Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-18 / 5. szám

1933 január 18 »KOMAROMI LAPOK« 5 oldai. Komáromi ucca. Az autósok felvonultak hétfőn délután, pontosan három óra­kor a város főbb uccáin. A súlyos adó­terhek ellen tiltakoztak a derék taxi­sok, akiknek különben sem lehet az a panaszuk, hogy reggeltől estig folyton világutazókat, gazdag amerikaiakat és egyéb idegeneket fuvaroznak ide-oda, a vasútállomás és a komáromi kőszűz között. Elcsöndesült a forgalom, alább­hagyott a csavargási kedv és az is gyalog teszi meg ma az útját, aki azelőtt egy lépést sem tett kocsi nél­kül. Ebben a nehéz világban érte az a roppant öröm az autótulajdono­sokat s így a fuvarozókat is, hogy újabb adót vetettek ki újévi ajándékul a motoros járművek tulajdonosaira. Pedig az autó ma már nem luxus álta­lában, hanem nélkülözhetetlen köz­lekedési eszköz. Különösen nem fény­űzés ez a taxisofőrök számára, vagy ha ez fényűzés, akkor fényűzés a min­dennapi kenyér és a hideg levegő is, amit a Vigadó előtt beszélgetve csen­desen szívnak cigaretta helyett. Az újabb adóterhek ellen tiltakoztak tehát a pneumatikok, Bosch-gyertyák és lak­kozott karosszériák gazdái, alkalma­zottai s a tiltakozó felvonulás, mint egy bús temetési menet, útnak indult a Nádoron, hétfőn délután három óra­kor. Lassan haladtak az uccán fölfelé, nagy táblákkal a hűtőházon: Tiltakozunk az újabb adóterhek ellen! mondta a tábla, két nyelven, de akár száz nyelven is szólhatott volna, egy­­képen eredménytelen, ha egyszer ki­találták ezt az új adónemet. Ballag­­tak-ballagtak az uccán, a komáromi polgárok helyeslőleg biccentettek egyet a fejükkel s a maguk gondjait is oda szerették volna függeszteni az autó te­tejére, cifraságul. Vagy egész cifra életüket, úgy, ahogy azt 1933-ban vál­lalni kényszerültek... A komáromi ucca minden járókelője szellemi szim­pátia-menetet formált a tülkölő autók mögött, később az egész menetre hul­lani kezdett csendesen a hó. A Sipka­szorosban minden csendes... Jégpálya nyílott az Anglia mögötti sporttelepen. Ha Komárom téli sportéletét ez a jégpá­lya jelenti, akkor csak úgy jártunk vele, mint a nyári úszósporttal: van vizünk, csak úszóink nincsenek. Itt is: hideget adott az Istenke, csak jég nem akar kerekedni belőle. Mégis­­mégis örvendünk legalább a kezde­ményezésnek. Az a pár ember, — leg­inkább gyermek és iskolás, — aki szereti a téli sportnak ezt a nemét, örömmel vette a hiradást és nagy csörgéssel indult a jégpályára, korcso­lyázni. Inkább a szándék és a jóindu­lat dicsérendő, mint a jég. De hiszen, fagyot is csak most kaptunk s a ma­gunk részéről szívesen várunk türe­lemmel jobb jégviszonyokra is. Mert még valaki azt mondhatná, hogy el­végre ,nem vagyunk Tátrafüreden... A komáromi jégfüred megnyitója a derűs jégformációk jegyében történt, egyelőre apró horpadások és bukka­nok tették változatossá a jeget s in­kább csak elméleti korcsolyapálya volt ez ,mint gyakorlati. Mégis kedves. Nem kellett komolyan venni s ilyen­formán használhattuk ki az alkal­mat. A »komoly« sportolók körében nemigen kultivált ágazat a télisport, nagyon leköti az embert a forralt bor és a stüszi vadász, — mert szívesebben ezzel vadászunk Komáromban, és Reding Itellel hadakozunk, meg a pikk-ásszal kocérkodunk, minthogy le­szakadt cipősarkunk után vadásszunk a jégen... A komolytalanok azonban szivesen tettek pár bakugrást, egye­bet nemigen lehetett és legalább te­­leszítták magukat friss levegővel, örömmel várjuk a még jobb jeget s bízunk benne, hogy meglesz. Ha olyan kitűnő lesz a jég, mint tavaly a KFC- pályán volt, akkor érdemes volt meg­csinálni. Akár csupán az ifjúság ked­véért is. Az a cintányéros verklizene meg egyenesen hódítóvá teszi a jeget, igazán fényes mulatságot szerzett. Ne is sajnáljunk a forgatójától legalább ötven puha filléreket... Az autós bandita, Kedves és mulatságos eset történt a napokban a túlsó oldali Komárom egyik népszerű vendéglőjében, ahová, sportszempontból gyakorta és szíve­sen átrándul a komáromi szivacstár­sadalom számos tagja is. Noli me tangere —: ezúttal nem a szivacsokról lesz szó, illetve nem a mi szivacsainkról, hanem három odaáti kitűnő fiatalemberről és különös mu­latságukról, amelyet önmaguknak sze­reztek. Valamint egy negyedikről. Erről a negyedikről szóljunk talán legelőbb. Illedelmes, jóképű fiatalem­ber volt és senki sem ismerte odaát. Nem is ismerhette, mert csak átutazó­ban volt, valami autónak a vezetője­ként. Az autó éppen a pesti ország­úton kapott hibát, szerencsére pon­tosan Komáromban s mialatt a hibát valamelyik műhelyben javították, a szerény vezető beült a fent meg nem nevezett vendéglőbe és vacsorát kért A három fiatalember már javában vacsorázott, sőt a bor javát is megitták és ugyancsak felülről beszélgettek. Hangosak voltak, nem bírtak víg ked­vükkel, szerettek volna belekötni ma­gába a Göncöl szekerébe is. Mit ta­gadjuk: addig ágaskodtak, míg jól fel­öntöttek a garatra. Ez még nem lett volna baj, de ők az egész vendéglőt beleszerették volna vonni a társalgásba, azonban senki nem akart kötélnek állni. Kapóra jött tehát az idegen fiatalember s minél szerényebben vacsorázott, annál kihi­­vóbban viselkedett ez a három. Az idegen férfi nem ügyelt rájuk, nem akart észrevenni semmit. Evett csen­desen, ivott hangtalanul. Amaz a há­rom nem fért a bőrébe. Egyikük vég­re átült az idegenhez és koccintani akart. De az nem akart. Ejnye! Újra felszólították a barátkozásra, ismét eredménytelenül. Ejnye és még ejnyébb! Megbosszankodott a másik kettő is. Ingerkedni kezdtek. Erejüket tudták. Átbeszéltek, közelebbjöttek, már-már támadólag léptek föl, mint végtelenül jólnevelt férfiakhoz illik. Annyira ment a- dolog, hogy végre is egy, a három közül, odalépett a csendes ide­genhez s kisebb lendítéssel a tarkó­jára vágott neki. Az idegen erre felállott. Felállott, lenyelte az utolsó falatot és szelíden körülnézett. A következő pillanatban ütött egyet. Ugyanakkor ütött még egyet. Egyiket a balkezével, másikat a jobbkezével. Szabályos horogütés volt, knock-out, mint műszóval mondani szokták. De olyan szabályos, hogy az egyik jobbra fordult, a másik balra zuhant. A har­madik is kapott, az meg nekicsuszott a padlónak. Mikor az idegen váratlanul kész volt a munkával, nagyon udvariasan meghajolt és halkan szólt: — ... Jénő vagyok, a Budai Csaba Sportegyletének amatőr boxbajnoka. Legyen szerencsém máskor is, min­dig örömmel állok az urak rendelke­zésére. Szólt és visszaült a vacsorához. (thyvi) j> yilttér. E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. Értesítés. • SPORT• Hírek a KFC.-ból. (Saját tudósítónktól.) A KFC. választmánya legutóbb tar­tott ülésén elhatározta, hogy egy álta­lános taggyűlést fog összehívni, amelyen ismertetni fogja az egyesület súlyos anyagi helyzetét s felhívja a tagokat az intenzivebb együttműködésre, az egyesület komolyabb anyagi támogatá­sára, valamint uj tagok szerzésére. Ez a gyűlés fog dönteni arról is, hogy megrendezze-e a KFC. a hagyományos s a múltban mindig nagy sikerrel zá­ruló álarcos bált, amely most a nehéz viszonyok miatt nem látszik anyagilag biztosítottnak. Az egyesület kulturszakosztálya két irányban folytat előkészületeket. Egy­részt nagyszabású sakkversenyt igyek­szik megvaiósitani, másrészt pedig né­met nyelvkurzust akar megrendezni, amelyet elegendő számú jelentkezés esetén már a közeli napokban meg­kezdene. (Információt Kellner titkár ad.) A sakkverseny megrendezése ügyé­ben vasárnap d. e. 11 -kor megbeszé­lést tartanak az Otthon kávéház kü­löntermében, amelyen minden érdek­lődő résztvehet. Három kiváló játékos szolgálta ki a katonaságot: Simon III. centerhalf, Kő­rös középcsatár és Bende jobbszélső. Velük a csapat jelentős mértékben megerősödik, úgyhogy a tavaszi for­dulóban már végre komplett együt­tessel fog felállani a KFC. Furcsa javaslatot nyújtott be a Ligeti a nyugati kerület vasárnapi köz­gyűlésén. A javaslat szerint a jövőben az országos bajnokságokban nem sze­repelhetnének idegen honosságú játé­kosok. Mivel a szabályok ilyen játékos különböztetést nem Írnak elő, nem való­színű, hogy az MLSz. a javaslatot el­fogadná. A Dunaszerdahelyi A. C. az ősszel már a nyugati kerületben fog játszani, helyette viszont a Szenei T. K. kerül a déli kerületbe. — Az S K. Komárno kerékpáros szakosztálya az uj klubhelyiségének fel­avatása alkalmából f. hó 21-én, szom­baton este 8 órakor teaestélyt rendez a Máthé-féle Kossuth-téri vendéglő külön termében. Sportbarátok szivesen láttatnak. Törvény Jätest**. (§) A csendőrök ellen lázltott: hathónapi fogház. Skolnik József cipész, Makovinyiné Szedmák Erzsébet és Fiska Erzsébet lévai lakosok rend­törvényes pőrét tárgyalta a komáromi kerületi bíróság. Egy lévai kommunista népgyüiés alkalmával ők is résztvettek a gyűlésen. A gyűlés nem folyt le simán: egy Schwarz nevű szónok any­­nyira elragadtatta magát, hogy végül is a csendőrök bekísérték. Fiska József és társai zúgolódni kezdtek és hango­san kiabáltak a téren, pfujozták a csendőröket s a tömeget ellenük lázi­­íották, úgyhogy a jelenlévők a csend­őrök felé nyomultak s majdnem össze­ütközésre került a sor. Fiska Józsefet és társait feljelentették. A kerületi bíró­ság a rovottmultu Skolnikot feltétlenül egyhavi fogházra, a többieket feltétele­sen 8—8 napi elzárásra Ítélte. — Ugyan­csak rendtörvényes pőre akadt Veszély András bielovcei lakosnak, neki azon­ban a fináncokkal gyűlt meg a baja, akik szabálytalan határátlépő igazolvá­nyát elvették. Veszély András felbőszült és reprodukálhatatlan kifejezésekkel il­lette a köztársaságot a fináncokkal együtt. A bírósági tárgyalás alkalmával a vádlott ittasságával védekezett. Két­száz koronára Ítélték. (§) Első férjétől el sem vált, úgy kötött házasságot újból. Kettős há­zasság bűnével vádolta az államügyész­ség Melicska János báti lakost és fele­ségét, akik 1924-ben törvényes házas­ságra léptek egymással, holott mind a ketten tudtak arról, hogy az asszony­nak első férje még életben van, akitől az asszony el sem vált. Melicskáné be­ismerte, hogy Nagy György törvényes neje volt, de azzal védekezett, hogy első férjét 1914 óta nem látta, az nem adott magáról életjelt. Melicska viszont tagadta, hogy a családi titkot tudta volna A bíróság bűnösnek mondta ki az asszonyt és feltételesen háromhó­napi fogházra Ítélte. (§) Nyolchónapi börtönre ítéltek egy liliomtipró öregembert. Külö­nös liliomtiprási ügyet tárgyait a ko­máromi bíróság. Egy hatvanhatéves öreg parasztember és egy tizenhárom­éves iibapásztorlány szerelmi ügye ke­rült a bíróság elé. Bors Lajos nagy­megyeri gazda addig járt a libalege­­iőre, mig szemet nem vetett egy kis libapásztorlányra és az akaratnélküli lány védtelen helyzetével visszaélt. Fel­jelentették. A bíróság előtt öreg korára hivatkozott, majd a leányra fogta a kezdeményezés szerepét. A kislány azonban ellene vallott s tagadásával szemben a hatósági orvosi vizsgálat szólt. A bíróság az enyhítő szakasz alkalmazásával nyolchónapi börtönre különb öző színekben kapható SPITZER könyvesboltban, Komárom, Nádor-u 29. — Egy kamocsai gazda öngyil­kossága. Sóky Dezső 30 éves kamo­csai gazda tragikusan akarta befejezni fiatal életét. A falu egyik leggazdagabb embere, életét mégsem találta boldog­nak s egy szomorú pillanatban szivén lőtte magát. A golyó szétroncsolta tü­dejét is. Vallomása szerint tettének oka felesége betegsége miatti bánat és saját iedgessége. A súlyosan sérült embert azonnal behozták a komáromi Selye­­szanatóriumba, ahol a gondos és pre­cíz ápolás megmentette az életnek. Obecny notár pre raesto Komárno. í. j. 990/1932. 990/1932. tan. Tisztelettel értesítem az érde­kelteket, hogy gyermekeim semmi­féle tartozásáért felelősséget nem vállalok. Ivicsics András 21 Rákóczi u. 37. Apró hirdetések» Eladő ház. Eötvös-u. 48/b. sz adómentes teljesen uj ház, mely áll: két szoba, konyha, fürdőszoba, előszoba és pincéből, szabad kéz­ből eladó. KOnyvelőnő, aki gyors-és gépiró és a szlovák nyelvet birja, kerestetik napi 2 órára. Cím a kiadóhivatalban. 17 A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdád Iában Komárom. Predmet: Ustálenie nového pripadu besnoty psov. Upozornenie. — Upozornujem obecenstvo mesta, ze kontumácia psov bola pre novy prípad besnoty v smysle nariadenia okresného úradu císlo 310 1933. do konca mesica aprila 1933. predlzená. Opátovne upozornujem oby­­vatel’stvo, aby vsetké predpisy, tykajúce sa kontumácie psov co najprísnejsie dodrzovalo. Komárno, dna 14. jan. 1933. Kadiecovic ved. notár. Tárgy: Újabb ebveszettség megállapitása. Figyelmeztetés. Figyelmeztetem a város kö­zönségét, hogy az ebzárlat újabb veszettségi eset miatt a járási hivatal 310/1933. rendelete ér­telmében 1933. év április hó végéig megbosszabbíttatott. Ismételten figyelmeztetem a lakosságot, hogy az ebzárlatra vonatkozó összes rendelkezése­ket a legszigorúbban tartsák be. Komárno, 1933. január 14 Csizmazia 22 starosta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom