Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-31 / 43. szám

2 oldal. »KOMAROMI LAPOKf 1933. május 31. Hogyan áll az elvont útlevelek ügye? Envhifették a tilalmat és csaknem az összes útlevelet visszaadták a tulajdonosoknak. — Az útlevélügv a tulsóoldali sajtó megvilágításában. — Mi lenne, ha a túlsó oldal retorzióval élne. — Sok itteni adóalany sinylené azt meg. — Nem szabad tehát elhamarkodott intézkedéseket tenni Komárom, május 30 Saját tudósítónktól. A nagy port fölvert utlevélelvonások okozta izgalom lassankint elcsendese­dett, mert a pénzügyi hatóságok jobb belátásra jöttek és a rendeletet enyhí­tették, illetve pár kivétellel csaknem az összes elvont útleveleket visszaadták tulajdonosaiknak. Közben, amint lapunkban megírtuk, Jaross Andor magyar nemzeti párti tar­­tománygyülési képviselő, a komáromi utlevélvisszavonások kérdésében levelet intézett az országos elnökhöz, kérvén sürgős intézkedését. Füssy Kálmán szenátor pedig interpellációt intézett a belügy-, küiügy- és pénzügyminisz­terhez. A túlsó oldali, magyarországi sajtó­ban hatalmas visszhangot vállott ki ez az ügy, mert ott sokan úgy fogták föl a kérdést, hogy a csehszlovák hatósá­gok azt a kis forgalmat sajnálják a túlsó oldaltól, amelyet az innét átmenők csi­nálnak ott. A túlsó oldali sajtó azon­ban rámutat az érem másik oldalára is és azt mondja, hogyha a magyar oldal retorzióval élne, elsősorban az itteni kereskedelem és ezzel kapcsolatban az itteni adófizetés sinylené meg és az itteni pénzügyi hatóságok maguk alatt vágnák a fát, mert adóalanyokat sújta­nának érzékenyen, mivel nyílt titok,hogy innét tőlünk a túlsó magyar oldalra rengeteg cipőt, szövetet, kelmét, vász­nat visznek át. Maga a Bata cég, Pop­per, Tip-Top és a többi cipőgyár lépne közbe Prágában, hogy ezt a balkezes intézkedést azonnal hozzák helyre, mert nyilt titok, hogy az itteni komáromi kereskedelem és ipar jórészt a túlsó oldali vásárió közönségből él, tehát csínján kell ezzel a kérdéssel bánni, mert azt hisszük, hogy az itteni pénz­ügyi hatóságnak nem az a célja, hogy a saját adóalanyainak anyagi kárt és pedig hatalmas anyagi kárt okozza és ezzel adófizetési lehetőségét tete­mesen csökkentse, illetve teljesen tönkre tegye. Éppen azért használtuk a múltkori cikkünkben erre a balkezes intézke­désre az eldobott kőről mondott hason­latot, hogy sose lehet tudni, hogy kit és hogyan talál el ? Ne tessék azt hinni, hogy az, aki átmegy a túlsó oldalra mondjuk vacso­rázni, már olyan anyagi bőségben van, hogy csak úgy szórja a pénzt, hiszen akkor azt ezen az oldalon is megte­heti. Éppen azért mennek át egyesek, mert szűkében vannak a pénznek és ott sokkal olcsóbban tudnak étkezni. Mert a hatóságok csak nem vonják kétségbe, hogy még az adóhátraléko­soknak is joguk van ahhoz, hogy meg­vacsorázzanak, ha van még annyi pén­zük, hát mért irigylik egyesek és egyes hatóságok, hogy valaki odamegy, ahol olcsón tud étkezni. Például odaát 60 magyar fillér egy fogásu vacsora és 40 fillér egy félliter nagyon jó bor, ez összesen egy pengő. A magyar pengőt most lehet kapni 4 80—5 Kc-ért. Hát lehet-e ezen a pénzen itt igy megva­csorázni ? Ugy-e nem? Azt elhisszük, hogy az itteni vendéglős és kávéházi ipart ez súlyosan érinti és vérző sebe­ket ejt, de tessék megnézni a magyar­komáromi cipészeket, szabókat, szövet, kelme és vászonkereskedőket, hogy mennyire véreznek azok, sőt már egé­szen el is véreztek, mert az innét átvitt cipők, kelmék és szövetek, vásznak, már régen becsukatták velük a bolt­jaikat, műhelyeiket. Méltóztassanak egy kicsit az orruk­nál is tovább látni és kár a hatóságo­kat nyilt és névtelen följelentésekkel molesztálni, hogy ki jár át és mért jár át, mert addig, amig a szabad forga­lom megvan, mindenki odajár, ahol olcsóbban szerezheti be a szükségleteit. Ez igy volt a régi boldog, jóléttel teli világban, hát mennyire igy van ez most a leromlott gazdasági viszonyok között, amikor igazán a foghoz kell verni a garast és nagyon is megnézi mindenki, hogy mire adja ki a pénzt. Enni, vacsorázni mindenkinek kell és ha potom pénzen ehhez még jó bo­rocskát is kap az illető és jó kedvre derül, ugyan mért irigylik ezt attól a szegény embertől, aki igy pár órára elfeledi, hogy nyakig úszik az adós­ságban és az adóhátraléka már átcsa­pott a feje fölött. Az ilyen embertől még szép, hogy az olcsót keresi és nem azt, ami drága. De nemcsak az itteni magyarok, ha­nem az itteni szlovákok és a csehek is élnek ezzel a túlsó oldal nyújtotta ked­vezménnyel. Ezt a kérdést nem lehet azzal meg­oldani, hogy mindenféle balkezes intéz­kedésekkel mérgesítik el a helyzetet. Három nap múlva nagy kulturese­­mény színhelye lesz Komárom, amely­nek falai közölt fog lezajlani a Cseh­szlovákiai Magyar Dalosszövetség ál­tal junius 4-én rendezendő II. orszá­gos dalosünnepély, amelynek kereté­ben tartja a Komáromi Dalegyesület fennállásának 70 éves jubileumát. Az országos dalosünnepélyl a Dalossző­­vetség évi rendes közgyűlésének meg­tartása fejezi be junius 5-én, amelyen a szövetség kötelékébe tartozó dal­­egyesületek képviselői vesznek részi. Lázas készülődés folyik a Dalcgye­­siilet helyiségében, ahol a jubiláló egyesület működőkara nagy buzga­lommal próbálja azokal a darabokat, amelyeket az ünnepség előestélyén szombaton fog a három szerenádon előadni. A Dalegyesület kegyeletes, szép aktussal vezeti be az ünnepélyt, amennyiben szombaton délután Sora­kor a működőkar régi zászlója alatt testületileg kivonul a református és katholikus temetőkbe, ahol gyászdal kíséretében megkoszorúzza Molnár Ádám volt kir. főügyésznek, a Dal­­egyesület első, alapító elnökének és Kopeczkg Ferenc volt zenetanárnak, a működőkar első énekvezérének sír­ját. Este 8 órakor a Magyar Dalosszö­­vekség kötelékébe tartozó komáromi dalárdák a Dalegyesület nádor-uccai helyiségében gyülekeznek és innen in­dulnak lampionos felvonulással aNá­­dor-uccán át a Klapka térre. A me­netben a jubiláló Dalegyesületen kí­vül résztvesznek az Egyetértés Mun­kásdalárda, a Róm. Kath. Egyházi Énekkar és a Zsidó Egyházi Énekkar. A Klapka-téren a Dalegyesület műkö­dőkara Schmidt Viktor karnagy ve­zetése mellett szerenádot ad Komá­rom város tiszteletére. Ez a szerenád rendkívül hatásos­nak Ígérkezik. Szabolcsim—Pogátsch­­nignak Dal a dalról c. hatalmas mű­­dalát énekli a működőkar, mely után Csizmazia György városbíró üdvözli a Komáromba érkező dalosokat, ven-Igenis az itteni vendéglős és kávéház iparon segíteni kell és pedig azzal, hogy a sok adót, illetéket, vigalmi adót, ze­nedijat, szerzői honoráriumot csökken­teni, illetve el kell törölni. Mérsékelni kell a bor és a sör vasúti tarifáját és egyéb illetékeket és meg kell szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy a bor­termelőtől potom áron megvett bor, mire itt kimérésre kerül, a sok illeték, adó, szállítási költség miatt rettenetes magas áron kerülhet csak forgalomba. Az érdekelt feleknek országos moz­galmat kell indítani és pedig sürgősen, mert az itteni vendéglős és kávéház ipar hamarosan el fog vérezni. A pénzügyi hatóságok ezen a segít­ségen törjék a fejüket és tegyék lehe­tővé, hogy itt is olyan olcsóság legyen, mint odaát és akkor senki se fog át­fáradni a túlsó oldalra, hanem itt költi el a pénzét és az itteni, pusztulás előtt álló adóalanyok fölvirágoznak és ez aztán az adózás képességét növelni fogja. Az ezt célzó intézkedéssel lepjenek meg bennünket a pénzügyi hatóságok, ezen törjék a fejüket és nyúljanak a leroskadó adóalanyok hóna alá. Ezt várjuk az illetékesektől és nem utlevél­­visszavonási balkezes intézkedéseket, amelyek nagyon is könnyen visszafelé sülhetnek el. dégekel és a jubiláns dalárdát. A városbíró beszéde után a működőkar Balázs Árpádnak, a hírneves magyar dalköltőnek Petőfi Sándor és Antal Iván örökszépségű verseire írt da­lait énekli, amelyeket Schmidt Viktor karnagy írt át sikerültén férfikarra. A szerenádon fölhangzik a Rácsos kapu, rácsos ablak..., Szabad-e..., Fa leszek, ha fának vagy virága... és a Rózsabokor a domboldalon... kezdetű dal 48 dalos ajkán és 40 komáromi cigányzenész hegedűjén, hogy magá­val ragadja a szíveket és zokogjon, majd kacagjon az emberi lélek a han­gulatok különböző árnyalatain. Min­den különösebb reklamírozási célzat nélkül lehet elmondani, hogy ilyen szerenád még nem hangzott el Ko­máromban. A városházától a menet a Város­ház-, Jókai- és Deák Ferenc uccán keresztül Kovách Tihamérné, a Dal­egyesület új zászlóvédőjének lakása elé vonul, akit szerenáddal üdvözöl a működőkar. Petőfi—Huber K. Nem nézek én, minek néznék az égre.,,, kezdetű gyönyörű kórusát éneklik el a dalosok, majd a zászlóvédő szóbeli üdvözlése után Demény népszerű, fá­­tyolfinomságú Szerenádja következik. Innen a dalárdák a Kórház-, Vár­megye- és Iskola uccákon át a Jókai Egyesület Kultúrpalotája elé vonul, amelynek udvarán a Dalegyesület Giller János dr. tartgy. képviselőnek, a Dalosszövetség közbecsülésben és szeretetben álló országos elnökének ad szerenádot, elénekelvén Lányi—Hoppe Régi nóta c. nemes veretű magyar karát. Az üdvözlő beszédet és választ a négy helybeli daltestület üdvözlése követi, amelyek jeligéjükkel köszön­ti k az ünnepeltet. A szerenád végezté­vel a dalárdák a Nádor uccán át visz­­szalérnek a Dalegyesület helyiségébe, ahol ismerkedési estély lesz. Pünkösd első ünnepén reggel és délelőtt a vidékről érkező dalosokat és vendégeket fogadják a vasúti állo­máson. Délelőtt 11 órakor a Dalegye­sület nádor-uccai színháztermében tartja jubileumi ünnepélyét, amely­Művészi színvonalú szerenádok vezetik be a pünkösdi országos dalosünnepélyt. Fényes jubileumi és zászlőavató díszközgyűlés a Dalegyesületben. — Monstre hangverseny a katonai lovardában. Komárom, május 30. nek keretében az egyesület felavatja most beszerzett, gyönyörű új, fehér selyem lobogóját. A díszközgyűlést Fü­­löp Zsigmond elnök vezeti, a zászló­­avaló díszbeszédet Giller János dr. orsz. elnök mondja. Kovách Tihamér­né zászlóvédő megkoszorúzza az új zászlót, mely ulán a megjelent egye­sületek fogják fölszalagozni az új lo­bogót. A testvéregyesületeknek lobo­góit a koszorúslányok fogják a Dal­­egyesület nevében felszalagozni. Meg­kapó jelenet következik ezután: Mo­­lecz Tivadar örökös tisztb. karnagyot, Patkó Flóris, Kálnay Jenő és Kollár Lajos dalosokat több mint 30 évi, Ki­rály Károly, Hodossy Károly, ifj. Nagy János, Goldring Samu és Gold Benő működőtagokat pedig több mint 25 évi buzgó működésükért aranykoszo­rús emlékéremmel, illetve ezüslemlék­­éremmel dekorál föl az elnök. Ez után az aktus után a zászlószegekct verik be a zászlórúd ba. Az ünnepé­lyen a zászlót már az új zászlótartó, Wúnkay László működőtag tartja. A díszközgyűlést fél 2 órakor ebéd követi, majd fél 4 órakor a sétatéri katonai lovardában Simkó Gusztáv or­szágos karigazgató tart az összkarok­­ból próbát. A díszhangverseny este fél 9 órakor kezdődik és két összkar­­hól és 15 dalegyesület szabadon vá­lasztott énekszámainak előadásából áll. A hangverseny magas művészi színvonalát igazolja az, hogy azon részt vesznek a Bariók Béla Dalegy­let, a Losonci Magyar Dalegylet, a Lévai Dalárda férfi- és vegyeskara, a Rimaszombati Dalárda, az Érsek­­újvári Vasasok, a komáromi négy dal­egylet, a Dunaszerdahelyi Dalárda, a SzMKE nyitrai osztályának dalár­dája, a Lévai Kér. Munkásdalárda, a Garamsallói Ref. Egyházi Énekkar, a Csallúközaranvosi Ref. Egyházi Énekkar, az Érsek újvári Gazdaének­kar és mások. Az összkarokat Simkó Gusztáv országos karigazgató vezényli. A nagyszabású hangverseny után a Dalegyesület tündéri fénnyel világított ■ gyönyörű kerthelyiségében táncestély lesz, amely reggelig fog tartani. Pünkösd második ünnepén, hétfőn délelőtt 10 órakor a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövelség nagyválaszt­mányi ülése előkészíti az évi rendes közgyűlést. A Dalosszövelség rendes közgyűlése délelőtt 11 órakor lesz a Dalegyesület nádor-uccai nagytermé­ben. Ezzel véget ér a dalosünnepély, amely bizonyára sokáig feledhetetlen emlékezetű marad azok számára, akik abban részi vesznek s akik azon meg­jelennek. Az ünnepély iráni érthetően óriási érdeklődés nyilvánul meg, ami a sikernek biztosítéka. $ A lovardában megtartandó monstre díszhangversenyre jegyek 20, 15, 10 és 6 Ke árban Spitzer Sándor nádor­­uccai könyvesboltjában válthatók elő­re vasárnap délelőtt 10 óráig. A lovar­dában pénztárnyilás délután fél 7 órakor. — Fogászati hir. Pintér Miksa áü. vizsgázott fogtechnikus fogászati ren­delőjét Deák Ferenc ucca 7. szám alá helyezte át. Hölgyek figyelmébe: Mérték után Princess fűzők, haskö­tők, melltartók, különleges­ségek ELBERT divatáruházá­ban Nádor ucca 19. Bútorok, műtárgyak, m porcellán, üveg eladók. illil 111111111 2ll mm Yág’dunasor 56. sz., Dunarakpart 9. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom