Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-21 / 6. szám

1933. j innmr 21 »KOMÁROMI LAPOK« 7. oldal. Színház. Te csak pipálj, Ladányi. Csütörtökön este Csathó Kálmán­nak nagysikerű darabját, a Nemzeti Színház kasszasikerét jelentő »Te csak pipálj, Ladányi« vígjátékot újította fel a kitűnő Mihályi Vilcsi jutalomjá­tékául. A mai magyar úri élet pom­pás megfigyelője Csathó Kálmán, aki mikszáthi humorral és derűs megbo­csátással kezeli alakjait s viszi a szín­re őket kitűnő jelenetekben. Nem földrengető világmegváltás, amit Csa­thó hoz, de kellemes, szórakoztató darab és még az előadás után is ma­rad magja a mondottaknak. »Egy úri penzió története«: ez a színmű al­címe s az életet könnyen vevő Ladá­nyi földbirtokosék életformájának megváltozását adja be édes pilulában. A birtok elúszott, de a vendégség megmaradt. Csakhogy ezután a ven­dégek fizetnek is... A csütörtöki elő­adás nem mondható a legjobbnak. Néhány szereplő brillírozott, egyé­nenként szépen megoldott játékokat láttunk, de egészében mégis közepes volt, nem mindenben érte el az elő­adások kötelező nívóját. Ennek nagy­­részben külső oka is volt: a társulat a náthalázjárvány következtében in­diszponált tagokkal játszott. Ilyenkor tűnik ki, milyen rossz, ha nincsen tartalék. Különösen észrevehető volt ez Szőke Annin, aki egyébként jól fölfogott szerepét, ügyes játékát nagy lázzal és hősies elszántsággal játszot­ta végig, amiért teljes elismerés jár neki. A társulat néhány más tagján is észrevehető volt az indiszpozició. Ladányi földbirtokos szerepét azon­ban Földes Dezső játszotta, végre lát­hattuk színpadon a kitűnő művészt, kár, hogy keveset játszik. Nagyon ökonomikusán, finom tónusban ját­szott, ő volt Mihályi Vilcsivel az elő­adás lelke. R. Mihályi Vilcsi, — akit a közönség melegen ünnepelt, — a Nemzeti Színház gárdájába illik az­zal a biztosan találó ösztönnel és já­tékbeli tudással, ami művészetének alapeleme. Nagyon szépen beszél,— ez nem mindenkiről mondható el a színpadon, — önmagát készséggel ren­deli alá maszkjának, komikai vénája kifogyhatatlan. Talán néha túlságo­san is elrejti önmagát, pedig örül­nénk, ha a mindennapi Mihály Vil­­csit is hallanánk néha, a közvetlent. A kis szinpadot ő már rég túlnőtte: jóság és szív, ezzel játszik, hite van a művészethez és elrendelletése. — Tanka Dóra finoman, meggyőzően ját­szott, de túlfiatal nagymama volt, amit annak idején Aczél Ilonánál is kifo­gásoltunk. Korándi Sári behízelgő Katicája friss, élénk játék. A mér­nök szerepében Sashegyi Józsefnek még sokat kell érnie, nem volt az a biztos fellépésű, öntudatos modern em­ber, akinek kívántuk volna. Honthy­­nak különben szép játékát is tompí­tani kellett volna, halkabbá tenni a gesztusokban. Reményi passzív szere­pében is talált egy-két hangot, csak a fehér-piros arcfesték feltűnő, lágyí­tani kell. Kitűnő volt és maradéktalan alakítás Hortobágyi öreg parasztja. Minden izében pompás, jellemző. Job­bat nem kívánhatunk. Ütő Endre is mindig meglep ragyogó maszkjaival, emberábrázoltó, utánzó képességeivel. Mindig örülünk és jól mulatunk, ha játszik. Németh Juciról megállapítot­tuk már, hogy egyik erőssége a tár­sulatnak, a csúcspontot azonban a Fanny-ban érte el. Gábor György, Ross József, Jancer Annus, Sárosi Mici egy-egy átfutó szerepében jó epi­zódként hatottak. Az előadás mégis közepes volt. Miért? — Például hiány­zott Benedek. — Nem minden meg­lepetés nélkül láttuk a szinpadot: jobbról muskátlikkal, balról jégcsa­pos ablakokkal. Az előkelő penzió is igen kopott vala. Ilyen volt az elő­adás is. Az egyes jelenetek ízes, szí­nes virágjai mellett jégvirágos han­gulatot is csempészett be a — nátha­láz. (sz. V.) Mesék az Írógépről. Pénteken este jutalom játék volt — jutalmazott nélkül. Horváth István be­tegen feküdött, Sass Imre ugrott be helyette. Egy régebbi, Békeffi—Lajtai operett volt műsoron, a Mesék az író­gépről. (Sem a pénteki nap, sem a darab nem alkalmas jutalomjátékra. Éhez járult, hogy a moziban jó da­rabot adtak, hideg volt az idő és a fél város náthás. Nem vagyunk te­hát kedélyes város és tipikusan »vi­dék«?) Az operett nem új, mindenki ismeri szüzséjét regényben, színdarab­ban, operettben. Amikor írta Szoma­­házy, újdonság volt és hatolt, most már Courths-Mahler is szégyelné meg­írni. így, operettnek kedves. Behízelgő nótái vannak s néhány hálás szerepe. Gyenge ház, közepes előadás. A színé­szek minden elismerést megérdemel­ten küzdöttek a hideg színpadon a náthalázzal és a közönséggel. Sok ke­délyes rögtönzés született így, száz­százalékosan nem lehet az előadást komolyan venni. Sass Imre szépen és jól énekelt, kellő figyelemmel és mű­vészi biztossággal oldotta meg a Honti bankigazgató hálás figuráját. Tetszett. Rajnai Vera kedves, behízelgő játékú művésznő, olykor több rutinra van szüksége, toalettjei szépek. Magával­­ragadó temperamentuma még az in­diszpozícióját is feledteti Lendvay Erzsinek. Gábor György mindig jó s talpraesett. Honthy Sándor grófja előkelő, nyugodt mozgású játék, Re­ményi igaz élethűséggel formálta meg az itókás bankszolgát, Korándy Sári kedves jelenség, Ütő Endre most is jó, erős jelenítő ereje van, Ross Jó­zsef többrehivatott, Németh Juci ala­kításával is meg voltunk elégedve, pompás zsánerfigura volt a Hortobá­gyié s az előjelek szerint Erdős Jó­zsefből jó színész válik, ha megfelelő kezekbe kerül. Biztosan mozog. Sas­hegyi beszédtechnikáját javítani kell. Az előadásról több jóindulattal szól­tunk, mint egyébként, mert a tömeges indiszpozíció nem engedi meg a sú­lyosabb és érdemlegesebb kritikát. Ki­állításban gyenge és kopott. A súgót pompásan hallottuk, kellemes bari­tonjával segítette a szereplők érvé­nyesülését. A termet föltétlenül fűte­ni kell: a nézőtér a végén téli kabát­ban nézte a dekoltált művésznők já­tékát. Az első sorokat fölösleges be­tolni a zenekarba, ha a mögöttes so­rok üresek. (sz. v.) (A teve.) A nemrég megnyillott Pesti Színház hatalmas sikerű operett­bohózat újdonságát, A teve címűt ma, szombaton és holnap, vasárnap este mutatja be a színtársulat a legjobb szereposztásban. Játszik benne az egész társulat. A francia szellemesség sziporkái mellett a dallamos, fülbe­mászó zene nálunk is biztosítja a sikerét a darabnak, amely egy meg­zenésített bohózat. (Sass Imre jutalomjátéka) holnap, vasárnap d. u. lesz, amikoris a nép­szerű énekes Lehár Ferenc hatalmas sikerű darabjában, A mosoly orszá­gában lép föl Szu-Csong herceg sze­repében, amelyben már többször ara­tott zajos és őszinte sikert. Sass Imre igazán szép hangja pompásan érvé­nyesül ebben a szerepben is. A nép­szerű operett főslágeráriáját, a Vá­gyom egy nő ulán kezdetűt négyszer­­ötször meg kellett ismételnie az elő­ző előadásokon, a közönség zúgó taps­vihara közben. Ezúttal mint délutáni előadás, olcsó helyárakkal kerül szili­re a bájos darab. (A szerelem és a halál játéka Romain Rolland egyik leghatásosabb drámája hétfőn kerül bemutatóra, olcsó (2.50—5.50 koronás) helyárak­kal. A francia forradalomban játszó, megrázó hatású dráma megérdemli, hogy közönségünk megtekintse, annál is inkább, mert a legjobb szereposz­tásban fogjuk látni ezt a hatalmas ívelésű drámát. Tanka Dóra, Korándy Sári, Sárossy Mici, Honthy, Reményi, Ross, Ütő, Sashegyi, Erdős, Szepesi^, Köves adják a főbb szerepeket. (Rózsahegyi Kálmán vendégszerep­lése.) Rózsahegyi Kálmán, a buda­pesti Nemzeti Színház örökös tagjá­nak művészete annyira ismert a mi közönségünk előtt is, hogy ez a körül­mény fölment minket minden reklá­mozás alól. Egyszerűen és röviden tehát csak azt adjuk hírül, hogy Ró­zsahegyi Kálmán két estén szerepe] nálunk és pedig szerdán, január 25- én és 26-án, amikor a Ven gazember­ben és (csütörtökön) a Szabin nők el­rablása c. vígjátékban lép föl. Mind a két darabban hatalmas szerep jut a nagy művésznek. Színházi műsor. Földes Dezső színigazgató társulatá­nak előadásai Komáromban, a Le­gényegylet színpadán. Szombaton A teve, francia operett bo­hózat, a Pesti Színház kasszadarabja. Vaszárnap d. u. A mosoly országa, Le­hár nagy operettje, Sass Imre juta­lomjátéka. Vasárnap este A teve, operett bohózat. Hétfőn: Romain Rolland szenzációs sikerű drámája, A szerelem és halál játéka, olcsó (2.50—5.50 koronás) helyárakkal. Kedden: A teve, a Pesti Színház slá­geroperettje. Szerdán: Rózsahegyi Kálmán, a buda­pesti Nemzeti Színház örökös tag­jának vendégfölléptével: »A vén gazember.« Csütörtökön: Rózsahegyi Kálmán ven­dégfölléptével- »A szabin nők el­rablása«, kacagtató bohózat. Hangos Mozi Péntek, szombat ás vasárnap, január 20., 21. és 22-én 3 napig. Általános közkívánatra. 100°/0-os magyarul be­szélő. énekes és zenés nagysiáger! Hyppolit, a lakáj a legtökéletesebb magyarul beszélő film, melynek minden egyes alkotója nagy érték. írták: Zágon István és Nóti Károly. Rendezte: Székely István. Zenéjét: Eisemann Mihály, Lesz maga juszt is az enyém... és Szeret-e még slágerdarabok komponistája. * Hétfőn, kedden és szerdán, január 23, 24. és 25-én 3 napig. 1000 % német hangos film Sztrájkol a gólya Diadalmas vidám filmoperett. Rendező: E v Emo. A főbb szerepek­ben: Ursulo Grab ley, Siegfried Arno, Hans lankermann és Szenes Ernő (a kövér Szenes). — Izgalmas uccai revolverharc Newyorkban egy rendőr és két bandita között Louis Schreiber, a Metropolitan éleíbiztositó társaság pénz­beszedője, hóna alatt a nagy aktatás­kával gyanútlanul igyekezett minél előbb hazajutni, amikor az egyik ut­­keresztezésnél hirtelen elébe toppant két férfi, akik revolvert szegezve, akar­ták kényszeríteni, hogy adja át akta­táskáját. Ebben a pillanatban azonban Edward Luby deteKtiv, aki éppen arra felé járt, odaugrott és revolvert rántva, felszólította a rablókat, hogy adják meg magukat. A rablók hirtelen meg­fordultak és vad futásban menekülni akartak. Az egyik rabló revolveréből vaktában lövöldözött s az egyik revol­­vergoíyó a cinkosát találta, aki halá­losan megsebesülve bukott a kövezetre. Óriási izgalom közben folyt tovább az üldözés. Á rendőr nem tágított s kö­vette a rablót egy szűk uccába is, ahol kettejük közt valóságos revolver-pár­viadal fejlődött ki. A párbaj a detektív győzelmével végződött: a rabló súlyo­san megsebesülve vágódott el. A de­tektív telefonon értesítette a történtek­ről a rendőrparancsnokságot s nem­sokára szirénázva érkezett meg a ren­dőrautó a rendőri bizottsággal Sebtében lefolytatott vizsgálat során kitűnt, hogy az egyik rabló Nicholas Minarta veit, akinek neve nagyon ismert Nevvyork alvilágában. Minartát súlyos sérülésé­vel kórházba szállították. A másik ban­dita, akit Minarta izgalmában lőtt le, szintén kórházba akarták vinni, de út­közben a mentőautóban meghalt. kisebb szépséghibákat szenvedett m rádiókat ás lusztereket W nagyon jutányos áron 29 kiárusítunk. Taus, Baross-u. 5. — Levelezőlapokra nyomtatott regény. Egy fiatal francia iró, Jaques Chetlenneau ötletes módon próbálja népszerűsíteni nevét és Írásait. Regényt irt, amelyet közönséges levelezőlapokra nyomtatott. A regény 101 sűrűn tele­nyomtatott levelezőlapból áll és trafi­kokban árusítják az egyes füzeteket. Napi folytatásokban jelenik meg, igen izgalmas és mint a szerző a előszóban jelezte, csak a 101. levelezőlapon jön a megoldás A közönség sűrűn vásá­rolja a levelezőlapregényt. — Országos ünnep Irakban az eső tiszteletére. Irak arábiai király­ságban országos ünnepségek voltak abból az alkalomból, hogy tegnap eső esett. Május óta nem esett egy csöpp eső sem az egész országban A szá­razsági katasztrófa következtében a gabonaárak magasan a világpiaci árak fölé emelkedtek és az egész országban nagy a nyomor. — Rooseveííné könyvet ír a nők „gyakorlati“ hazafiságáról, Franklin Rooseveltnek, az Egyesült-Államok uj elnökének neje, 40.000 szóból álló könyv megírására vállalkozott. A köny­vet még férje beiktatása, azaz március 4-ike előtt be kell fejeznie, úgyhogy naponta legalább ezer szót kell meg- Írnia. A könyv cime ez: „Most a nőkön a sor“ és az amerikai nők mai társa­dalmi és politikai helyzetét ismerteti s rámutat arra, hogy milyen gyakorlati módon segíthetnének hazájukon. — Semmelweis: Az anyák meg mentője. Egy orvos regénye. írták: Theo Malade és Dr. Várady Sándor. Kiadja: Novák Rudolf és Társa könyv­kiadóvállalata, Budapest, VIII., Baross­­ucca 21. Budapesten az Erzsébet-téren egy férfi szobra áll. A szobor talapza­táról egészséges kisdeddel ölében az anya idealizált alakja tekint fel hála­telt pillantással a szoboralakra, jelké­pezve azt a mérhetetlen hálát és hó­dolatot, mellyel e nagy férfiú emléké­nek adózunk. E szobor Semmelweist, a legnagyobb magyar orvost szemé­lyesíti meg, kinek az anyák milliói és milliói köszönik életüket, egészségüket, egészséges gyermekeiket. E csodálatos férfiú küzdelmeit és élettörténetét mondja el nekünk a most megjelent, nagy szeretettel és sok tudással, ér­dekfeszítően megirt költői életrajz. A két szerző tolla minden tekintetben méltónak bizonyult Semmelweis, a tu­domány nagy magyar hősének lelki és szellemi nagyságához. A mű belső ér­tékeihez méltóan párosul a kifogásta­lan, ízléses és igen szép kiállítás, mely a kiadó áldozatkészségét és Ízlését di­cséri. Megjelenése a legalkalmasabb időre esik, meA úgy tárgya, mint ki­állítása a legalkalmasabb és legmeg­felelőbb értékes alkalmi ajándékká avatják. Ára diszkötésben csak 18 ko­rona, fűzve 10.80 Kapható Spitzer-féle könyvesboltban, Komárom. -imamMKMtjmfMmMWMaxmmmmmm V ilágny el vek magántanulás utján való elsajátításra alkalmas nyelvtanok: Schidlof dr. „1000 szó“ módszere 10 füzet gyüj tőmappában Angol nyelvtan Kő 39.— Francia nyelvtan Kő 39.— Német nyelvtan Kő 62.— Olasz nyelvtan Kő 62.— Spanyol nyelvtan Kő 62.— Kapható: I Spitzer Sándor könyvkereskedésé­ül ben Komárom. Nádor-utca 29 szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom