Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-03 / 44. szám
10 oldal. >KOMÁROMI LAPOK« 1933 június 3 • Marci. Hiresztelik uugon-berken: Marci így-úgy, meg ,nem retten. Kardja ha sújt, lapu, bodza, Lyukacsos lesz, mint,a rosta. Kard ki, kard! S az udvari had: Kakas, ruca fut, ,mint a vad. Még a pulyka is, a harci Meghúzódik, ha jön .Marci. llelytállani csak Bodri kész, A hadviselt, kemény vitéz. Hősünk ezért jobbnak .látja, Ha inkább csak fumigálja. A mérgekkel mindig tele Csalán is nagy ellenfele. De pajtásunk rá így rivall: Szállj te harcba a Bodrival! Máskülönben bátor gyerek. v S most kockája jól is pereg'. Mint nyelve, mely számon szedi, Mily bokrosak érdemei. * »Nagy az újság, — így beszélte Az udvarház apró .népe, — Rút kísértet jár a parkba S a rózsákat tarolgatja.« Marci hallja ezt, kifakad: »Hej, kísértet, lesz haddelhadd! Meglanítlak, senki, semmi, Szabad-e rózsákat csenni! Leszállt a nap, elszendergelt... »Marci fiam, ha ,van merszed, — Szólt az apja, — hát most eredj! Felelt a hős: »Megyek. Merek!« Felragyogtak a csillagok, Marci úrfi kiballagolt, v Reszketett bár keze, . lába, Kardját egyre markolászta. Meg szeretne mégis állni, De gyávaság meghátrálni. . Szíve furcsán lobban-dóbban, v Kocsonya nem remeg jobban. Áll bokor, fa, ág nem mozdul, S vele mégis a föld fordul. Jaj, visszamegy, félbehagyja.... Most valaki megragadja. Súlyát érzi a csontkéznek, Ez ő, ez ő. a kísérlet! Alamuszi, lesben várta, S jajszó tolul ajakára. Föl-fölsikolt, de mekkorái, Felülmúlja kisded korát. Föl-fölrezzen, úgy megijedt Maga is, a rózsaliget. Szép udvarház gyöngyvitéze, Csak legalább hátranézne. Arra, aki ördögadta Csontkezével megragadta. Bús patakként folyik' könnye, Zsákként vágódik a földre, Megáztatja szomjas porát, Kárhoztatja vad mámorát. Fut hozzá az édesapja: »Mi van veled?« S ölbe kapja. Édesanyja vele rohan: »Oh, én poros, sáros fiam!« Enni se kér. mii se akar, Csak az ágyba, ágyba hamar! Mosogat j á k, borogatj ák A rettentő harc rokkantját. Hangot csak nagy-későn adott: S ki volt, aki megragadott?« Kérdi anyját. S arca komor... »Fiam, egy kis rózsabokor!« ADY összes versei Harmadik kiadás 572 oldal 1044 vers Egészvászonkötés Olcsó, propaganda ára csak 60 Kö. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno—Komárom. A GYERMEKEKNEK. &FIZIKAI KÉZIKÖNYV KÉRDÉSEKBEN ÉS FELELETEKBEN. Középiskolai és tanítóképzői érettségizők, valamint polgári iskolai tanítói szakvizsgázók számára és magánhasználatra. Irta: MÉSZÁROS GYÖRGY DR. állami magyar reálgimnáziumi tanár. ÁRA: 25 Ke. Postai megküldéssel 26 Ké. Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno—Komárom. Erdei ünnepély. Cserebogár doktorbácsi, a bogárklinika tudós professzora, megkefélte fényes, barna kabátját s egyik szemöldökéi felhúzva, így szólt Katicabogár asszonysághoz: — Hát bizony a ’kicsi Katóka egyik lábát tőből le kell vágni, s a mell lette lévőt is összezúzta az a ráesett kődaral). A repülésben ugyan nem fogja akadályozni, de a járásán meg fog látszani: sánta marad örökre. Az öreg Katicabogár sápadtan hallgatta a tudós doktort s mikor az elvégezte mondókáját, sírva emelte pirospettyes kötényét szemeihez: Istenem, Istenem! Milyen szerencsétlenség! Édes kicsi Katica bogarain, most már egész életedre nyomorék, béna maradsz, — zokogta s főkötője is remegett fájdalmában. - Minden baj, veszedelem, hamarább utolér egy szegény sánta kis jószágot $ nem tudsz magadon segíteni. Mi lesz veled, ha elpusztulok? A kis bogárgyerek bágyadtan feküdt betegágyán s szemét is alig nyitotta fel fájdalmában. Cserebogár doktor bácsi részvéttel nézte Katicáék nagy kétségbeesését. Le és fel sétált a bogárszanatórium szobájában. Megigazította szemén a monokliját, köszörült a torkán egyet, s egyszerre hirtelen elhatározással vette a cilinderét és sietve távozolL Fclkurblizta saját repülőgépét, beleüli és meg sem állóit legjobb barátja: a Hős Cincér lakásáig. Olt elmondotta Katicabogárét szerencséi len helyzetét s így fejezte be szavait: Műláb kellene annak a szegény kis bogárnak, de hiszen te is tudod, hogy minden vagyonuk az a néhány petty a ruhájukon s azzal mire sem mehetnek. A műláb drága mesterség Meg nem ludják fizetni. Fogjunk öszsze, segítsünk rajtuk valamiképpen. Hős Cincér figyelmesen hallgatta tudós barátját, megmozgatta tekintélyes csápjait, s rövid gondolkozás illán így válaszolt: Megvan! Segíteni fogunk. Jólékonycélú erdei ünnepséget rendezünk, ebbe bevonjuk az erdő és mező minden bogarát. Előadás után táncmulatság is lesz. amire bizonyosan mindenki szívesen eljön. Futrinka szolgáin körülhordja a meghívót, mi pedig felkérjük a szereplőkéi. Úgy is történt. Sok készülődés és próba után elérkezett az ünnepély napja s az előadás színhelyéi: az óriási cserfa odvábán levő nagytermei lombbal és virággal csodaszépen feldíszítette a leleményes rendezőség. Az odavezető utat a Szentjánosbogárkák fáklyája világította meg, egymásután érkeztek csigafogatok >n és magánrepülőgépeken az estély vendégei s mikor Szarvasbogár fejedelem is megjelent hintóján, elkezdődött az előadás. Az első szám az egyesült Tücsök- és Szúnyog-zenekar kíséretével a Dongó-dalárda nagyhatású Cserebogár, sárga cserebogár« éneke volt. amit Cserebogár doktor bácsi, az ünnepély főrendezője mély meghatottsággal veti tudomásul. Nagy taps követte a szép dalt, amely után Hős Cincér hazafias költeményeket szavalt, szintén szép sikerrel, de legjobban tapsoltak a sokszínű tarka pillangók gyönyörű balettáncának, amit nem győztek a könynyed láncosok elég sokszor megismételni. — Hogy volt! Hogy volt! — kiabállak lelkesen. Mikor közmegelégedésre befejeződőlt a kitűnő műsor, a kedves és vidám bogártársas.ág asztalokhoz ült. A háziasszonyi tisztet a derék, kövér Nünüke asszonyság vállalta s vezetésével a íehérkötényes hangyaszobalányok szorgalmasan szolgálták fel a pompás mézbort, virágkrémet, illatos szamócát és málnaszörpös harmatot. Közben rázendített a bogárzenekar a »Rózsabokorban jöttem a világra« kezdelű csárdásra, mire a Pattanóbogár olyan tüzes táncot járt Rózsabogár polgármester mosolygóarcu leányával, hogy alig akartak helyet és időt engedni a »Katicabogár ideszállj, odaszällj« című tangónak, amit az elegáns Kőrisbogár a karcsudereku Darázzsal lejlett, s lett egyszerre olyan kedélyes mulatság, hogy öröm volt nézni. Ezalatt a jólelkű Cserebogár doktor bácsi boldogan számolgatta a mulatság derék pénztárnokával, a komoly Orrszarvúbogárral a tekintélyes jövedelmei. ’Pompás! Nagyszerű! ismételgette, elégedetlen dörzsölgetve kezei!.— Nemcsak, hogy műlába lehet a szegény kis nyomorék Kali-bogárnak, de egész éleiére biztosíthatjuk a család szerény megélhetését. Tartott is ennek örömére a mulatság egész addig, inig a kiváncsi Holdvilág haza nem ballagott az égről, ma-, gukra hagyva a mosolygó kis csillagokat. akik a jó Isten áldását szórták sugaraikkal a legkisebb bogárra is, hogy segítettek, ott, ahol szükség volt reá. A hős verebek. A nagy erdőben az egyik fa kihajló ágán három veréb beszélgetett, így szólalt meg az egyik: Énrám ugyan senki sem mondhatja, hogy gyáva vagyok. Vijjoghat fejem fölölt a vércse, én ugyan meg se moccanok. Mi az. ki az egy vércse? (— felelt a másik veréb. — Énrám akár a héja is rám ronthat s azt se mondom: iszkiri, szálljunk tovább. Erre már a harmadik veréb se hagyta magái. Felkacagotl: Hát hogy is lehetne félni a héjától, s különösen a vércsétől? Ezzel ugyan ne is dicsekedjetek. Az igazi bátor én vagyok, én bizony*. Felettem akár a kőszáli sas csattogtathatja erős szárnyát, ő sem rebbent fel nyugalmamból. A három veréb elhallgatott. És szóllan csodálták egymást. Lám, ilyen bátor veréblegények ők. — Csip, csip-csip, hadd jöjjön az á vércse! Rá se füttyentünk, — gondolta reszketve az első veréb. És nem sokáig kellett reszketnie. Az erdő túlsó széléről egyre élesebb víjogás hullámzott a verebek felé. — Víj, víj, víji-víj-víj! Az első veréb szeme elsötétült. Összeszorította fogait, akarom mondani. csőrét. — Jöhetsz, azért se röpülök el Szégyenből se. És a vércse egyszer csali ott vijjogni 1 a három veréb fája felett. Más se kelteit a második és harmadik verébnek, a hősebbnek és a még hősebbnek: úgy otthagyták reszkető hős társukat, az első verebet mintha sose látták volna. A leghősebb veréb csak annyit kiáltott vissza: Te maradhatsz, hiszen te éppen, a vércsétől nem félsz, pajtás! Megfizettek érte. Egy kisfiú gyümölcsöt árult az útszélen. Utolsó három szem barackja sehogy sem akart elkelni. Később három ember közeledett: egy fösvény, egy irigy», meg egy kapzsi. A kisfiú fölkínálta nekik portékáját: :— Egy fillér a három ne sajnálják érte. — Egy teljes fillér? — szörnyűködött a fösvény. — Annyit nem adok érte! Mintha bizony kisebb pénz is volna a fillérnél. Aztán az irigy .hajolt oda: Ilyenért nem adok pénzt! — szólott ridegen s azzal kiütötte a kisüli kezéből a barackot. A kapzsi mohón kapott utána: Nini, találtam három barackot! Nosza, erre mindhárman a zsákmányra vetették magukat s addig marakodtak, amig a végén egyiknek sem jutott semmi. Ellenben a fösvénynek összetört az órája. Az irigynek elszakadt a kabátja. A kapzsinak pedig megsántult a lába. .. Tehát mégis csak meg kellett HHHHHUHHHi különböző színekben kapható SPITZER könyvesboltban, Komárom, Nádor-u. 29. Festék, lakk, ecset, kefe, seprű, szappan, firnisz, terpentin, olajak, karkolin, enyv, különféle tisztitó és parkettápolási cikkek a legolcsóbban TUBEK GÉZA lesték és háztartási szaküzletében Komárom, Jókai Mór ucca 2.
