Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-26 / 33. szám

1933 április 26. >KOMiAOMI LAPOK« 3. oldal Falbontó betörök foszlottak ki a Blau és Franki cég kórház­téri üzletének Wertheimszekrényét. Komáromban is megkezdték munkájukat a titokzatos kalandorok. — Saját tudósítónktól. — Komárom, április 25. Kellemetlen reggelre virradt a Blau és Franki cég amelynek Komárom­ban a Kórház téren van tüszerüzkUo. Szerdán reggelre virradóra isme­retlen lettesek beliül álak a cég irodájába és megfúrták a pénztár­szekrényt. Ezzel a betöréssel Ko­máromba is eljutottak végre a ti­tokzatos betörők, akik egész Dél­­szlouanszkót veszélyeztetik. A hatóságoknak az a gyanú ja, hogy a betörések intézése egy banda kezében van: mindenütt ugyanaz a módszer, ugyanaz a szakszerűség ugyanaz a körültekintés. Egyes gyanuokok sze­rint morva-országi társaság követi el a betöréseket, amely autón jelenik meg a helyszínen, napokkal előbb körül­néz, kitapasztalja a helyi viszonyokat s aztán biztosra megy. A jelen esetben is csak olyanok kövelliettck el a betö­rési. akik ismerősek voltak a hely­zetiéi. Kedd rőt-szerdára virradó éjje­len a betörők kinyitották úlkulcs­­csul a cég üzletének hátsó udva­rára nyitó br. Eötvös-uccai nagy­kaput s tíz udvar csöndjében ész­revétlenül dolgozhattak, nem za­varta senki sem munkájukat. A nyomok szerint először az ablak­üvegei akarták kivágni, de az nem sikerült. Majd az ablakzárai akarták kifúrni, fúrások nyomai láthatók,— de így sem boldogultak. Ekkor folya­modlak a végső eszközhöz, ami aztán eredményre is vezetett: az ablak alatt kibontották a falat, hogy egy ember kényelmesen átbújhatott rajta. így bejutottak a kis irodahelyiségbe, amelynek egyik falánál áll a páncél­­szekrény. Ilidéig utón bontották fel a szek­rényt s azt teljesen hasznavehe­tetlenné telték. Az egész ajtót »ki­készítették.« A zár lefeszítése után a szekrényben levő kis fiókokat törték föl s minden iratot kidobáltak belőle. A nagy zsákmányt azonban nem találták meg: egy zacskóban há­romezer korona nikkelpénzt ta­lálták, azt valamint a takarékpénz­tári könyveket, elvitték. A betörést csak reggel vetlek észre az ismerősök és értesítették a károsult céget. Azonnal kiszállt a rendőri bi­zottság is és vizsgálatot tartott. Az üz­lethelyiség tel jesen porfelhőbe van burkolva, iratok, tégládarabok, acél­maradványok lepik el a kis irodái, — de ujjlenyomatokat a rablók nem hagytak. Széleskörű intézkedéseket tet­tek kézrekerítésükre. Ideje volna a va­gyonbiztonságot állandóan veszélyez­tető társaságot végre kézrekeríteni. Mocpaich Máriát bizonyítékok hiányá­ban felmentette. Ugyancsak magánokirathamisítás miatt ítélte el a bíróság Fischer Vil­mos kűri a koszi lakost, mert két éven keresztül huszon­két esetben írta alá váltókra ha­misan a falujabeli jobb gazdák nevét. Negyvenezer koronára rúgott a sok hamis váltó, amelyeket Komáromban és Érsekújváron számitoltatott le. A vádlott nehéz anyagi helyzetével véde­kezett. A bíróság egyévi börtönre ítél­te. Az Ítélet jogerős. «aiwrtfiirii^ir ->n intrr tí iminai * im iinmrii HÍREK A ravasz tavasz . . . Bizonyára emlékszik még a nyájas olvasó erre a fülbemászó nótára, amely úgy kezdődött: jaj, de ravasz dolog ez a tavasz... 1 Kél esztendővel ez­előtt ezt énekelték még a singellői sulianook is és az egész magyar nyelv­terület vad fájdalomma] adta tudtára a világnak, hogy a tavasz olyan idő­szaka az Egek Urának, amely meg­bízhatóság szempontjából, valamint ál­landóság és egyformaság tekintetében nem a legelőnyösebb oldalakkal di­csekszik ... Kár volt ezt a nótát idő előtt világ­ra hozni s nem mostanra hagyni: biz­tosan nagyobb sikerrel és buzgalom­mal énekelnék a kereskedők, közgaz­dászok, birtokosok, gimnazisták és vá­logatott cigánylegények... Panaszt jelentünk be a ravasz ta­vasz ellen, amely még mos! is, má­jus küszöbén hideg szelekkel jelentke­zik, fűtésre késztet, télikabátot huzat és olyan fösvény, hogy az istenáldott napocskából egy sugárnyit nem enged sem magánhasználatra a városban, sem közcélokra erdőn és mezőn ... Ravasz tavaszunk van. szeles, hideg, kellemetlen, csúnya, esős: mit mond­junk még róla. ami kompromittál­hatná. Tavaly ilyenkor néhány merészebb füniőző már a Duna habjait próbál­gatta ki a fürdőtrikóján, s hogy poélikusak is legyünk, - virágok nyit­lak eszeveszettül, zöld lombba borul­tak a fák és fecskék a levegőben ci­káztak, — egyszóval teljes üzemben volt a tavasz, kinyitotta összes fiók­üzleteit. megmutogatta áruit, hívoga­tott és csábított, az idén pedig, a krí­zis nagyobb örömére és a dollárpánik öregebb dicsőségére minden ígéretét visszavonta és fösvény kezekkel ada­golja azt a nyomorult néhány Celziust. A tavasz határozottan bojkottal ben­nünket, semmibe se vesz, nem ad és nem igér, téli emlékeit mutogatja s közben lefagy a vetés, a barackvirág, kiszáradnak a földek, üresen marad­nak a tavaszi boltok, nincs kedve utaz­ni senkinek, a Dunán sem lüktet élet. a lakásokat még fűteni kell és árva fűszál nincs a tors közt kelőben... A tavasz ráduplázott önmagára és a hetyke április a markába nevet... (thyvi) (Utóirat. Lapzártakor értesülünk, hogy a tavaszi hullámok melege mégis­­mégis el fogja önteni talán ezt a meg­szabdal! világot. Csak nem szabad elkiállani! — Gyász. Mély részvéttel értesü­lünk, hogy özv. Milch Márkné, szül. Pollák Julia, fakereskedő özvegye, ál­dásos életének 93. évében április 24-én elhunyt. Városunk régi, tekintélyes fa­kereskedő családjának volt sarja az Istenben megboldogult, magas kort elért úrasszony, aki nemeslelküségéről volt ismeretes városszerte. Elhunytát mély fájdalommal gyászolják gyerme­kei, menyei, veje és unokái. Özv. Milch Dezsőné szeretett anyósát, Miklós Pál gépészmérnök nagyanyját veszítette el a megboldogultban. Kihűlt porrészeit április 26-án, szerdán délután '^dóra­kor fogják a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Béke leng­jen áldott porai felett! — Tüzeset. Bátorkeszin megint tűz volt, amely valószínűleg gyújtogatásból eredt és Bircsák Károly és Jóba László lakóházai hamvadtak el. Nagyértékü utazási, vizűm- és egyéb ked­vezmények a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói számára. Május 1 tői kezdve érvényesek a vásár összes kedvezményei Budapest Városligetében hetek óta folyik a nagy munka. Épül a május 6-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár. A maga nemében egyedülálló intézmény ez Európában. Más váro­sokban az árumintavásár tisztán csak üzletkötési alkalom. Ennek megfelelően ezeket a vásárokat valami szürkeség, valami túlzott „Sachlichkeit“ jellemzi. Kizárólag gyárosok és kereskedők ér­deklődnek irántuk. A Budapesti Nemzetközi Vásár min­den évben uj, más és érdekes. Buda­pesten a vásár befejeztével lerombol­ják az összes pavilonokat, hogy a következő tavasszal más elvek, más elgondolások alapján, a régire semmi­ben sem hasonlító egészen uj vásár­várost építsenek. A vásárnak ez a frappáns újjászületése a gazdasági krí­zis ellenére ez évben is sikerült, sőt a vásár nagyobb, tartalmában gazda­gabb, üzletkötési lehetőségeiben pedig lényegesen sokoldalúbb lesz, mint az elmúlt évben. Számos ujitást nyújt a vásár a külföldi közönségnek nyújtott kedvezmények terén is. A vdsdrigazol­­vríny alapján újból vizűm nélkül lehet Magyarországra utazni, de azzal a lé­nyeges újítással, hogy ezúttal a vásár területén váltható utólagos magyar vizűm ára minden külföldi állampol­gár részére egyenlően csak 250 P. A vásárigazolvány utazási kedvez­ményei ezúttal már május 1-től kezdve érvényesek s a kedvezmény egészen május 20-ig tart. Fontos ezek között, hogy ezen időközben a magyar vas­utak 50°/0-c>s és a csehszlovák vasutak 33°/0-os kedvezményt adnak úgy az oda-, -mint a visszautazásnál. A román és a jugoszláv vasutak csak a vissza­utazásra adnak kedvezményt, de annak mértéke 50°/0. ügy a Budapestre, mint a visszautazásra nézve 50’/0-os ked­vezményt nyújtanak április 22-től má­jus 31-ig az összes dunahajózási vál­lalatok. Végül 12—30°/o-ig terjedő kedvezmény áll rendelkezésre a fonto­sabb légiforgalmi vállalatoknál is. De nemcsak Budapesten nyújt a vásárigazolvány kedvezményeket. A vásárlátogatók a vásárigazolvány fel­mutatása ellenében 33%-os jegyked­vezményt kapnak arra is, hogy a vásár tartama alatt három ízben tetszés sze­rinti magyar vidéki állomásra és on­nan vissza Budapestre utazhassanak. Nagyban készülődik is erre az idegen­­forgalomra a magyar vidék. így Buda­pesttől alig 100 km-nyire Kecskemét város határában, Bugacon a magyar Alföld és a rónaságok különleges ro­mantikáját, a végtelen mezők gulyáit, méneseit, a juh nyájak festői csoport­jait, a rónaságok hamokhegyei közül meglepetésszerűen előbukkanó tavakat, erdőket fogja bemutatni a „híres“ vá­ros tanácsa, nagy atlrakciókat készit elő Szeded. Debrecen, Mezőkövesd, Lillafüred, Sop on, Győr, Pécs, Eszter­gom, a primás város, Gyöngyös, Kő­szeg, stb. A lévai arzénpör egyik vádlottját váltó­hamisításért is elitélték. Váltóhamisítások nagyban. — Komárom, április 25. A lévai arzenmérgezők egyike, Sze­nest Mihályné, aki most üli le bünte­tését, utólag váltóhamisítási pörbe is belekeveredett. Szenesiné. valamint Mocpaich Mária és Mocpaich János nagy összegű vallókat hamisítottak há­rom éven keresztül. Sze.nesinének pénzre volt szüksé­ge s ezt legkönnyebben ágy érte el, hogy négy váltót hamisított és összesen tizenhétezer korona összeget vett föl idegen nevekre. A hamis nevekel, — mivel ő nem tu­dott írni. a leányával Íratta alá. Segített nekik ebben a műveletben Mocpaich is. Szenesinének minden­­képen sok pénz kellett, akár arzénnel, akár hamis váltóval is tudott hozzá­jutni s egyideig minden sikerült ne­ki. míg rajta nem vesztett. A váltó­hamisítási ügyben most tartották meg a bírósági tárgyalást s kihallgatták Harmos Károly írásszakértőt is. A bíróság az arzénes Szenesinét egyévi börtönre, Mocpaich Jánost félévi börtönre ítélte, — Hodzsa miniszter Komárom­ban. Vasárnap délután a komáromi katonai és polgári lovasok nagy ló­versenyt rendeztek a Pintyőke-téren, szép sikerrel. Erről szóló beszámolónkat szombati számunkban közöljük. A ver­senyen mint néző iésztvett Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszter is, kí­séretével. A minisztert a hatóságok részéről dr. IS/ovotny Richárd járásfő­nök és Machdcsek Pál rendőrtanácsos fogadták. — Doktorrá avatás. Germán Ist­ván földinket, Germán István csúzi ura­dalmi főintéző szépkészültségü fiát áp­rilis hő 28-án Prágában a Károly tu­dományegyetem aulájában az összes orvosi tudományok doktorává avatják. — A r. kát. autonóm egyházköz­ség képviseleti ülése. Mivel a vasár­napra tervezett katolikus képviseleti ülést technikai okokból megtartani nem sikerült, az egyházközség vezetősége azt április 27, tehát holnap csütörtökön délután 6 órára hivta egybe a Majláth iskola termébe, amelyre a tagokat ezen az utón is meghívja. — Harangszentelés Keszegfalván. A keszegfalvai római katolikus egyház szép ünnepet ült vasárnap, amikor fel­szentelhették a templom uj harangját, melyet Maráz Márton keszegfalvai gazda a községnek köztiszteletben és becsü­lésben álló tagja ajándékozott a temp­lomnak. A harangszentelés alkalmából Poór Sándor plébános mondott meleg köszönetét a nagylelkű adományozónak. — A Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási R. T. helyi ügy­nökségétől értesülünk, hogy a Buda­pest - Wien közötti hajójáratot folyó hó 27-én megkezdik akként, hogy az első járat Budapestről felfelé menet folyó hó 28-án 1 óra 55 perckor köt ki a helyi állomáson, mig Wienből lefelé folyó hó 29-én 16 órakor indul innen. — Ezek a menetrend szerinti járatok minden kedden, csütörtökön és szom­baton indulnak innen Budapestre és minden vasárnap, kedden és pénteken Wienbe. — Betöréses lopás a Klapka­téren. Wojtowicz Richárd fényképész és fotócikk kereskedőnek Klapka-tér 7. sz. ház uccai fotócikk reklám-kirakaMt péntek reggelre ismeretlen tettes fel­törte és onnan 1 égszínkék 6 X 9-es Kodak és 1 fekete 6 < 9-es Agfa fény­képező gépet ellopott. A tettes nyomra­vezetője 100 Ke jutalomban részesül. A KÖZSÉGI KÖZVAGYON HASZ­NÁLATÁÉRT JÁRÓ DIJAK. A város közvagyonának használatáért szedhető községi díjakról a vonatkozó törvény alapján szabályrendeletet készített a város, amelyet a tanács április 25-én tartott ülésén Ghyczy János dr. tiszti főügyész ismerteteti. A szabályrende­let tervezete a hivatalosan kiadott min­­iaszabályrendelel szeriül készült és fel­öleli mindama címeket és jogokat, amelyek alapján a város díjakat szed­het. A városi tanács részletesen letár­gyalta a szabályrendeletet, amelynek valamennyi pontját megállapította és pedig a mostani helyi viszonyokhoz megfelelően. A szabályrendelet alap­ján a városnak joga van a község köz­vagyonából felhasznált területek után, így a portálok, kirakatok, reklámki­oszkok, hirdetési táblák, műhelyek, raktárak, pajták, ipari célokra szolgá­ló kerítések, épített válaszfalak, ven­déglői. kávéházi kerlecskék. vágányok, csatornák, árbocok, oszlopok, házi ker­­tecskék, pincék, raktárak céljaira használt területek után, a Duna és Vág folyók partjának használatáért, a vándormutatványosok, cirkuszok, lö­völdék stb. számára használt terüle­tekért, kocsik, bérkocsik, taxik és autó­buszok által használt állomáshelyekért bizonyos díjakat szedni. A tanács az egyes esetekben a legminimálisabb dí­jakat állapította meg. —■ Tűz a Csallóközben. Csütör­tökön este ismeretlen okból kigyulladt Megyercs község egyik kis gazdasági épülete. Mire azonban a tíiz oltásához hozzáfoghattak volna, a tűz gyorsan terjedni kezdett és két ház égett le a gazdasági épületekkel együtt. Az istál­lókban értékes állatok is elpusztultak. Megjelent a komáromi tűzoltóság a motorfecskendővel és ennek segítségé­vel sikerült a veszélyessé váló tüzet lokalizálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom