Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-03-04 / 18. szám

2 oldal >KOMÁROMI LAPOK« 1983. március 4 leirtette, hogy a kisantant államok so­hasem fogják megzavarni más államok nyugalmát és rendjét és készek például Magyaroszágnak megadni a nyugalom és biztonság minden olyan biztosítékát, amit Európa csak kívánhat. A kisantant mindenekelőtt Magyarországhoz, Auszt­riához és Bulgáriához való viszonyát akarja barátságosan rendezni. A kis­antant mindenkor legyőzhetetlen aka­dálya tesz a Habsburgok visszatérésének. Nem Magyarország ellen létesült,amely­­lyel szemben nem táplál ellenséges szándékokat és a jövőben sem fog táplálni. Magyarország és a kisantant genfi paktuma. Az uj magyar külügyminiszter Kánya Kálmán nyilatkozott a sajtó képviselői előtt Magyarország külpolitikai helyze­téről és nyilatkozata folyamán kitért a kisantant államainak genfi paktumára is, amelyről többek között a követke­zőket mondta: — Az uj szerződés nem nagyon alkalmas arra, hogy a közép­európai egyetértést elősegítse. Jeftics és Benes külügyminiszterek legutóbbi ki­jelentései, amelyek szerint az uj kis­antant éle nem irányul Magyarország ellen, megnyugtatók, azonban szükség volna arra, hogy a szavakat tettek is kövessék az utódállamok részéről min­den érdekelt megnyugtatása céljából. Kívánatos volna az is, hogy a kisan­tant államok katonai szerződésének szövegét közzétegyék. A román követ megjelent a külügyminiszternél és Göm­bös miniszterelnöknél, hogy megnyug­tató kijelentéseket tegyen a kisantant paktumával kapcsolatban. Magyaror­szág a kisantant paktuma ellenére is folytatja békés politikáját, amelynek egyik momentuma a Románia és Ma­gyarország között most létrejött Jftres­­kedelmi megállapodás. Románia Ígére­tet tett, hogy iparunknak nagyobb meg­rendeléssel siet segítségére. A kliring­­megállapodás kölcsönös megegyezéssel megszűnt, mert a gyakorlatban hasz­navehetetlennek bizonyult. Megállapo­dás történt, hogy a magyar-román ve­gyes bizottság két hónaponként össze­üljön a vitás kérdések megbeszélése céljából. Végül kijelentette Kánya kül­ügyminiszter, hogy a francia-magyar kereskedelmi tárgyalások kedvezően haladnak előre, a Csehszlovákiával folytatott tárgyalások során azonban átmenetileg újabb nehézségek merültek fel. Nyilatkozatában a magyar külügy­miniszter leszögezte, hogy Magyarország főtörekvése az, hogy a békeszerződése­ket békés evolúció utján megváltoztassa Lemond a kereskedelemügyi miniszter. A cseh nemzeti párt, mint ismeretes, a német kormánypártoknak, a német nemzetipárti képviselők kiadatása ügyé­ben tanúsított magatartásuk miatt akció­ba léptek, hogy a németpárti miniszterek távozzanak a kormányból. Sőt arról is beszéltek, hogy amennyiben ez az ak­ció nem jár eredménnyel, akkor a cseh demokraták fognak kilépni a kormány­ból. A cseh nemzeti demokrata párt a napokban ülést tartott és elhatározta, hogy a kormánykoalícióból nem lép ki és a német kormánypártok maga­tartásából nem von le semmiféle kö­vetkeztetést. A nemzeti demokrata párt a cseh kormánypártokkal kompromisz­­szumot kötött,- melynek értelmében Matousok kereskedelmi miniszter le­mond és helyébe Hodác ár. kerül. Ho­­dac dr. már te is mondott a Gyáripa­rosok szövetségének főtitkári állásáról. Kirohanás a magyar revi­zionisták ellen. A Benes külügyminiszterhez közel­álló Hrusovszky Igor cseh nemzeti szocialista képviselő, aki a magyarok­nak legsovénebb és legelfogultabb el­lensége, a külügyminiszternek a genfi kisantant paktumról szóló expozéja fölött megindult vitában felszólalt és megint éles kirohanást intézett a ma­gyarok ellen. Többek között azt mondta, hogy a magyar revizionisták azt az elvet vallják, hogy az állam határait úgy kell rendezni, hogy azok az etno­gráfiai határokkal egyek legyenek. A magyar revizionizmus a valóságban tovább megy, egészen odáig, hogy nem akar egyebet, mint a régi határok visszaállítását. Ismerjük — úgymond — Gömbös magyar miniszterelnöknek revizionista törekvéseit, tudjuk azt, hogy nagy súlyt helyez Magyarország fegyverkezésére. Csehszlovákiától et­nográfiai hozzátartozandóság címén az egész Csallóközt és még a volt hont- és nógrádmegyei telkieteket is követeli. Megértjük óhaját és kívánsá­gát a Csallóköz esetében, mert ez biz­ték-harmoniuml1 // ícLedUs fiáiizeite / J Szíveskedjék alacsony aramról meggyóróóést sservt/ í 1 zongoragyára GeorgswaideCP/ rositja természetes és katonai állam­határunkat Magyarországgal. Nagyon jól átlátjuk a magyar revizionista moz­galmat, amelyet ugyan lepleznek a világ előtt, a kisantant azonban őrt áll, hogy ezek az urak a háború tüzes csóváját Középeuropába bele ne dob­ják. „Itt egy bolt kiadó. te Komárom, március 3. Ezt a hirdetést olvashatjuk a be­zárt boltajtókra és a lehúzott redő­nyökre kiírva — óh nem a külváros nccáiban — nem bizony, Iranern a komáromi City-ben, a Nádor ucca legforgalmasabb részén, nem is egy, de több helyen is. Akik értenek a so­rok között való olvasáshoz, azok azt olvassák ki e hirdetésből, bogy a ko­máromi kereskedelem prosperitásá­nak a sírfeliratai ezek. Nem kellenek a jó boltok helyiségei a Nádor uccá­­ban és általában a fő ucca vonalokon. Mit jelent ez mást, mint azl. hogy a komáromi kereskedelem is elérkezett Waterloo-hoz. Érdemes ezzel a jelenséggel foglal­kozni a nyilvánosság előtt, hiszen akik ismerték a régi Komáromot, azok a kereskedők vagy várospolitikusok tud­ják. hogy mit jelentenek a nádor-uccai üres boltok, amelyekért csak tíz évvel ezelőtt is a legnagyobb tülekedés folyt. Ma elmennek mellettük közömbösen, meri nincs rájuk szükség. Egy keres­kedőben sincs meg az a vállalkozó szellem, amely azelőtt tíz esztendővel még ott buzgott mindegyiknek a lel­kében. A lefolyt esztendők erősen 'le­hűtötték ezt a mozgalmat. Azelőtt az adó jelentett valamit, az üzleti rezsi­nek egy csekélyke hányadrészéi, ame­lyet játszi könnyűséggel lehetett bele­kalkulálni az eladott árúba, illetve annak árába. Ma pedig azt kell lát­nunk, hogy ha számlál kapunk, ak­kor az egy súlyos záradékkal végző­dik. mert hozzá van a végéhez ütve egy szánt, sokszor igen jelentékeny összeget képviselve; háromszázalékos forgalmi acló. Amíg a kereskedők százezreket fi­zetnek be forgalmi adó címén az ál­lam pénztáraiba, addig semmi kilá­tás sincs arra, hogy a kereskedelem üzletei prosperáljanak, befektetéseket eszközöljenek új üzlethelyiségekbe, azokat tetszetősen alakítsák át, azok a vásárlókat barátságosan hive­­gassák. Az adózásnak mai hallatlan magassága az oka, hogy új üzletek alig keletkeznek, mert ugyan kiesed» lenne az a bátor ember, aki nagjr merészen tenné kockára üzleti tőkéjét az állami és kommunális adókövetelé­sek kiszámíthatatlan követeléseivel szemben. Uj boltokra tehát, mint azl a jelek mutatják, nincs szükség, ami kétség­telenül a kereskedelem visszafejlődé­séhez vezet. Már pedig ennek a vá­rosnak forgalmas életét épen a keres­kedések biztosították, akik az idegen forgalmat is csinálták, akik az ide bejött eladókat vevőikké tették. Most mindez a lehetőség alább szállott. Egy­felől az országhatár sorompója, más­részt a Komáromban székelt állami hivataloknak sorozatos megszüntetése és elvitele determinálják azt a hely­zetet, ami ezekből előállott. I)c hát azt vethetik ellen, hogy a szociális téren fejlődtünk, mert új munkaalkalmak keletkeztek állami kikötő és más ala­kulatokban. Igaz, hogy a munkásnak vásárló képessége nagy mértékben be­folyásolja a kereskedelmi forgalmat. De amikor a vagon szénnek kiraká­sáért fizetett hatvan koronát sokalják az érdekelt szállítók, mert ezt a mun­kát a daru húsz koronáért végzi el vagononként, a munkásság is csak épen hogy az éhenhaláslól tudja ma­gát megmenteni. A hanyatló kereskedelmi élet épen úgy ártalmára van a város fejlődésé­nek is. Az ide beözönlött munkások a jó kereset reménységeiben keserűen csalódtak és ott élnek munka és ke­reset nélkül, emelvén a városnak szoci­ális terheit. Az iparról* most nem is beszélünk, mert annak már régen el­énekel I ék a temetési zsoltárai t. A város kellős közepén, a forgalom szívében látható kiadó boltok egy veszedelmes korszaknak a hirdetői, amely meg­­őrli a munkát, felemészti a tartalé­kokat és elveszi égj' jobb jövőbe vetett hitünket is. *■ 4 szoba, modern mellékhelyiségekkel, szép kerttel 74 Bővebbet Gazda u 7. sz. alatt. 41 A csallóközi halászat történetéke*. halfogás történt 1887-ben.11901-ben ötvenkilós harcsát fognak, melynek csudájára járnak a népek.a 1896-ban az ezredéves országos kiállításon nagy feltűnést keltett a komáromi halászeszközök kiállítása, amely Hermann Oltó, a nagy természettudós és Tuba János, akkori országos képviselő érdeme volt. Hermann Ottó nagy munkájában3 halhatatlan emléket állít a komáromi U tászainak, amelyet sok ideig tanulmányozott és ab­ból a mesterszavak százait tanulta el, de elismerkedett az itteni halászat akkor meg meg nem rontott életé­vel is. 'Az elmúlt század végén megalakult a komáromi halászati társulat és a magyar kormány halászati fel ügyelpl alkalmazott, aki vigyázott arra, hogy a ha­lászat ne fajuljon el rablómesterséggé és a halak sza­porodjanak. Millió és millió halikrát vagy apró ha­bit eresztettek el a Dunába, hogy a haltenyészlést mesterségesen is előmozdítsák.4 A halászati törvény megállapította a tilalmi időket az egyes halfajták kí­mélete szempontjából. Ezt halászaink nem fogadták jó szívvel, sőt szervezkedtek is ellene.5 A haladó időt „azonban megállítani és óramutatóját visszaigazítani már nem lehet. A csallóközi halászattal és annak történetével fog­lalkozott Khí 11 Antal somorjai tanár is,6 aki Somorja város, Doborgaz és Vajha községek halászatának több érdekes epizódját jegyezte fel. Somorján is céhbe tömörült a halászság. Megemlékezik egy Somorja ha­1 Komáromi Lapok. 1887. évi 11. sz. 2U. o. 1901. évi 30. sz. 3A magyar halászat könyve. I -II. kötet. Budapest, 1S87. ^Komáromi Lapok. 1891. évi 8., 1900. évi 10., 20., 1908. évi 19. 6U. o. 1888. évi 23., 26, 1889. évi 21, 22. sz. 6Khin Antal. Csallóköz vizái. Híradó, 1926. junius. tárában, a szigetben 1710-ben történt eseményről, ahol a városi burgerek látták, hogy a Dunában hatalmas viza vetette föl magát. Erről nagy hamarsággal érte­sítik a vajkai halászokat, akik gyorsan feleveztek a nagy szerszámmal és először három darab vizát fog­tak, a legnagyobb 320 fontot nyomott. Mikor újonnan tanyát veiének, akkoron megint foglak nyolc vizát és a Háló igen kezdett szakadozni és a tizenkét halásznak még segítségre volt szüksége, hogy a zsákmányt partra vonja. A vizákat Becsbe adlak el.1 Az utolsó vizát Khin előadása szerint 190G-ban fogták a vajkai halá­szok a sülyi Dunaágban. Három mázsát nyomott a halóriás és igazán csodás dolog, hogy ilyen messzire föl úszott. Doborgazon is, Somor ja mellett, élnek halászok. A Klán család már századok óta űzi ezt a mesterséget, apáról fiúra szál! a családban a halászhagyomány. A Khin' család német eredetű, mert Somorja valamikor környékével együtt német volt. A család 120 évig halászott a somor jai vizeken. 78 évig bérelte a vajkai Dunarészt és 40 év óla dolgozik a doborgazi vizeken.1 2 Ezek már az utolsó Mohikánjai a Csallóköz halászatá­nak. mely egyre pusztul. Valamikor, még. csak év­tizedek előtt is, amikor még nem épültek ki Csalló­köz védtöltései és az árvizek sűrűbben látogatták ezt a nagy szigetet, csaknem minden dunamelléki falu­nak megvoltak a halászai. Nem céhbeli halászok, nem volt tanult mesterségük, de a tudomány apáról fiúra szállt közöttük. Most már csak imitt-amott akad­nak gvalmos halászok a falvakban. Még a háború előtt Guta községben, mely az ország. legnépesebb faluja, több halász is foglalkozott a vágdunai halászattal. Egyedül Gúla több megyéi és ’Somorja város jegyzőkönyve. 1710. 2Császár István. Csallóköz legöregebb halászánál. Hír­adó, 1928. jut. 20. Bécset is elláthatja hallal, mert halban bőves.1 Sőt Gúlán hálógyár is működött, amely az államfordulat után megszűnt. A halászat a vérébe megy azoknak, akik azzal foglalkoznak. A martosiakkal történt, akik a Vágduna, Nyitra és a Zsitva folyók közé vannak be­­ékelve és községük egy mélyedésben fekszik, hogj 1820-ban földesuruk, Rudnay Sándor hercegprímás ál akarta őkel telepíteni Öreg-Gsémre, dunántúli bir­tokára. De a martosiak megköszönték a prímás grá­ciáját és azt felelték neki: Csémen nincsen víz, ahol halászni lehessen. így azután ott is maradtak a vizeli közölt, sokszor azok torkában. A Csallóköz is megszűnt aranykert lenni, meri már nem aranyásznak benne. Már nem is tündérkert mint volt hajdanában, miről apánk nagy búsan szólt Ma kulturterület és a kultúra ellensége minden nép szokásnak es foglalkozásnak. Lassan megöli a halásza tol is. Még nagyobb baj érte a csallóközi halászatot a; államfordulat utáni években, amikor a határforgalon biztonsága érdekében az éjjeli halászatot betiltottál és a halászcsónakokat minden éjjel a határpénz ügyőrök a parthoz lelakatolták. Nagy csapást jelen tett ez a halászokra, akiknek a mestersége legered inényesebben mégis csak a késő esti vagy a kora haj nali órákban űzhető. Úgy értesülünk, hogy miko: ezeket az utolsó sorokat írjuk, a tilalom már megszán és a csallóközi halász szerszámába éjjel nem esik bel a moly. Hiszen ez így is van rendjén, mert ez az ős foglalkozás, amelynek történetét belátliatlan ezer esz tendők homálya takarja el szemeink elől és csak levéltárakban kopó clsárgult oklevelek kusza soraiba) maradt írva annak valamelyes emléke, mindig magva kezekben volt és maradjon is meg azokban. 'Topographia magni regni Hungáriáé. 17Ö0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom