Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-02-25 / 16. szám

1933. február 25. >KOMÁROMI LAPOK« 5. otd»l. Műsoros teadélután a Kultúrpalotában. A Jótékony Nőegylet és a Jókai Egyesület együttes rendezése február 25 én, szombaton x/26 Órakor. Fehér fogak: Chlorodont A Komáromi Jótékony Nőegylet és a Jókai Egyesület szombaton, február 25-én Ví6 órai kezdettel műsoros tea­délutánt rendez a Kultúrpalotában. A múltkori teadélután szép sikere lehe­tővé teszi, hogy a farsangi szezon utolsó szombatján még egy jótékonycélu ren­dezést bonyolítson le a két egyesület. Külön meghívót nem adnak ki: a ren­dező két egyesület ezúton hívja meg az egyesületek tagjait és azok kedves vendégeit, vegyenek részt a teadél­utánon. A műsor első száma Nagy László és Nagy Aliz négykezes zon-Mint ismeretes, Lisszabontól mint­egy 35 kilométernyire, a kis Cezimbra portugál halászfaluban szombatról va­sárnapra virradó éjszaka végre révbe jutott az a nyomorúságos bárka, ame­lyen a spanyol királyság 29 legfénye­sebb nevű grandja menekült el az afrikai deportációs telepről. A bárka 14 napig hánykódott a tengeren és vagy 30.000 kilométer utat tett meg. Spanyolország főnemesei, kik valami­kor fényben, pompában éltek, most lerongyolódva, az éhségtől, szomjúság­tól kimerülve léptek partra. A poli­tikai menekültek közt van Bourbon Alfonz herceg is, a detronizáit XIII. Alfonz egyik közeli rokona is, aki most részletesen elmesélte a menekü­lés drámai izgalmait. — Tudvalevőleg monarchista össze­esküvés címén deportáltak bennünket a Rio de Oro spanyol gyarmatba és a Villa Cisneros deportációs-telepre vit­tek bennünket, — kezdte elbeszélését a herceg aki még mindig a fegyenc­­bakkancsot viseli. — Sivár hely ez a telep. Csak csupasz sziklákat és ho­mokpusztaságot lát az ember. Szil­veszter estéjén, amikor a szökési ter­vünket végre akartuk hajtani, sok­sok mérföldet kellett gyalogolva meg­tenni a homokpusztában, hogy elér­jük azt a helyet, ahol találkozót ad­tunk egymásnak. Nagyon kellett siet­ni, mert a fegyenctelep igazgatója meghívott, hogy éjfélkor legyek nála teán és társaságában várjam meg az újév beköszöntését. Tudtam tehát, hogy szökésünk nem maradhat sokáig titokban. Minden erőnket megfeszítve gyalogoltunk egész éjszakán át és holtrafáradtan érkez­tünk meg hajnaltájban a tengerpart­nak arra a pontjára, ahol már várt bennüket a bárka. A rozoga hajón, amelyen neki kellett vágnunk a ten­gernek, csak egy kis lámpa pislákolt... — Tudtuk, hogy Istenkísértés ilyen hajóról elindulni, de nem törődtünk a veszedelmekkel. Inkább a halál, sem mint ott penészedni a villa-cisnerosi fegyenctelepen. Az eleségkészletünk ijesztően csekély volt. Főleg szárított héringből és kőkemény kétszersült­­ből állott. Tizennégy teljes napig hánykódtunk a tengeren s ebből volt három nap, amikor elvesztettünk min­den tájékozódást és fogalmunk sem volt, hol jár a hajónk. Az eleségünk rohamosan fogyott. Hogy lehetőleg mi­nél tovább tartson, a napi adagokat egyre csökkentettük. Az ivóvizünk is elfogyott és rendkívül sokat szenved­tünk a szomjúságtól. — Útközben négy kereskedelmi ha­jóval találkoztunk, de nem mertünk jelt adni nekik, mert attól tartottunk, hogy esetleg spanyol hajók és ha se­gítségüket kérjük, elfognak és vissza­szállítanak bennünket az afrikai po­kolba. Már teljesen kimerültünk s azt hittük, valamennyien cl fogunk pusz­tulni, amikor végre megpillantottuk a portugál partot. El sem tudom mon­gorajátéka-. Schubert h-moll szimfó­niája, második száma a Weisz Jánosáé által betanított szép bidermejer-tánc, amelyben a múltkori Schub ért-iinne­­pélyen is gyönyörködött a közönség s amelyet mod közkívánatra újból be­mutatnak a korhű ruhákba öltözött leányok. Majd Szombathy Viktor rövid, humoros felolvasása következik. — Műsor után tánc. — A tea megváltási ára 7 korona. Diákok belépője 3 ko­rona. — Felülfizetéseket a jótékony cél érdekében szívesen fogadnak. dani, milyen öröm fogott el bennün­ket. A hercegtől megkérdezték, hogy ho­gyan készítették elő a szökést. De er­ről nem akart nyilatkozni. — Nem akarom kompromittálni azokat a derék embereket, akik segít­ségünkre voltak, — mondotta. — Ha ezt megtenném, kiszolgáltatnám őket a Spanyolországban most uralmon levő rendszer bosszújának. Azt pedig, hogy ez a rendszer mire képes, a saját bőrünkön tapasztaltuk. Sohasem fo­gom megbocsátani Spanyolország je­lenlegi urainak, hogy bár politikai foglyok voltunk, közönséges, piszkos marhaszállító bárkákon vittek le ben­nünket Afrikába és állandóan úgy kezeltek bennünket, mint barmokat, vagy rabszolgákat. Villa Cisnerosban nyomorúságos viskókban és piszkos sátrak alatt helyeztek el bennünket. Mindegyikünk kapott egy szalmazsá­kot és egy takarót. Ez volt minden, amit kényelmünkre engedélyeztek. Na­ponként egy shillinget adtak, hogy eb­ből élelmezzük magunkat. Mondani sem kell, hogy ilyenformán élelmezé­sünk gyalázatosán rossz volt. — No, de már túl vagyunk rajta,— sóhajtott megkönnyebbülten a herceg, aki — mint érthető is — most nagyon boldog, hogy a veszedelmes szökési ka­land után végre társaival együtt az afrikai fegyenctelep helyett a vendég­szerelő Portugáliában lehet. Kacagó délután Hírt adtunk már arról, hogy a Kath. Legényegylet holnap, 26-án délután 5 órai kezdettel rendezi kacagó dél­utánját a városi népkonyja javára. A közönség körében általános örömet keltett az a hír, hogy a Perzsavásáron szerepelt török katonazenekar, a kara­ván és a bájos bajadérok útjukban visszafelé térvén, épp a kacagó dél­után idejére érnek vissza Komárom­ba s az itteni közönségnek mégegyszer bemutatkoznak. A rendezőség, mikor e tarka sereget sürgönyileg visszain­vitálta, azok kedvében akart járni, akik nem vehettek részt a Perzsavá­sáron és így nem volt alkalmuk igazi karavánt látni. Magábavéve már ezért is érdemes elmenni e jótékony célú fil­léres előadásra. Pedig azonkívül még négy pompás egyfelvonásos is kerül előadásra s így nem csak látni, de kacagni is lehet majd. Nóti Károly: Kötő utca 6. c. darab­ját, Gergely Ella, Fritz Rudolf, Nagy Feri, Varga János és Lacsny József hozzák majd színre. László Miklós: Gyerekek c. bohózatának Pirstitz Man­ci, Czibulka Teri, Maczalik Ilus, Hi­­nora Gyula, Gonda János és Habara Vilmos lesznek a szereplői. Korcsmá­­ros Nándor: A főnyeremény c. egy­let vonásosában Czibulka Teri, Búkor László és ifj. Wojtowicz Richárd sze­repelnek majd, míg Lőrincz Miklós: Szinházalapítás c. darabját Kadli­­csek István, Vázsonyi István és Lacs­ny József hozzák színre. A minden oldalról megnyilvánuló nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy Komárom város társadalma jól fogta fel e nemes cél érdekét és azáltal, hogy magát jól kikacagja, siet em­bertársai segítségére. Aki tehát el­megy e kacagó délutánra, az egy jól eltöltött délután mellett még jót is cselekszik. Jegyek még kaphatók a Derzs-féle cukorkaüzletben 5, 4, 3, 2 és 1 Ke ár­ban; helyszíni pénztárnyitás d. u. 4 órakor. A rendezőség kéri a nagyérde­mű közönséget, hogy tekintettel a pon­tos kezdetre, időben megjelenni szíves­kedjen. wmmmmmmmmmmmmmmammmmmmam A komáromi kultúra margójára. A gyermekkórus. Íme, az emberi élet eleién dolgozik már a pedagógia az emberi közösség megépítéséért. Ha különbözők is az utak, a cél: az egység, haimonia. — Ezt dokumentálta Söröss Krisztina szavalókórusa Csak másod­rendű itt a nagyszerű zenei teljesítmény, amelynek eléréséhez mennyi idő, ideg és magasabbrendüség kellett. Az első­rendű érdem a pedagógus teljesítménye. És még egy: az ilyen munka által aztán egészen közel férkőzhet egy pedagógus osztálya, a kis emberközösség lelküle­­téhez, mert a nevelőmester munkája úgyis ott dől el bal, vagy jobb felé: mennyiben tud szeretete és munkavágya megérzödnigyermekei lelkében, pislogó ösztönében. Söröss Krisztina munka­vágya, kulturált lelkiismerete biztosan atmoszférát teremt, melyben az öröm és az ambíció munkaházává válik az iskola A kisvárosi élet nagy szürkesé­gében felfelétörekvő hang s munkára figyelmeztető jel Söröss Krisztina mun­kája. • Dr. Borka Géza szavalókórusa eddig teljesen az irodalomnak szentelte magát. A szavalókórus témái finom románcok­ban, zárt formákban, a fülnek kellemes dallamossággal: klasszikus témák voltak. A forma tehát: új; a tartalom régi. Ezt nem hibának gondolom. Sokan vannak, akik nem ismerik a múlt századok magyar kultúráját, de sokan vannak, akik már ezt jól ismerik s ennek hité­ben megerősödve elől járnak uj hajó­val, új vizeken. Ezeknek a nevében kérem: az absztrakt témák helyett: magával az élettel teljes gyökerű témát, mely a széjjel uszítod testvért akarja összébb terelni; mely biztat a ma ide­jében valami reménnyel, olyan témát akarunk a fiatal emberek szájából, mely nekünk garancia lesz arra, hogy kilépvén a gimnázium kapujából, nem találja őket az élet készületlenül. Van­nak nekünk az emberi szeretet, béke, konszolidáció, munkavágy fellobbantá­­sára nagyszerű s irodalmi, erkölcsi szempontból megfelelő verseink: kérjük ezeket a fiatalságba elvetni; természe­tesen még nagyobb örömmel látnánk fölsős szavalókórust. A szavalókórus értelme ugvis: a fenti elgondoláshoz közel jár Valami cél, valami nagy cél zúgjon ki a fiatal emberek torkából, hogy az minket is megfogjon és fel­rázzon Lehet e egy magyar diák-sza­valókórus a kisebbségi fehér arcú élet­ben szebb hivatásnak a szolgálatában? Dr. Borka, Győry Dezső, József Attila, Illyés Gyula, Erdélyi József, Bartalis János verseit a szavalókórusnak. Ez szép és erős munka lenne. Erdöházi Hugó. — Két veszedelmes sebesülés egy belépőjegy miatt. Gugyela La­jos és Mészáros Imre kőhidgyarmati legény a vasárnapi táncmulatságon egy belépőjegy miatt szóváltásba elegyed­tek. A vita hevében mindketten kést rántottak és dühvei támadtak egymásra. A küzdelem hevében Mészáros súlyos hasszurást kapott, mig Gugyelának bal hónaljába fúródott a kés pengéje. — Mindír ‘tőjük sérülése meglehetősen súlyos. (k. s.) Új zenés, énekes társadalmi színdarab Buchner Antal elsőrangú polipho­­niája adja meg azt a gyönyörű kere­tet, amelyben »Az Áldozat« című 3 felvonásos színdarabot Komárom ösz­­szes Mária Kongregációja március 4. és 5-én este 5 órai kezdettel a Legény­­egyletben előadják. Sokat veszít, aki elmulasztja. Már maga a zene oly tökéletes, hogy annak kellő méltatására városunk közismert zenetanára: Krizsán Jó­zsef nem tud eléggé magasztaló szót találni. A Nyitány felemel, a Bölcső­dal édesen andalít Magdolna szólója könnyekre fakaszt. Ugyancsak nem mindennap. Az az áldozat, amit a széplelkű cím­szereplő, Mária hoz elzüllött fiú test­véréért ,heroikus. Lelke annyira ma­gasra emelkedik a közönséges hori­zonton, mint az Alpesek az alacso­nyabb hegyek közölt. Olyan, mint a frissen esett hó, gyengéden, finoman, észrevétlenül takarja be a föld szeny­­nyét. Olyan mint a hősies anya, ki le­hetetlent is lehetségesnek tartja. Az Ég üdvösségét szerzi meg vére árán annak, aki azt elpocsékolta. Tizennégyszer szólal meg a zene, a 8 ének mind 4 hangú. A nagy munka már három hete folyik nagy appará­tussal. Jegyek előre válthatók a zárda fogadó szobájában. I. hely 8, II. hely 6, III. hely 4, IV. hely 3 Kő, földszinti állóhely 2, karzati állóhely 1 Ké. Zárda. ítélet a banai gyilkosnági bűnperben. Az értelmi szerzőt, a fölbujtó asz­­szonyt, életfogytiglani, a gyilkos legényt 15 évi fegyházra Ítélte a törvényszék. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — február 23. Lapunkban, a Komáromi Lapokban, mi is többször foglalkoztunk azzal a bestiális, kegyetlen gyilkossággal, amely a közeli Bana községben játszódott le a közelmúltban. Egyik reggelen Berger Mór 66 éves nyugalomba vonult kereskedőt borzal­mas módon meggyilkolva találták a lakásán. Feje szét volt roncsolva, több késszurás is volt a hu Ián és az áldo­zat nyaka függönyzsinórral meg volt zsinegelve. A gyilkost Horváth István cserházi napszámos személyeben hamarosan el­fogták. Kezdetben azt hitték, hogy Horváth egyedül követte el a gyilkos­ságot. Bár Horváth erősen állította, hogy őt a gyilkosságra a meggyilkolt öreg ur bejáró asszonya, Pil Józsefné, született Szabó Teréz 36 éves gyer­mektelen napszámos asszony bujtatta föl, de Pilné kezdetben olyan ügyesen tagadott, hogy Horváthnak nem hittek. A Piléknél megtartott házkutatáskor, azon­ban előkerült a véres fejsze, amellyel a szegény áldozatot fejbeütötték. Így aztán Pilné is megtört és bevallott mindent. A tettesek felett most mondott Íté­letet a győri törvényszék a közönség nagy érdeklődése mellett. Horváth István töredelmes vallomást tett. Vallomása közben többször han­gosan fölzokogott Elmondta, hogy hogyan ismerkedett meg Pilnével, a fölbujtó asszonnyal, aki valósággal dé­moni hatást tudott rá gyakorolni és rávette, hogy gyilkolja meg az öreg urat. Pilnével gyorsan végzett a tárgyalás. Újra tagadott, de a tárgyi bizonyítékok, a náluk megtalált véres fejsze stb. alap­ján őt is elitélték. A hallgatóság feszült figyelme közt hirdették ki az Ítéletet, amely gyilkos­ság bűntettében bűnösnek mondta ki a tettest, Horváth Istvánt és ezért 15 évi fegyházra, Pilnét fölbujtásban mon­dotta ki bűnösnek és ezért életfogy­tiglani fegyházra Ítélték. Az ügyész súlyosbításért, az asszony enyhítésért fölebbezett. Horváth István rövid gondolkozás után megnyugodott az Ítéletben. ^•MABWWWií®ÍBSi*®iSSaWKí8HMi!»IS®K^^ J3ourbon ílfnnz herceg elmondja hogyan szökött meg társainál az afrikai fegyencteiepről. A nyomorúságos bárka tizennégy napig hánykódott a tengeren. — Már közel voltak az éhhalálhoz, amikor megpillantották a portugál partot

Next

/
Oldalképek
Tartalom