Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-04 / 18. szám
2 oldal >KOMÁROMI LAPOK« 1983. március 4 leirtette, hogy a kisantant államok sohasem fogják megzavarni más államok nyugalmát és rendjét és készek például Magyaroszágnak megadni a nyugalom és biztonság minden olyan biztosítékát, amit Európa csak kívánhat. A kisantant mindenekelőtt Magyarországhoz, Ausztriához és Bulgáriához való viszonyát akarja barátságosan rendezni. A kisantant mindenkor legyőzhetetlen akadálya tesz a Habsburgok visszatérésének. Nem Magyarország ellen létesült,amelylyel szemben nem táplál ellenséges szándékokat és a jövőben sem fog táplálni. Magyarország és a kisantant genfi paktuma. Az uj magyar külügyminiszter Kánya Kálmán nyilatkozott a sajtó képviselői előtt Magyarország külpolitikai helyzetéről és nyilatkozata folyamán kitért a kisantant államainak genfi paktumára is, amelyről többek között a következőket mondta: — Az uj szerződés nem nagyon alkalmas arra, hogy a középeurópai egyetértést elősegítse. Jeftics és Benes külügyminiszterek legutóbbi kijelentései, amelyek szerint az uj kisantant éle nem irányul Magyarország ellen, megnyugtatók, azonban szükség volna arra, hogy a szavakat tettek is kövessék az utódállamok részéről minden érdekelt megnyugtatása céljából. Kívánatos volna az is, hogy a kisantant államok katonai szerződésének szövegét közzétegyék. A román követ megjelent a külügyminiszternél és Gömbös miniszterelnöknél, hogy megnyugtató kijelentéseket tegyen a kisantant paktumával kapcsolatban. Magyarország a kisantant paktuma ellenére is folytatja békés politikáját, amelynek egyik momentuma a Románia és Magyarország között most létrejött Jftreskedelmi megállapodás. Románia Ígéretet tett, hogy iparunknak nagyobb megrendeléssel siet segítségére. A kliringmegállapodás kölcsönös megegyezéssel megszűnt, mert a gyakorlatban hasznavehetetlennek bizonyult. Megállapodás történt, hogy a magyar-román vegyes bizottság két hónaponként összeüljön a vitás kérdések megbeszélése céljából. Végül kijelentette Kánya külügyminiszter, hogy a francia-magyar kereskedelmi tárgyalások kedvezően haladnak előre, a Csehszlovákiával folytatott tárgyalások során azonban átmenetileg újabb nehézségek merültek fel. Nyilatkozatában a magyar külügyminiszter leszögezte, hogy Magyarország főtörekvése az, hogy a békeszerződéseket békés evolúció utján megváltoztassa Lemond a kereskedelemügyi miniszter. A cseh nemzeti párt, mint ismeretes, a német kormánypártoknak, a német nemzetipárti képviselők kiadatása ügyében tanúsított magatartásuk miatt akcióba léptek, hogy a németpárti miniszterek távozzanak a kormányból. Sőt arról is beszéltek, hogy amennyiben ez az akció nem jár eredménnyel, akkor a cseh demokraták fognak kilépni a kormányból. A cseh nemzeti demokrata párt a napokban ülést tartott és elhatározta, hogy a kormánykoalícióból nem lép ki és a német kormánypártok magatartásából nem von le semmiféle következtetést. A nemzeti demokrata párt a cseh kormánypártokkal kompromiszszumot kötött,- melynek értelmében Matousok kereskedelmi miniszter lemond és helyébe Hodác ár. kerül. Hodac dr. már te is mondott a Gyáriparosok szövetségének főtitkári állásáról. Kirohanás a magyar revizionisták ellen. A Benes külügyminiszterhez közelálló Hrusovszky Igor cseh nemzeti szocialista képviselő, aki a magyaroknak legsovénebb és legelfogultabb ellensége, a külügyminiszternek a genfi kisantant paktumról szóló expozéja fölött megindult vitában felszólalt és megint éles kirohanást intézett a magyarok ellen. Többek között azt mondta, hogy a magyar revizionisták azt az elvet vallják, hogy az állam határait úgy kell rendezni, hogy azok az etnográfiai határokkal egyek legyenek. A magyar revizionizmus a valóságban tovább megy, egészen odáig, hogy nem akar egyebet, mint a régi határok visszaállítását. Ismerjük — úgymond — Gömbös magyar miniszterelnöknek revizionista törekvéseit, tudjuk azt, hogy nagy súlyt helyez Magyarország fegyverkezésére. Csehszlovákiától etnográfiai hozzátartozandóság címén az egész Csallóközt és még a volt hont- és nógrádmegyei telkieteket is követeli. Megértjük óhaját és kívánságát a Csallóköz esetében, mert ez bizték-harmoniuml1 // ícLedUs fiáiizeite / J Szíveskedjék alacsony aramról meggyóróóést sservt/ í 1 zongoragyára GeorgswaideCP/ rositja természetes és katonai államhatárunkat Magyarországgal. Nagyon jól átlátjuk a magyar revizionista mozgalmat, amelyet ugyan lepleznek a világ előtt, a kisantant azonban őrt áll, hogy ezek az urak a háború tüzes csóváját Középeuropába bele ne dobják. „Itt egy bolt kiadó. te Komárom, március 3. Ezt a hirdetést olvashatjuk a bezárt boltajtókra és a lehúzott redőnyökre kiírva — óh nem a külváros nccáiban — nem bizony, Iranern a komáromi City-ben, a Nádor ucca legforgalmasabb részén, nem is egy, de több helyen is. Akik értenek a sorok között való olvasáshoz, azok azt olvassák ki e hirdetésből, bogy a komáromi kereskedelem prosperitásának a sírfeliratai ezek. Nem kellenek a jó boltok helyiségei a Nádor uccában és általában a fő ucca vonalokon. Mit jelent ez mást, mint azl. hogy a komáromi kereskedelem is elérkezett Waterloo-hoz. Érdemes ezzel a jelenséggel foglalkozni a nyilvánosság előtt, hiszen akik ismerték a régi Komáromot, azok a kereskedők vagy várospolitikusok tudják. hogy mit jelentenek a nádor-uccai üres boltok, amelyekért csak tíz évvel ezelőtt is a legnagyobb tülekedés folyt. Ma elmennek mellettük közömbösen, meri nincs rájuk szükség. Egy kereskedőben sincs meg az a vállalkozó szellem, amely azelőtt tíz esztendővel még ott buzgott mindegyiknek a lelkében. A lefolyt esztendők erősen 'lehűtötték ezt a mozgalmat. Azelőtt az adó jelentett valamit, az üzleti rezsinek egy csekélyke hányadrészéi, amelyet játszi könnyűséggel lehetett belekalkulálni az eladott árúba, illetve annak árába. Ma pedig azt kell látnunk, hogy ha számlál kapunk, akkor az egy súlyos záradékkal végződik. mert hozzá van a végéhez ütve egy szánt, sokszor igen jelentékeny összeget képviselve; háromszázalékos forgalmi acló. Amíg a kereskedők százezreket fizetnek be forgalmi adó címén az állam pénztáraiba, addig semmi kilátás sincs arra, hogy a kereskedelem üzletei prosperáljanak, befektetéseket eszközöljenek új üzlethelyiségekbe, azokat tetszetősen alakítsák át, azok a vásárlókat barátságosan hivegassák. Az adózásnak mai hallatlan magassága az oka, hogy új üzletek alig keletkeznek, mert ugyan kiesed» lenne az a bátor ember, aki nagjr merészen tenné kockára üzleti tőkéjét az állami és kommunális adókövetelések kiszámíthatatlan követeléseivel szemben. Uj boltokra tehát, mint azl a jelek mutatják, nincs szükség, ami kétségtelenül a kereskedelem visszafejlődéséhez vezet. Már pedig ennek a városnak forgalmas életét épen a kereskedések biztosították, akik az idegen forgalmat is csinálták, akik az ide bejött eladókat vevőikké tették. Most mindez a lehetőség alább szállott. Egyfelől az országhatár sorompója, másrészt a Komáromban székelt állami hivataloknak sorozatos megszüntetése és elvitele determinálják azt a helyzetet, ami ezekből előállott. I)c hát azt vethetik ellen, hogy a szociális téren fejlődtünk, mert új munkaalkalmak keletkeztek állami kikötő és más alakulatokban. Igaz, hogy a munkásnak vásárló képessége nagy mértékben befolyásolja a kereskedelmi forgalmat. De amikor a vagon szénnek kirakásáért fizetett hatvan koronát sokalják az érdekelt szállítók, mert ezt a munkát a daru húsz koronáért végzi el vagononként, a munkásság is csak épen hogy az éhenhaláslól tudja magát megmenteni. A hanyatló kereskedelmi élet épen úgy ártalmára van a város fejlődésének is. Az ide beözönlött munkások a jó kereset reménységeiben keserűen csalódtak és ott élnek munka és kereset nélkül, emelvén a városnak szociális terheit. Az iparról* most nem is beszélünk, mert annak már régen elénekel I ék a temetési zsoltárai t. A város kellős közepén, a forgalom szívében látható kiadó boltok egy veszedelmes korszaknak a hirdetői, amely megőrli a munkát, felemészti a tartalékokat és elveszi égj' jobb jövőbe vetett hitünket is. *■ 4 szoba, modern mellékhelyiségekkel, szép kerttel 74 Bővebbet Gazda u 7. sz. alatt. 41 A csallóközi halászat történetéke*. halfogás történt 1887-ben.11901-ben ötvenkilós harcsát fognak, melynek csudájára járnak a népek.a 1896-ban az ezredéves országos kiállításon nagy feltűnést keltett a komáromi halászeszközök kiállítása, amely Hermann Oltó, a nagy természettudós és Tuba János, akkori országos képviselő érdeme volt. Hermann Ottó nagy munkájában3 halhatatlan emléket állít a komáromi U tászainak, amelyet sok ideig tanulmányozott és abból a mesterszavak százait tanulta el, de elismerkedett az itteni halászat akkor meg meg nem rontott életével is. 'Az elmúlt század végén megalakult a komáromi halászati társulat és a magyar kormány halászati fel ügyelpl alkalmazott, aki vigyázott arra, hogy a halászat ne fajuljon el rablómesterséggé és a halak szaporodjanak. Millió és millió halikrát vagy apró habit eresztettek el a Dunába, hogy a haltenyészlést mesterségesen is előmozdítsák.4 A halászati törvény megállapította a tilalmi időket az egyes halfajták kímélete szempontjából. Ezt halászaink nem fogadták jó szívvel, sőt szervezkedtek is ellene.5 A haladó időt „azonban megállítani és óramutatóját visszaigazítani már nem lehet. A csallóközi halászattal és annak történetével foglalkozott Khí 11 Antal somorjai tanár is,6 aki Somorja város, Doborgaz és Vajha községek halászatának több érdekes epizódját jegyezte fel. Somorján is céhbe tömörült a halászság. Megemlékezik egy Somorja ha1 Komáromi Lapok. 1887. évi 11. sz. 2U. o. 1901. évi 30. sz. 3A magyar halászat könyve. I -II. kötet. Budapest, 1S87. ^Komáromi Lapok. 1891. évi 8., 1900. évi 10., 20., 1908. évi 19. 6U. o. 1888. évi 23., 26, 1889. évi 21, 22. sz. 6Khin Antal. Csallóköz vizái. Híradó, 1926. junius. tárában, a szigetben 1710-ben történt eseményről, ahol a városi burgerek látták, hogy a Dunában hatalmas viza vetette föl magát. Erről nagy hamarsággal értesítik a vajkai halászokat, akik gyorsan feleveztek a nagy szerszámmal és először három darab vizát fogtak, a legnagyobb 320 fontot nyomott. Mikor újonnan tanyát veiének, akkoron megint foglak nyolc vizát és a Háló igen kezdett szakadozni és a tizenkét halásznak még segítségre volt szüksége, hogy a zsákmányt partra vonja. A vizákat Becsbe adlak el.1 Az utolsó vizát Khin előadása szerint 190G-ban fogták a vajkai halászok a sülyi Dunaágban. Három mázsát nyomott a halóriás és igazán csodás dolog, hogy ilyen messzire föl úszott. Doborgazon is, Somor ja mellett, élnek halászok. A Klán család már századok óta űzi ezt a mesterséget, apáról fiúra szál! a családban a halászhagyomány. A Khin' család német eredetű, mert Somorja valamikor környékével együtt német volt. A család 120 évig halászott a somor jai vizeken. 78 évig bérelte a vajkai Dunarészt és 40 év óla dolgozik a doborgazi vizeken.1 2 Ezek már az utolsó Mohikánjai a Csallóköz halászatának. mely egyre pusztul. Valamikor, még. csak évtizedek előtt is, amikor még nem épültek ki Csallóköz védtöltései és az árvizek sűrűbben látogatták ezt a nagy szigetet, csaknem minden dunamelléki falunak megvoltak a halászai. Nem céhbeli halászok, nem volt tanult mesterségük, de a tudomány apáról fiúra szállt közöttük. Most már csak imitt-amott akadnak gvalmos halászok a falvakban. Még a háború előtt Guta községben, mely az ország. legnépesebb faluja, több halász is foglalkozott a vágdunai halászattal. Egyedül Gúla több megyéi és ’Somorja város jegyzőkönyve. 1710. 2Császár István. Csallóköz legöregebb halászánál. Híradó, 1928. jut. 20. Bécset is elláthatja hallal, mert halban bőves.1 Sőt Gúlán hálógyár is működött, amely az államfordulat után megszűnt. A halászat a vérébe megy azoknak, akik azzal foglalkoznak. A martosiakkal történt, akik a Vágduna, Nyitra és a Zsitva folyók közé vannak beékelve és községük egy mélyedésben fekszik, hogj 1820-ban földesuruk, Rudnay Sándor hercegprímás ál akarta őkel telepíteni Öreg-Gsémre, dunántúli birtokára. De a martosiak megköszönték a prímás gráciáját és azt felelték neki: Csémen nincsen víz, ahol halászni lehessen. így azután ott is maradtak a vizeli közölt, sokszor azok torkában. A Csallóköz is megszűnt aranykert lenni, meri már nem aranyásznak benne. Már nem is tündérkert mint volt hajdanában, miről apánk nagy búsan szólt Ma kulturterület és a kultúra ellensége minden nép szokásnak es foglalkozásnak. Lassan megöli a halásza tol is. Még nagyobb baj érte a csallóközi halászatot a; államfordulat utáni években, amikor a határforgalon biztonsága érdekében az éjjeli halászatot betiltottál és a halászcsónakokat minden éjjel a határpénz ügyőrök a parthoz lelakatolták. Nagy csapást jelen tett ez a halászokra, akiknek a mestersége legered inényesebben mégis csak a késő esti vagy a kora haj nali órákban űzhető. Úgy értesülünk, hogy miko: ezeket az utolsó sorokat írjuk, a tilalom már megszán és a csallóközi halász szerszámába éjjel nem esik bel a moly. Hiszen ez így is van rendjén, mert ez az ős foglalkozás, amelynek történetét belátliatlan ezer esz tendők homálya takarja el szemeink elől és csak levéltárakban kopó clsárgult oklevelek kusza soraiba) maradt írva annak valamelyes emléke, mindig magva kezekben volt és maradjon is meg azokban. 'Topographia magni regni Hungáriáé. 17Ö0.
