaslatok a közigazgatás olcsóbbo­dását akarják előmozdítani és rendkí­vül terjedelmesek lesznek. A memo­randum arra törekszik, hogy az állam pénzügyi és gazdaságpolitikai irány­elveit felállítsa és azok keresztülvitelé­nek költségvetési előfeltételeit is meg­teremtette. vizák bizonytalansága a nagy álla­mok viszonylatában nem lesz töb­bé, de megmarad a kis államok számára és kilátástalanná teszi azok pénzgazdálkodását. Ezért nem lehet a londoni kon­ferencia arany győzelmének tap­solni, mert hátra van a fekete le­ves. Nem elég a valuta egyezmény pontjait megszövegezni, ehhez hi­ányzik az arany szankció, vagyis hiányzik az arany elosztásának a revíziója akár nemzetközi kölcsö­nök, akár pénzügyi tranzakciók alakjában. Az arany uralkodott ed­dig is és ez azt jelentette, hogy Európának és Amerikának ki kel­lett kapcsolnia az ázsiai államok fogyasztóit, akik nincsenek sem­miféle arany birtokában, ahol csak ezüsttel dolgoznak. A győzelem, amit az arany aratott, csak időle­ges, mert sok gondot fog okozni annak hiánya a gyöngébb államok­nak. Már pedig ezek nélkül sem lehet újra építeni Európát. 1787 millió koronát jegyeztek a munkakölcsönre. Az 5 százalékos állami munkaköl­­csön meghosszabbított jegyzési ideje junius 30-án lejárt. Eddig az időpon­tig az ismeretessé vált jegyzések ösz­­szege 1.787,032.100 koronát tesz ki, amelyből az utolsó héten 127,744.000 koronát jegyeztek és fizettek ki kész­pénzben. Tekintettel arra, hogy a le­járati időig nem volt lehetséges a kölcsönjegyzési helyek fiókjainál tör­tént jegyzésekről, amelyek bejelentet­tek, de még a lejáratig nem fizettettek be, végleges elszámolást kapni, a fenti összeget nem lehet még véglegesnek tekinteni, mert az még emelkedni fog. A jegyzett összegből több mint 250 millió korona esik az úgynevezett el­rejtett vagyonokra, amelyeket 105-ős árfolyammal jegyeztek. A hivetalos je­lentés szerint az eddigi összeg túlha­ladja a hivatalos körök számítását, amelyek a pénzpiac mai helyzetére való tekintettel nem számoltak ilyen eredménnyel. Gazdasági vdmháboru a kisantant államai között. Alig egy hónappal ezelőtt az egész világot telekürtölték a kisantant sajtó lapjai, hogy a kisantant Prágában nagy horderejű gazdasági megegyezést kötött s márius súlyos konfliktus ke­letkezett a két állam között. Ugyanis Jugoszlávia tiltakozott Prágában ser­téskivitelének szándékos meghiúsítása miatt és megtorló intézkedéseket he­lyezett kilátásba Prága ellen. Románia szintén a legridegebb üzleti szempont­ból Ítéli meg Csehszlovákiához való kereskedelmi viszonyát és ugyanolyan magatartást akar tanúsítani Csehszlo­vákiával szemben, mint amilyent az mutat Románia ellen. A csehszlovák exportőrök értesitést kaptak romániai üzletfeleiktől, hogy miután Csehszlová­kia felé megakadt a román sertés­kivitel, Románia is csökkenti a cseh­szlovák áruk behozatalát. Ezenfelül a román kormány hivatalosan is eljárt a csehszlovák kormánynál. Ez ügyben a legközelebbi napokban tanácskozá­sok indulnak meg az illetékes román tényezők között. A kisantant államai között való gazdasági közeledés a gya­korlatban igy valósítható meg. Nem tudtak megegyezni eddig a munkanélküliek segélyének leszállítására nézve. A munkanélküli segélyezésre a folyó évi költségvetésben 750 millió koronát irányoztak elő, de az eddigi arányú kiadások szerint ez az összeg aligha lenne elég egy félesztendőre, ezért a kormány már régebben kidol­gozott egy tervezetet, amely az eddigi segélyezési méreteket jelentékenyen lecsökkentené és az eddigi eljárást módosítaná, A kormány tervezete 12 szakaszból áll s egyelőre a szakszer­vezetek központi vezetőségével tárgyal azok elfogadása érdekében, de azok a tárgyalások is nehezen haladnak előre, A szakszervezetek központja eddig elvileg hozzájárult abhoz, hogy a segélyek uj szabályozása csupán két évre szóljon, továbbá, hogy a várako­zási időt a segélyezési jogigény meg­szerzésére az eddigi három hónapról hat hónapra emeljék föl s hogy egy­ségesítsék a különböző szakszervezetek által folyósított segélyezési módokat, valamint a segélyezettek munkaköte­lezettségéről szóló szakaszt. Nem tud­tak eddig megegyezni a fontosabb rendelkezésekre nézve. A szakszerve­zetek központja elutasítja a tervezet­nek azt a rendelkezését, hogy meg­vizsgáltatják a segélytélvezök vagyoni viszonyait s csak annak utalnák ki a segélyt, ki arra teljes vagy ont a­­lansága miatt valóban rászorul. A szakszervezetek szerint ez a rendel­kezés a genti rendszer alapját változ­tatná meg, amely kötelezőleg irja elő minden munkanélküli segélyre való igényét. A legnagyobb ellentállással találkozik a kormánynak az a terve, hogy az eddigi napi segélyösszegeket 18 koronáról 12 koronára mérsékelje s egyúttal csökkentse az állami hozzá­járulás mérvét is. A kettőnek egyszerre leendő leszállítását a szakszervezetek ellenzik és csak az egyikhez járulnak hozzá Az ellenőrzés kérdésében sem tud a két fél megegyezni. A munka­­nélküliek segélyezése óriási tehertétel az államra, miértis a parlamenti taka­rékossági bizottság e tételnél nagyobb megtakarítást követel, — ami ca 250 millióra rúgna. — Fürdő-dressz, Vulkán- és Autolak-bőrönd, retikülök leg­olcsóbban ELBERT-nél. POLITIK«! SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom