Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-02-08 / 11. szám

Í9á3, február 8. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. és még az is beleesik a bírálgatás­­ba, aki nem azzal jött, hogy ő most kritizálni fog. Szóval a Komáromi Iparoskor mű­kedvelő gárdájának sokkal nehezebb volt a helyzete, mint azoké, akik olyankor játszottak, amikor játékuk előtt nem zajlott le egy hosszú szini­­szezon és sietünk leszögezni, hagy e nehezebb körülmények között is, ami­kor minden nézőbe önkénytelenül is belopódzott a kritikus, pompásan meg­állotta helyét ez a derék, rokonszen­ves gárda. A gázóra című bohózatban Szaday Mariska, Kovács Iluska, KitzingMag­da, Novak Imre, a Kitöltjük az adó­­vallomást című ban Drélich Rezső. Simon Sándor, a Csöndes Julis című­ben Balogh Irénke, Blahó Lajos. Ju­hász József, Kovács Iluska, Buzgó Fe­renc, Szaday Zoltán, ifj. Mészáros Sándor, az Okos Kde címűben pedig Palaky József és Drélich Rezső jeles­kedtek és értek el őszinte, keresetlen játékukkal meleg sikert és sok-sok tapsot csaltak ki a közönség tömött soraiból. Ugyanezt mondhatjuk Dré­lich Rezső szellemesen összeállított és [Kimpásan előadod kupiéiról is, ame­lyekben a helyi visszásságokat figu­rázta ki nagyon ügyesen. Ügyes játék, gördülékenység és szerepludás (Gallé Antalnak, a súgónak nem sok dolga akadt) jellemezte a jól sikerüli elő­adási. Majd hamarosan bálteremmé ala­kult ál a szinházterem és kezdetét vette a lánc. Ugyancsak igénybe volt véve Novák Imre, a táncrendező, hogy a táncosok kívánságainak eleget te­gyen. A gyöngyöző jókedvben lezaj­lód mulatság főrendezője Kan bek Károly és rendező gárdája büszke lehet erre a mulatságra is, amelyre még sokáig fognak kellemesen vissza­emlékezni az azon résztvevők. A Társadalmi segélyakció céljára befolyt újabb adó* mányok nyilvános nyugtád zása. A társadalmi segélyakció nemes cél­jára eddig befolyt adományok további nyilvános közlésével a mai nappal az alanti adományok nyugtáztatnak. Ezen alkalommal is köszönetét fejezi ki a segélyakció bizottsága a jószivü ada­kozóknak s egyúttal kéri a közönség úgy természetbeni, mint pénzbeli to­vábbi szives adományát. Földes Dezső színigazgató előadásá­­bó 1434 Kő. Rolnicka Banka Komárno 1000 Kő, Városi Takarékpénztár Bra­tislava 700 Kő, Posta hiv, tisztv. kara II. adománya 303 Kő, Jókai Egyesület 250 Kő, Fülöp Zsigmond, Vendéglősök szikvizgyára XII 1 hóra 200— 200 Ke, Státna síavebná Dunajska správa 170 Kő 50 f. járási hiv. tisztv. kara 136 Kő, Állami polg. leányiskola igaz. 11-ik adománya 120 Kő, Netter cég, Taub Márk, dr. Majer Imre, dr. Lestár István, dr. Rohonyi Oszkár, Kohn Jakab, De­borah jót. egyesület, Haber Jenő 100 — 100 Kő, N. N. városi tisztvis. 78 Kő, Schwartz I. Károly 60 Kő, N. N. városi takarékpénztári tisztviselők 57 Kő, dr. Selye Hugó, Orosz Mór, dr. Gaal Zsig­­niond, Lefkovics orth főrabbi 50—50 KŐ, Lőwinger Henrik és asztaltárs. 40 Kő, Fenyves Miksa 30 Kő, Gergely József, Czill Ferenc, Schlesinger Kornél, Spielmann Lajos, Markovich Ede 20— 20 Kő, Kacz Jenőné 16 Kő, Div. Prov. skiad. őís. 10. 14 Kő, dr. Kovács, Nagy Márton 10—10 Kő, PleskotJ.-né 6 Kő, Pivetzné, Kitzing Márton, Herman No­­váková, N. N., Tóth Károly, Helena Nagyová 5—5 Kő, Városi összes mun­kások fizetésük 1 százalékát január hó 1-től fogva. Farsangi naptár. Február 12. Perzsavásár a Katit. Legény­­egyletben. „ 12. Hangverseny a Kultúrpalo­tában (d. u. fél 4). „ 19. Műsoros est a Jókai Egye­sületben. SKHBRQinHMHHNttHMMSBSMBMMHHIB Olvassa és teriesne a legjobb nag?» Sápi i Komáromi Lapokai Culbertson döntőbíró — egy válóperben. Féktelen bridge-szenvedéiy egy válóper hátterében. Egy los-angelesi válóperben szak­értőként kapott idézést a bíróság elé Ely Culbertson, a bridge-játék világ­hírű virtuóza. A válópert C. Nelson Allen bankár ellen indította a felesége, aki azon az alapon kéri a házasság felbontását, hogy férje féktelen bridge-mániában szenved. Az asszony keresetében elpanaszolja, hogy az ura minden szabad idejét a bridge-aasztalnál tölti, ami magában véve még nem is lenne nagy baj, el­lenben lehetetlenné teszi a békés csa­ládi életei az a körülmény, bogi' férje példátlanul komolyan vesz minden bridge-játszmát és otthon is állan­dóan bridgc-problémákon töri a fejét. Szerinte Óriási érdeklődés előzi meg a Perzsa vásárt. A Kath. Legény Egyesület székhá­zában nagy a sürgés-forgás. Közeledik a február 12-e. A rendező bizottság külön csoportokra oszlik és egy szak­értő vezetésével végzi az előkészítő munkálatokat. A díszítő bizottság ve­zetőjévé sikerült megnyernünk Hal­mos Károly festőművészt, akinek neve biztosít mindenkit arról, hogy a bál­terem díszítése mindenképen ízléses lesz, meri szakavatott kezekbe van letéve. A rendezők közül említésre méltó Veleba Antal munkája, akinek működését azonban nem szabad el­árulnunk. Itt említjük meg hogy a török Katona-zenekar is megérkezett s próbáit az esti órákban sikerrel fari­ja. Amint a tervek és az előjelek mutatják, a Perzsavásár lesz az idény legsikerültebb mulatsága. Ér­demes lesz megnézni azoknak is, akik láncolni nem szerelnek vagy nem akarnak, meri hasonlítani fog az egy kiállításhoz. Mint említettük, leszott török kávéház török személyzetiek nem fog hiányozni a perzsaszőnyeg kereskedő sem és ki tudná felsorol­ni azt a sok keleties dolgot, ami ott látható lesz. Még törökmézet is lóg­nak árulni. Ehhez hozzá kell gondolni a keleti fényt és pompái s kész egy mese az Ezeregyéjből. Jelmez nem kötelező, de mint már említettük, ha van. akkor keleties legyen. Török sapkát a férfiak a hely­színen is kaphatnak. A rendező bizottság közli, hogy tc­­k intet tel a nagy érdeklődésre, aszta­lok lefoglalására vasárnap délig esz­közölhető. Egyben pedig kéri a nagy­érdemű közönséget, hogy mivel a tánc. este kilenc órakor a láncospárok fel­vonulásával pontosan kezdetét veszi, szíveskedjen a helyszínen már kilenc óra eiö’.t megjelenni. Egyébként a ren­dező bizottság bármikor a nagyér­demű közönség rendelkezésére áll. Az Izraelita jótékony Egylet 1932-ben. — február 7. A komáromi zsidótársadalom egyik legáldásosabb munkát kifejtő szerve, a Komáromi Irz. Jótékony Egylet 1932. évről szóló jelentése most hagyta el a sajtót. A február 19-én tartandó 65. évi rendes közgyűlés meghívója kapcsán kiadott tartalmas elnöki je­lentésből egy emberbaráti jótékony munkában eltelt esztendő eredményes munkássága tükröződik elő, amely a zsidó egyház szegény és elaggott tagjai között folyt le sok áldással. Az egye­sület az 1932. évben négy hónapon át állandóan fentartotta Népkonyháját, amely a jelentkezőknek meleg reggelit és ízletes bőséges ebédet osztott ki. A Népkonyha vezetése körül odaadó ön­zetlenséggel buzgólkodlak Bergt Gyu­­láné, Fied Jenőné. Krausz Béláné, Sebő Mihályné, Delej Malvin úrhöl­gyek és Nádor Ernő, Grünfeld Mór, Zsombor Kornél egyesületi vezetőségi tagok. Ezenkívül az egyesület 60 sze­gény „iskolásgyérmékét ruházott föl a bridffe-nelc ez a túlzott szeretete már átlépi a normális kártyaszen­­vedély határát és az elmebaj szimptomáit tünteti fel. Az asszony különösen arra hivatko­zik állítása bizonyítására, hogy egy alkalommal, amikor férje Ireffel hí­vóit, ő pedig erre oocurt hívott vissza, az ura annyira elveszítette önuralmát, hogy az asztal alalt brutálisan meg­rúgta a lábát. Az érdekes válóperben Ely Cul­bertson szakvéleménye alapján fog­nak dönteni, meri Culbertson fogja, mint szakértő megállapítani, hogy Nelson Allen bridge-rajongása nor­mális jelenség-e, vagy pedig már az őrültség kétségtelen tüneteit mulatja. 6660 Ke értékben,, a szegényeknek tü­zelő anyagot osztott ki, állandó havi segélyekre 11.116 Kc-t fordított. A Menház fentartása és épületének jó­­karbantartása a múlt évben is áldo­zatos gondja volt az egyesületnek. Az egyesület céljaira hatóságoktól és ma­gánosoktól különböző anyagi és pénz­­beni támogatás érkezett, amely lehe­tővé telte a jóeredményt. Az elnöki jelentés kegyelettel em­lékezik meg az egyesület több tagjáról. Grünhút Ármin, Lengyel Jenő, Pin­­kusz Adolf, Steiner Mór, Vági Ferenc, Wcisz Lipót és Wolf Gyula elhunytá- Wról. Végül fölhívja az elnök a tago­kat a Menházban berendezendő 2—3 betegszoba, orvosi rendelő, fürdőszoba, műtőterem megalkotására, amelyekre még nagy szükség van. A zárszámadások szerint 1932-ben bevétel volt 51.565 Ke 55 f., kiadás 12.090 Ke' 10 f., pénztármaradvány 9.475 Ke 15 f. Az egyesület vagyona a műit év végén betétekben és kész­pénzben 18.171 Kc-t tesz ki, a Menház és imaház, valamint ezek berendezé­sének érlékét nem tünleUék ki. Az egyesületnek 255 tagja van. Ve­zetősége: elnök Fried Jenő, alelnök Zsombor Kornél, pénztáros Éaúmöhl Lipót, ellenőr Nádor Ernő, jegyző Kemény Dezső, gondnok Stern Bornál, számvizsgálók Abelesz Ernő, Fried Mihály és Rohonyi Oszkár dr., mely tisztikar 15 tagú választmánnyal intézi igen szép eredménnyel az egyesület ügyeit, az emberbaráti munkát. Ä Jótékony Nőegylet teaestje a Kultúrpalotában. A Komáromi Jótékony Nőegylet év­tizedek óta áll a nemes jótékonyság szolgálatában s minden rendelkezésére állő lehetőséget megragad, hogy em­berbaráti misszióját teljesítse és a társadalmat a jótékonyság szolgálatába áliitsa. A szegény aggok megsegítését célozta szombati teaestje, melyet a Jókai Egyesülettel együtt rendezett a Kultúr­palotában. Szépszámú közönség jött össze, hogy az önzetlenül felajánlott és a hölgyek által készített teát elfo­gyassza s a késő esti órákig kedélye­sen együtt maradt, miközben a fiatal­ság táncraperdült a cigányzene melleit. Komáromban a cigányzene is egyre kevesebbszer jui szóhoz, ami magában véve is rendkívül kellemesen hatott a teaestén. A Nőegylet agilis rendezői gárdája, élén Csepy Dánielné el­­elnöknővel mindent elkövetett az est erkölcsi és anyagi sikere érde­kében. — A Nőegylet ezúton mond köszönetét mindazoknak, akik adomá­nyaikkal az est megrendezését lehetővé tették s akár küldeményeikkel, akár megjelenésükkel biztosították a jóté­konyság céljának elérését. Külön is köszöni a Nőegylet Kincs Izidor és Hermann Endre kereskedőknek jóté­kony adományát. * A Nőegyfel elnöksége a következő sorokat közli: A »Komáromi Jótékony Nőegylct és a »Jókai Egyesület« február 1-én tarloll tea-délülán rendezését Bárt;« Frigyesné és dr. Kállay Endréné úr­nők fáradhatatlanul és sikeres ered­ménnyel végezték. A tea-délután elő­készítésén még Nagy Jánosné, dr. Barta Lajosné, özv. Virágh Ferencné, Jánossy Lajosné, dr. Kőváry Józsefné, dr. Rohonyi Oszkárné, özv. Molnár Jenőné úrnők, az egyesület választ­mányi tagjai segédkeztek. A pénztári tisztet özv. Freystadtl Pálné az egye­sület pénztárosa látta el. A fárad­ságos munkáért ezúton mond igaz köszönetét az egyesület vezetősége és elnöke Csepy Dánielné. ÍREK — r,y : Beszélgetnek az uccán. Ez a hamis tavaszi idő kicsábitja a derék komáromiakat az uccára. Nagy­­nehezen a jeget és az olvadt havat is fölszedték a munkások, — debuisset pridem, — aránylag kis sárban kor­zózik a Nádor-ucca közönsége. Dél­előtt a munka után sietők, bevásárolni igyekvők futkároznak, délben a korzó csak gyengén látogatott, de este Ko­márom kifejti a tudását és hömpölygeti népét. Ha elsietsz az emberek mellett, el­elkapsz egy szót, egy mondatot. Csak töredékek ezek, de novellákat lehetne egy-egy mondásra felépíteni. Szeretem hallani ezeket az elhullajtott gyöngy­szemeket: — A Jani megszökött a Julival! — mondja egy Kúriából jött legény a köpködő sarkon. Egyszerű szerelmi história. —... úgy pofonütöttem, hogy hatot fordult! — henceg egy másik, de lá­tom, hogy a többi nem hiszi, mert nevetnek rajta és a fejüket rázzák. A nők, egymásközött csak suttog­nak. Biztosan mindig valami nagyon fontosakat adhatnak egymás tudtára. — Hallottad, hogy a ...? (Ezt nem is merem idézni. Ismert nevekről van szó. Magam is elcsodál­koztam, még pedig nagyon.) A másik női csoportban szónokló hölgy pazar jószivről tesz bizonyságot: — Örülök neki, hogy póruljárt... — mondja s gesztusain valóban látszik is ez a nagy öröm. — Nem baj, csak hadd végezze igy! — mondja a partnernője. Nyilván leg­kedvesebb, közös barátnőjükről be­szélnek. ügy vélem, az ucca az, ahol a személyes rossz indulataikat levezetik az emberek. Egy félóra óta csak pletyka, pofon, káröröm és ember­szólás, amerre csak elmegyek. Sza­vamra mondom, nem szándékosan hailgatózom. Ugylátszik azonban, min­denki az uccára visszi a bosszúságát. — Szenzációs pasi! Ötször becsa­pott, — mondja elégedetten egy fiatal­ember. A város kis történetkéi, személyi ügyei, egyéni bajai és apró bosszúsá­gai kerülnek itt terítékre. Változatosság okából egy csoport a kommunizmus válságáról beszélt. Hát már ez is vál­ságban van? — A szerelem meghalt! — kapom el a szót egy tizenhatéves diáktól. — Fordult volna föl nevenapján! — keseredik el egy elegáns ur, kevésbbá elegánsan. Egyik bundás hölgy stílusa sem megvetendő: — Fene vigye el ezt az egész va­cakolást. Szóról-szóra igy mondta. Vajkon mire értette? Egy diák udvarol alighanem a lánynak: — Mi ketten tudnánk csak szépen berendezni az életünket. A maga finom lelke megértené az én lelkiségemet... Csak diákkorunkban tudunk ilyet mondani. És hányszor fogja még ez a gyerek ugyanazt variálni! Egyre szeb­ben. Tíz év múlva legyint egy kese­rűt és megházasodik, sans phrase... Itt mindenki mást szapul és ön­magát dicséri. Szinte hihetetlen és nem akarok hinni füleimnek, amikor egy nő azt mondja a másiknak: — — A Sári? Végtelen finom, helyes te­remtés, nagyon szeretem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom