Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-24 / 50. szám

8. oicbi. — Kétszázhetvenötmillió ciga­rettát fogyasztanak naponta. A sta­tisztika megállapította, hogy kétszaz­­hetvenötmillió cigarettát szívnak el egy nap alatt az egész világon, ami a ci­garetta rendkívüli nagy népszerűségét bizonyítja. Ez egy év alatt százmilliár­­dot tesz ki. Most, hogy a cigaretta száz éves jubileumát üli, a világ összes lapjai megemlékeznek erről a centen­­náriumról, amelyre sok millió ember­nek terelődik a figyelme. Hogy tényleg száz évvel ezelőtt szívták volna-e el az első cigarettát, egész bizonyosan talán senki sem tudja, de azért szíve­sen emlékeznek meg e gondüző, sok­szor elválaszthatatlan kísérőjéről az embernek. A cigaretták közül a szo­­pókás cigaretta a népszerűbb, viszont a saját szopókából szitt cigaretta ele­gánsabb. A „hülznis“ cigaretta a nyolc­vanas években jött divatba. A cigaretta előbb szerény, majd diadalmas vetély­­társa lett a szivarnak, mindenesetre modernebb és sportszerűbb dohány­nem. A szivar komoly, méltóságteljes, ünnepi dohányzási eszköz, a nap bi­zonyos szakához van kötve, csak ebéd vagy vacsora után szoktak szivarra gyújtani. A szivarnak egyéni jellege van, személyes kapcsolata azzal, aki szívja. A cigaretta inkább tömegcikk s ugv viszonyiik a szivarhoz, mint a gyári portéka a kézművesipar termé­kéhez. Az ember nem sokat teketóriá­zik, rágyújt, eldobja, megint rágyújt. A szivar teljes odaadást követel, a ci­­garettázás lényege, hogy az ember észre sem veszi és egyébbel foglalko­zik. Minthogy a modern emberhez hozzátartozik a szimultán cselekedet és élvezet, a cigaretta könnyen le­győzte a szivart, amit legjobban bizo­nyít nagy elterjedése és népszerűsége. — A bálványszakállasi Csicsókás nevű erdőben 1050 diák ünnepelte a „Madarak és Fák napjá“-át. E hó 18-án tartotta a keszegfalvai iskola szokásos kirándulását, melyen a környékbeli iskolák is részt vettek. Kedvező idő lévén, nemcsak a diák­ság, de 200-nál több érdeklődő is volt jelen. A tanítóság igen szép mű­sort állított össze a megjelent szülők számára. A műsor után igen vig han­gulat kerekedett úgy a diákság, mint a szülők és a 33 tanító között. E nagyszabású kirándulás megszervezé­sében Halmos Kálmán ig.-tanitó fára­dozott, melyért a legnagyobb elisme­rést kapta a megjelentektől. — „Isten pincére“ Londonban. A világgazdasági konferencia alkalmá­ból Londonba érkezett India „paradi­csomának“, Travancore államnak ma­­harádsája, egy 20 éves fiatalember, aki már nyolc éve uralkodik példátlan bölcsességgel. Teljes neve és cime a következőképden hangzik: Sri Rama Varma Maharaja Raja Rama Raja Ba­hadur Shamser Jang. Alcíme: Padma­­nabha, Isten pincére. Az Isten pincére a világ legboldogabb országa fölött uralkodik. A leggyönyörűbb paradicsomi tálon terül el birodalma. Természeti kincsekben, gyümölcsökben, növények­ben gazdag ország ez, melynek ötmil­liós lakossága nem ismeri a szegény­séget. Hogy milyen ideális állapotok lehetnek itt, azt egy statisztikai adat bizonyítja: az államköltségvetésének felét közoktatásra és nevelésre költi. A nők teljesen egyenjogúak itt a férfiak­kal, a községtanácsnak és az államta­nácsnak rengeteg nőtagja van. Az Isten pincére 12 éves korában lépett a trónra. Valóságos csodagyerek volt, néhány egészen zseniális rendelettel lepte meg alattvalóit. Most jött először Európába nyilván azért, hogy az itteni paradicsomi állapotokat tanulmányozza. — A gyermek nem köteles abba az iskolába járni, ahol bántalmaz­ták. A lowestofti bíróság rendkívül érdekes ítéletet hozott egy kislány „iskolakerülési“ ügyében. Az iskolai hatóságok feljelentették a 12 éves Kathleen Burdett szüleit, hogy hosszabb idő óta nem küldik iskolába a gyer­meket. A szülők a tárgyaláson előad­ták, hogy a tanítónő a gyermeket több­­izben megverte. A kislány emiatt oda­haza idegrohamokat kapott és nem mert többé iskolába menni. Ezért el­határozták, hogy néhány hónapig pi­hentetik, azután magániskolába adják. A bíróság ítéletében kimondotta, hogy a szülők helyesen jártak el amikor >KOMÁROMI nem küldték iskolába a gyermeket, akii ott bántalmaztak. A gyermekek bántalmazása törvénybe ütközik, — mondta ki a bíróság Ítéletében — és semmi célja és pedagógiai értéke nem volna annak, ha a gyermek kénytelen volna továbbra is abba az iskolába járni, ahol állandóan veréstől retteg, feldúlt lelkiállapotban. Az iskolai ható­ság súlyos kötelességmulasztást köve­tett el és ezért arra Ítélem, hogy fi­zesse meg a perköltséget. Feleséggel nem beszélni válőok. A rennesi törvényszék íté­letében kimondotta, hogy ha valaki nem beszél a feleségével, az válóok. Egy fiatalasszony perelte be a férjét, hogy több mint egy éven át nem be­szélt vele. Egyszer összevesztek és a férj megfogadta, hogy soha többé nem beszél a feleségével. ígéretét meg is tartotta. Még háztartási ügyekben sem volt hajlandó vele tárgyalni. Ha az asszonynak pénzre volt szüksége, üres borítékol helyezett férje íróasztalára. A férj egy százfrankot tett a borítékba és a szobalánnyal kiküldte feleségé­nek. A rennesi bíróság kimondotta, hogy bár a férj példásan gondosko­dott feleségéről és társadalmi állásá­hoz méltó életmódot biztosítóit neki, mégis súlyos kötelességmulasztást kö­vetelt el azzal, hogy egy szót sem szólt hozzá és ezzel lehetetlenné telte a házaséletet. — Az érdekes ítélet hatása alatt egy párisi nő szintén pert indí­tott férje ellen, aki ugyancsak hosszú idő óta nem beszél vele. „Kislány, búcsúzni fáj.t“— igy zendül fel a nóta, lágy, behí­zelgő muzsika, kellemes keringő, finom, kedves szöveggel. Komárom mindkét szalonzenekara, — vagy ha úgy akarom : jazzband-je, — bemu­tatta ezt a dalt. Tetszett a dal és a szöveg nemcsak a közönségnek, hanem maguknak a zenészeknek is, akik mégis leginkább hivatottak a megítélésre, szívesen játszották a zongorán, húzták hegedűn és fújták búgó szaxofonon. Hanzsér Zoltán irta a lágy muzsikát, dr. Borka Géza a szöveget, a kottát pedig a pesti RITMUS-zenemükiadóvállalat adta ki, rögtön nyolcszólamu zenekarra, újszerű hangszerelésben. „Kislány, búcsúzni fáj...“ éneklik a szólisták, „búcsúzni“ — zokogja a szaxofon; halk, szentimentális hangulat járja át a szivet a dal hallatára, köny­­nyes-mosolyos, szép nóta, két komá­romi ember irta a szivével. — Gyermekkocsi, nyugágy, babakelengye, hegedűk és al­katrészek ELBERT divatáru­házában Nádor ucca 19. — A cigányokat is kezdik ráncba szedni. A kóborcigányokról szóló kor­mányrendelet alapján a csendőrség igen sok kóborcigánytól elvette a lovát és kocsiját, azoktól tudniillik, akik nem tudták igazolni, hogy igaz utón szerez­ték azokat. De még ezenkívül a kóbor­cigánynak kocsi és lóigazolványt is kell felmutatni, különben elveszik a kocsiját, lovát. Ilyen igazolványt a ha­tóságok adnak a cigányoknak, de csak azoknak, akik feddhetetlen elöéletüek. Feddhetetlen előéletű cigány vajmikevés kóborol ezen a földön és igy igen ke­vés fog ilyen igazolványt kapni. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a cigányok kóborlását megszorítsák és letelepedésre kényszerítsék, ami nagyon nehezen fog menni a cigányok erős kóborlási hajlama miatt.- NAGY JÉGESŐ PUSZTÍTOTT a múlt héten Zsitvafödémes, Óhaj és Hűl községekben, amelyeknek határá­ban óriási kárt okozott az elemi csa­pás.- TÜT NYELT EGY KIS LEÁNY. Ruzicska Mária komjáti leány vígan falatozott az új sütésű kenyérből, ami­kor egyszerre hangosan fölsikoltott. Kitűnt ,hogy a kenyérben varrótű volt és azt nyelte le. 'Állapota nagyon sú­lyos. LAPOKc- GYÚJTOGATÓ GYERMEKEK. Kéménden a gyerekek gyufát kerítet­tek és azzal játszani kezdettek Dióssy János pajtájában. Természetesen a gyufával való játszásnak az lett a vége, hogy tűz keletkezett és szegény Dióssy­­nak úgyszólván mindene a tűz mar­taléka lelt- BORZALMAS SZERENCSÉT­LENSÉG. Tóth Ferencné, akinek férje az egyházi birtokok Párkány melletti Pér pusztán van alkalmazva, borzal­mas szerencsétlenségnek lett az áldo­zata. Tóthné a szobában petróleum lámpa mellett foglalatoskodott, miköz­ben véletlenül úgy meglökte az asz­talt, hogy a petróleum lámpa földült. A petróleum Tóthné ruhájára ömlött és az nyomban meg is gyulladt. Égő fáklyaként szaladgált ide-oda a sze­rencsétlen asszony rémes sikoltozások között Bár az elősiető szomszédok letépték róla a lobogó lánggal égő ru­hát, addigra már annyira összeégett, nem lehetett az életét megmenteni és a szerencsétlen asszony belehalt borzal­mas égési sebeibe.- A SPANYOL TRÓNÖRÖKÖS ÁPOLÓJA, MINT BŰNBAK. A volt spanyol királyi családban sok minden­kit szeretnének felelőssé tenni az as­­turiai herceg »borzalmas« messzali­­ansza miatt. A legjobban a fiatal her­ceg ápolójára az öreg Schwetzerre ha­ragszanak. Azzal vádolják, hogy nem vigyázott elég jól a gondjára bízott tuberkulotikus hercegre, kiséret nél­kül elengedte társaságba, nem aka­dályozta meg, hogy este sokáig fent­­maradjon és igy tette lehetővé, hogy a szép kubai leánnyal megismerkedjék és vele gyakran együtt legyen. Az öreg Schweizer egyébként rendkívül érdekes pályát futott meg. 1910-től 1917-ig, az orosz forradalom kitöréséig ő ápolta a cár fiát, a súlyos beteg cá­­revicset. Később Abbás Hibi, az el­hunyt egyiptomi khedive beteg gyer­mekeit gondozta. E két állása szép va­gyont hozott neki. Néhány évvel ez­előtt elvesztette amerikai részvények­be fektetett vagyonát és ezért kényte­len volt ismét visszatérni régi foglalko­zásához. Svájcba ment betegápolónak és ott bízták meg másfélévvel ezelőtt a csonttuberkulózisban szenvedő spa­nyol trónörökös gondozásával.- PÓNI ÉS HATTYÜ TENGERI CSATÁJA. Egy póniló és egy hattyú elkeseredett harcot vívott a londoni Richmond-park tavában. A kis póni, melyet trénere a parkban sétáltatott, hirtelen megvadult és a tóba ugrott, ahol úszni kezdett. Éppen csak az orra hegye látszott ki a vízből és ezt a finom és érzékeny szervet érte vá­ratlan támadás. Egy nagy hattyú, úgy látszik, azt hitte a rózsaszín póni­­orról, hogy valami jó falat. Sóváran rávetette magát és csőrével nagyot csípett rajta. A póni, mely kénytelen volt fennhordani az orrát, hogy meg ne fulladjon, nagy kínnal elúszni igye­kezett a hattyúétól, üldözője azonban félóra hosszat követte mindenüvé. Vé­gül a tréner beúszott a vizbe, elker­gette a hattyút és nagynehezen partra­­vezette a pónit.- A RAVASZ MÉSZÁROS ÉS A BEUGRATOTT CSÉREBOGÁRIR­­TÓK. Ravasz tervet eszelt ki egy lövői mészáros a cserebogarak irtására. Ki­­doboltatta a faluban, hogy a cserebo­garak kilóját 80 fillérért átveszi — de nem Ülve. Persze megindult az irtó hadjárat a kártékony rovar ellen. Zsákszámra hordták a cserebogarat a mészáros portájára. A mészáros azon­ban semmit sem vett át, azzal az indokolással, hogy hiszen kidoboltatta, hogy élve nem veszi át, már pedig ő, mint látják, él. A kárvallottak a köz­ségházára mentek panaszukkal, de ott elutasították őket. Sőt még megdicsér­ték a mészárost, hogy ötletével nagy­ban hozzájárult az irtás sikeréhez. Olvassa és teríts»« a legjobb aag?av lapot» Komáromi Lapokat Hangos Mozi Próbaházasság A főszerepben: Dolly Haas. A )>Kadettkisasszony« testvérfilmje. Dolly Haas a Kadetkisasszonybau tűnt fel. Gyerekes bája, asszonyi szép­séggel párosul új operettjében: a »Próbaházasság«-ban. Ragyogó film­­operett, melynek középpontjában Dolly Haas tündököl. Partnerei: Heinz Rühmann, Paul Otto, Verebes Ernő és Fritz Grünbaum. A film még akkor készült, amikor a német filmgyártás gátlás nélkül válogatott a tehetségek­ben. A bonviván a fiatal Heinz Rüh­mann, a jellemszinész Paul Otto, a komikumot pedig a közkedvelt Vere­bes Ernő és a bécsi Fritz Grünbaum képviselik. Géczy Barnabás az ének és zeneszámokban Walter Jurmann muzsikáját mesterien intonálja. Pótfilm: Tengerészek hangos víg­játék. A fényes filmoperettet péntek, szom­bat és vasárnap zajos sikernek Ígér­kezik a Modern moziban. Atlantis úrnője Brigitte Helm. Pierre Benoit világhírű regényének hangos filmváltozata. Atlantis a titokzatos sziget a Sza­hara közepén. Az úrnőjéről csodák keringenek. Pierre Benoit exotikus re­gényéből készült a csodálatos hangos film. Atlantis úrnője Brigitte Helm, akiért feláldozzák az életüket a férfi­ak. Tela Tscai a szép arab rabszolga­lány, Gustav Diessl és Vladimir Stíko­­loff a főszereplői a hatalmas filmnek, melyben a történés mozgalmassága a régi hagy néma filmekre emlékeztet. Pótfilm: Micky egér. Atlantis úrnője hétfőtől szerdáig minden előadáson táblás házat érde­mel. A tavaszi zápor lOOo/o-os magyar film. Fejős Pál nagy magyar filmje »A tavaszi zápor« Péter és Pál napján köszönt be városunkba. A film ki­vételes művészi élmény és mindenütt, külföldön is, zajos sikernek bizonyult. A méltatásra még visszatérünk. 1933 június 24 V ilágnyelvek magántanulás utján való elsajátításra alkalmas nyelvtanok: Schidlof dr. „1000 szó“ módszere 10 füzet gyüjtőmappában Angol nyelvtan Kő 39.— Francia nyelvtan Kő 39.— Német nyelvtan Kő 52.— Olasz nyelvtan Kő 62,— Spanyol nyelvtan KC 62.— Kapható: Spitzer Sándor könyvkereskedésé­ben Komárom, Nádor-utca 29 szám. A könyvpiac szenzációja 1 A háború utáni uj ifjúság evangéliuma ez a könyv. Hogyan éljen a mai ifjúság? A szexuális függetlenség haszna, kára és tanulságai. Irta: Dr. Wallenstein Árpád szakorvos. Orvos, filozófus és iró páratlan egy­sége adja a korizlés mély kritikáját s a korszellem lángoló Írását e műben. Nemcsak az ifjúságnak szól magáról, hanem mindenkinek a mai ifjúságról. Ára 12 Kö. Kapható: Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésé­ben Komárom, Nádor-u. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom