Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-03 / 35. szám
2. oldal. >KOMÁROMI LAPOK< 1933 májas 3. Takáts Sándornak, a magyar országgyűlés főlevéltárnokának parlamenti dolgozószobájában elhagyott íróasztala fölött emléktáblát állított a parlament kegyelete. Komárom, május 2. Amilyen kivételes magaslatokba lendült dr. Takáts Sándornak, Komárom város nagy fiának életpályája, aki magának gyönyörű emléket állított nagyszerű műveiben, épen olyan hálás vele szemben a vele együtt dolgozók kegyelete, mert érzik azt a nagy veszteséget, amely Takáts Sándor halálával a magyar tudományosságot és közéletet érte. Takáts Sándor, mint ember a legszerényebbek és g legigénytelenebbek közé tartozott. Nem kereste soha a feltűnést és abban a kis körben, amelyet az övének mondhatott, boldogan érezte magát. Barátai időközben sorra hagyták el és lassan már hiányoztak azok, akikkel igazán jó viszonyban volt. A bécsi Thallóczy társaság, a Bristol kávéházban ülésező baráti kör, melynek Tiirr István, a nagy szabadsághős is tagja volt, mind elmúlt és a budai Auróra társaság, Horánszky Lajosnak köre maradt meg számára vigasztalóul. Életének utolsó évében már onnét is kimaradt. December elején lett beteg és három hét alatt kialudt belőle az a csodálatos gazdaságú élet és tudás, mely életében lelkében lángolt. December 23-án egy borongós és ködös téli délután bezárult mögötte a kripta súlyos kőajtaja, hogy eltakarja földi részeit. Szelleme, ez a nagy szellem azonban itt maradt és él, élni fog sokáig. Hétfőn, május 1-én kegyeletes irodalmi ünnep folyt le a magyar irodalom és tudományosság képviselői jelenlétében a magyar parlament könyvtárának hatalmas termében. Az oldalfalakon emeletnyi magasan könyvek sorakoznak finom bőrkötésben, folyóiratok, dokumentumok és a többi országoknak parlamenti kiadványai. Délelőtt 11 órakor elfoglalták a meghívottak helyeiket és Almássy László képviselőházi elnök megnyitotta kegyeletes és igen szép szavakkal a családias ünnepet, mely ott folyt le Takáts Sándor dolgozószobája közelében, ahol 30 esztendőn át dolgozott. Az elnök kérelmére Nagy Miklós képviselőházi főkönyvtáros tartott előadást Takáts Sándornak írói és életKomárom, május 2. A komáromi járási választmány, amely a múlt alkalommal nem volt határozatképes a városi költségvetésnek letárgyalásához, szombaton ülést tartott dr. Novotny Bichárd közigazgatási főtanácsos elnöklete alatt. Az ülésnek legfontosabb tárgya volt Komárom város 1933. évi költségvetése. Ez a költségvetés hallatlanul széles keretekben, 14 millió korlátái között mozog. Mindazonáltal a járási választmány több gyengéjére mutatott rá, így egyes tételek laza megalapozású előirányzatára, mely a tűzpróbát meg nem állja. Utasítja a város képviselőlestületét, hogy a kegyúri és egyházi kiadások tételét, melyeket törölt, az országos hivatal döntése értelmében állítsa vissza. Az e helyett felvett iskolaépítési kiadás csak levegőtételt jelent, mert ahhoz sem terv, sem kiviteli költségvetés csatolva nem volt. A járási választmány nem volt abban a helyzetben, hogy a pótadóemeléshez a mai viszonyok közt hozzájárult volna. Hacker Bichárd legalább egymilliós előleget kívánna a város háztartása számára kiutaltatni, ezt ebben a formában ia választmány nem fogadta el, ellenben az állami adóhivatalnál rajzi pályafutásáról, melyben pompásan rajzolta meg ezt az egyszerűségében is oly gazdag életet, azét az emberét, aki senkitől sem kért semmit, csak mindenkinek adott. Ott állott előttünk Takáts Sándornak plasztikusan megrajzolt alakja, az egyszerű és közvetlen ember, a nagy tudós, akiben mélyen érzi) lélek, vidámság és emberség lakott. Elmondotta ragyogó karrierjének részleteit, felsorolta páratlan szorgalommal írt munkáit, melyekkel egy országnak érdeklődését keltette fel a történelem iránt. Takáts Sándor a ludós és a szépíró közt állott. A legnagyobb embereinket Jókai Mórtól kezdve megvesztegette az ő rendkívül gazdag és fordulatos, ódon bájú nyelve. Barátai lettek Mikszáth, Herceg Ferenc, Pékár Gyula, akik témákat kaptak tőle. Ezzel segítette Komáromi Jánost, a fiatal regényíró nemzedék ez igazán magyar lelkű tagját is. Takáts Sándornak a képviselőház kegyelete emléktáblát állított a kis toronyszobában, a parlament Dunára néző keleti sarkában, ahol 30 esztendőn keresztül dolgozott és alkotott, ahol az magyar országgyűlésekre vonatkozó gyűjteményét őrizte. Ez a gyűjtemény ma felbecsülhetetlen kincseket zár magában. A márvány tábla fölött ott áll Takáts Sándor élethű bronzreliefe és álatta a felirat a ragyogó márványon: E szobában dolgozott dr. TAKÁTS SÁNDOR országgyűlési főlevéltárnok u kitűnő magyar történetíró 1903—1932. Az ünnep végén odazarándokoltak a szobába a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagjai, hogy megszemléljék annak a finom gondolatnak az éle behívását, mely a képviselőház elnökének, Almássy Lászlónak gyöngéd és meleg lelkében fogant meg és került kivitelre. A kegyeletes ünnepen résztvetlek a család tagjai is, továbbá Alapy Gáspár Komárom szab. kir. város polgármestere és a Jókai Egyesület kiküldötte is és a komáromi írók sorából dr. Sikabonyi Antal könyvtárigazgató. egy millió korona kiutalásához hozzájárul olyan formában, hogy abból a városnak a pénzintézetekkel szemben fennáló kamatai törleszthetők legyenek és ezeket a fizetéseket közvetlenül teljesítse. A költségvetést a hiányok pótlása céljából a felügyeleti hatóság visszaadja a városnak. Kunovjánek Ferenc vál. tag. azt a kérdést fűzi hozzá, hogy hivassák fel a város, melyik pénzintézetben helyezte el azt a 2 millió korona öszszeget, mely a városi közvágóhíd céljaira állott annak idején rendelkezésére? Úgy tudjuk, hogy erre a kérdésre igen nehéz lesz a választ úgy megadni, hogy a felügyelő hatóságot kielégítse. — Gyilkos merénylet egy öreg ember ellen. Nagycetény község határában éjjel haza felé tartott Babány Pál 66 éves földmives, amikor hátulról megtámadták. A tettesek egy vasdarabbal olyan erővel sújtottak az öreg fejére, hogy eszméletlenül terült el a földön. A véletlenül arra járt falubeli legények találták meg vérbe-fagyva a szegény öreget. Azonnal kórházba szállították. Állapota életveszélyes, mert súlyos koponyasérülést szenvedett. 1863—1933. A régi Komáromvármegye nagy történetírói gárdájának: a Thaly Kálmán, Gyulai Rudolf, Takáts Sándor, Sörös Pongrác, megannyi fényes név sorozatának utolsó tagja is elköltözött az élők sorából, Kollányi Ferenc prelátus, nagyváradi latin szertartási! kanonok, jaki apát személyében, aki 70. esztendős korában Budapesten május 1-én délután visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Kollányi Ferenc régi komáromvármegyei nemesi családból származott és Komáromszentpéter községben született 1863 április 29-én. A gimnáziumi tanulmányokat Komáromban és Esztergomban végezte el a bencéseknél és ugyanott hallgatta a teológiai évfolyamokat is 1885 szeptember 30. történt felszenteléséig. A fiatal pap Nógrádban (Rimócz), Honiban (Ipolyság) és Esztergomban segédlelkész és fiatalon tűnik fel egy értékes történelmi tanulmányával. A Szent István Akadémia 1891-ben tagjai sorába iktatja, 1893-ban pedig Rómában végez tanulmányokat az ottani levéltárakban. Ebben az esztendőben a Széchenyi-nemzetség kijelölésére a Magyar Nemzeti Múzeum országos Széchenyi-könyvtárának őrévé nevezte ki a közoktatásügyi miniszter. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia az olasz nyelvet kiválóan értő tudóst az olasz levéltárak tanulmányozásával bízta meg és Kollányi a római, firenzei, parmai és milánói levéltárakban végzett igen eredményes kutatást. Tudományos munkássága a történelmi szaklapokon kívül önállóan is nagyértékű munkákkal gazdagították a magyar történelmi irodalmat. Egyházjogi és egyháztörténeti munkái maradandó bccsűck. Megjelent könyvei: Az esztergomi érsekség pizeluni joga. Budapest, 1889, A magyar katolikus papság végrendelkezett joga. Esztergom, 1890, Római levelek. Esztergom, 1893, A magyar katolikus főpapság végrendelkezeti jogának története. Budapest, 1896, Az olasz állami könyvtárak. Budapest, 1898, Ma-Beszéljünk végre a mentőautóról is! Komárom, — május 2. A Nádor-ucca minden járókelőjének, de a város lakossága nagyrészének is panaszát tolmácsoljuk ehelyütt, amikor a vadul száguldó mentőautó ügyét tesszük kritika tárgyává. Nincs nap, hogy a város uj mentőautója végig ne rohanna néhányszor a város legforgalmasabb pontjain, leginkább abban az időben, amikor a Nádor-ucca a kocsiforgalom elől úgyis zárva van. Tiltakozó szavunkat kell felemelnünk a mentőautó sivitó-ijesztő száguldása ellen, amely teljes joggal hivja ki a lakosság méltatlankodását. Nem tennénk ezt akkor, ha tudnók, hogy a mentőautó minden egyes esetben halálos beteget visz, vagy olyat, akinek élete már csak percek kérdése lehet. Jól tudjuk, mi a mentőautó hivatása, szerepe s milyen emberbaráti kötelességet teljesít, ha igazán okkal és céllal működik. A mentőautó azonban nem lehet a soffőr versenyparipája, nem lehet békés járókelők rémitője és azért, mert mentőautó: nincsen még kiváltságos joga ahhoz, hogy a békés vasárnapi tömegbe minden ok nélkül belerohanjon. Mi, akik a város lakosságának életét minden vonatkozásban ismerjük, nagyon jól tudjuk, hogy nincsenek naponta négyszer haldokló, utolsókenetes betegek Komáromban, hálistennek, tömeges szerencsétlenség sem történik, hogy ez legyen az inditóoka a mentőautó vad rohanásainak. Amennyiben valóban végszükség előtt álló súlyos beteget visz a mentőkocsi, mi magunk sietünk emberbaráti érzéssel az autó mellé s tesszük kötelességévé a lehető leggyorsabb szaladást. Tudjuk azonban, hogy a mentőautó csak a legritkább esetben végzi szoros hivatását, hogy emberéletet mentsen, mert az esetek legnagyobb százalékágyar Ferencrendiek a XVI. sz. első felében. Budapest, 1898, Esztergomi kanonokok 1100—1900. Esztergom, 1900, Visitatio capituli e. m. Strigoniensis anno 1397. Budapest, 1901, A veszprémi püspök királyné koronázási jogának története. Veszprém, 1901, Regesták a római és a parmai levéltárakból. Budapest, 1905, A Magyar Nemzeti Muzeum Széchenyi országos könyvtára 1802—1902. I. Budapest, 1905, A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban. Budapest, 1906, A párbér jogi természetéhez. Budapest, 1907 és mások. Kollányi Ferenc írói érdemei elismeréséül mint múzeumi igazgató őr a nagyváradi káptalan stallum »literarium -ai egyikére neveztetett ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1905- ben választotta meg levelező tagnak és székét a Magán kegyúri jog története című művével foglalta el. A magyar kormány a levéltárak és hiteleshelyek országos főfelügyelőjévé nevezte ki, a Szent István Akadémiának osztályelnöke lett és utóbb a M. Tud. Akadémia is rendes tagjává választotta nagyértékű munkássága elismeréseid. 1908. évben a jáki javadalmas apátságot is megkapta és így gondtalan anyagi életét biztosította, ezzel minden tevékenységét a tudománynak szentelhette. Kitüntetésül megkapta a Szent István-rend kiskereszljét is. Pályája kezdetén Haiczl Kálmán dr. akkori prímási szertartásmesterrel együtt kiadták Simor hercegprímás egyházi beszédeit. A megboldogult nagy tekintélynek örvendett, mint ember is a rendkívüliek közé tartozott. Ritka múnkabirása, szervezőképessége, mélyen szántó emberismerete nagy feladatokra tette hivatottá. Halálát fehérvérűség okozta, melyben már évek óta szenvedett. Elhunytét széleskörű rokonság gyászolja: bátyja Kollányi Miklós ny. főjegyző, Komárom város képviselőtestületi tagja, Kollányi Pál ny. főjegyző, Kollányi Ödön és Kollányi Béla dr. ügyvéd testvérei és ezek gyermekei. Temetése május 3-án ment végbe Budapesten a Kerepesi temetőben. Emlékét megőrzik alkotásai. A. Gy. ban alig történik fontosabb dolga, minthogy egy mandulabeteget visz a kórházba, vagy egy elaggott, öregasszonyt a menházba, aki már úgyis készül erre az útra egy félév óta s akinek igazán mindegy, hogy három perccel hamarább teszik-e le a menház előtt, vagy később. Ismételjük: ha oka van ennek az autónak futni, ám tegye, mert az a kötelessége. De mi tudjuk, hogy tiz közül nyolc esetben lassabban is végezhetné a dolgát, különösen, amikor visszatér a garázsba. Vadul sivít, belerohan a tömegbe, miután a rendőr udvariasan utat mutat neki, még szalutál is a soffőrnek, mert a mentőautó tabu, annak rémitgetni szabad. Ha a soffőr csillagturát akar rendezni, ám tegye egy másik autóval, esetleg a mentőautót is kiviheti a pozsonyi országúba és ott rendezhet magánversenyeket, — de a komáromi ucca, a komáromi nyugalom és a komáromi csend mindenkié, azt egy autó sem sajátíthatja ki, azt a mentőautó tiszteletben tartani köteles'. Ne legyen a mentőautó külön mulatság, hanem egyedül csak a rendeltetését töltse be: puhán és óvatosan szállítsa a betegeket, mint a katonai mentőkocsi. Most azonban csak nevetség és harag tárgya a komáromi uccákon Nem tudjuk, hogy a város vezetősége, vagy a rendőrség illetékes-e megfékezni ezt az oktalan száguldást, de szigorú intézkedést kérünk. Csak akkor engedtessék meg a mentőautónak a vad rohanászás, ha arra valóban ok mutatkozik. De akkor aztán száguldjon! Egyébként pedig: a rend őt is kötelezi Irgalmatlanul felírni gyorshajtásért a tömegbe rohanót, nem pedig tisztelegni neki és beleengedni vasárnap este hét órakor a legnagyobb tömegbe. Hölgyek ügyeimébe: Mérték után Princess fűzők, haskötők, melltartók, különlegességek ELBERT divatáruházában Nádor ucca 19. A járási választmány visszaadta a város 1933. évi költségvetését és a pótaddt 200% helyett 180%-ban kivánja megállapittatni. Egy kérdés, amire nehéz lesz a választ megadni.
