Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-03 / 44. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1933. június 3. Harangszentelés Cserhátpusztán. A régi életrendet fenekestül megváltoztatni törekvő eszmék viharzó sivatagában oázisként hat ,reánk a léleknek minden olyszerű megnyilvánulása, amelyből kétségtelen jele mutatkozik annak, hogy nem veszett még ki és nem fog kiveszni soha az emberi szivekből a hitnek virága. A csal lóközaranyosi református anyaegyházhoz tartozó cserhátpusztai reformátusok szintén azok közé sorolhatók, akik fényes bizonyságot tesznek arról, hogy Istenbe vetett hit nélkül nincs és nem lehet megnyugovást és boldogságot szerző földi életmód. Hő vágyuk teljesedett be az 1933. évi május 28-ik napján, amikor haranglábra helyezhették azt a harangot, melyei nekik az anyaegyház adományozóit. A harangot 1743-ban öntötték Győrben. Vasárnap délután lélekemelő ünnepség keretében folyt le ennek az ősi kis harangnak Aranyos községből Cserhátra elszállítása és itt hivatásának újból megkezdése végett az új haranglábon elhelyezése. Az aranyosi templom előtt virágokkal i'elbokrétázott harangot Földes Lajos lelkipásztor búcsúztatta el az aranyosi hívektől, mindvégig figyelmet lekötő ékesszólással Cserhálpuszlára megérkezés után az özv. Czanik Istvánná uccavonalban levő házastelkén készíteti harangláb előtt leemelték a kocsiról a kis harangot. Ekkor Tóthkárolyi Lajos egyházkerületi tanácsbíró, mint cserhátpuszlai birtokos, üdvözölte a megérkezett lelkipásztort. Vízvári) Vilmos aranyosi énekvezér vezetése mellett elénekelték a »Jövel, Szentlélek...« kezdetű dicséretet, melynek elhangzása után Földes Lajos teljes papi díszben megállt a harang előtt és a valláskülönbség nélkül való egymást megértésre és szeretetre buzdító nagyszabású beszédben, áldásmondásával megszentelte a harangot. A közönség a »Tebenned bíztunk eleitől fogva...« kezdetű örökszép zsoltárt énekelte. Éneklés végeztével megkondult a harang és ezüstcsengésű, tiszta hangjával mélységes áhítatba ejtette a jelenvoltaknak szivét-lelkét. Tóthkárolyi Lajos. r Érettségiző barátom, tudom, ilyenkor már lázasan várod a fotográfustól az érettségi képet. Már készül a fényképésznél a nagy érettségi; tabló, mely bemutatja nekünk az életbe indulók új csapatát. A kisvárosi uccában, a kirakat előtt nagy sürgés-forgás lesz és meghalottan nézik az emberek a sok elegáns szmokingot, mely ott feszít rajtatok. Én, bevallom, kicsit szomorúan, kicsit csalódottan állok majd az érettségi kép előtt. Tudom ám, testvér, idegen szmoking az ott rajtatok, olyan az, mintha karnevál idején jelmezt vennétek fel, olyan az. ö mért csináljátok ezt? Hát ez a hazugság, ez az ámítás az első lépés nektek az élet felé? Nem szebb, nem őszintébb, nem emberibb, ha mindnyájan, édes érettségiző barátaim, csak és csak abban az egyszerű és minden bizonnyal az iskolai évek szépségei között szivetekhez nőtt ’ruhában mutatnátok meg magatokat a nagy elindulás előtt: nekünk és — magatoknak. Gondoljátok csak meg, évek múlva megálltok az érettségi tabló előtt s ott, a nevetek felett ismeretlen arc néz rátok. Hát volt neked, árvullt barátom, valamikor is szmokingod? Hát lesz neked barátom, valamikor is szmokingod? Lesz-e rá szükséged? Már az életbe indulás első pillanatában magadra húzod testvér az álarcot, amiben járunk, az álarcot, aminek oltalma alatt döfjük egymásba a káini kést. Legyen, barátom, legyen, az új ember tiszta. Vállalja a szegénységet és az egyszerűséget, vállalja a maga egyszerű ruháját a díszes szmoking helyett. Milyen tisztult, emelkedett emberség ez! Nézzétek meg az 1925—26-ban érettségizett diákokat. — mindenki a saját ruhájában indult az éleinek, azok nem érezték már az első pillanatban a kölcsönkérés, az önállótlanság, — a szegénység megalázását, de érezték az élettel való komoly, bátor kézfogás erkölcsi értékét, — nem menekültek a valóságoktól — s többet ért nekik a saját egyszerű ruhájuk, mint a kölcsön kapott díszes szmoking. Az életet: a munkát nem a szmoking, de az egyszerű ruha jelenti s (ezért örültem volna nagyon, ha ti is, mint az én osztályom 1925—26. iskolai évben — az egyszerű ruha dolgos, köznapias munkás felismerésével indultok az életbe. S azért leszek egy kicsit szomorú, egy kicsit csalódott, ha megállók majd az új csapat szmokingos érettségi képe előtt. Erdőházi Hugó. A Jani. Arany rámában a Jani. A kályhától jobbra, a kis etazsér felelt, a nagy aranyrámás Mária képtől oldalt, — feketében, fehér, kivilágló ingmellel. Kiugró homloka felett bozontos haja, mint egy elszánt, vad állaté: lobog. Nézése kemény, dacos, csupa nekiszántság. A fényképész nem igen tudhatta, mit cselekszik, amikor ezt a nekiindult életpillanatot így megörökítette. Amikor ezt a húsz éves nekitörtető embert képpé fogta. Jani odaállt a gép elé, egy gombnyomás és a lemezek munkáján belehelődött a tiszta kép, a natura, az élet. Odalehelődött a húszéves Jani. A nagy kinyílt szemekben várakozás és a leselkedés az élet felé. Jani mindent akart! Ezek a szemek felvillantak és maguk elé hirdették azokat a nagy eseményeket, amikért ő megszületett, amelyek magukban rejtik az 5 nagyszerű végzetszerűségét ... a lángoló hírt... a gazdagságot... a dicsőséget. Vállalkozott bennük a mindenre akaró erő... Mindenre vállalkozott. A fiatalság érvényén keményedtek vonásai, — figyelt bennük az ösztöne, bajusztalan szája felett indult a vonal, amely emberré érleli majd, s mint a lecsapolt mustot borrá forralja forróságát ... Emberré érleli a kamaszt. Bújtak, meghúzódtak benne az adottságok, — most még lefogott volt az egész, de majd ... Sietett, lievült. forrt, lázadozott a fiatalság módján ... a húszéves Jani. ( Jani — mondták róla és kérdőjelként meredt a szemük a képre. Előbb az első szobákban, a plüss dívány felett kapott helyet az aranyrámás kép. Ott álltak a plüss székek, kerek támlával és egy régi vitrin; a falon támgatott képek függtek... Téli és őszi tájak ... becsben tartott rokoni fényképek ... Itt kapott helyet Jani is... még előbb... amikor igy húsz éves korában megküldte fényképét és nagy reményekkel néztek elébe. Amikor Jani nagy szavakkal tudta hirdetni rendeltetését, — azt az elhihetett végső kegyes célt, ami kirendelte őt. A szeméből kiboruló forrongás mindent igazolt, — magávid ragadta azokat, akik belenéztek. Jani — mondták róla, most már húsz év után, tehát negyven éves korában és leakasztották a falról a képet, és vitték, hátra vitték, a kis szó* bába, az udvari szobába. A kályhától jobbra, a kis etazsér felett, a nagy aranyrámás Mária képtől oldalt kapott helyet. Senki sem tudta mi lett vele! Csakúgy gondolták: ha mégis, ha Jani mégis beváltotta volna ennek a húszéves, ennek a kamaszos embernek Ígéretét, küldött volna egy újabb fényképet, hogy ki lehessen akasztani az első szobákba a plüss dívány fölé. Korompai Anna. — Vakmerő betörés történt Zsigárdon, ahol a fogyasztási szövetkezetbe hatoltak be az eddig még ismeretlen betörők. A szövetkezet raktárának az ajtaját fejszecsapásokkal betörték és a raktárakból több kocsirakomány árut, igy többek között két métermázsa cukrot vittek el. A tettesek a jelek szerint környékbeli legények lehettek, akik kocsikkal jelentek meg a szövetkezet előtt, ami elég nagy vakmerőségre vall. HÍREK Pünkösd. Meghasonlolt az emberiség önmagával, mert elvesztette a hitét, nem tud kilábolni a hínárból, amely körülfogja a testét, mert letért az igazság útjáról, nem képes segíteni embertársain s önmagán, mert a jót száműzte szívéből. Kihalt bolygó lett a világ, amelyen a test még él, a lélek azonban már agonizál. Pünkösd ünnepén a Szentlélek eljövetelére vár a világ, arra a lélekre, amely csodákat tudna teremteni, ha mindenki megnyitná számára a szívnek kapuját... Csodákra, amely megszüntetne minden nyomort és szenvedést a világon, mert a pünkösdi lélek a fehér galamb képében mindenki szívébe békét és szeretelet visz. De szeretet, kenyér és munka helyeit tanácskozások, paktumok, konferenciák, ankétek, titkos szerződések, kardok csörletése köszöntik a pünkösdöt, amelynek hajnalpírja olyan, mint szegény agyongyötört, önmagával meghasonlolt emberek vérének színe. Ö, jöjj el pünkösdi lélek, soha nagyobb szükség nem volt rád, mint most!... — Pünkösd ünnepe és szentségimádás a rk. egyházban. Pünkösd vasárnapján a sz. András templomban reggel 6 órakor csendes mise, 9 órakor ünnepélyes pontifikális misét celebrál és utána sz. beszédet mond dr. Maje.r Imre prelátus, apátplébános, fél 12 órakor csendes mise, délután 3 órakor ünnepélyes litánia. A sz. Rozália templomban a szlovák ajkú hivek részére, 10 órakor ünnepélyes nagymise és utána szlovák szentbeszéd. Pünkösd hétfőn-. Szentségimddds. Az egyházmegyei örökös szentségimádás napja Komáromban a sz András templomban junius hó 5-én, pünkösdhétfőn lesz. E napon reggel 6 órakor szentségkitétel csendes misével, 9 órakor ünnepélyes nagy mise, d. u. 3 órakor és fél 6-kor ünnepélyes litániával a szentségimádás befejezése. Junius hó első vasárnapján szokásos szentségimádás pünkösdvasárnapjára való tekintettel elmarad. — Pünkösdi istentiszteletek a ref. templomban. A komáromi református templomban a következő sorrendben tartják a Pünkösd ünnepi istentiszteleteket: Pünkösdvasárnap délelőtt 8 órakor a fogházban prédikál és Úrvacsorát oszt Tóth Kálmán segédlelkész. Délelőtt 10 órakor a Jókai uccai ref. templomban ünnepi szentbeszédet mond és úrvacsorái beszédet tart Galambos Zoltán ref. lelkész. Délután 3 órakor szentbeszédet mond Tóth Kálmán segédlelkész. Pünkösdhétfőn délelőtt 10 órakor ünnepi istentiszteletet tart Galambos Zoltán lelkész, úrvacsorái beszédet mond Kelemen Kálmán segédlelkész. Délután 3 órakor Kelemen Kálmán tart istentiszteletet. — A pünkösdi ünnepi istentiszteletek rendje az evangélikus templomban. A Szentlélek kiárasztásának magasztos ünnepén, az egyház születésenapján az ünnepi istentiszteletek sorrendje a következő: 1. Pünkösd-vasárnapon d. e. 10 órakor ünnepi főistentisztelet szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával. Az ünnepi istentiszteletet Jdnossy Lajos esperes végzi. Énekel az egyházi énekkar. D. u. 3 órakor istentisztelet prédikációval és ünnepi könyörgéssel. — II. Pünkösd-hétfőn d. e. 10 órakor ünnepi istentisztelet szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával; d. u. 3 órakor istentisztelet, mint az első ünnepen. A Komáromi Lapok menetrend kivonata megjelent és kapható a Spitzer-féle könyvesboltban. Ara 7 korona 20 fillér. — Érvényes május /5-től. — Balogh Elemér püspök előadása Búcsoii. Rendkívül meleg és bensőséges fogadtatásban részesítette a búcsi református gyülekezet a dunai kerület közszeretetben álló, tudós püspökét, Balogh Elemért az elmúlt vasárnap. A templomban rendezett vallásos estélyen Balogh Elemér püspök tartott ETELZSIR HElYETT Testi erőnk és melegünk föntartására szükséges kalóriákból ennyit kapunk egy koronáért: o Legnagyobb táperőt legkevesebb pénzért tehát azok a burgonya- és tésztane müek adnak, melyek Ceres szel vannak készítve. „Egyházunk hősi korszaka“ cim alatt szivet-lelket megragadó szép előadást. Majd Soós Károly esperes, a búcsi egyház lelkipásztora szólott a gyülekezethez. Nagy Lajos ig. tanító vezetésével a helyi gyülekezet férfiénekkara adott elő szép énekszámot. Bibliama gyarázatot Zsemlye Lajos, a hetényi ref. gyülekezet kiváló lelkipásztora tartott. — A Prot. Jótékony Nőegylet közgyűlése. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet ez évi rendes közgyűlését június 11-én, jövő vasárnap, délután 4 órakor a Kollégium tanácstermében tartja. A közgyűlés tárgyát az egyesületi titkár jelentése, az 1932. évi zárszámadások jóváhagyása, az 1933. évi költségvetés megállapítása és esetleges alapszabályszerűen előterjesztett indítványok képezik. — Weisz Emma zongoraművésznő a rádióban. A pozsonyi rádióban június 7-én, szerdán este 1I29 órakor közreműködik Weisz Emma zongoraművésznő, a komáromi városi zeneiskola kiváló igazgatója, aki klasszikus zeneszámot fog előadni a rádiózenekar kíséretével. A művésznő Grieg A-moll hangversenyét játsza és szereplése iránt osztatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg zenei és művészi körökben. — Gyászhir. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy Marth Györgyné, szül. Zsömbörgi Juliska, Marth György jónevü fodrászmester neje, élete virágában hosszas szenvedés után elhunyt. Lesújtott férjén kívül gyermekei: Márti és Dudi, édesanyja: özv. Zsömbörgi Józsefné, testvérei és kiterjedt rokonság gyászolják a megboldogultat. Temetése folyó hó 4-én, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a kath. temető ravatalozójából. — A Kath. Legényegylet szenzációs kabaréját, mint értesülünk, f. hó 18-án vasárnap este fogja megismételni. Az első előadás nagy sikere után a rendező egyesület csak a közóhajnak enged, mikor ezt a pompás, mindenkit kielégítő, szinte nagyvárosi nívójú kabarét megismétli. Az előadás iránti nagy érdeklődést bizonyítja az, hogy már eddig is nagyobb számú jegyet jegyeztettek elő. Az előjelekből Ítélve tehát a második előadásnak is az elsővel vetekedő nagy sikere lesz, melyet méltán megérdemel városunk eme derék egyesülete.
