Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-02-11 / 12. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1933 február 11. Komáromtól Délamerikáig Palesztinán keresztül. Hazahozza a honvágy és visszaviszi az élniakarás ösztöne. - A délamerikai őserdők magyar kolóniája. Komárom, — február 10. Saját tudósítónktól. Amint már említettük, Darida Zoltán, komáromi földinket hatalmas, legyőzhetetlen betegség támadta meg Palesztinában. Elfogta a honvágy és az általa alapított magyar kolónia tagjainak minden kérése, a hidegen számitó ész rideg szava nem használt, otthagyott egy szépen virágzó épitő vállalatot, amelyben vezető szerepet és tekintélyt szerzett már. Akkorra már édesanyja és nővére Komáromból Budapestre költöztek és ő is odament Palesztinából. Magyarországon akart elhelyezkedni, de az sehogy se sikerült. Összegyűjtött vagyonkája egyre fogyott, egyre kisebb lett. A Palesztinában hagyott, illetve az ott maradt barátok egyre hívják vissza leveleikben. Végre is enged a hivó szónak és visszamegy Palesztinába, a zsidók országába, ahol igen sok zsidó vallásu nem tudott boldogulni és a keresztény Darida Zoltán és magyar kolóniája olyan jó anyagi helyzetbe jutott. Nem volt rövid az ut Budapestről Palesztináig és mire odaért, nagy csalódás érte Darida Zoltánt. A magyar kolónia nem volt már teljes létszámú, egy része kezébe vette a vándorbotot és tovább vándorolt. Nem mondhatnék, hogy a szomszédba mentek volna, mert a földnek éppen az ellenkező oldalán, Délamerikában, Kolumbiában telepedtek le. A még Palesztinában maradt magyar ifjak elmondották, hogy a tovább vándorlók nem hitték, hogy Darida visszajön közéjük, pedig különösen az ácsmunkák elvállalásánál Darida volt a szakértő, féltek, hogy majd hanyatlani fog a vállalatuk forgalma, hát otthagyták Palesztinát. Daridát nagyon lehangolta ez a körülmény, mert megbízható munkatársainak a száma csökKent ezzel. Az aztán még jobban elbusitotta, hogy az ottmaradt társainak a lelke is meg volt már támadva a továbbvándorlás vágyától. Testük még Palesztinában volt, de a lelkűk állandóan Kolumbia őserdeiben kalandozott. Ez a lelki kalandozás annál könynyebben ment, mert Kolumbiából egyre jöttek az odaszakadt barátoktól a levelek, hogy itt van csak az igazi gyöngy élet, az igazi Eldorádó, itt a szorgalmas munka kincseket hoz, Palesztinában halálra dolgozhattok, ott csak a mindennapi kenyeret tudjátok megszerezni, de itt vagyont lehet gyűjteni öreg napjainkra. Darida Zoltán hamarosan arra ébredt, hogy a palesztinai magyar kolónián már csak egyedül van. A társak száma ugyan nem csökkent, de azok láleknélküli, álmodozó gépemberek lettek, az mind menni akart Déiamerikába, Kolumbiába, amelyet az odaszakadt barátok leveleikben valósággal az ígéret földjének írtak le. Darida Zoltán érezte, hogy a magyar kolóniát már nem lehet összetartani és nemsokára ő is kénytelen volt magának bevallani, hogy ő is vágyik a többiek után. Egyik délután megint levelet hozott a posta Kolumbiából. Aznap este nagyon szomorú volt -a palesztinai magyar kolónia vacsorája. Senkinek se kellett az'étel, pedig jó magyaros vacsora volt hazai recept szerint Senki se evett, mindenki a kolumbiai őserdőre gondolt. Senki se hitte volna, hogy ezt a lelkeket megfekvő zsibbasztó hangulatot föl lehetne vidítani. Senki se hitte volna el, hogy van egy varázsszó, egy bűvös mondat, amely a lehangol lelkeket kacagásra birja. És Darida Zoltánnak volt ilyen varázsmondata. Azt mondotta: — Fiuk! Mi is kimegyünk Kolumbiába! Nosza, lett erre nagy öröm és olyan nagy zsivaiy, hogy a szerecsen szolgájuk azt hitte, hogy megbolondultak az urak, mert dalolni, táncolni kezdtek és még a fekete négert is megpörgették igazi, ropogós csárdásban. Erre vártak már régen, hogy Darida is jöjjön ki velük. Nem volt szivük őt egyedül otthagyni, de most már minden rendben van. Jön ő is és mennek együtt a boldogság hazája felé. Táviratot küldtek Kolumbiába, hogy mindnyájan mennek és hogy készítsék elő a helyzetet a jövetelükre. Aztán jött a vizumszerzés, a menetrendek tanulmányozása. Aztán pénzzé tettek mindent és az utolsó héten elbúcsúztak Palesztinától, bejárták a szent helyeket, Betlehemet, az Olajfák hegyét, Názáretet, a szent sirt és ott merítettek erőt, hitet és reménységet a nagy útra, amelyről majd legközelebb Írunk. m A Kalh. Legény egyíet Bálja Nyitány 1933 február 12-én este fél 9 órakor. A Legényegylet bálrendező bizottsága a múlt sikerein felbuzdulva az idén ismét nagyszabású mulatságot rendez. Amióta Komáromban megszűntek a JESzO bálok, a legemlékezetesebb mulatság mindig a Katii. Legényegylet-Pikáns szenzáció húzódik meg amögött a kényszeregyezségi ügy mögött, amelynek középpontjában egy dúsgazdag fűrésztelep tulajdonosa áll, akinek nagyobb erdőbirtokai is vannak. A fűrésztelep tulajdonosa néhány évvel ezelőtt nősült. Szegény lányt vett el. A szerelmi házasságról úgy beszéltek, mint az utóbbi évek egyik legsikerültebb házasságkötéséről. A férj és feleség éveken keresztül boldogan élt. Jött azonban a gazdasági válság és a dúsgazdag fürészteleptulajdonos fizetési nehézségekkel küzdött. A hitelezők már értekezletre is összegyűltek. A fűrésztelep tulajdonosa ügyvédekkel kezdett tanácskozni, mit csináljon? Az ügyvédek azt tanácsolták, nincs más hátra, Írassa minden vagyonát feleségére, egyidőre így mentesül a bajoktól, azután majd csak jobbra fordulnak az állapotok. A férj megfogadta a tanácsot. Ráíratta fűrésztelepét és erdőit feleségére. Az ügyeket persze, ő vezette továbbra is úgy, hogy őt a felesége, mint cégvezetőt alkalmazta. Egy évig mentek igy az ügyek. A hitelezők vártak. A kényszeregyességi eljárás csak egy év múlva indult meg. Egyszer csak váratlan eset történt: a feleség felmondott cégvezetőjének. A férj megdöbbenve olvasta a felmondó levelet és rohant „főnökéhez“, feleségéhez, hogy mit jelent mindez? — Nem szeretlek. El akarok válni tőled és férjhezmegyek a vőlegényemhez! — mondotta az asszony. Kiderült, hogy mialatt a férj a bonyolult anyagi ügyeket intézte, az aszszony beleszeretett egy alkalmazottjába, egy erdőmérnökbe. Elhatározta, hogy mivel a vagyon már úgyis az ő nevén áll, elválik férjétől és mint vagyonos asszony, nagy hozománnyal férjhezmegy szerelméhez. A férj kért, könyörgött, követelőzött, fenyegetőzött, a felesége azonban rá ben szokott lenni. Ugyan ki ne emlékezne az évek előtti Fehér-. Karton-, Pöttyös-bálra, a Szobacica mulatságra. a Luft-Ballon bálra, vagy a két év előtti Városliget mulatságra? Mindnyájan ott voltunk és pompásan éreztük magunkat. Harmos Károly festőművész, a Legényegylet báljának főrendező je Vezérkarával már hetek óta nagy agilitással dolgozik a bál sikere érdekében. A stiluses meghívókat még a múlt hét folyamán szétküldték. Perzsavásár a bál jeligéje, de ez nem csupán címe a bálnak, hanem valóságban is az lesz, hiszen értesülésünk szerint keletnek bűbájos varázsa, ázsiai népviseletek és perzsa karavánok felvonulása, exotikus állatok és kínai táncok, török .katonazenekar teszik majd színessé, elevenné a farsangi mulatságot. Az estély vásári jellegét domborítja ki a török kávéház és a sokfajta sátor, amelyekben törökmézet, fezt stb. fognak árulni. Az épület kisebb helyiségei intim sarokká lesznek átalakítva, ahol misztikus megvilágítás és jó bor mellett mulathat az, aki táncolni nem akar. Tekintettel arra, hogy a mulatság szigorúan zártkörű, a rendezőség fenntart jj magának a jogot, hogy az álarcos vendégek személyazonosságát a meghívók alapján megállapítsa. Természetesen az igazoltató bizottság, amely urakból és hölgyekből áll, a legnagyobb diszkrécióval fog működni. A díszítési munkálatok már közel állanak a befejezéshez, holnap este pedig megnyílnak a Legényegylet székházának kapui és már előre is azt jósoljuk, hogy aki oda belép, az mesében és mesésen fogja magát érezni. sem haligatoít. A férj, mit tehetett egyebet, levelet írt a hitelezőkhöz s egyben arra kérte őket, támadják meg a kényszeregyességi eljárást azon az alapon, hogy a vagyontárgyakat elvonták előlük, a feleség nevére íratták. A póruljárt férj igy akarja legalább vagyonát visszaszerezni, ha már „főnökét“ és feleségét el is vesztette. Hogy ez sikerül-e vagy nem, a jövő titka. A „Nemzeti Kulfura“, a SzMKE tudományos folyóirata. Jövő hét első napjaiban kerül szétküldésre a „Nemzeti Kultúra“,a. szlovenszkói kisebbségi magyarság tudományos folyóirata, olyan tartalommal, amely méltóképen reprezentálja az itteni tudományos életet. A magyar kisebbségi élet kulturális viszonyai közt abszolút értéket képvisel az uj folyóirat, melyben Jankovics Marcell dr. a kitűnő iró és a SzMKE országos elnöke ragyogó tollai irta meg az igazi nemzeti kultúra férfias és lenyűgöző erejű krédóját, Melich János egyetemi professzor, Európa legnevesebb szlavistája és filoiógusa a jövevényszavak átvételének szabályait foglalja össze nagyvonalú cikkében.Takács Menyhért dr. prelátus-prépost, a tudós premontrei rendfőnök, a jövőbelátásról mond él érdekes tudnivalókat és ezekkel szemben a kereszténység álláspontját szögezi le. Császár Elemér egyetemi professzor mélyen szántó essay-je Madách és Az ember tragédiája megalkotásának lelki motívumait boncolja és a remekbe szabott kis tanulmány megoldja a magyar irodalom hallgató szfinksz-ének sok titkát. Sziklay Ferenc dr. kulturreferens, iró, a kisebbségi élet tudományos céljainak nyújtja reális és igaz keresztmetszetét, amelynek gátlásain túl, megnyílnak a tudományos törekvések érvényesülésének táviatai. Karsai Ervin dr. volt főgimn. igazgató, bölcseleti iró, a tiszta logika problémájával foglalkozik a német Sigwart és iskolájának megállapításai alapján nagy felkészültségre valló dolgozatában. Alapy Gyula dr. Pikáns akta egy kényszeregyezség szürke iratai között muzeumigazgató a Vág alsőcsallóközi jobbpartján feltárt lovasnomád sírokat ismerteti és megállapítja, hogy azok az avar korhoz tartoznak. Eddig Csallóközről azt hitték, hogy az csak a honfoglalás korában népesedett be. Az utóbbi évek archaelogiai kutatásai ezt megdöntötték. Ethey Gyula dr. történetkutató a Vág völgyének és Nyitramegye északi részének régi kastélyainak történetéhez szolgáltat levéltári kutatásokon alapuló és széleskörű, érdeklődésre számot tartó kortörténeti adatokat. A dolgozatok sorát Pécsi Gusztáv dr. volt teológiai tanáré és kitűnő fizikusé zárja be, aki Michelson chicagói csillagász kísérletével foglalkozik, melyre Einstein alapította elméletét és a kísérlet alapvető hibáira mutát rá. Az Adattár-ban Haiczl Kálmán dr, a jeles történetíró közli Rákóczi Pál országbíró özvegyének hagyatéki leltárát Hrussó és Kistapolcsány váraiból. A mívelődéstörténeti szempontból oly érdekes adalék bemutatja egy XVII. századi főúri háztartás nagy kincseit. Ethey Gyula Petőfi Sándor családjáról nyújt uj adalékot, majd egy gyönyörű magyarsággal irt imádságot olvasunk 1616-ból. Az Irodalom rovatban a szerkesztő megemlékezik Takáís Sándor, a nagynevű történetiró és Péter Mihály református püspök és iró elhunytáról, aki szintén tagja volt a SzMKE tudományos szakosztályának, ezeken kivül több birálatot olvasunk. A dús tartalmú és nivós füzet határainkon innen és túl is méltán kelt feltűnést és szerkesztője, Alapy Gyula dr., a SzMKE főtitkára a legnagyobb elismerésre tarthat számot. A folyóirat négyszer jelenik meg egy évben és előfizetési ára 40 K, könyvtáraknak 30 K. Megrendelhető a kiadóhivatalnál (Komárno- Komárom, Kultúrpalota 6) és a Spitzerféle könyvesboltban. 637 Első Párisi Női Divatszalon (Mayer D. és Társa) SZENT-ANDRÁS U. 8. ajánlkozik eredeti párisi modellek után készülő francia szabású ruhák, valatmint angol kosztümök és női kabátok elsőrendű készítésére 30 százalékkal ieszállitott varrásdijakmelleft C. s* Kü ß — —* N to to « «0> > OT-i ÜJ N «♦-« cn O ^ ä « aj a ■a o o c s ® *8J 452 S as e »- ca 'S ’*“* N CC-CS Sí J3 -CJ re í? N «3 N Rendőrkuíya vezette a csendőrséget a gabonatolvajok nyomára. — február 10. Kerekes Ede hentessegéd, Kerekes Imre kőmives és Kerekes István hentes Karva községben gabonatolvajlási szövetkezetei alakított és betört a gabonaraktárakba. Legfontosabb ütjük dr. Szarvasy Imre magtárához vezetett, amelyet feltörtek ketten s nagymennyiségű gabonát loptak el onnan, amit kocsira raktak és elszállítottak. Az orgazda Kerekes István volt. A csendőrség azonnal nyomozni kezdett, rendőrkutyát hozott s a rendőrkutya rátaiáit a helyes nyomra. Mikor a tolvajok tagadni kezdtek, a csendőrség egyéb bizonyítékkal is szolgált: a lópatkő gipszlenyomatával, ami egyezett a tolvajok birtokában levő ló patkójának nyomával. A kihallgatott tanuk csak Kerekes Istvánra és Kerekes Edére tettek terhelő vallomást és őket a bíróság hat-hat hónapi börtönre Ítélte. Kerekes Imrét felmentette..-
